Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-08 / 33. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 8 1989. február 8., szerda Borsod-nbaúj-Zemplén megye fejlesztési koncepciója (Folytatás a 7. oldalról) történő szervezéssel lehet fokozni. Biztosítani kell a munkahely-teremtés és az egyéni támogatást szolgáló közpénzek felhasználásának programszerűségét, nyilvánosságát, az elosztás majd a felhasználás társadalmi kontrollját. Az élet- színvonal súlyos romlását részben hatékonyabb területi érdekképviselettel, részben rövid időn belül kialakítandó, az eddiginél komplexebb és eredményesebb központi és megyei szociálpolitikai tevékenységgel kell a lehetséges mértékig ellensúlyozni. Az anyagi infrastruktúrában rövid távon nagy változás reálisan nem várható, a megkezdett programok — vízellátás,' oktatás stb. — azonban megalapozzák és támogatják a termelő szféra szükséges változásait. A 80-as évek eleje óta folytatott gyorsított községfejlesztés és a városok minőségi fejlesztése azonban javítja az életkörülményeket, lényegesen korrigálja a 70-es évek településfejlesztésének torzulásait. Jelentős fejlődés várható a szellemi infrastruktúrában, mindenekelőtt a gazdaságszervező és szolgáltató intézmények gyarapodásával — bank, átképzési központ, menedzserképzés, befektetési társaság, mérnökiroda stb. — ill. az infermációs infrastruktúrában egy regionális üzleti újság beindításával és egy világszínvonalú számítógépes területi tervezési és döntési rendszer megyébe történő telepítésével. A gazdaság hosszú távú fejlesztését nem alapozhatjuk csak a spontán szerveződésre. Megfelelő közvetett eszközök, érdekeltségi, piaci mechanizmusok működése, a gazdálkodók önállósága esetén is irányítani, szervezni kell a fejlődést. A gazdasági feladatok megoldásához legalább négy alapfeltétel megléte és kielégítő működése szükséges (amelyeknek természetszerűleg vannak belső összefüggései és további következményei is). 1 A piac szervező, ösztönző,, kényszerítő és ellenőrző - szerepe semmi mással nem pótolható. A kialakuló piacnak azonban nemcsak pozitívr hanem negatív hatásaival is számolni kell. Ezek (csőd, munkanélküliség stb.) mérséklésére tudatosan törekedni kell. Egyfelől annak elősegítésével, hogy a gazdálkodó egységek piacközeibe kerülhessenek, másfelől, hogy a konfliktushelyzeteket kezelő intézmények, és együttműködési formák létrejöjjenek. Az 1992-ben egységesülő Nyugat-Európa gazdasági követelményeihez való alkalmazkodást segíti a közvetlen megyei szintű olasz, NSZK és skandináv kapcsolatok megszilárdítása. ' A központi gazdaságirányítástól azt várjuk, hogy támogatja az egy-egy vállalatnál nagy létszámú foglalkoztatottat érintő gazdálkodási problémák programszerű megoldását. Az eddigi lépéseken túl liberalizálja az importgazdálkodást, megvalósítja a bérreformot, kiépíti a piac monopóliumellenes szabályait és csődkezelő intézményeit. ty A tőkeáramlás feltételeinek megteremtése, a tökesze- génység csökkentése a struktúraváltás elengedhetetlen feltétele. A meglévő eszközállomány hatékonyabb működtetése szükséges, de nem elegendő. A többletforrások nélkülözhetetlenek. Nélkülözhetetlennek tartjuk a külföldi működő tőke bevonását. Ennek különleges formájaként megvizsgálásra ajánljuk, -hogy a régió újratermelődő természeti kincseinek kiaknázásához biztosítson az állam koncessziót a külföldi tőke részére. Ebben a formában lehetne biztosítani a térség kastélyai, gyógyforrásai egy részének idegenforgalmi