Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-24 / 71. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. március 24., péntek Dr. Bazsó György felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) Tisztelt Országgyűlés! Tudom, hogy a Budapest— Bécs Világkiállítás megrendezése esélyeket, hangsúlyozom, főleg esélyeket kínál gazdasági életünk élénkítésére — kezdte felszólalását, majd elmondta, hogy a világkiállítást illetően vegyes érzelmei támadtak a Budapesttől keletre, északra eső területekre gyakorolt hatását illetően. A többszörösen hátrányos térségekről van szó, melyek a nagy elánnal beharangozott településfejlesztési programunk ellenére eddiginél is rohamosabban néptelenednek. A tervezett célirányos ráfordítások jó részét elvitte az általános forgalmi adó és az infláció. Képesek voltunk hatalmas, sokszor erőniket meghaladó beruházásokra, melyékhez eddig sem, s egyelőre jelenleg sincs kompetenciája a választók és ki tudja hányféle társaság, fórum, bizottság, szervezet által sokat csépült parlamentnek, képviselőnek. Pedig minden valószínűséggel lenne helye ezeknek a milliárdoknak máshol is. Hogy hol? Az sem lenne népszerűtlen munkálkodása a kormánynak, ha például a keleti országrész megyéit nyilvánítanánk szabad vámterületnek. Adjunk támogatást, kedvezményeket ezen elmaradt, feszültségektől terhes vidéken beruházni szándékozóknak, akár hazai, vagy külföldi is legyen a vállalkozó.' (Már megjelentek a területünkön érdeklődő svájci, nyugatnémet, svéd, osztrák cégek, de nincs aki, ami bátorítsa őket.) Sőt nemcsak a termelőszférában, hanem a szolgáltatásokat, út-, közmű-, telefonfejlesztéseket is érintse. Miért javaslom mindezt? Azért, mert ha a kormányzat energiáját és az ország anyagi lehetőségeit csak egy megoldandó feladat köti le, mi vidékiek csak törölhetjük a szánkat. Nagyon szegény vidéken élek. A jövőért érzett felelősség miatt kérem, ha kis lépésekben is, az arányosabb fejlesztést, illetve annak lehetőségét. II fejlesztések elkerülik a keleti megyéket? Kovács János, a 'MÁV. Záhonyi Vontatási Főnökségének művezetője elsősorban aggályainak adott hangot, és részletesen kitért a keleti országrész elmaradottságának. súlyos helyzetének ismertetésére is. Szerinte valósággal sokkolta a megyében élőket a főleg Budapestre és a Dunántúlra koncentrálódó világkiállítás gondolata. A képviselő felsorolta a szabolcsiak legégetőbb gondjait, s azt a véleményét hangoztatta, hogy a felzárkózás lehetősége az ország más térségeihez egyre távolabbinak tűnik. A világkiállítással összefüggő fejlesztések messze elkerülik ezt az országrészt, a lemaradás tehát még nagyobb lesz. Így természetes, hogy a szabolcsiak nem tudják lelkesen üdvözölni a világkiállítás gondolatát. A képviselő is úgy foglalt állást, hogy mai, igencsak hiányos ismeretei miatt a szerinte illúziónak tűnő vállalkozást most nem támogatja. Szántó Sándor, a nagyecse- di Rákóczi Mgtsz kertészeti ágazatvezetője választói állásfoglalását összegezve támogatásáról biztosította a Budapest—Bécs Világkiállítás megrendezését, azzal a kikötéssel, hogy a kormány vállaljon garanciát a keleti országrész több évtizedes lemaradásának csökkentésére. A hátrány csökkentését segíthetné például egy autóút megépítése Záhonyig, illetve a telefonhálózat kiépítése Szabolcs-Szatmár megyében. Leszögezte: „Ezekre a kérdésekre itt, ezen az ülésen várjuk a választ. Nem köve- telődzni, nem zsarolni akarunk, de nyugodt érzéssel így tudjuk csak támogatásunkat adni.”’ Zsigmond Attila, a Budapest Galéria főigazgatója nehezményezte azt a kész helyzetet teremtő módszert, ami miatt a bizottságok és képviselők csak a legutóbbi három hónapban kaptak tájékoztatást. Kérte, hogy minden olyan nagyberuházást, amely az egész nemzet- gazdaságot érinti, kizárólag az Országgyűlés elvi döntése után lehessen megkezdeni. Javasolta a kormánynak, vegye figyelembe, hogy gazdasági helyzetünk két olyan nagy megterhelést, mint amit a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer és a világkiállítás jelent, nehezen vagy talán nem is tud elviselni, tehát választani kell közöttük. Hasznot teremtő későbbi kihatásai miatt a képviselő inkább a világkiállítást támogatja. Filló Pál, az Athenaeum Nyomda korrektor főrevizora hangsúlyozta: annak ellenére, hogy budapesti képviselő, mégsem támogatja minden kétely nélkül a világkiállítás megrendezését. A képviselő „zsákbamacskának” nevezte a rendezvényt, szerinte azok a szakemberek, akik úgy érzik, hogy az ország nehéz helyzetében veszélybe kerülhetnek fontos infrastrukturális beruházások, ezeket most megpróbálják a világkiállítás zsákjába belevarrni. Szólt arról is, hogy az erőltetett nagyberuházások, az ország eladósodása napjainkban is gúzsba köti a kormányzat kezét. Kételyét fejezte ki, hogy szabad-e nekünk ezt a gúzsba kötöttséget hat évvel meghosszabbítani. Válasz a kérdésekre A vitát követően Bedk Tamás kereskedelmi miniszter válaszolt a felvetett kérdésekre, észrevételekre. A Budapesten kívüli térségek fejlődési lehetőségeivel kapcsolatban hangsúlyozta: mindent meg kell tenni azért, hogy a vidék minél nagyobb arányban részesüljön a világkiállítás hasznából. Ma még nincsenek kész tervek erre, de a .kormány minden megvalósítható javaslatot figyelembe vesz. Sokszor került szóba a vita során a kiállítás vállalkozói alapon történő megrendezése. Ez megvalósítható elképzelés — mondta Beck Tamás — hozzátéve, hogy 1972-től, amióta lehetőség van a vegyes vállalatok alapítására, alig 300 miltió dollárnyi működő tőkét sikerült bevonni gazdaságunk vérkeringésébe. Ezzel szemben sok más európai ország csak az elmúlt egy esztendőben több milliárd dolláros működő tőkét vont be gazdaságába. Ha sikerült rendezni a tulajdonviszonyokat, ha vonzóvá tesszük Magyarországot a működő töke számába, akkor nem irreális elképzelés vállalkozási alapon megrendezni a világkiállítást. Az utóhasznosítással kapcsolatban Beck Tamás rámutatott : mindenképpen szükség van arra, hogy a világkiállításra épített létesítményeket minél gazdaságosabban kihasználjuk a későbbiek során. Szellemi erőfeszítéseket kell tenni a legjobb megoldások megtalálására, kész javaslatok ma még nincsenek. Végül Beck Tamás egyetértését fejezte ki azokkal a képviselőkkel, akiik véleménye szerint csak a teljes nyilvánosság és a beleszólási lehetőség teheti eredményessé és hazánk számára hasznossá a világkiállítás rendezvényét. Ezután határozathozatal következett. Az Országgyűlés 15 ellenszavazattal, 71 tartózkodás mellett tudomásul vette a kereskedelmi miniszter tájékoztatóját az 1995-ben megrendezendő Budapest—.Bécs Világkiállítás előkészületeiről. A határozatban a képviselők felhívták a figyelmet arra, hogy az előkészületi munkák helyzetéről ismételten kapjon tájékoztatást