Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-08 / 33. szám

1989. február 8., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 Borsod-Qbaúj-Zemplén megye fejlesztési koncepciója r Ágazati és térségi prognózis A megye fejlesztési programjának súlyponti fel­adatai: I. A tágabb értelemben vett humán-, termelő- és lakossági infrastruktúra fejlesztése. II. A gazdaság — ökológiai szempontokat is figyelem­bevevő — a kívánatos fő fejlődési irányokkal ősz- hangban álló átalakítása. III. A lakosság szociális biztonságának megőrzésére való törekvés. IV. A megyén belüli mikrokörzetek sajátos fejlődési lehetőségeinek megvalósítása. A feladatok végrehajtásának térbeni és időbeni sorrendjét a megyén belüli mikrokörzetek gazdasági­társadalmi feszültségeinek mélysége, jellege, kiala­kulásának összetevői, a fejlődés szempontjából fi­gyelembevehető adottságok határozzák meg. A prog­nózisok időtávja öt—tíz év, de a megkezdett akciók hosszabb távon is éreztetik majd hatásukat. I. A megye gazdasági-társa­dalmi felemelkedésében dön­tő szerepe van az emberi té­nyezőknek. A jelenlegi de­mográfiai, képzettségi, fog­lalkoztatási. népegészség­ügyi, jövedelmi viszonyok alapján beavatkozás nélkül megyénkben távlatilag csök­ken az emberi erőforrás gazdasági produktivitása, csökken tűrő- és alkalmaz­kodóképessége, igényessége, egyszóval úgynevezett társa­dalmi teljesítőképessége. Ál­lapotukban megmerevedve és elmélyülve tartóssá vál­hatnak a többszörösen hát­rányos helyzetű rétegek-te­rületek. Az emberi tényező­vel való intenzív és követ­kezetes foglalkozásnak egy­szerre kell irányulni a né­pesség fizikai és szellemi ereje javítására, mennyiségi és minőségi gyarapítására, és a veszélyeztetett, többszö­rösen hátrányos helyzetű családok problémáinak keze­lésére. Különös hangsúlyt kell kapnia a felnövekvő nemzedék nevelési-oktatási feladatainak, a köznevelési intézményrendszer hatékony működésének. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a megye hagyományos — köm­mel speciális műszaki tudo­mányágakra épülő — szelle­mi struktúrája átrendeződjön, a társadalom és természettu­dományok széles skálájával bővüljön. A humán infra­struktúra fejlesztése nem­csak a helyi feladatok kö­zött elsődleges, megkülön­böztetett figyelmet igényel a kormányzat részéről is. OKTATÁS. KULTÚRA A közoktatásban a felnö­vő nemzedék iskolázottsági színvonalának emelése, az alapképzési szint erősítésé­vel, a szakmai képzés rugal­masabb rendszerének alakí­tásával történhet. Az intéz­ményhálózat beruházások, korszerűsítések útján törté­nő fejlesztése mellett — an­nak feltételeit biztosítva — nagyobb figyelem szükséges az oktatási rendszer haté­kony működését elősegítő egyéb eszközök célirányos, összehangolt. alkalmazására. Óvodai ellátás területén a korosztály csaknem teljes el­látása megvalósítható. Az általános iskolai ellá­tás kiemelt fejlesztése to­vábbra is indokolt, annak ellenére, hogy a tanulólét­szám 1988—1995 között vár­ható átmeneti csökkenése a mennyiségi feszültségeket je­lentős mértékben oldja. Mintegy negyedében halmo­zottan hátrányos körülmé­nyek között működő, isko­láink oktatási körülményei azonban- önmagában ettől nem válnak kedvezőbbé. Folytatódik az intézmények korszerűsítése, komplexitá­suk javítása, törekedve a differenciált oktatási, a test- nevelési és a szabadidős te­vékenység feltételeinek biz­tosítására. A nevelési-oktatá­si munkán belül hangsú­lyosan kezelendő az univer­zális alapozó képzés, a prob­lémamegoldó gondolkodás, a fizikai környezet gyakorla­tának oktatására, valamint az igényességre, célratörésre, egészséges becsvágyra és mo­rálra nevelés. A társadalom perifériáján mozgó gyerme­kek alapfokú iskolázottságá­nak megszerzése, egészsé­gesebb személyiség-fejlődése új megoldásokat, átgondolt akciókat igényel. Középfokú képzés terén az egyes oktatási típusok (gim­názium, szakközépiskola, szakmunkásképzés), azon be­lül pedig a szakmastruktú­rák területi gazdasági-társa­dalmi igényekhez történő igazítása, illetve a rugalmas igazodás folyamatosságának biztosítása az alapvető ten­nivaló. A képzettségi szint általános emelése az időköz-, benj pályamódosítás lehető­ségének biztosítását, az egyes oktatási típusok tanmeneté­nek kezdő években! (1., 2. évfolyam) közelítését, a szak­mai képzés rendszerének korszerűsítését követeli. A középfokú és szakoktatóst rugalmasabbá kell tenni és a gazdasági . igényekhez kell igazítani. Fokozatos előrelé­pést tartunk szükségesnek a kiemelkedő kreativitás, a te­hetséggondozás intézményesí­tésében az oktatás vala­mennyi szintjén. A felsőfokú képzést te­kintve alapvetően a képzés belső tartalmának, szerkeze­tének továbhi fejlesztése szükséges, a képzés nehéz­ipari arányainak szűkítésé­vel, a gazdasági, természet- és humán tudományos vo­nal erősítésével. Ennek legfontosabb ele­mei : — a Nehézipari Műszaki Egyetemen az üzemgazdász­képzés — mikrogazdaság orientáltságú — egyetemi szintű közgazdászképzéssé szervezése, majd a társada­lomtudományi kar létreho­zása, mely újabb profilok ki­alakítására ad lehetőséget. — a sárospataki tanító­képző főiskolán a szakos tanárképzés, esetleg közmű­velődési szakemberképzés beindítására. — általában az egyetemi (főiskolai) autonómia, a tan­szabadság kiterjesztése. A megye közművelődését is fokozatosan új pályára kell állítani, változást való­sítva meg az intézményi funkciókban, irányításban, a finanszírozás és kultúra köz­vetítő, szervező tevékeny­ségében. Az ehhez szükséges feltételek megteremtése, a művelődésiotthon- és könyv­tárhálózat fejlesztéses csak hosszútávon megvalósítható program. Középtávon az ér­tékmentés miatt kell oldani az állagmegóvást, ahol le­hetséges, a korszerűsítést. EGÉSZSÉGÜGY A betegellátó és megelőző tevékenység kulcseleme az alapellátás. Ezért szükséges, hogy a körzeti orvos terüle­te lakosságának, egészség­ügy! állapotának tényleges gazdájává váljon, a tevé­kenység gondozói része erő­södjön, komplexebbé váljon. Megfelelő színvonalú szemé­lyi feltételeket kell biztosíta­ni a szakemberek. ^ a jól képzett orvosok .letelepedé­se érdekében, kiemelt bére­zést, támogatásit kell alkal­mazni. & járó- és fekvőbeteg-ellá- * tás terén a halálozásban élenjáró betegségcsoportok (szív- és érrendszeri megbe­tegedés, daganatok, légző­rendszer problémái stb.) di­agnosztikus és terápiás fel­tételeinek fejlesztése szük­séges. A társadalmi beillesz­kedési zavarok erőteljes nö­vekedése a pszichiátriai— mentálhigiénés (ezen belül az alkohológiai) ellátás ja­vítását, bővítését követeli. A koraszülöttek magas száma, a fogyatékos gyermekek, a cigányszületések magas ará­nya az anya- és gyermekvé­delem számára ad feladato­kat a hálózat korszerűsítése, a terhesgondozás minőségi fejlesztésében. Az egészségügyi és társa­dalmi információs rendszer hatékonyságának fokozásá­val, egészségügyi-nevelő, fel­világosító munkával, a szű­rővizsgálatok körének és a szűrésben részesülők számá­nak bővítésével, a korábbi­nál céltudatosabban kell a megelőzést szolgálni. 3. A lakossági infrastruk­túra fejlesztését a település- politika határozza meg. A településpolitika alapvétő céljai, ia városok és a köz­ségek között harmonikusabb, összehangoltabb fejlesztési politika, a megye egyes tér­ségei közötti ellátásbeli kü­lönbségek mérséklése, vala­mint a vonzásközponiti sze­repkörre alkalmas községek kiemelt fejlesztése, össz­hangban környező települé­seikkel. E célokon belül Miskolc város" és térségében megha­tározó a megyeszékhely inf­rastruktúrájának területileg (belváros,, peremterületek) és ágazatilag arányos fejlesz­tése. Rövidebb távon fel kell számolni az alapellátás leg­inkább feszítő mennyiségi hiányait (lakás, oktatás, vo­nalas ellátórendszerek), majd fokozatosan, és gyorsabb ütemben kell folytatni a ki­emelt felsőfokú központ sze­repkörhöz kapcsolódó létesít­mények kiépítését. Gazdasá­gi és ennek hatásaként né­pességeltartó képességének várható gyengülése , miatt előtérbe kell állítani a ^fej­lődés minőségi paramétereit, az arányos városszerkezet kialakítását. Az agglomerá­ciós térségekben a városias jellegű alapellátást kell megvalósítani, elsődlegesen a műszaki infrastruktúra terü­letén. A megye városhálózatá­ban kiemelten kezelendő Ózd város. Infrastrukturális ellá­tottságát legalább a megye városainak átlagos szintjére kell felemelni. A város gaz­dasági potenciálja és lakos­ságának életkörülményei egyaránt arányosabb, gyor­sabb ütemű lakossági inf­rastruktúra fejlesztését igényli, előtérbe állítva az elmaradott városrészek fel­zárkóztatását, a belső fe­szültségek enyhítését. , A megye többi városa kö­zül kiemelten kell kezelni a közelmúltban városi rangot kapott települések városias jellegének kialakítását, az alapellátósbeli hiányosságok fokozatos felszámolását, il­letve körzetközpont! szerep­körüket erősítő középfokú intézményhálózatok kiépíté­sét. A megye községhálózatá­ban a mennyiségi hiányok felszámolása szükséges, el­sődlegesen az alapellátás (víz, oktatás) területén., A községhálózaton belül ' ki­emelten fejlesztendő ázon települések köre, melyek nagyságrendjük alapján ön- reprodukcióra alkalmasak, rendelkeznek megfelelő gaz­dasági bázissal, és centrum jellegű települések, így fej­lesztésük több település élet- körülményeinek javítását is szolgálja. Megkülönböztetet­ten kell fejleszteni az elma­radott térségek infrastruktu­rális ellátását. A lakosság egészséges ivóvíz-ellátásának biztosítása, az oktatás és egészségügy tárgyi feltételei­nek javítása, a kereskedelmi ellátás színvonalának jelen­tős emelése az alapvető fel­adat. 4. A lakossági infrastruk­túrán belül meghatározó je­lentőségű a lakásellátás. A mennyiségi és minőségi hiá­nyok Miskolcon jelentkeznek a legkiólezettebben. A lakás- állomány minőségének — műszaki állapotának, kom­fortfokozatának — javítása Özdon jelent sürgős felada­tot. Miskolcon a lakásigény­lők több mint 80 százaléka szociális bérlakásra jogosult. Az igénylők nagy része nem rendelkezik előtakarékosság- gal, és ez nehezíti a magán­erős lakásépítésre történő átirányításukat. Miután az önerőből lakáshoz jutni kép­telenek száma növekedni fog, nagy szerepe lesz a meglé­vő bérlakásalap mobilizáció­jának, de emellett csak a je­lenleginél több szociális bér­lakás építésével oldhatók meg a gondok. A jelenleg nyilvántartott és jogos naiv elismert, ki­emelt kategóriájúak— fiatal házasok és nagycsaládosok — bérlakásigénye, a mai építé­si és lakástámogatási., vala­mint jövedelmi feltételekkel 1995-ig elégíthető Hi. Ez nem elfogadható perspektíva, ezért szorgalmazzuk új lakásépí­tési feltételek megfogalmazá­sát, illetve nagyobb közpon­ti, tanácsi és munkáltatód támogatás biztosítását. Mis­kolcon feszítő gond több mint 25 ezer felújításra meg­érett lakás. A belváros re­habilitációjához (átépítéséhez, felújításához) jelentősebb pénzeszközökre lesz szükség. Ugyanez vonatkozik a leg­alább 4800 „lakást” kitevő avult telepek, szociális kö­vetelményeknek meg nem fe­lelő kolóniák felszámolására is A kvalifikált munkaerő megtartása, illetve letelepe­désének elősegítése céljából a megye városaiban létreho­zandó az úgynevezett speciá­lis lakásalap, mely részben meglévő lakásokból, másrészt pénzbeli támogatásból jön létre. A megye gazdaságilag elmaradott területeinek szak­emberellátása érdekében fennmaradnak a különböző kedvezményezett lakásellátá­si formák (szolgálati lakás­építés, támogatott telekellá­tás). A szerény lakásellátósi célkitűzések megvalósítása is jelentős központi támogatást feltételez. 5. A termelő-infrastruktú­ra fejlesztésének fő szem­pontja, hogy a megye — és ezen belül az egyes térségek is — váljanak fogadóképes­sé a fejlesztések számára, te­gyék lehetővé a meglévő erőforrások hasznosítását, csökkentsék a „tőkecsaloga­tás” esélykülönbségeit. A 'termelő-iinfrastruktúrán be­lül elsődleges feladat a köz­lekedés és a távközlés felté­teleinek lényeges javítása. Az infrastrukturális ellátás területén jelentkező- mennyi­ségi és minőségi hiányok, te­rületi és ágazat! aránytalan­ságok felszámolása csak az eddigieknél lényegesen na­gyobb központi erőforrás biztosításával történhet meg. A főbb területi tervezési arányok mellett ágazati, szempontból az alábbiak fo­galmazhatók meg: VÍZ—SZENNYVÍZ ÁGAZAT Az utóbbi 15—20 évben a vízkészletek rohamos el­szennyeződése következett be, ezért távlatban a vízbeszer­zési feltételek romlásával kell számolni. A vízigények várható növekedése miatt .is egyre fokozott mértékben válik szükségessé a jóval költségigényesebb felszín alatti vízkészletek igénybe­vétele. Komplex módon kell kezelni a készletgazdálko­dás, a vízbeszerzés,' tárolás és elosztás, valamint a tisz­títás és a vízvédelem kér­déskörét. A növekvő ipari és lakossági vízigények ki­elégítése a regionális, cso­portos és önálló vízművek összehangolt fejlesztésével oldható meg. A regionális rendszerek fejlesztését a víz­készletek és igények idősza­kosan és területileg mutat­kozó eltérései indokolják. A csatornahálózat építése­kor kiemelt feladat a váro­sok és a miskolci agglome­ráció településeinek csator­názása, valamint a bükki és aggteleki karsztvízkészlet, a Bódva folyó, a Sajó—Her- nád, valamint a Lázbérci- ivóvíztározó vízkészletének védelme. Alapvető a vízbá­zisok vízminőségvédelmi lé­tesítményeinek kifejlesztése, mely a jelenlegi vízbázisok jelentős részénél hiányzik. A szennyeződés fokozádása egyes vízbázisok üzemen kí­vül helyezését eredményez­heti. A vezetékes vízzel el­látott és a csatornahálózat­ba bekötött lakások száza­lékos aránya közötti eltérés, az úgynevezett közműolló nyitásának megállítása rend­kívül fontos. Vízkészletvé­delem esetén — lakosszám­tól függetlenül — százszáza­lékos csatornázottság eléré­se a cél. Szennyvíztisztítás szem­pontjából jelentős feladat a meglevő telepek rekonstruk­ciója, kapacitásuk bővítése, és a hálózatépítéssel össz­hangban új telepek építése. Az 500 fő alatti települések­nél a házi csatornával' és közműpótló berendezésekkel kell a szennyvizek elhelyezé­séről, illetve összegyűjtésé­ről gondoskodni. A termék­szerkezet-váltás és korsze­rűsítés hatásai a közlekedé­si, áruszállítási igényekben a 90-es évektől lesznek érez­hetőek. A közlekedési ága­zat fejlesztésében a meglevő állomány további romlásá­nak halaszthatatlan megállí­tása mellett a fejlesztések is szükségesek. Az országos közúthálózat megyei fejlesztésénél a fő cél a törzsúthálózat korsze­rűsítése, valamint a szüksé­ges új összekötőu,tak meg­építése, a balesetveszélyes, nagyforgalmú csomópontok átépítése. A hálózat jelen­tős részén sürgős burkolat­megerősítést kell végezni. Szükséges a megfelelő szin­tű