célú hasznosítását, ill. vadgazdálkodásunk eredményességének javítását. A tőkeáramlás gyorsulásának kulcskérdése a tulajdonviszonyok alakulása. Mindenekelőtt á köztulajdon hatékonyabb működtetéséhez alkalmas formációk megtalálása a cél, ezért a vagyonkezelői, bérleti, belső-vállalkozási formák, a személyes anyagi érdekeltség -pénzügyi és termelő eszközökben, szervezeti formákban megvalósuló megoldásait tartjuk kívánatosnak. Ahol a magánkézbe adás a legjobb megoldás (pl. egyes mezőgazdasági területek, kereskedelmi és szolgáltató egységek), minél előbb meg kell teremteni a legszükségesebb működési feltételeket (számla- vezetés, pénz- és hitelellátás, értékesítési biztonság stb.). A valóságos, működő piaci mechanizmus segíti a tényleges tőkemozgást, de ez a régió számára nemcsak pozitív, hanem negatív hatással is járhat, mert a tőke megyéből történő kivonása előtt is szélesebbre tárja a kaput, ha máshol kedvezőbb a befektetés. A megyei vezetésnek közvetlen tőkemozgás megvalósításra — különösen tanácsi tulajdon hiányában — kicsi a lehetősége, de a nyereséggel kecsegtető tőkemozgás feltételeinek megteremtése, alakítása már a megyei vezetés kompetenciája is. Ilyen feltételeknek tartjuk a politikai stabilitást, a vállalkozói biztonság megteremtését, az intézményi' háttér (bank, vállalkozói tanácsadás stb.) létrehozását. A- fogadóképesség létrehozásának olyan föltételei is vannak, mint a szellemi tőke, a képzettség és az infrastrukturális háttér növelése, amelyben helyileg sokat tehetünk. A helyi erőforrások maximális mozgósítására van szükség, függetlenül attól, hogy vállalati, vagy magántőkéről, ill. lakossági megtakarításról van-e szó. Legfontosabb feladat, hogy kialakuljon a vállalkozások helyi eszközökkel történő támogatási rendszere, ill., hogy a rendelkezésre álló támogatási célú források odaítélése a piaci szempontok mellett a helyi fejlődési kívánalmakat is preferáló módon történjen, (pl. a régióban termelt alapanyagok, félkész termékek feldolgozottsági fokának növelésére, vagy minél sokoldalúbb fel- használásának megvalósítására, lehetőleg közös érdekeltségű üzemek létrehozásával). Miskolcot az Észak-magyarországi régió pénzintézeti központjává szükséges fejleszteni, melyet segíthet, ha az NME-n fejlődő közgazdasági képzésben nagyobb szerepet kap a pénzügyi ismeretek oktatása. Döntés született a térségben, megvalósuló fejlesztések menedzselése, az anyagi lehetőségek bővítése céljából Regionális Fejlesztési Bank alapítására. A tőke megyébe áramlásának, a gazdasági-társadalmi feszültségek oldásának elősegítése az általános szabályozástól való időleges eltérés, megfelelő preferencia-rendszer garantálását kívánja. Az Í989-re várható adókedvezményen túl egyéb foglalkoztatási bérpreferenciákat is célszerű kezdeményezni azoknak a vállalatoknak, melyek jövedelmezően termelő új munkahelyeket teremtenek Ózdon és környékén, a Bodrogközben, Encsen és a Csereháton, Edelény és környékén. Kihasználva a földrajzi helyzetünket és a külföldi tőke érdekeltségét a szovjet piac meghódításában, célszerűnek látszik továbbá vám-pénzügyi és vállalat-alapítási kedvezményekkel, jó infrastruktúrával — Szabolcs-Szatmár megyével együtt — „különleges gazdasági övezet” létesítését kezdeményezni. O A megyében megvalósuló innovációs gyakorlatnak nagy jelentősége van a regionális problémák megoldásában. Az innováció meglétének lényeges előfeltétele a gazdasági szereplők tényleges szabadsága, a versenykényszer intenzitása, a kockázatvállalás támogatottsága, a társadalmi környezet milyensége, a központ és a régió közötti kapcsolat jellege. A műszaki haladás sajátosságai következtében a verseny- képesség súlypontja áthelyeződött a szellemi teljesítményekre. A fejlett országok csúcstermékeinek értékében pl. a szellemi munka hányada eléri a 80 százalékot. Erőinket ezért elsősorban nem a gyengébbek felemelésére (mert ez szociálpolitikai kérdés), hanem a nagyobb teljesítményt nyújtó, az értéket teremtő gazdasági egységek, társadalmi csoportok, innovatív személyiségek támogatására kell összpontosítani. Ez a koncepcióváltás sürgető azért is, mert a jövőben nem számíthatunk arra, hogy a visszaszoruló ipari ágazatokat más, tömeggyártáson alapuló nagy iparágak fogják felváltani. Arra kell felkészülni, hogy előtérbe kerülnek a kis- és közepes méretű vállalkozások, s elsősorban a harmadik gazdaság (szolgáltatások, szellemi szféra). A műszaki haladás komplexitása megköveteli az innovációs kultúra — érdekeltségi alapon nyugvó — intézmény- rendszerének gyors kiépítését. A megalakult IC (P) Rt. mellett olyan mérnöki irodákra, információs központokra „kapcsolatteremtő irodákra” van szükség, amelyek a műszaki szolgáltatásokat regionális szinten biztosítják (közös kutatóhelyek, laboratóriumok, dokumentációs rendszerek). Ezeket a műszaki fejlesztés országos koncepciója alapján állami források is segítik. Az intézményrendszer kiépítése mellett a másik stratégiai tennivaló az új ismeretek nyilvánossága. Legyen az újítás, licenc, know-how, ez nem maradhat egy szűk szakértői réteg keretein belül, hanem — valamilyen formában — hozzáférhetővé kell tenni a dolgozók széles köre számára, mert ez képezi az új műszaki kultúra társadalmi méretű elsajátításának előfeltételét. Az innovációs folyamat gyorsítása érdekében kormányzati intézkedések is szükségesek. Rugalmasabbá kell tenni külgazdasági mechanizmusunkat, csökkenteni a fejlett technika és technológia importját terhelő magas vámokat, a behozatali korlátokat. Kiemelten szükséges foglalkozni a szellemi és fizikai infrastruktúra kialakításával, az innovációs parkok, szervezetek létrehozásával, ill. működésük támogatásával. A magasan képzett munkaerőnek a megye halmozottan hátrányos térségeibe történő letelepítését nemcsak az agrár, hanem a műszaki és közgazdasági szakemberek esetén is támogatás, vagy a személyi jövedelemadó rendszer preferálja. A A dolgozó ember képzettségével, ismeretei konvertál- hatóságával, mobilitásával meghatározója a struktúra- váltás sikerének. A munkaerő mostani összetétele és a gazdasági szerkezetváltás igényei nem teszik lehetővé a munkaerő teljes és hatékony foglalkoztatásának egyidejű megoldását. A keletkező foglalkoztatási gondok azonban annál kisebbek, minél inkább képesek vagyunk előre látni a változásokat és felkészíteni az embereket azokra. Ezért is fontos a vállalati stratégia, amelyre alapozva tervszerű, hosz- szabb távú együttműködést lehet és kell kialakítani a gazdasági egységek és a tanácsok között a képzés és továbbképzés rendszerének kialakításában, fenntartásában és fejlesztésében. A hosszú távú munkaerőgazdálkodási érdetkek azt kívánják, hogy a képzés általános színvonala emelkedjék, és a jövő szakemberei konvertálható tudással rendelkezzenek, a szakoktatás mentes legyen a túlspecializációtól. Szükség van egy átfogó megyei oktatás korszerűsítési koncepcióra. Foglalkoztatási okokból is kívánatos, hogy növekedjék az érettségit adó, vagy az érettségihez kötött oktatási típusok aránya, ezen belül a technikusképzés és a szakmunkás képzési célú szakközépiskolai oktatás. Külön, speciális programok szükségesek a nehezen képezhető, vagy a deviáns életvitelű rétegek társadalmi beilleszkedésének, munkaképessé tételének segítésére. Jelentős és sokrétű erőfeszítések szükségesek a lakosság egészségügyi helyzetének javítására. A következő években a szerkezetváltás felgyorsítása növeli a foglalkoztatási feszültségeket. A rugalmas foglalkoztatási formák főleg a nők körében csökkenthetik ezeket a gondokat, segítve a( családok megerősödését is. Támogatjuk a szakszervezeteket az olyan garanciákért folyó harcban, amelyek lehetővé teszik a dolgozó felkészülését munkahelye megszüntetésére, új munkahely elfoglalására és olyan eszközrendszer kialakítását, amely a munkanélküli időszakban is méltányos anyagi biztonságöt jelent. Korszerűsíteni kell a munkaügyi irányítás és szolgáltatás személyi és tárgyi feltételeit. Egyidejűleg kell törekedni a foglalkoztatás-politika már meglévő eszközrendszerének következetes alkalmazására, s új eszközökkel történő bővítésére. Ezen belül megkülönböztetetten fontos a munkanélküli segélyrendszer célszerű és zökkenőmentes működtetése, a pályaorientáció; a munkaügyi szolgáltató irodák egységes megyei rendszerének kiépítése, munkájuk koordinálása; az átképzés intézményes rendszere, amely nemcsak a munkások átképzésével, hanem a vezetők és a vállalkozók képzésével is foglalkozik; a munkahelyteremtő akciók, a vállalkozási kölcsön és más, új eszközök a vállalkozások elterjedésének segítésére, valamint célra orientált és eredményesebb közmunkák. Szükség esetén keresni célszerű a munkaerő megyén kívüliéül. külföldön történő foglalkoztatási lehetőségeit is. A ’foglalkoztatási gondok megqldása a helyi, megyei erőfeszítések mellett központi közreműködést is igényel. A Területfejlesztési és a Foglalkoztatási Alap növelésé indokolt, s annak nagyobb hányadát kell megyei döntési hatáskörbe utalni. Az eddig szétaprózottam rendelkezésre álló — pl; ágazati forrásokat — egyesíteni kell a koncentrált felhasználás érdekében. Központi feladat megvizsgálni, hogy kiterjeszthető-e a kamatmentes újrakezdési kölcsön minden vállalkozásra, hogyan ösztönözheti az adórendszer a magán- vállalkozókat is az alkalmazottak számának növelésére, hogyan érhető el, hogy a bedolgozói részmunkaidős foglalkoztatás bővüljön. A foglalkoztatási eszközrendszerhez illeszteni kell egy átgondolt, a forrásokat koncentráló és társadalmilag ellenőrzötten működő szociálpolitikai rendszert. , A gazdasági feladatok megoldásának előfeltétele az infrastrukturális feltételek javítása. A területi kiegyenlítés eszköze a kistérségi központok erőteljesebb fejlesztése, melyek képesek vonzáskörzetük anyagi és szellemi ellátására. Ezt a folyamatot közigazgatsái eszközökkel, további várossá nyilvánítással is célszerű támogatni. Az alapvető infrastrukturális fejlesztési elképzeléseket (víz, telefon, út stb.) e térségi szempont alapján kell értékelni. Hátrányaink bizonyos ellensúlyozásához még hosszabb ideig erőteljesen, markánsan kell képviselni és lehetőség szerint érvényesíteni a területi érdekeket a törvényhozásban, a kormányzattal való tárgyalásokon, mert egy normativi- táson alapuló költségvetési reformtól nem várhatjuk a megye elmaradottságának automatikus mérséklődését. A gazdaságfejlesztés területi szemlélete igényli, hogy a szomszédos megyékkel való