az Ország- gyűlés. Interpellációk Ezután az interpellációk sora következett. Elsőként dr. Vona Ferenc ráckevei körzeti állatorvos interpellált a ráckevei (soroksári) Duna üdülőkörzet fejlesztési támogatását kérve. Beck Tamás kereskedelmi miniszter írásban válaszolt Vona Ferenc felvetésére. Válasza szerint előreláthatóan a VIII. ötéves tervidőszakban kerülhet sor a ráckevei terület kiemelt fejlesztésére, de természetesen addig sem hanyagolják el, sőt az Idegenforgalmi Alapból nyújtott támogatások odaítélésénél különös gondot fordítanak e területre. Fenyvesi Henrik, a bala- tonszárszói Vörös Csillag Mgtsz elnökhelyettese a Ba- laton-parti települések zártkertjeinek beépítése tárgyában interpellált Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Rámutatott, hogy több, jelenleg érvényes rendelet súlyosan sérti a Balaton partján lakók érdekeit. Válaszában a miniszter rámutatott, hogy 1989. január 1-jétől korlátozás alá eső települések azon területrészein, ahol a vezetékes ivó- vízellátás biztosított, a szennyvízelvezetés céljára szolgáló közcsatorna megépült, és megfelelő a szennyvíztisztítás, lehetőség van a. szálláshelyek növelését szolgáló új épületek létesítésére. A tilalom szélesebb körű feloldására, amely a zárt- kerteket is érintette volna, még nincs lehetőség, főként környezetvédelmi okokból. Somlai Gyula, a Húscsibe- nevelő Társaság Sárvári Baromfifeldolgozó Vállalatának igazgatója az élelmiszer-gazdaság támogatáscsökkentése tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez, azt tudakolta: kötelezhetők-e a vállalatok olyan államközi szerződés teljesítésére, amely egyértelműen veszteséget okoz. Villányi Miklós válaszában leszögezte: a vállalatok nem kötelezhetőek veszteséges termelésre. Épperi ennek elkerülését szolgálja a KGST viszonylatában hosz- szabb ideje működő költség- vetési árkiegyenlítési rend-, szer. A baromfiexporttal kapcsolatos probléma előzményéhez tartozik, hogy a múlt év decemberében jóváhagyott költségvetési variáció a szocialista viszonylatú támogatás 4 milliárd forintos mérséklését irányozta elő, ami a rubelexport-árki- egyenlítésben 9 százalékos csökkentést jelentett. Ez a jelentős mértékű támogatáscsökkenés valóban gazdaságtalanná tette volna a baromfiexportot. A baromfi- termelők gondjára végül áthidaló megoldás született. Ennek lényege, hogy a januári parlamenti ülésszakot követően folytatódtak a szocialista államközi szerződésekre vonatkozó tárgyalások. Ezek során kiderült, hogy a korábban számításba vett élelmiszerexport mennyisége nem teljes egészében része az államközi szerződésnek. így lehetővé vált a mennyiség csökkentése, s az ezzel összefüggő támogatás-megtakarítás révén továbbra is biztosítható az Országgyűlés által elfogadott csökkentés. Ugyanakkor a rubelelszámolású élelmiszerkivitelt sem kell 9 százalékkal, hanem csak 2 százalékkal csökkenteni. Ezzel a csirkeexportnál 202 - százalékos támogatás érvényesül az idén. A pénzügy- miniszter reményét fejezte ki, hogy a februárban módosított rubel-árkiegyenlíté- si kulcsok már elfogadható jövedelmezőséggel teszik lehetővé az államközi szerződésben foglalt vágottcsirke- kivitelt. Kiss Imre, a Mezőkövesdi ÁFÉSZ nyugalmazott elnöke a Mezőkeresztes—Me- zőnyárád vasútállomás utasváró épülete és magasított peronja megépítésének tárgyában interpellált. Indoklásában elmondotta, bogy havonta 24 ezer ember közlekedik itt, s egy felvonulási barakképületben kell várakozniuk. Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter közölte, hogy a Mezőkeresztes—Me- zőnyárád vasútállomáson a MÁV mintegy négymillió forintos költséggel megépít egy 240 négyzetméteres központi fűtéssel és pénztárral ellátott utasvárót. A .miniszter elmondta, hogy ez év június 30-ig elkészítik az aszfaltozott, magasított peront is. Mind a képviselő, mind az Országgyűlés — egyhangúlag — elfogadta a miniszteri választ. Simon Péter, a Tiszai Vegyi Kombinát pártbizottságának titkára a lakásvásárlás feltételeinek megváltoztatásáról szóló kormányrendelet tárgyában intézett interpellációt a pénzügyminiszterhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szóban forgó rendelet — a korábbi helyzettel ellentétben — nem az igénylő személyhez köti, nem alanyi jogon biztosítja a .szociálpolitikai kedvezményt és a kiemelt törlesztési támogatást. A támogatásokat ugyanis csak olyan lakáshoz lehet igénybe venni, amelyet korábbi tulajdonosa az OTP-től vásárolt meg. Ugyanilyen feltételekkel lesznek értékesíthetők az új lakást építőktől visz- szavásárolt lakások is. A tervezet államigazgatási egyeztetése megtörtént, a javaslatot a Minisztertanács hamarosan tárgyalja — mondta Villányi Miklós. Az interpelláló képviselő elfogadta, és az Országgyűlés is tudomásul vette a miniszter válaszát. Kovács Lászlóné, a budapesti Meggyfa utcai napközi otthonos óvoda óvónője a lakáscélú támogatásokkal kapcsolatban intézett interpellációt a pénzügyminiszterhez. Véleménye szerint nagymértékben megnehezíti a lakáshoz jutás feltételeit a lakáscélú támogatásról szóló tavalyi rendelet. A képviselőnő egyik javaslata szerint módosítani kellene a jogszabályt, mégpedig úgy, hogy a piaci kamatozású hitelék helyett állítsák vissza a 3 százalékos kedvezmé- riyes kamatfeltételt, de rövidítsék le a futamidőt 15 évre. Villányi Miklós válaszában határozottan leszögezte: tisztában van azzal, hogy véleménye nem találkozik a képviselőnő egyetértésével, de semmiképpen .nincs mód arra, hogy a felvetett javaslatokat foganatosítsák. Még gyorsított törlesztési ütem mellett sem fogadható el. a visszatérés a 3 százalékos kamatmértékhez. Az infláció mértékétől elszakított kamatszínvonal az egész gazdaságban óhatatlanul súlyos zavaróikhoz vezet. Figyelembe kell venni azt is, hogy a 3 százalékos támogatási rendszer jövedelmi helyzetűiktől függetlenül azonosan kezeli a családokat, s nincs tökintettel a gazdasági, piaci változásokra sem. Ladányi József, megyei tanácselnök interpellációjában szorgalmazta a 3-as számú fő közlekedési út mezőkövesdi átvezető szakaszának tehermentesítését, a várost elkerülő útszakasz megépítését. A képviselő javasolta a Mezőkövesd közelében levő katonai repülőtér felhasználását polgári célokra is. Derzsi András-rövid válaszában elmondta, hogy a várost elkerülő útszakasz megépítéséhez szükséges pénz rendelkezésre áll, ám a kivitelezést akadályozza, hogy a tervezett tehermentesítő út mellett lakók az építési engedélyt megfellebbezték. Az építés megkezdéséhez az szükséges, hogy létrejöjjön a megegyezés a lakók és a megyei közlekedési hatóság között. A katonai repülőtér polgári hasznosításával kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy ez nincs napirenden. A miniszteri választ Ladányi József és a parlament — két ellenszavazat és 13 tartózkodás mellett — tudomásul vette. Vodila Barna, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Tanács V.B. edelényi járási hivatalának nyugalmazott elnöke az új nyugdíjtörvény előkészítése tárgyában interpellált a szociális és egészségügyi miniszterhez. Elmondotta, hogy az elmúlt napokban személyesen tájékozódott a nyugdíjintézetben, s megtudta: 1989. január 1- jén 2 millió 425 ezer 400 nyugdíjas élt az országban. Negyvenezer forintban nyolcán részesültök, 30—40 ezer forintos nyugdíjat tizenket- ten kapták, s 20—30 ezer forint közötti nyugdíjat 388- an vettek fel. Kiemelte: a közelmúltban már egy 48 ezer forintos nyugdíjat is számfejtettek, s hozzátette, hogy igen sok dolgozónak ma ennyi az éves jövedelme. Hangsúlyozta: a jelenlegi nyugdíjtörvény sürgős módosításra szorul. A legnagyobb gond és megoldásra váró feladat ma a 4000 for rint alatti nyugdíjban részei sülő 1 millió 400 ezer ember sorsa. Novák János, az Egyesült Vegyiműveik főcsoportveze- tője javaslatait a Miniszter- tanács elnökéhez címezte. A iképviselő emlékeztetett arra, hogy hazánkban 2,5 millióan a szegénység határán élnek. Javasolta, hogy amíg a társadalombiztosítási rendszer nem teszi lehetővé a szegénységi küszöb közelében élők helyzetének érezhető javítását, ne fizessenek ki hazánkban 25 ezer forintot meghaladó nyugdíjat. II nyugdíj-aránytalanságokról A nyugdíjrendszerrel foglalkozó javaslatokra Csehák Judit válaszolt. A tárca vezetője emlékeztette a képviselőket arra, hogy a parlament idei őszi ülésszakának napirendjén szerepel a nyugdíjrendszer módosításának tervezete, amelyet széles körű társadalmi vitában szeretnének kimunkálni. Mindenki számára egyértelmű — mondta —, hogy a nyugdíjrendszer változtatásra szorul, és senkinek sem lehet érdeke a halogatás. Az elhangzott képviselői felvetések kapcsán utalt arra, hogy a kormány ígéretet tett: áprilisban áttekinti a fogyasztói árak alakulását, s az érdekképviseletekkel közösen újra számba veszi a még szükséges és lehetséges idei nyugdíjkiegészítéseket. Ennek során — miként a képviselők is ajánlották — javasolni fogják, hogy a magas nyugdíjban részesülők ne kapjanak az alacsony nyugdíjasok számára megállapított újabb díjemelésből. A nyugdíjak korlátozására vonatkozó indítvánnyal kapcsolatban Csehák Judit úgy foglalt állást, hogy a társadalombiztosítási elvek vitája után, az év végén törvénymódosítással korlátozhatják ugyan az újabban megállapított nyugdíjak felső határát, arra azonban nincs törvényes lehetőség, hogy a már megállapított nyugdíjakat ne fizessék ki. Az interpellációra adott választ Vodila Barna elfogadta1, Novák János azonban nerp értett egyet az elhangzottakkal. Az Országgyűlés 8 ellenszavazattal, 30 tartózkodás mellett tudomásul vette a szociális és egész-i- ségügyi miniszter válaszát. * A ház elnöke bezárta a parlament márciusi ülésszakát — amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva elnökölt —, egyben tájékoztatta a törvényhozóikat, hogy a következő ülésszak előreláthatóan április végén lesz. TISZTELT FELHASZNÁLÓINK! Értesítjük 'Önöket, hogy szakboltunkban hidraulikus és pneumatikus elemek, részegységek, komplettáló elemek, tömlők ÜGYFELEINK RÉSZÉRE szaktanácsadással is rendelkezésre állunk VARJUK VÁSÁRLÓINKAT Cím: Fluidprogress, Debrecen, Szombathi István u. 13-15. (Wesselényi-lakótelep) Telefon: 52-11-687. Telex: 72 809
