Észak-Magyarország, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-15 / 88. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. április 15., szombat Közlemény Városi első titkárok értekezlete az MSZMP KB 1989. április tl-ei üléséről (Folytatás az 1. oldalról) C A párt vezető testüle- temek munkájában mélyreható változások tör­téntek. A Központi Bizott­ság az érdemi politikai dön­tések színtere lett. Az elő­terjesztésekről, az ülésekről a korábbinál bővebb, alapo­sabb tájékoztatást kap a közvélemény. A Központi Bizottság a politikai és szer­vezeti megújulást irányító munkájában, döntéseinek meghozatalában azonban még nem támaszkodik kellő mértékben a párttagság vé­leményére, a pár talap szer­vezetekre. A KB tagjai a politikai vitákban nem egy­forma aktivitással vesznek részt. A Politikai Bizottság mun­kastílusa kedvezően válto­zott, üléseiről rendszeresen ad tájékoztatást. A korábbi­hoz képest hatékonyabban segíti a Központi Bizottság munkáját. A Politikai Bi­zottság tagjai azonban fon­tos kérdésekről egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak, voltak, .akik követhetetlenül gyorsan változtatták véle­ményüket, mások viszont ritkán vállaltak közszerep­lést. A testületben gyenge volt a .szolidaritás, a kol­lektív szellem és kevés volt a kölcsönös informálás. II. A párt vezető testü- ■ letelnék a megújulást szolgáló munkájukban kö­vetkezetesen támaszkodniuk kell a cselekvőkész párttag­ságra. Sürgető szükség van arra, hogy a vitás kérdé­sekben új típusú egység jöjjön létre. Ez elengedhe­tetlen a bizonytalanság fel­számolásához, ahhoz, hogy az ország, a párt visszatér­jen a politikai kiszámítha­tóság állapotába. O El kell végezni az el- múlt másfél évtized politikai, gazdasági, társa­dalmi folyamatainak az elemzését. Világossá kell tenni, mit kell megőrizni e korszak értékeiből, és mi­ben kell a pártnák elhatá­rolnia magát a korábbi ve­zetés hibáitól. O Az MSZMP alapvető törekvése: a nemzet vagyonának gyarapítása, a társadalmi esélyegyenlőség megteremtése, az egyéni és kollektív emberi jogok kö­vetkezetes érvényesítése, a gazdaság teljesítményére épülő szociális biztonság el­érése. A A Mire törékszik a Magyar Szocialista Munkáspárt? címmel .közzé­tett cselekvési program alapján ki kell dolgozni az MSZMP választási program­ját. A választási program reális, teljesíthető feladatok megjelölésével segítse apárt választásokon induló jelölt­jeit. Az MSZMP elképzelé­sei megvalósítása érdekében kész minden értelmes kompromisszumra, az elvte- lenséget ‘elutasítva a köl­csönös tisztelet, a toleran­cia jegyében kíván részt venni a politikai verseny­ben. A választási munka irányítására létre kell hoz­ni az MSZMP szervező bi­zottságát. C A pártiban tapasztal- ható szervezeti zava­rok .megszüntetése és a meg­újulás folytatása szükséges­sé teszi ideiglenes szerveze­ti szabályzat kidolgozását. Ez elősegítheti, hogy a párt az ailapszervezeteket önálló politizálásra képes közössé­gekké szervezze, és megte­remtse a párt belső kohé­zióját. A Központi Bizottság a munkabizottság jelentését tudomásul vette, és a ta­pasztalatokat munkájában hasznosítja. III. A jelentés szellemében a Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött. A jelölő bizottság javas­lata alapján titkos szavazás­sal tíz új taggal bővítette ki a testületet. Tagjai sorába választotta: Barabás Jánost, a Budapesti Pártbizottság titkárát; Gábor Andrást, a Gazdasági Kamara elnökét; Gyuriosku Kálmánt, a Sza- bolcs-Szatmár Megyei Párt- bizottság első titkárát; Kar- valits Ferencet, a Zala Me­gyei Pártbizottság allső tit­kárát; Kiss Pétert, a Buda­pesti KISZ-lhizottság első tit­kárát; Kovács László kül­ügyminiszter-helyettest; Len­kei Csabát, a Salgótarjáni Síküveggyár villanyszerelő­jét ; Major Lászlót, az MSZMP KB-iroda vezetőjét; Mádlné Maár Ilonát, a Dunaújváro­si Pártbizottság első titká­rát; Vastagh Pált, a Csöng- rád Megyei Pártbizottság el­ső titkárát. A Központi Bizottság el­fogadta a főtitkár és a Po­litikai Bizottság lemondását, majd e testület tagjairól ugyancsak a jelölő bizott­ság javaslata alapján tit­kos szavazással határozott. Az MSZMP főtitkárának is­mét Grósz Károlyt válasz­totta meg. A testület a Po­litikai Bizottság tagjának vá­lasztotta Grósz Károlyt, Há­mori Csabát, Iványú Pált, Jassó Mihályt, Németh Mik­lóst, Nyers Rezsőt. Pozsgay Imrét, Tatai Ilonát és Vas­tagh Pált. A Központi Bizottság tu­domásul vette, hogy Lukács Jánost, a Központi Bizottság titkárát, a Központi Ellen­őrző Bizottság elnökének ja­vasolják. megválasztani. (MTI) Május 10-re Összehívták az Országgyűlést Az Országgyűlés elnöke az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján äz Országgyűlést, 1989. május 10-én, szerdán 10 órára összehívta. Az ülésszak várható napirendje: — Törvényjavaslat az alkotmány kiegészítésére a bizal­matlansági és a bizalmi indítvány intézményével; — Törvényjavaslat a Minisztertanács tagjai és az állam­titkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. tör­vény módosításáról; — Az Országgyűlés házszabályainak kiegészítése a bizal­matlansági és a bizalmi indítvány szabályaival; — Törvényjavaslat a Polgári Törvénykönyv módosításáról; — Az Elnöki .Tanács beszámolója az 1985. július elseje óta végzett munkájáról; — Beszámoló az ifjúsági törvény érvényesülésének tapasz­talatairól, javaslat a további feladatokra; — Bödőné Rózsa Edit képviselő önálló indítványa az or­szággyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. éVi III. törvény módosítására. (MTI) Meditáció Á bírálatról, tiltakozásról Először csak panaszkodtunk. Kezdetben a rossz időre, a túlzottan melegre, a de­rékfájásra, a szívbajokra. Aztán a duzza­dó pénztárcák mellett is csökkenő élet- színvonalunkra. Panaszkodtunk az emel­kedő árakra, s elégedetlenkedtünk bére­inkre. Majd túlléptünk a csöndes panasz­kodásokon. Már szidtunk. Előbb halkan, majd hangosan. Egyedül vagy közösen, embereket és személyiségeket, munka­helyeket vagy magasabb fórumokat. Mos­tanság leginkább a kormányt. Bírálunk. Érvekkel vagy anélkül. Bírál­juk a kormányt, a kormány tagjait ilyen, vagy Olyan intézkedéseiért. És lubicko­lunk a lehetőségekben, hogy mindezt meg­tehetjük félelem nélkül. Bátornak, szabad­nak, sőt hangsúlyozottan reformernek tartjuk magunkat. Kezdetben úgy mond­tuk; lám, én meg mertem mondani. S az­tán folytak az események tovább, s odá­ig jutottunk, hogy lám, mi meg merjük mondani. Nyíltan és nyilvánosan. És szer­vezetek, különböző egyesületek foglalnak állást nap mint nap bizonyos dolgokban a reform jegyében, ám sajnos ma még sokszor csak a reformretorika szintjén. Kritizálni persze kell. Ám a kritika csak akkor segít, ha az konkrét, mert az egyúttal lépésre is készteti a megbíráltat. Mint történt ez mostanság a nagy felhá­borodást keltett új vám, valamint az autó­pálya-használati díj bevezetésének eseté­ben. Tudjuk, az országban sok helyen, így a Miskolc Városi Pártbizottság testü­letében is többen kifejezték ellenérzésü­ket a kormány ezen intézkedéseivel szem­ben. És konkrét példával éltek, rámutat­ván, hogy mindez miért rossz. A konkrét bírálatra pedig a kormánytól válaszlépé­sek várhatók. Szóval ne tagadjuk: jó szabadnak lenni. Jó, hogy lehet panaszkodni, nyíltan -szid­ni, bírálni, tiltakozni. Ám most tovább kell lépni, mert nem elég csak feltárni a hibákat és rávilágítani az ellentmondá­sokra, de végre javaslatokat is kellene tenni, hogy mit, hogyan és miként. Aján­lani, a jó gondolatokat és megvalósítani. Nekem, nekünk, mindannyiunknak ... Balogh Andrea (Folytatás az 1. oldalról) a helyzetből azonban csak. előre léhet menekülni. Hosz- szú távon a piac kiépítésé­re, a szerkezetváltás meg­valósítására van szükség, de fontosak az olyan részintéz­kedések is, mint az import, a bérek szabályozásának li­beralizálása. Az ország pénz­ügyi egyensúlya felborult, s ezért a legfontosabb célok az infláció és a bérspirál kézbentartása, s az ország fizetőképességének megőr­zése. Az MSZMP helyzetéről szólva Grósz Károly rámu­tatott: a mozgalomban még mindig tapasztalható a be­felé fordulás, erőtlen a poli­tikai propaganda, gyenge a vitaikészség, s a tömegtájé­koztatási eszközök nem .se­gítik kellőképpen a politika- formálást. Az érvényben lé­vő szervezeti szabályzat már nem alkalmas arra, hogy az átrendeződési folyamat fun­damentuma legyen, éppen ezért rövid időn belül ideig­lenes szervezeti szabályzatot kell készíteni. A pártszaka- dással kapcsolatos találga­tásokról szólva leszögezte: egy felelősen politizáló párt­nak nem érdeke a „szaka­dás”, de az egység minden áron. való fenntartása ugyan­csak a széteséshez vezethet. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy balról és jobbról egyaránt meg kell húzni a határokat, s azoktól, akik nem fogadják el az MSZMP választási prog­ramját a tartalmi platform alapjául, meg kell válnia az MSZMP-.nek. Végezetül le­szögezte: a rendkívüli párt- kongresszus összehívását és a tagrevíziót a Központi Bi­zottság nem tartja indokolt­nak. A vitaindító előadást kö­vetően az értekezlet részt­vevői hat szekcióban folytat­ták az eszmecseréket, majd a délutáni órákban tartott plenáris ülésen Grósz Ká­roly összegezte az elhang­zottakat. (MTI) A SZOT szóvivőjének nyilatkozata A Szakszervezetek. Orszá­gos Tanácsának Elnöksége hétfőn rendkívüli ülést tart, amelyen .megvitatják az utóbbi időszak .kormányzati intézkedéseiből adódó szak- szervezeti tennivalókat — jelentette be Bálint Attila, a SZOT szóvivője pénteken. A kormány csütörtöki, so­ron kívüli ülésével, s az ott hozott intézkedésekkel kapcsolatban a szóvivő nyi­latkozott . az újságíróknak. Mint .mondta, .nem érte meg­lepetésként, hogy a kor­mány soron kívüli ülést tar­tott; ezt a tényt véleménye szerint eléggé indokolják az utóbbi időszak elkapkodott intézkedései, s az, hogy a kormányzat még mindig nem adott közérthető, az egyszerű munkavállalók szá­mára is világos, magyaráza­tot a gazdaság állapotáról, s nem ismertette az ország valós terheit. A forint újabb, 6 száza­lékos leértékelésével kap­csolatban feltette a kérdést: hogyan alapozták meg az 1989-es népgazdasági tervet, amit a kormány terjesztett elő? Miiként fordulhat elő, hogy már három hónap alatt kiderült: a gazdasági fo­lyamatok és a kormányzati elképzelések sok vonatko­zásban szinte fényévnyi tá­volságra vannak egymástól? Kiknek hihetünk ezután? A kormány közleménye nem szól arról, hogy most mennyi is a .költségvetés hiánya, csak azt tudatja, hogy 15 milliárddal is na­gyobb lehet a tervezettnél. Nem derül ki az sem, hogy a lakosságot sújtó, milyen további intézkedésekre kell a munkavállalóknak felké­szülniük, s hogy mekkora az a pénzmennyiség, amit különféle csatornákon a la­kosságtól szándékoznak is­mét elvonni, anélkül, hogy kiderülne, eddig mire és mennyi pénz ment el. Ugyanakkor a közleményből megtudható, hogy a kor­mány nem szándékozik el­halasztani a már bejelen­tett energiaár-emeléséket. A szóvivő mindezzel ösz- szef üggésben hangsúlyozta: miközben a kormány a la­kosságot a nemzetiközi pénz­intézetekkel .kötött megálla­podásokban foglaltakra em­lékezteti, itt az ideje, hogy a szakszervezetek a kor­mányt az ország népével és a szakszervezeteildsel kötött megállapodásokra emlékez­tessék, s arra is, hogy fo­gyóban a bizalom. A szó­vivő szerint elgondolkozta­tó, hogy most a kormány tartja szükségesnek a szak­szervezetekkel kötött meg­állapodások haladéktalan fe­lülvizsgálatát. Ezzel kapcso­latban utalt arra, hogy a szakszervezetek ezt a köve­telésüket már a januári ár­emelések után bejelentették, s azt a tiltakozási hullám hatására a kormány kényte­len volt .már akikor tudo­másul venni. A szakszervezetek azóta is több ízben szót emeltek a megállapodások felülvizsgá­lata érdekében. A január vége óta eltelt három hó­nap úgy látszik rövid volt ahhoz, hogy a kormány tár­gyalóasztalhoz üljön a szak­szervezetekkel, arra azon­ban elégnek bizonyult, hogy bebizonyosodjék, mit ered­ményezett a jelenlegi pénz­ügyi politika, hová vezetett a gazdaságirányítás. A szóvivő végezetül rá­mutatott: azzal együtt, hogy időszerűek és szükségeseik ;a gazdaság szétesésének meg­előzését célzó intézkedések, azokat csak akkor tudják az emberek elfogadni, ha nem várat magára a kialakult helyzetért felelősök megje­lölése és a konzekvenciák levonása. Talán ez feltétele lehet annak is, hogy a mun­kavállalók bizalma kísérje a kormány tevékenységét, és a szorító intézkedések ne tömeges feiliháborodás.ra és ellenérzésre, hanem leg­alább tudomásulvételre ta­láljanak. A szóvivő szemé­lyes véleménye: ez lehet a feltétele annak is, hogy a SZOT képviselői a jelenle­gi helyzetiben a tárgyalóasz­tal mellett és ne más esz­közök igénybevételével pró­báljanak meg érvényt sze­rezni a tagság érdekeinek. (.MTI) Duplán nyerhet! TuSSl ^> S kO^ Ha az Észak-magyarországi TÜZÉP Vállalat Borsod, Heves és Nógrád megyei telepein 1989. ÁPRILIS 5-TÖL 30-IG VÁSÁROL hódfarkú betoncserepet, 30 százalékkal kevesebbet fizet Az engedményes ár darabonként 11 Ft -|- áfa. ÉS RÉSZT VESZ A VÁÉV-BRAMAC KFT. SORSOLÁSÁN, AHOL VISSZANYERHETI A VÁSÁROLT CSERÉP ÁRÁT TESSÉK SZÁMOLNI - MEGÉRI!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom