Észak-Magyarország, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-15 / 88. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A rendőrség munkájúról sióló sorozatunkban dr. Túrós András rendőr vezérőrnagy és ai alternativ szervezetek helyi képviselői közötti beszélgetést közöljük lapunk 5. oldalán. Fotó; Laczó József Városi első titkárok értekezlete űz katmmmM és a miskolci rádió a rendőröknél rnatívol a közbiztonságról - találkozás a irrt «, r 0 A tárca illetékes szakemberétől kapott értesülés alapján borotvaélen táncol az új, leninvárosi Tisza-híd építésének további sorsa. A költségvetés ugyanis szűkölködik anyagiakban, s a reményt csupán abban látják, hogy az autópálya-használati díj bevezetése megfelelő fedezetet biztosít a beruházás teljes befejezésére. Erről szól írásunk a 3. oldalon. Országos értekezletre hívta össze az MSZMP Központi Bizottsága a városi első titkárokat pénteken a Magyar Néphadsereg Művelődési Házába. A tanácskozást azzal a céllal rendezték meg, hogy átfogó tájékoztatást adjanak a társadalomban, illetve a pártban kialakult helyzetről, az MSZMP előtt áiló feladatokról. Az értekezlet jó alkalmat kínált a városi pártvezetőket foglalkoztató legfontosabb problémák megvitatására, a párton belüli szemléleti, illetve cselekvési egység erősítésére. Az eszmecserét Grósz Károly, az MSZMP főtitkára nyitotta meg. Áttekintést adott Magyarország nemzetközi megítéléséről, gazdasági folyamatok alakulásáról, s szólt a pártmozgalom belső ügyeiről. Elöljáróban hangsúlyozta: a nemzetközi helyzet kedvező a kibontakozáshoz, a reform megvalósításához. A szocialista világban a májusi pártértekezlet után fordulatot vett hazánk megítélése. Az 1956 utáni korszak az ideológiai változatlanság jegyében telt el, tudomásul vettük a környező országokban követett gyakorlatot, 'kiszámítható volt a kül-, a belpolitika, az ideológiai vonalvezetés. A Szovjetunióban végbemenő változások is szélesítették mozgásterünket. Ugyanakkor figyelmeztetett: ámeny- nyiben az MSZMP nem lesz határozottabb, a kapkodó intézkedések azt a látszatot erősíthetik, hogy a magyar vezetés nem irányítja a folyamatokat, hanem sodródik velük. Grósz Károly rámutatott: a fejlett tőkés országok a belpolitikai stabilitás függvényében ítélik meg Magyarországot. Nagyra érKözlemény az MSZMP KB I9S9. április 12-ef üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. április 12-én ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző ,Bizottság elnöke, titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a KB osztályvezetői. Girósz Károly főtitkár, mint annak a bizottságnak a vezetője, amely a Központi Bizottság február 10 —11-ei ülésének döntése alapján tanulmányozta a párt helyzetét, vezető testületéi tevékenységét, munkastílusát és munkamódszerét, jelentést terjesztett elő. A Központi Bizottság a jelentést tudomásul vette. A Központi Bizottság ülésén rövid ideig részt vett Kádár János, a párt elnöke. Tájékoztatást adott arról, hogy egészségi állapota miatt orvosai továbbra sem javasolják részvételét a testület munkájában. A Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött. I. A KB által kiküldött bizottság széles körű tájékozódás alapján összegezte a főbb tapasztalatokat: Az országos pártérte- ■ kezleten bekövetkezett politikai irányváltás, a társadalom egészére kiterjedő reform következetes felvállalása, a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság személyi összetételének megváltoztatása találkozott a párttagság szándékaival és az ország közvéleményének egyetértésével. 2 Elkezdődött a párt ■ munkamódszerének, munkastílusának megújulása. Nyíltabbá, demokratiku- sabbá vált a légkör, megélénkült a vitaszellem, a vezetőkkel szemben növekedtek a követelmények. Az elmúlt tiz hónapban sok, korábban felhalmozódott morális tehertől szabadult meg a párt. Számos tehetséges fiatal került a mozgalom vezető testületéibe. A párt és a különféle politikai, társadalmi szervezetek között partneri viszony van kialakulóban. O A pártértekezlet után csak megkésve kezdődött el a következetes, előremutató cselekvés. Ennek is tulajdonítható, hogy az MSZMP nem erejéhez, szervezeti súlyához mérten vett részt a belpolitika alakításában. Az elméleti és gyakorlati bizonytalanság be- feléforduláshoz vezetett. Még nem alakultak ki a módszerek a párton belüli véleménykülönbségek kezelésére. Zavar mutatkozik a formálódó platformszabadság értelmezésében. A párt nem lépett fel határozottan a legitimitását, reformpolitikáját kétségbe vonó szélsőséges nézetek ellen. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az alapszervezetek elbizonytalanodtak, csökkent a párttagság létszáma. A Az MSZMP-nek a mostani időszakban jelentős terheket kell elviselnie. A társadalom döntő többsége a párttól várja a politikai és gazdasági gondok megoldását. A belpolitikai helyzetet alapvetően a gazdaság állapota határozza meg, amelynek teljesítménye elégtelen, és alig elviselhető egyensúlyzavarokkal küzd. Ez súlyos örökségként nehezedik a jelenlegi párt- és kormányzati vezetésre. A kormány előtt álló feladatok megoldásához, a gazdasági válság elmélyülésének megakadályozásához a párt vezető testületéinek és a pártmozgalomnak több támogatást kell adnia. (Folytatás a 2. oldalon) Résztvevők egy csoportja, az MSZMP országos titkári értekezletén, április 14-én, a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. (MTI-fotó) tékelik a politikai liberalizálódást, illetve az emberi jogok érvényesítése terén elért haladást. Kedvezően fogadták, hogy külpolitikánkban markánsabb lett a nemzeti érdekek képviselete. Abból viszont, hogy a magyar gazdaság mindeddig képtelen volt a megújulásra, arra következtetnek: rendszerszerű válságról van szó. Épp ezért változik — méghozzá nem kedvező irányban — a Magyarországról, a szocializmusról kialakított kép a tőkés világban. E téma lezárásaként a főtitkár kiemelte: saját gondjaink megoldásában mindenekelőtt magunkra számíthatunk. A gazdasági helyzetről szólva kifejtette: a válság kezeléséhez nincsenek mega megfelelő eszközeink, ebből (Folytatás a 2. oldalon) A TVK jóvoltából Ma, amikor a lakásépítés üteme az egész országban erőteljesen visszaesett, jó dolog arról tudósítani, hogy nagyvállalataink, mindenekelőtt a Tiszai Vegyi Kombinát, szívügyének tekinti, hogy dolgozói megfelelő családi otthonhoz jussanak. Ennek bizonyítékaként tegnap. pénteken délután jeles esemény színhelye volt Le- ninváros, ahol a November 7. tér 1. és 3. szám alatt két, egyenként húszlakásos épület jelképes és ünnepélyes átadására került sor az illetékes párt-, tanácsi és OTP-vezetők, valamint a kivitelezők jelenlétében. Ebből az alkalomból Pintér Imre, a Tiszai Vegyi Kombinát vezérigazgatója mondott rövid beszédet. Utalt rá, hogy a nagyüzemben megvalósuló folyamatos fejlesztések megkövetelik, hogy a növekvő termelési, gazdasági feladatok teljesítésében jól képzett szakemberek működjenek közre. Elengedhetetlen azonban, hogy a kombinát — lehetőségéhez mérten — segítse dolgozóit a lakásgondok megoldásában. Ezért döntött úgy a vállalat vezetése 1988 márciusában, hogy a negyven lakás építésének költségét, több mint 57 millió forintot megelőlegezi, ennek fejében pedig mindegyik lakás leendő tulajdonosát a TVK jelölheti ki. Az új lakások megvásárlásán kívül a kombinát a lakáscseréket is támogatta. így az első szakaszban 103 TVK-s dolgozó lakásgondját sikerült megoldani. A vállalat a lakásvásárláshoz összesen 7 millió forint kamatmentes kölcsönt adott a rászorulóknak. A vezérigazgató beszédében megemlítette, hogy a BÁÉV. amelyet a két épület kivitelezésével bíztak meg, példás gyorsasággal (1988 augusztus 15-én látott a munkához) kilenc hónap alatt felépítette a lakásokat. NMItiMkiUMMlflHMMM Wmmsmmmííw^ Van-e pénz az új Tisza-hid befejezésére?