gazdasági-társadalmi kapcsolatokat jobban ismerjük, alakításukat közösen tervezzük. Foglalkoztatási és gazdasági szempontból a meglévő együttműködés legjelentősebben Szabolcs-Szatmár megyével fokozható. Ennek eszköze a cigándi Tisza-híd, amely megerősíti a Bodrogköz és Szabolcs hagyományos gazdasági kapcsolatát, ill. a nyíregyházi repülőtér, amely a híddal együtt feltárja a nemzetközi idegenforgalom számára a Hegyalját és Zemplént. Kulturális és közéletünkben nagy jelentőségű változás lesz a Szabolcs-Szatmárral és Hajdú-Biharral közösen megvalósítandó körzeti tv-stúdió. Politikai-ideológiai-kulturális feladataink központi kérdésének a politika és gazdaság viszonyának, gyakorlati kapcsolatrendszerének kritikai értékelését, a politikai intézményrendszer fejlesztését, a rendszer funkciójának tartalmi, formai és módszertani változtatását tekintjük. A megyében működő gazdasági szervezeteknek a közvetlen tulajdonosi érdek által motiváltán, a társadalmi szervezeteknek pedig önkormányzati alapon erősödik döntési kompetenciája és felelőssége. Ez az eddiginél nagyobb társadalmi nyilvánosságot, állampolgári kezdeményezést, és önszerveződést, a politikai szervezetek és mozgalmak viszonyrendszerének és a népképviseleti szervek munkájának megújítását feltételezi. Nagyobb hangsúlyt és nyilvánosságot kell adni a megyei érdekek képviseletének, s ebben nagyobb szerepet kell kapnia országgyűlési képviselőinknek. Alapkérdés a megyében is a párt tevékenységének megújulása, melyre önálló programunk van. A helyi politika feladata az egymástól qltérő érdekek megjelenítése és az érdekütközések megvívásához szükséges feltételek biztosítása. A különböző területeken működő szervezetek önállósága egyben az érdekek megfogalmazását is ha- tározottabbá teszi. Ezen érdekek megfogalmazásában, a megoldások kialakításában, a hagyományos politikai intézmények mellett az új szerveződéseknek is helye, szerepe van. Annál is inkább, mert a tervezetben foglalt változtatások politikai stabilitást igényelnek, ez pedig politikai sokszínűséget, toleranciát, magas színvonalú politikai kultúrát feltételez^ A gazdasági átalakulás folyamatában, feltételeinek megteremtésében jelentős szerepe van a szakszervezeteknek. Támogatjuk érdekvédelmi munkája erősítését, harcos fellépését, mert a konfliktusok megoldása csak valódi konszenzussal képzelhető el, ahhoz pedig a világos és markáns dolgozói érdekvédelem nélkülözhetetlen. Kívánatosnak tartjuk tevékenységének olyan irányú fejlesztését, amely az egyéni és, csoportérdekek konkrét ügyekben történő képviseletén túl a gazdasági törvényalkotásra, a megfelelő teljesítmények és a dolgozói biztonság a törvényes biztosítékaira irányul. A párt elvi, politikai munkájának erősítése, a helyi autonómia biztosítása, a központi kormányzattal való más minőségű kapcsolat sürgeti a .tanácsi munka korszerűsítését. Fontos érdekünk, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben csökkenjen az irányítás és a javak kormányzati és megyei tanácsi központosításának és újraelosztásának mértéke, növekedjék a helyi önállóság. Ez a költségvetési reformmal reális közelségbe került, fel kell készülni e lehetőség kihasználására. A megyei tanácsnál az elosztó funkció háttérbe- szorítása, s ugyanakkor a sajátos „térségi kormányzati” tevékenység előtérbe . kerülése szükséges. Ennek érdekében jelentősen változtatni kell a tanácsi döntéselőkészítés módszerein is. Alapelv, hogy minden közösségnek legyén lehetősége arra, hogy a helyi társadalom ügyeihez érdemben hozzászóljon, s a maga dolgát felelősen intézze. Folyamatos kommunikációra van szükség a szakmai közvéleménnyel és a társadalom mikrocsoportjaival. A jelenlegi társadalmi folyamatok és mozgások elemzésétől és az ezzel összefüggő stratégiai döntések kidolgozásától minden fontos lépésnek és minden döntéselőkészítő mozzanatnak nyilvánosságot kell biztosítani. Ehhez elsősorban a sajtót kell fölhasználni, de szükséges a társadalmi és érdekképviseleti szerveknek, amelyek a társadalom egy-egy csoportjával képesek és készek folyamatos véleménycserére az eddigieknél hatékonyabb munkája is. Gazdasági és társadalmi programjaink szerves részét kell képeznie a művelődésnek. A szervezetváltás,' a munkaerőátcsoportosítás, a műszaki változások, a versenyképesség, a nagyobb hatékonyság, a szociálpolitikai program egyben művelődési feladat is. Erősíteni kell tehát annak tudatát, hogy a szerves fejlődés nem képzelhető el csupán a gazdasági szféra fejlődésével, sőt a kultúra elmaradottsága a gazdaság fejlődésének gátja. Fontos tehát, hogy a társadalmi , cselekvés gyakorlatában erősödjenek a kultúra pozíciói, az államtól és az egyéntől is több jusson a művelődésre, az anyagiakat tekintve más elosztási rendszerben és más elosztási alapelvekkel. Ehhez a művelődéspolitika jogait kell újrafogalmazni és szervesen hozzákapcsolni a különböző társadalmi szférákhoz, mindenekelőtt a termeléshez. Intézményi és funkcionális demokratizálási folyamatot kell minél előbb elindítani, amely az esélyegyenlőséget, a kultúra értékeinek szabad választását, az alkotásra, az érték- teremtésre képes társadalmi, egyén és csoport kibontakozását szolgálja. Mind az irányítás, mind a gyakorlat szintjén összhangba kell hozni a deklarált elveket és a tényleges kulturális gyakorlatot. A kultúra jelentősebb értékei nem jöhetnek létre közadakozásból, állampolgári, vagy lokális kezdeményezésből, ehhez az értékteremtéshez a működőképes államnak, a tanácsoknak kell biztosítani a feltételeket. Ugyanakkor, amikor a szabad választás lehetőségét megteremtjük, meg kell teremteni annak mindenoldalú feltételét, hogy az egyén eligazodjon az érték és nem érték, hasznos és kevésbé hasznos között. Az értékek átrendeződésének és az értékekhez való viszonynak az alapja a nagyobb teljesítmény, az emberek olyan anyagi és erkölcsi megbecsülése, amely a nagyobb tudást, az értékesebb szellemiséget hordozó teremtő munkát becsüli és ismeri el. Az alapelveket, a megfogalmazott fő irányokat, a kiala- - kuló mechanizmusokat figyelembe véve az egyes népgazdasági ágakban és területenként a kívánatos és várható fejlődési prognózist a program melléklete tartalmazza. Felkérjük a szakmai, társadalmi, érdekképviseleti szerveket, országgyűlési képviselőket, a vállalatokat, oktatási intézményeket, értelmiségi műhelyeket és munkáskollektívákat, mindenkit, aki érdeklődést tanúsít és felelősséget érez a megye jövőjéért, hogy ismerje és vitassa meg elképzeléseinket, tegyen észrevételeket, javaslatokat a megye számára, és alakítsa ki saját elképzeléseit. Ebben a vitasorozatban megkülönböztetetten számítunk a pártszervezetek segítő, ösztönző és kritikusan értékelő állásfoglalásaira. A feladat összetettsége azt igényli, hogy a kormánnyal való tárgyalást előkészítő szakértői tárgyalásokat május 30-ig zárjuk le, míg a teljes programra vonatkozó vitákat ez év végéig fejezzük be. MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA
