Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-08 / 33. szám

1989. február 8., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 M u n kává I la lás külföldön Munkanélküliek is mehetnek Január elsejével módosultak a külföldi egyéni munka- vállalás szabályai. A leglényegesebb változás: mindenki vállalhat külföldön munkát. Az eddigi előírások csak azok számára tették ezt lehetővé, akiknek itthon érvényes mun­kaviszonyuk volt, vagy egyéb kereső foglalkozást űztek, illetve már nyugdíjba mentek. A régi előírások tehát a munkanélkülieket kirekesztették ebből a lehetőségből, most viszont számukra is megnyílt az út. A másik lényeges eltérés, hogy a korábbiakkal ellentétben nemcsak a szak- képzettségüknek, illetve az itthoni munkakörüknek megfe­lelő, hanem bármilyen munkára vállalkozhatnak egyéni­leg külföldön a magyar állampolgárok. Pontosították a jogsza­bálynak azt a részét, amely arról . Intézkedik, hogy M nem kaphat külföldi mon- továllalásii engedélyt. A ko- rátofeii általános megfogal­mazással szemben a jogsza­bály most kimondja: el kell utasítani annak a kérelmét, aki, belföldön sem létesíthet imiuntaviiszonyt (tehát, aki még nem érte el a mimiká­vá! lalásli kor alsó, 15 éves határát); akii nem rendelke­zik érvényes útlevéllel i(mie,üt például, azt >a hatósá­gok valamilyen óikból be­vonták) ; illetve akinél az államtitok, szolgálati, vagy üzemű (üzleti) titok megőr­zése érdekében feltétlenül szükségesnek mutatkozik. A jogszabály szerint elutasít­ható a kérelme annak, aki korábbi külföldi .munkavál­lalása kapcsán nem, vagy késedelmesen tett eleget, ke­resetéből hazautalási köte­lezettségének, illetve annak esetében, aki korábbi kül­földi munkájából nem tért haza a jogszabályiban előírt határidőre. Az elutasítás le­hetősége azonban az ilyen eseteikben csalk korlátozott Ideig, a korábbi munkavál­lalási engedély lejártától, vagy ha azt visszavonták, akikor a visszavonástól szá­mított 3 évig áll fenn. Űj előírás az is, hogy a Bulgáriában, Csehszlovákiá­ban, Lengyelországban, Mongóliáiban, az NDK-toa.n, Romániában és a Szovjet­unióban dolgozóknak sem­mit sem kell hazautalniuk keresetükből, ha azt a mun­kaadó ország pénznemében kapják. Ugyancsak mente­sülnek a hazautalás kötele­zettsége alól ,az .oktatási in­tézmények nappali tagozatos hallgatód, és a frissen vég-, zett középiskolások, ha a szün.időbefll külföldi munka­végzésük célja egyértelmű­en a nyelv gyakorlása, s ikeresetük nem haladja meg a másodosztályú napidíj- és szállásköltség-térítés együt­tes havi összegének 30 szá­zalékát. A többiek változat­lanul :kö teleseik devizában hazautalni külföldi kerese­tük — jogszabályban meg­határozott — arányát. 'Némileg egyszerűsödik a kérelmek ügyintézése; a kü­lönféle minisztériumok, fő­hatóságok helyett — bizo­nyos .kivételeikkel — január­tól a külföldi 'munkaválla­lási engedélyeket egységesen a megyei tanácsok — Bu­dapesten a fővárosi tanács — munkaügyi szakigazgatá­si szervei adják ki. (Kivé­telek ez alól az egészség- ügyi intézményeik .egyes ve­zetői, a művészek, a spor­tolóik, és a sportedzők, a nemzetközi szervezeteiénél dolgozók, valamint a fegy­veres erők és testületek, va­lamint a rendészeti szervek tagjai.) A külföldi munkavállalás engedélyezéséhez az alábbi iratokat kell benyújtani: A külföldi munkaadó ajánlatát, amely tartalmazza a munkáltató nevét, címét, s azt, hogy az illetőt met- től-meddlig, milyen, bérrel és munkakörben kívánja foglalkoztatna, a munkavál­lalót esetleg milyen termé­szetbeni juttatásokban (szállás, étkezés) részesíti, illetve, hogy az adott or­szágban milyen adófizetési, vagy társad a lomb iztos ítási fizetési kötelezettségek van­nak, s az ottani jog-, illetve bankgyakorlat szerint van-e akadálya a hazautalási kö­telezettség teljesítésének. Ez utóbbiról nem kell nyilat­kozniuk az egyesült álla­mokbeli, a kanadai, az NSZK-bel i és a svájci munkaadóknak. - Az adott ország gyakorlatától függő­en csatolni kell továbbá a külföldi orszáig munkaválla­lási engedélyét, vagy a tar­tózkodási engedélyt, az ér­vényes vízumot, illetve a munkáltató nyilatkozatát, hogy ezek beszerzését ma­gára vállalja. Amennyiben ezéknek az iHatóknak a be­szerzéséhez a külföldi ha­tóságók kérik a magyar .szerveik által kiállított mun­kavállalási engedélyt, akkor lehetőség van úgynevezett elvi -engedély kiadására, amelyet ugyancsak a taná­csoktól lehet kérni. Akinek munkaviszonya, szövetkezeti tagsági viszo­nya van itthon, annak be kell adnia hazái munkálta­tója nyilatkozatát is arról, hogy jelenlegi munkaadója miilyen időtartamra javasol­ja külföldi foglalkoztatását, mennyi a munkavállaló nyug-d íj járu lékáoak összege, s kötelezettséget vállal-e annak megelőlegezésére. A hazai munkáltatónak arról is nyilatkoznia kell, hogy az illető birtokában van-e állami, vagy más egyéb fontos titoknak. A korábbi gyakorlattal ellentétben már nem kérnek munkáltatói véleményt a dolgozóról. A kérelemmel együtt egészségügyi alkalmassági igazolást, .erkölcsi bizonyít­ványt és önéletrajzot is be kell nyújtani, valamint 28 évesnél fiatalabb férfiak esetében, ha nem, vagy csak részlegesen teljesítet­tek sorikatonai szolgálatot, a honvédelmi szabály értel­miében még egy külön en­gedélyt is a katonai szer­veiktől. A külföldi munkavállalás- na vonatkozó kérelmeiket a tanácsókmak 30 napon belül kell elbírálniuk. <MTI) Ki a retrograd Megjegyzések egy felhíváshoz Szerkesztőségünk levelet kapott az MDF Miskolci Szerve­zetétől, melyben kérték az alábbi felhívás közzétételét: „Színt vallottak Borsod-Abaúj-Zemplén megye politikusai. Színt vallott a Miskolci Pártbizottság is. A színvallásra Pozsgay Imre. rádiónyilatkozata 'kényszerítette őket, amelyben az MSZMP Politikai Bi­zottságának a tagja, államminiszter, egy tudósbizottság elemzése alapján népfelke­lésnek minősítette a harminchárom esz­tendővel ezelőtti eseményeket. Az 1956-ról elhangzott értékelés elérte célját: most már nyilvánvaló, hogy .kik azok, akik önös, hatalmi érdekeiket min­denek fölébe, így a nemzet számára ma létkérdéssé vált politikai stabilitás fölébe is helyezik. Dudla József megyei pártelsőtitkár nyílt levele az Észak-Magyarország február 1-i számában, minden politikusi erényt nél­külöző, indulatos felszólalása (a jelenlevők jelentős többségének tapsától kísérve — a szerkesztőség megjegyzése) Szűrös Má­tyás KB-,tikár higgadt véleménynyilvání­tása után a fébruár 2-i pártaktíva ülésen, valamint a Miskolci Pártbizottság nyílt levele a Déli Hírlap február 2-i számá­ban, bebizonyította, hogy vezető politiku­saink a történelmet is saját céljaik jegyé­ben értelmezik. Elérkezettnek látják az időt a retrográd, ultrabalos erők nyílt zászlóbontására. Teszik ezt olyan helyzet­ben, amikor az ország számára a politikai stabilitás, a szabályozott, de gyors politi­kai és gazdasági reform létkérdés. A Magyar Demokrata Fórum Miskolci Szervezete tiltakozik az ellen, hogy a .me­gye és Miskolc lakosságának a megkér­dezése nélkül ezek az erők most ilyen esz­közökkel akarnak nyomást gyakorolni a legfelsőbb politikai vezetésre. Minden, a demokráciáért aggódó honpolgárt felszó­lítunk arra, hogy munkahelyén és lakó­helyén hallassa a hangját; bizonyítsuk be, hogy ez a megye és ez a város nem a kon­zervatív erők gyűjtőhelye! 1989. február 3. Az MDF Miskolci Szervezete” * A terebélyesedő demokratizmus, nyilvá­nosság jegyében tesszünk eleget az MDF Miskolci Szervezete kérésének. Felhívásu­kat szó szerint közöljük, ezzel is bizony­ságot adva ama szándékunknak, hogy la­punk fogadókész az élesen ütköző véle­mények szembesítésére is. Ez esetben azt kell tapasztalnunk, hogy a vélemények valóban élesen ütköznék. Mert miről is van szó? Lapunk február 1-i számában a megyei pártbizottság első titkárának reflexióit kö­zöltük Pozsgay Imre rádiónyilatkozatáról. Ezt követően szóba került az ’56-os ese­mények megítélése Szűrös Mátyás KB- titkárnak, a miskolci nagyaktíván elhang­zott előadásában is. Zárszavában Dudla József első titkár — megerősítve a nyílt levélben foglaltakat — aggodalmának adott kifejezést az események egyszavas minősítésével és az albizottsági állásfog­lalás nyilvánosságra hozatalának módjá­val kapcsolatban. (Megjegyezzük: Dudla József ugyan személyes véleményének adott hangot, de hivatkozhatott volna ez­rek és ezrek véleményére is, hiszen ezt megelőzően több munkahelyi kollektíva, párttestület nyilvánított véleményt az érintett témakörben.) Az elmúlt napokban egyébként módunk volt részletesebben megismerni a- törté­nelmi albizottság vezetőjének, Berend T. Ivánnak értelmezését az állásfoglalásról, ami az első hallásra meghökkentő, aggo­dalomra okot-adó egyszavas minősítés he­lyett a népfelkelés fogalmának kibontása során árnyaltabb képet ad 1956-ról. A „Felhívás” szerzői viszont ezúttal is az egyszavas minősítést igyekszenek elfogad­tatni egyetlen igaz állításként. Ismételjük: a gondolatok, a különböző nézetek ütközése pártján vagyunk, miköz­ben ellenezzük a személyeskedő, indula- toskodó címkézést, mert az a vélemé­nyünk, hogy az nem segíti, ellenkezőleg, gátolja a demokratizmus kívánatos fejlő­dését, mérgezi a politikai légkört, bizal­matlanságot ébreszt. Az MSZMP-nek is­mert törekvése a közmegegyezés elősegí­tése, az összefogás gondolatának ápolása és gyakorlatának megvalósítása minden­kivel, aki felelősséget érez a nemzet sor­sa iránt. Felfogásunk szerint a politikai­lag nagy érzelmeket felkavaró események megítéléséhez, nemkülönben a közvéle­mény befolyásolásához nagy felelősségre, van szükség. Ezért nem lehet azonosulni olyan törekvéssel, hogy bárkik is azono­sítva magukat a megye és Miskolc lakos­ságának többségével, a demokratizálás és a politikai stabilitás egyetlen letéteménye­sének kiáltsák ki magúkat. Az ultrabalos- ságról szólva — úgy tűnik — ezúttal is i,gaz: minél messzebb van valaki a való­ságtól, annál távolabb lát attól másokat. Ügy gondoljuk, hogy az oktalan indula­tok, a személyeskedés helyett, ma jobban mint bármikor, szükség van a kibontako­zást segítő koncepciók, programok kialakí­tására, ezt követően pedig szoros össze­fogásra a kemény helytállást feltételező végrehajtásban. Ezt szolgálja a megyei pártbizottság éppen mai lapszámunkban közreadott vitaanyaga Borsod-Abaúj- Zemplén megye fejlesztési koncepciójára, és ezt szolgálja a pártbizottság február 13-án e témával foglalkozó nyilvános ülé­se is. Ennyit kívántunk hozzáfűzni az MDF Miskolci Szervezete közléséhez, a Ked­ves Olvasóra bízva, vonja le a megfelelő következtetéseket. Lesz-e óvodájuk a dedesieknek? Luca széke „Dédesben mindenkinek fő a feje, de legfőképp a szülőknek, hogy hová tegye, kire bízza óvodás korú gyer­mekét, addig, míg munkahe­lyén van. Problémánk meg­oldását nem a sajtótól vár­juk ..., de talán a maguk megjelenésével meggyorsul­nának a dolgok.” Az idézet abból a levélből származik, amit Szakács Józsefné, a dé- destapolcsányi óvoda szülői munkaközösségének vezetője küldött szerkesztőségünkbe. Lássuk hát a helyszínen, hogy is áll és miért áll az az óvoda építése! * Gyúró Zsuzsanna, az óvo­da vezetője magyarázza az előzményeket: — Korábban két csoport- szobája volt az óvodának, megkaptuk a bővítésre az engedélyt és a pénzt — cir­ka 1,2 millió forintot. Az átalakítás, ami egyúttal konyhabővítéssel is járt, úgy 1983—84-ben indult. Kezdet­ben a szülők, a község lakói dolgoztak az alapozáson, tár­sadalmi munkában segítet­ték az építkezést. Aztán egy kisiparos vette át a szakipa­ri munkákat. Mint mondja, már ekkor zűrössé vált az átalakítás. A kisiparos ugyanis a társa­dalmi munkát is úgy szám­lázta, mintha ő csinálta vol­na. Nem csoda, hogy meg­szakították vele a kapcso­latot, az embereknek pedig elment a kedvük a közért dolgozni. Nagyjából itt tartunk, amikor megérkezik a levél írója. Szakács Józsefné. Lát­szik, hogy az asszony ala­posan beásta magát az óvo­da dolgaiba: — Ha kész lenne a há­rom csoportszoba, hatvan- hetven gyerek járhatna ide. Most meg egy szobában zsú­folódik negyven. Természetesen nem ma­radhat el a terepszemle. Az apróságok most az influenza- járvány miatt kevesen van­nak,. de nem nehéz elkép­zelni. milyen tömegnyomor lehet az egyetlen ép szobá­ban. ha ebéd után alszanak és negyven kis ágyat állíta­nak fel... * Körbejárjuk a félig kész szobákat, a konyhát. Vala­mennyi helyiség csatatérre emlékeztet. Az ilyen épít­kezésre mondják, hogy akik dolgoztak rajta, itt hagytak csapot-papot. A konyha mű­ködik, de az ebédet főző asszonyok panaszkodnak. Ügy rakta le a kivitelező a mozaikot, hogy az egyik faltól a másikig, majd’ tíz­centis a szintkülönbség. A vezetékek kilógnak a falból a folyosón, láthatóan nagyon nehéz körülmények között dolgoznak az asszonyok. Amikor a felelősség kér­dését boncolgatom, mindket­ten a tanácselnökre és _ a kazincbarcikai Innovex Kis­szövetkezetre voksolnak. Egyetértenek abban, hogy a tanácselnök nem érezte iga­zán szívügyének az óvodát, az Innovex pedig nem volt felkészülve hasonló nagysá­gú munkákra. — Nagyon befürödtünk ezzel a kivitelezővel is — folytatja Szakácsnő —, kép­zelje, felnőtt férfi létükre itt hintáztak az óvoda udvarán. Igen, jól érti, a szó szoros értelmében hintáztak, nem­csak minket hintáztak át! A tanácson azzal fogad­nak. hogy volt bent ugyan a tanácselnök, de már el­ment, egyébként is ritkán van itt. Várjunk kicsit, hát­ha előkerül. Amíg várako­zunk, megtudjuk, hogy egy férfi akar beszélni velünk az óvodáról. Németh Ottó, a helyi Ga- mesz műhelyvezetője is pa­naszkodik. Nemcsak az a baj, hogy az Innovex cser­benhagyta őket, hanem, hogy az sem jó, amit meg­csinált. De megkérdőjelezi azok hozzáértését is, akik az egyes anyagokat megvásá­rolták, rossz volt a járólap, elégedetlen a műanyag mo­sogatóval. Olyan ez az épít­kezés, mint egy állatorvosi ló. minden betegség fellel­hető rajta. Megint hiába keresem a tanácselnököt, azt mondják az irodában dolgozók, Má- lyinkán megtalálható a vb- titkár. talán ő is tud segí­teni. Várnay Lajos csak mosta­nában foglalkozik az óvo­dával, az elnök menni ké­szül más munkahelyre, ezért neki kell valamit tennie. Az biztos, hogy nincs könnyű helyzetben. — Egy ideig állt az épít­kezés, majd az elnök vette fel a kapcsolatot az Inno- vexszel. Olykor én is meg­néztem őket, hát ami azt illeti, nem voltam elégedett velük. Kisiparos kezdte a munkát, feljelentettem túl­számlázás miatt, a pénz egy részét visszafizette. Tettem feljelentést a lopások miatt is. Az eredmény, hogy én kaptam fegyelmit a megyei tanácstól, mert nem készí­tettem vagyonvédelmi sza­bályzatot. Erre én azt mon­dom, akkor sem szabad lop­ni, ha erre nincs külön, he­lyi szabályzat. Nagyon meg­keseredtem ettől az egész ügytől. ' * Január 16-án falugyűlést tartottak Dédesben. Ezen a tanácsi vezetés megkapta a maga kritikáját a község la­kóitól. — Lesz végül is óvoda? — kérdem ismét Várnay Lajost. — Feltétlenül, még az idén. Ehhez azonban az kell, hogy olyan tanácselnököt vá­lasszanak, aki kézben fogja és következetesen végigviszi az egészet. Megkerestem az Innovex elnökét, Zsolczai Gyulát is. Szerinte azért mondott le további munkájukról a déde- si tanács, mert nem volt több pénzük, ők nem érzik magukat hibásnak a történ­tekért. Várnay Lajos: — Nem igaz, hogy nincs pénzünk, eddig is több mint 260 ezer forintot kifizettünk a kisszövetkezetnek. Be is perelnénk őket, de nincs aláírva az a szerződés, ami alapján perelhetnénk. Most az ő elnökük fenyegetőzik, mert nem történt meg a munkák felmérése. Kint jár­tak a barcikai műszaki el­lenőrök kétszer is, de a szövetkezet képviseletében senki nem jött el a felmé­résre. Maradt még egy ember, akinek a neve többször szó­ba jött. Boros János, volt tanácselnök jelenleg a bar­cikai Vegyépszer raktárosa. — Hogy alig voltam bent a tanácson? Nagyon sok dolgom volt, egyszerre több fejlesztést is én készítettem elő, ezért nemigen találtak bent. Én voltam az óvodáért az egyszemélyi felelős, Saj­nos. melléfogtam, amikor az Innovexszel léptem kapcso­latba.' — Érez-e felelősséget? — Igen, ha nem is száz százalékban, de az én hi­bám is, hogy így alakultak a dolgok. Nem igaz, hogy nem volt szívügyem az óvo­da, márcsak a pedagógusi képzettségem miatt is fon­tosnak tartottam. Éjszakákat nem aludtam miatta, nem tudtam jól összehangolni, koordinálni a munkákat, ezt belátom. Személyes kudarc­nak érzem az egészet. — Mit tudna így utólag tanácsolni a dédesieknek? — Válasszanak olyan ta­nácselnököt, aki erőskezű, és képes véghezvinni, amit akar. És támaszkodjon a társaira, a község lakóira, mert egyedül egy ekkora munkát nem lehet lebonyo­lítani, s akkor valóban lesz ■óvoda! M. Szabó Zsuzsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom