Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-06 / 55. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. március 6., hétfő MSZMP-találkozósorozat (Folytatás az 1. oldalról) Álláspontjuknak megfelelően — a kor követelményeihez igazodó eszközökkel — népi demokráciát kell építeni. A • MEASZ vezetői szorgalmaz­ták a fiatalság internacio­nalista szellemű nevelésének erősítését, s ezzel kapcsolat­ban felhívták a figyelmet a nacionalizmus, az idegengyű­lölet terjedésének veszélyei­re is. Rámutattak arra is, hogy az idősebb korosztály életkörül­ményei fokozatosan romla­nak, ami igen kedvezőtle­nül hat a lakosság jelentős rétegének politikai hangula­tára. Elhangzott a tanácsko­záson, hogy a Magyar El­lenállók. Antifasiszták Szö­vetsége a szervezet tevékeny­ségének megújításával pár­huzamosan bővíteni szeretné tagjainak sorát, s ehhez a Politikai Bizottság állásfog­lalását kéri. A szövetségnek jelenleg 5940 tagja van, 78 százalékuk az MSZMP tag­ja, A tagság átlagéletkora 70 év. A délutáni órákban a Münnich Ferenc Társaság képviselőivel találkozott az MSZMP tárgyalócsoportja. Az eszmecserén 'Berényi Ferenc ügyvezető titkár meg­erősítette: a Münnich Fe-. renc Társaság nem kíván önálló párttá alakulni;' az MSZMP-vel szoros szövet­ségben szeretne tevékeny­kedni. Ugyanakkor,^ az együttműködés nem jelent­heti az MSZMP politikájá­nak szolgai másolását; tö­megmozgalomként sajátos eszközeikkel, a társadalmi­politikai folyamatok kriti­kus elemzésével kívánnak részt venni azok formálá­sában. Eddig 10—12 ezren kapcsolódtak be az MFT te­vékenységébe; soraikban az idősebb korosztályok, mellett a fiatal generációk is meg­találhatók. A társaságnak — mondta Berényi Ferenc — egyelőre nincs pontosan körülhatá­rolt stratégiai célja, de ké­szek egy ilyen, hosszú távra szóló célrendszer kidolgozá­sára is. Az MFT fő törekvé­se a jelenlegi helyzetben az, hogy „visszaadja a mozga­lomhoz csatlakozóknak a szocializmusba vetett hitét”. Véleményük szerint.erre an­nál is inkább nagy szükség van, mert a társadalom szé­les rétegeiben tapasztalható, hogy az emberek nem képe­sek lépést tartani a változá­sokkal, nem értik pontosan, mi történik körülöttük. Ez­zel kapcsolatban az MFT képviselői annak a vélemé­nyüknek adtak hangot, hogy a párt egyre hanyatló ideo­lógiai munkája is megújí­tásra szorul. Ugyancsak fontos feladat, hogy az em­berek eligazodását gyorsabb, érthetőbb információkkal se­gítsék. Az ügyvezető titkár tájékoztatta a tárgyaló part­neréit arról is, hogy az MFT létrehozott egy elemző cso­portot, amely a társadalom- politika széles területét kí­séri ..figyelemmel. A csoport­ban különféle tudományágak művelői is helyet kaptak. Berényi Ferenc felajánlotta a 'csoport segítségét az MSZMP társadalom-politikai programjainak kidolgozásá­hoz. A tanácskozás résztvevői határozottan megfogalmaz­ták: a Münnich Ferenc Társaság kész részt venni egy széles társadalmi ala­pokon létrejövő „nemzeti kerekasztai”-tanácskozáson. Ugyancsak a Központi Bizottság székháza volt a színhelyi a késő délutáni órákban a Független Kis­gazdapárt .és az MSZMP megbeszélésének. A vendé­gek Vörös Vincének, az FKP társelnökének vezeté­sével ültek a tárgyalóasztal­hoz. A zárt ajtók mögött megtartott tanácskozásról közleményt juttattak el a Magyar Távirati Irodához. A nyilatkozat hangoztatja: a pártok képviselői kifejtet­ték álláspontjukat pártjaik Megalakult a Gazdaság- és Szociálpolitikai Munkabizottság A megyei pártbizottság mellett több munkabizottság működik. Az egyik a Gaz- - daság- és Szociálpolitikai Munkabizottság e héten tar­totta alakuló ülését, s elfo­gadta munkatervét. Esze­rint a munkabizottság a po­litika, .illetve a pártmunka konkrét kérdéseivel foglal­kozik majd. így a gazdásági, szociális környezet vizsgá­latán, értékelésén keresztül igyekszik a politika számá­ra fontos kérdéseket felvet­ni és megválaszolni. Más oldalról viszont elemezni az eseményeket a vállalatok, a szövetkezetek, az intézmé­nyek kapuin belül is, és igyekszik tagjain keresztül a gazdasági és szociálpoliti­kai jelenségeket szintetizál­ni. * A bizottság jövőbeni mun­kája azon a tapasztalaton is alapszik, miszerint napjaink gazdasági, szociálpolitikai eseményeinek fontos színte­re az Országgyűlés. Ezért a törvényelőkészítésre, tör­vényalkotásra fokozott fi­gyelmet fordít majd. A Gazdaság- és Szociálpo­litikai Munkabizottság ne­gyedévenként ülésezik, s munkáját a nyilvánosság jegyében végzi. Miután a bi­zottság munkájára — éppen a megye kedvezőtlen gaz­dasági és szociálpolitikai helyzete miatt — nagy fe­lelősség hárul, a tagok mun­káját további három szek­ció segíti. A GSZMB elnöké Szűcs Erika, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai titkára, titkára Lipcsei Attila, a megye’ pártbizottság mun­katársa. Tagjai: Bihall Ta­más, a Magyar Gazdasági Kamara területi titkára, dr. Rózsa Ernő, az APEH igaz­gatója, Hartman Bálint, a Teszöv titkára, Mitró Lász­ló, a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság Borkombinát ve­zérigazgatója, dr. Kádár László, Budapest Bank Rt. miskolci igazgatója, Seper László, a BSZV pb-titkára, Szunyogh János, a Mészöv titkára, dr. Sallai Zsolt, a miskolci Semmelweis Kórház főorvosa. Tokainé Orendi Eva, a Miskolc Városi Ta­nács egészségügyi osztályá­nak szociálpolitikai előadója, dr. Váci István, a Megyei Kórház főorvosa, Oláh Ist­ván, a “Hejőmenti Állami Gazdaság igazgatója, dr. Borbára János, a BIK jog­tanácsosa és Lukács Gábor, a Digép műszaki tanácsadó­ja. Az úgynevezett nagyválla­lati szekció tagja Kovács Zoltán, a Digép vezérigaz­gatója, dr. Lotz Ernő, az ÓKÜ vezérigazgatója, Pintér Imre, a TVK vezérigazgató­ja, dr. Tolnai Lajos, a BVK vezérigazgatója, dr. Tóth La­jos, a Kohászati Tröszt ve­zérigazgatója, Drótos László, az LKM nyugdíjas vezér- igazgatója. Az infrastruktú­ra szekció tagjai: dr. Pados Imre, az ÉVlZIG vezérigaz­gatója, Sztahura László, a Postaigazgatóság vezetője, Hernádi István, a MÁV, dr. Juhász György, a Volán, Varga József, az Útépítő Vállalat igazgatója. A vál­lalkozási szekció tagjai: Énekes Lajos, a Vállalkozá­sok Országos Szövetségének elnöke, Hankó Vidor, Főnix, Kiss Zoltán, a KIOSZ, dr. Németh József, a BIK, Os- vay Lajos, a BVK Vállalko­zási Iroda és Számadó End­révé, a KISOSZ dolgozója. — bea — helyzetéről, a többpártrend­szerű parlamenti demok­ráciára való átmenet álta­luk elképzelt módjáról. A Kisgazdapárt egyetértett az MSZMP-nek azzal a ja­vaslatával, hogy a későbbi tárgyalásokon elsősorban a választási rendszerről, illet­ve az alkotmányozási folya­mat politikai elveiről, vala­mint gazdasági és szociálpo­litikai kérdésekről essék szó. Ugyanakkor az FKP kiemel­ten szólt előzetes agrárpoli­tikai elképzeléseiről. A tárgyaló felek szüksé­gesnek tartották további két- és többoldalú konzultációk folytatását annak érdekében, hogy a gazdasági és politikai rendszer megújításában va­lamennyi konstruktív társa­dalmi erő részt vehessen. ^ Vasárnap a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Orszá­gos Tanácsa, a Magyar De­mokrata Fórum, a Magyar Néppárt találkozóival folyta­tódott a kétoldalú tárgyalás- sorozat, amelyet az MSZMP kezdeményezett. Az MSZMP székházában délelőtt elsőként a MISZOT küldöttsége — Stumpf Ist­ván elnök, valamint a KISZ, a FIDESZ, a Szociáldemok­rata Ifjúsági Kör, az Ifjú­sági Környezetvédelmi Szö­vetség és a katolikus ifjú­sági mozgalom képviselője — ült a tárgyalóasztalhoz. A MISZOT és az MSZMP tárgyaló delegációja egyet­értésre jutott abban, hogy mindenki, aki az ország sor­sáért felelősséget érez, te­gyen lépéseket az érdemi kérdések megtárgyalására al­kalmas fórum létrehozására. A MISZOT képviselői elfo­gadhatónak tartották az MSZMP erre vonatkozó el­képzeléseit, amelyekről Fejti György, az MSZMP tárgyaló delegációjának vezetője, a Központi Bizottság titkára adott tájékoztatást. Egyebek között hangsúlyozta: a mai gondok abban is gyökerez­nek, hogy az ifjúság nem vehetett részt a mindenkori politika alakításában. Az MSZMP-nek ma az az ér­deke, hogy az ifjúság, mint fontos társadalmi csoport, valamilyen formában jelen legyen a „nemzeti kerékasz­talnál” és az azt előkészítő konzultációkon is. "Stumpf István — nem a vita újbóli kirobbantásának szándékával — március 15-e megünneplésével összefüg­gésben felvetette: a párt te­gyen meg mindent azért, hogy ez a nemzeti ünnep erőszakmentes legyen. Ezt az ifjúsági szervezetek is igyekeznek majd minden erejükkel elkerülni. Fejti György válaszában rámuta­tott: az MSZMP eddigi meg­nyilatkozásai egyértelműek voltak ebben a kérdésben. Minden embernek, minden politikai és társadalmi szer­vezetnek joga, hogy a gyüle­kezésről szóló törvény ke­retei között, a maga válasz­totta formában ünnepeljen. De mindenkitől önmérsékle­tet kért és kér, a hatósá­goktól pedig azt, hogy a törvény betűjének és szel­lemének megfelelően jár­jon el. Interjú a Gazdasági Kamara elnökévé Nemrégiben Miskolcon járt Gábor András, a Ma­gyar Gazdasági Kamara el­nöke. Az igazgatóik klubjá­ban tartott előadása -után kértünk tőle egy rövid in­terjút. — Az utóbbi időben meg­lehetősen sokat hallani a külföldi tőke kívánatos be­áramlásáról, illetve iaz ezzel összefüggő feltételekről. Mennyi működő külföldi tő­kéről beszélhetünk ma? — Körülbelül 300 millió dollárról. — Mi a Kamara elnöké­nek a véleménye: sok ez, vagy kevés? Egyáltalán: mi­lyen feltételek kellenek ah­hoz, hogy mind több pénz áramoljon az országba? — Egyfelől a vállalatok gazdasági helyzetét kell a befektetőnek megismernie. Szükséges az átalakulási tör­vény, s fontos, hogy az át­alakulást a vállalatok kez­deményezzék, ne az állam. Meg -kell -találni azt.,# lehe­tőséget, -melynek révén biz­tosított a tőkegyarapodás, hiszen ez alapvető szem­pont a befektetőnek. Olyan gazdaságra v-an szükség Ma­gyarországon, melyben mi­nél kisebb mértékű az inf­láció. Elengedhetetlen a ki­egyensúlyozott politikai lég­kör, a kiszámítható jövő, hi­szen a tőkének az a tulaj­donsága, hogy nem viseli el a bizonytalanságot. — Hazánkban sok tekin­tetben új helyzet állt elő. Ebben benne van az is, hogy más ma a Kamara és például a szakszervezetek közti kapcsolat. Ezzel kap­csolatban mi az ön vélemé­nye? — A Kamarának az az ál­láspontja, hogy teljesítmény­fedezet nélkül ne legyen bér- kiáramlás. Az országban a szociálpolitikát külön kell választani: ne a bérekben jusson érvényre az ilyesmi, ezeket a gondokat a béren kívüli. juttatásokkal kell megoldani. — Az átalakulási törvény révén a vállalatok részvény- társasagokká, és más formá­ciókká alakulhatnak át. .Mi­lyen lényeges elemet emelne ki ezzel kapcsolatban? — Átgondolt elképzeléseik, ezek közt a vagyoni hely­zet felmérése, tisztázása nél­kül nem ajánlatos ilyen lé­pésre szánnia magát agy vállalatnak. Hiszen a tulaj­donosi változás belső meg­újhodás nélkül nem ér sem­mit. Ne feledjük: i-tt már a bankóik is -keményebb felté­teleket, követelményeket diktálnák, mert az osztalé­kot őik is meg akarják ke­resni. — Köszönjük az interjút! (mészáros) A MISKOLCI BERUHÁZÁSI VÁLLALAT ezúton hívja fel az érdeklődők figyelmét arra, hogy az ELADÁSRA MEGHIRDETETT ÉS A TULIPÁN-TÖMBBEN LÉVŐ, Miskolc, Széchenyi út 94. sz. alatti ingatlanban lévő, 19 lakás értékesítésével kapcsolatos, a lakások adatait és az elbírálás szempontjait tartalmazó HIRDETMÉNYT függeszt ki 1989. március 6-tól a Miskolc Megyei Város Tanácsa V. B. Hivatala (Miskolc, Petőfi u. 1—3.) hirdetőtábláján; az OTP Megyei Igazgatósága (Miskolc, Szemere u. 5.) hirdetőtábláján és a Miskolci Beruházási Vállalat (Miskolc, Hunyadi u. 5.) hirdetőtábláján, TÁJÉKOZTATÁS CÉLJÁBÓL. Á magyar nyelv hete Ismert nyelvészünk egvik v.idéiki városunkban—almát f*"* fvenn]i- A bol-t ajtaján tábla fogadta: rögtön jövöik Türelmesen várt már csak .azért is, hogy megtudja mekkora időtartamot jelent a rögtön szó. Tudjuk-e, melyik szavunk mit jelent? Több-e a „rög­tön”, mint a „tüstént”, ’vagy az „azonnal”? Mit szólnánk, ha a megszokott felirat he­lyén a „Hamarosan jövök”, vagy a „Villámgyorsan itt termek” mondatot találnánk? Anekdotákkal, idézetekkel színesített, érdekes előadást hallottak pénteken délután a miskolci _ Kossuth Gimnázi­um és Óvónői Szakközépis­kola tanulói és tanárai. Lő- rincze tanár úr az Anya­nyelv, személyiség, nemzet­tudat című előadásának. el­ső részében a három foga­lom összefüggéséről beszélt. Többek között felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a határainkon kívül élő ma­gyaroknak szűkebbeka lehe­tőségeik anyanyelvűk ápolá­sara. Különösen igaz ez, ha vegyes családban élnek, ha vegyes lakosságú a telepü­lés, ha nincs magyar nyelvű ovoda,_ iskola, rádió, újság. A másik nyelv hatására ugyanis bizonytalanná válik a nyelvérzékük, ,nem él ben­nük ^ világosan szavaink je­lentése. A fokozatos nyelvi leépülés hatására pedig lét­rejön a csökkent értékű két­nyelvűség. Persze mii sem tudjuk magunkat elég árnyaltan ki­fejezni anyanyelvűnkön, pe­dig — és ezt a diákokat is ' bevonva példákkal bizonyí­totta Lőrincze tanár úr — nagyon gazdag lehetőségeket rejt magában a magyar nyelv. Kínos van a birto­kunkban, csak tudni kell he­lyesen használni, jól gaz­dálkodni vele. F. G. Miskolcon zavartalan volt az átállás (Folytatás az 1. oldalról) _ Megérkeztek-e az új je gyek, bérletek? — Igen, mindkettő. Már­ciusra már az új bélietek árusítását kezdtük meg, s igen sók pénztárhoz bizo­mányoshoz kijuttattuk ma cius 2-án az új vll*a™°s;^ gyeket is. ® érkeztek meg vf.^oní.a,S!,r- árusító automaták uj teker csei. Egyébként a felulbe- lyegzett és a régi, tehat bé­lyegzés nélküli jegyek júni­us 30-dg érvényesek. Utób­biakat természetesen ará­nyosan kell felhasználni az utazásnál. Ha valakinél meg június 30. után i;s marad majd ilyen jegy, visszavált­juk. — Végül hadd kérdezzünk a bliccelőkről... __ Pontos adataink még e t ekintetben sincsenek, de egyértelműen nőtt a blicce fők száma. Pedig most mai- nem kis pénzről van szó hi­szen ha valaki nem fizeti hajtás következhet. (Ny. L—L- J ) AOÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI ELNÖK hivatal Tisztelt Hölgyem, Uram! A m™k ennél fontosabb ^ levéL CS “ ^ “ te" 3 «ytieíe Amennyiben mi tartozunk Önnek, tartozásunkat mi is időben, a benyújtás időpontjától számított ou napon belül rendezzük. £z elmúlt év az új adórendszer próbaéve volt. a tapasztalatokat hasznosítjuk. A módosított, és remélhetőleg végleges rendszer szerinti bevallás idején, egy év múlva, újból jelentkezünk. Üdvözlettel:

Next

/
Oldalképek
Tartalom