kelet—nyugati összekötte­tések kialakítása, ezzel ösz- szefüggésben az elmaradott térségek jobb bekapcsolása a közlekedési hálózatba. A főúthálózat fejlesztései: a 26-os főút négynyomúsítá- sa Kazincbarcikáig, a 25-ös főút új nyomvonalra helye­zése Ózdon, a nagyforgalmú főútvonalakon szakaszos négynyomúsítós, illetve szé­lesítés. A Budapest—Miskolc közötti közúti forgalom le­bonyolítása érdekében szük­séges az M3-as autópálya építésének folytatása, a Bod­rogköz elzártságának enyhí­tése érdekében pedig a ré­gen igényelt Cigánd— Dombrád közötti híd meg­építése. A tanácsi úthálózatnál — a helyi erőforrások felhasz­nálásával, bevonásával — elsősorban a tömegközleke­dés által érintett utak mű­szaki állapotának javítása, szintentartása, a hídállo- mány korszerűsítése a fel­adat. A vasúthálózat szerke­zete megfelel az igényeknek, az ezredfordulóig új vasút­vonal építésére reálisan nem kerül sor, azonban néhány elkerülő deltavágány meg­építése elengedhetetlen. Folytatódik a vasútvonalak villamosítása, a Kazincbar­cika—Ózd, Felsőzsolca—Hi­dasnémeti és a Szerencs— Sátoraljaújhely vonalakon. Hosszabb távon egy új vas­úti összeköttetés megépítése Ózd és Salgótarján között kedvezően befolyásolhatja a térség fejlődését. A vasúti áruszállítás ki­szolgálásának javítását szói­gái ja a miskolci rendező­pályaudvar rekonstrukciója, a Gömöri pályaudvar rak­tárkorszerűsítése. A közúti szállítások minőségének fej­lesztése érdekében új autó­busz-pályaudvarok létesítése és üzemanyagtöltő állomások építése szükséges. A miskol­ci tömegközlekedésben befe­jeződik a villamospálya tel­jes rekonstrukciója, az autó­busz-állomány felújítása. Fenn kell tartani a troli­buszhálózat építésének igé­nyét. TÁVKÖZLÉS A távközlési hálózat kü­lönleges funkcionális hely­zete révén jelentős haté­konyság- és életkörülmény­javító eszköz, fejlesztése stratégiai cél. Megépül a miskolci régióközpont, és az encsi postaközpont. Ez mindkét körzetben lényege­sen javítja a telefonellátást. Célszerű a már üzemelő me­zőkövesdi, leninvárosi és ka­zincbarcikai telefonközpont Crossbar-rendszeréhez a vonzáskörzetek települései­nek csatlakoztatása. Ózd és vonzáskörzete együttes, az új technika szerinti telefonhá­lózattá épül ki. Ezzel egy- időben kerül sor Sárospatak és Sátoraljaújhely vonzás- körzeteiben a telefonhálózat kiépítésére. Ezek lényegesen javítják a társadalmi-gaz­dasági kapcsolatok fejlesz­téséhez nélkülözhetetlen in­formációs feltételeket. ENERGIAELLÁTÁS A villamos hálózat fejlesz­tése kisebb fennakadásokkal, de lépést tart a növekvő igé­nyekkel. A Hernád és a Bodrog völgyében fontos a gázszolgáltató vezeték meg­építése. KERESKEDELEM. SZOLGÁLTATÁS A települések jellegének, szerepkörének megfelelően az igények és a fejlesztés differenciálódik. A városok­ban és nagynépességű gaz­dasági potenciállal, szerep­körrel rendelkező községek­ben a szakrendszerű ellátás bővül. Az agglomerációs övezetben, a növekvő népes­ségű településrészek keres­kedelmi ellátását kell bizto­sítani. Kedvezőtlen helyze­tű kistelepüléseken az alap­ellátást és a differenciál­tabb áruellátást rekonstruk­cióval és mozgó árusítási formával lehet megoldani. A meglevő szolgáltatás színvonalát az érdekeltség és az alkatrészellátás felté­teleinek javítása határozza meg. Az új, épülő városré­szekben folyamatosan ki­épül a legszükségesebb szol­gáltató létesítmények háló­zata. Az aprófalvas, szolgál- tatáshiányos térségekben bázisok kialakítása célozható meg, melyek adó- és szabá­lyozókedvezményekkel biz­tosíthatják a szolgáltatások folyamatos fenntartását. (Folytatás a 10. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom