Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-08 / 33. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1989. február 8., szerda Irodalomóra a szerelemről Kazincbarcika gyermekkönyvtárában Kalász László szerelmes verseiről tartott általános iskolás irodalombarát szákkörösöknek bemutató foglalkozást Csorba Piroska költő-pedagógus. Hogyan közelíthető meg a szerelmi líra egy tizenéves szemszögéből? Természetesen a saját élményalap fel- ihlasznáfásával. Elvégre az első szerelmek az óvodában köttetnek. Segítséget nyújthatnak még az irodalmi művek: a Csongor és' Tünde, a Rómeó és Júlia, s a Bibliából az Énekek éneke is. Mert ebben a korban a lelkek még tiszták, s a szerelem csírái romlatlanul növekedhetnek. Kalász szerelmes versei — Csorba Piroska válogatásában — végigvezetnek az udvarlás korszakától, a fiatal házasok boldog együttlétén át, a több évtizedes közös sorsvállalás megbecsülést, felelősségérzetet tükröző szerelméig, szeretetéig. A nyolcadikosok elmondták véleményeiket erről, az egyik legnemesebb érzésünkről, és Szalonnán élő költőnk verseiről, amit ő a nézők so-- raiiból hallgatott végig. Majd a művek alkotója a * . meglepett gyermek- és fel- nőittsereg elé lépett, hogy költészetének hátteréről, életéről meséljen. (eb—dk) Fiatal művészeink MIKOLA RÓBERT a Miskolci Nemzeti Színház tagja (Balogh Imre felvétele) A nagymamában Kevés színész mondhatja el magáról, hogy anyanyelve mellett más nyelven is színpadra léphet. Mikola Róbert, a Miskolci Nemzeti Színház 24 éves művésze közéjük tartozik. Több csehszlovák filmben és színiházi produkcióiban szerepelt már anélkül, hogy hangját szinkronizálni kellett volna. Pedig tizenhárom éves is elmúlt, miikor az első szlovák szót megtanulta. Édesanyja házassága révén ugyanis ekkor került Fülekre. Az érettségi után a budapesti Színművészeti Főiskolára jelentkezett, de csak a harmadik rostáig jutott el. Egy évig a kassai Thá- liia Színháznál segédszínész- fcedett, aihol már első beugrása sikeresnek bizonyult. A munka mellett folyamatosan készült az újabb felvételire. Mivel a pozsonyi Színművészetire már februárban megkezdődtek a vizsgák, gondolta, előbb ide jelentkezik. „Főpróbának” szánta, de végül is a Duna- panti város lett négy éven át az otthona. Az utolsó évfolyam színházi gyakorlatát a komáromi Területi Magyar Színháznál töltötte, áhol vizsgadarabját (Csehov Gseresznyéskertjéből Trofimov szerepét) is játszotta. Tanulmányainak befejezése után ideszerződött, majd nem sóikkal később a kassai társulat meghívta a Liliomfii címszerepére. Partnemő- je Nagy Ibolya volt. Az előadássorozatot követően ennél a társulatnál fejezte be az első évadját. Közben Radó Gyula filmrendező rábízta a HalálM'sta című film egyíik főszerepét. (Kozák András partneréként nemsokára mindnyájan láthatjuk a televízióban.) Ennek felvétele közben született meg a gondolat: miért ne játszhatna valamelyik hazai színházunkban. így került Miskolcra, ahol a ’88/89-ies évadban immár negyedik főszerepére készül. — Pozsonyban végezte a Színművészetit. Milyen nyelven tanulta meg a színész- mesterség alapjait? — A főiskolán sajnos, nem működik magyar tagozat, csupán heti egy alkalommal volt magyar színpadi beszéd ófánk. Egyébként már felvételiznem is szlovákul kellett. — Mielőtt ia pályára lépett, nyilván amatőrként is tevékenykedett. Hogyan került kapcsolatba a színjátszással? — Már Szlovákiában éltünk, amikor az egyik kassai színész eljött a gimnáziumunkba, hogy a Lúdas Matyii előadásához szgreplőt keressen. Rám esett a választása, s így életemben először, 14 évesen ebben a darabban - szerepelhettem. Mint amatőr színjátszó folly-, tettam tovább a játékot. Iskolás társaim szinte kivétel nélkül meglepetéssel fogadták továbbtanulási szándékomat. Furcsállották, hogy valaki színész akar lenni, így baráti 'köröm inkább a színpadosolk és a népi táncosok közül ‘került ki. — Milyen szerepekben láthatta eddig a miskolci közönség, s hogy érzi magát a borsodi megyeszékhelyen? — Nem panaszkodhatom, hiszen sóik jó szerepét kaptam, kapók. Alkatom miatt .kissé „slkatulyába zárnak”: leginkább hősszerelmes figuráikat alakítok. Igaz, ez, a „skatulya” mind szakmailag, mind a közönség szempontjából is hálásnak tekinthető, mindemellett szeretném a szakma elismerését is egyre inkább kivívni. Eddigi szerepeim közül Csiky Gergely Nagymamájának Ernője állt hozzám a legközelebb. Talán azért is, mert „ő” hasonlít leginkább hozzám. A Scapin furfang- jaiban Octávot, míg a Sza- baccság Mucsán-foan Pecsét Zsligmondot személyesítettem' meg. Jelenleg a negyedik szerepemre készülök: Beaumarchais: A bűnös anya, avagy a másik Tar- tuffe oímű darabjában Leon szerepét alakítom. A bemutató márciusban lesz. — Milyennek szeretné a további pályát? — Mindenképpen szeretnék egy jó társulatnál megragadni, s emellett kiegyensúlyozott magánéletet. Szeretnék sok olyan fiatal1 művész kollégát-lbarátot, mint Zuibornyák Zoltán, és természetesen sok-sok szép és érdekes szerepet. Jó lenne, ha Olyan színésszé tudnék válni, . ákiiinék már a neve garancia arra, hogy ' estéről estére megteljen a nézőtér. Czoborczy Bence „Mdschiitz Veronika, düsseldorfi magyar kislány hétéves. Tavaly nyáron találkoztam vele: á- nagymama stokedliján ült, és rajzolt. Ebéd közben, amikor a mákos kalácsból kdpergett mákszemeket tenyerébe söpörte és megette, ezt mondta: most én vagyok a föld, be-, lém vetették a magvakat... Ilyeneket mond' és ilyenekét rajzol. Ezekről a rajzokról nem lehet beszélni. Nem lehet írni. Illetve lehet, de nincs értelme. Nézni kell őket, s békében leszünk a világgal. De nem azzal, ami van. Azzal, amit általuk megismerünk.” A fenti gondolatokat Ka- rácsondi Imre írta arról a 'kislányról, akinek kiállítását ma, szerdán délután 3 órakor ő nyitja meg Sárospatakon, a tanítóképző főiskola emeleti folyosóján. Az anyagot március 20-dg tekinthetik meg. Igazgatói tanácsadói testület Miskolci általános iskolai igazgatók és szaktanácsadók számára szervezett előadást, konzultációt a közelmúltban a városi tanács "vb művelődési osztálya. Az elmúlt időszak pedagógusokat érintő gazdasági, társadalmi, politikai változásai felerősítették az érdeklődést, a politizáló hajlamot, és a kritikus megnyilatkozásokat, az oktatási intézmények falain kívül és belül egyaránt. Ezért a művelődési osztály 'rendszeres információcserét kíván biztosítani az újonnan megalakult igazgatói tanácsadói testület segítségével, melynek vezetője Szebeni Győző, a miskolci 20. Számú Általános Iskola igazgatója. Szó volt a tanácsi költség- vetés összeállításának hitelezéséről, lebonyolításáról, a várható anyagi kilátásokról is. A későbbiekben a résztvevők az országban folyó iskolai kísérletekről kaptak tájékoztatást. Szövőszék és vetőfa r Elő múzeum - szorgos kezekkel A szövőszék már több mint százéves. Maritonyiból Tóth Jánosné szüleinek portájáról hozták hét éve Miskolcra, az Ady Endre Művelődési Házba, hogy ott, a szö- vőszakkörben „kacatból” újra használati eszközzé váljék. Szőnek is rajta rendületlenül a hozzáértő, immár nyugdíjas asszonyok, a szakkör tagjai. — A csörlőt, amivel a fonalat vetjük, már nem Mar- tonyiból hpztuk, mert a miénket nem találtuk — mondta Tóth Jánosné. — Egyébként a vezetőnk, Min- kó Tiborné, most nincs itthon, de meghagyta nekünk, hogy csak dolgozzunk: Mi meg jövünk is szorgalmasan, minden kedden, s ha kell, délután négyig maradunk, így gyorsan megy a nap, és hát addig élünk, míg dolgozunk ... — így van ez — szól közbe Lőrinczné. — Pedig én már tényleg benne vagyok a korban. Márciusban leszek nyolcvankét éves, ha Isten engedélyezi . . . — A háziipari szövetkezettől kapunk hulladékanyagot — veszi át a szót Szín Pál- né, miközben folyamatosan jár a keze —, ezt felszabdaljuk, összevarrjuk és így kerülhet a szövőszékre. Készítettünk már sötétítőfüggönyöket, meg mindenféle ilyen szőtt holmit. Naponta négy métert is meg lehet csinálni,1 de olyan nagyon gyorsan nem haladunk, csak kényelmesen ... — Régen faluhelyen ilyenből volt a törülköző, a törlő — mondja Urban Jánosné. — Levitték a patakhoz a csurgóra, és ott mosták ki... D. K. Gondolatok a csanyiki KISZ-iskoláról A január 31 -i; megyei tanácsülésen a KISZ-iskolávai kapcsolatos vélemények, az ott elhangzottak után számos megkeresést (személyesen és telefonon) kaptunk KISZ- tagjaink köréből. Ezetf alapján szükségesnek érezzük tájékoztatni a közvéleményt az iskola eddigi tevékenységéről - amelyről egyébként a megyei és országos tömegkommunikáció is közölt híreket. - ami a KISZ-iskola jeddigi hasznosulását meghatározta. , Az iskola alapvető feladata a megye 50 000 KISZ-tagjának képzése, felkészítése. Az elmúlt évek során fiatalok ezrei vettek részt a különböző tanfolyamokon. Középiskolás táborokon és tanfolyamokon, vezető- és propagandistaképzésen, általános és közép- iskolás tehetséggondozó táborokon, menedzser szemléletű vezetők képzésén, politikai gondolkodó klub rendezvényein, túravezetök képzésén. Sokszor vették igénybe á szolgáltatásokat a különböző közösségek. így nemzetközi környezetvédő táborok; társadalmi és tömegszervezetek képzési, sport és kulturális célokra (ifjúságvédelmi konferencia, MHSZ, .egyetemek, főiskolák); Borsod megye nevelőotthonaiból 80 fiatalt ingyenesen táboroztat- tunk. Nyitott rendezvényeinken vendégeink voltak: Maróthy László, Csehák Judit, Schirilla György, Sándor György, Kéri László, Kovács András. A kapu nyitva állt és nyitva áll mindenki előtt, figyelembe véve az iskola lehetőségeit. Az elmúlt évek átlagban 30 000 vendég-éjszakát töltöttek el a Csanyikban. Főleg a tavaszi és nyári időszakban nagy a kihasználtság. (Nemzetközi úttörőtábor, ifjúsági turizmus, konferenciák.) Célunk a tervezésnél a mind teljesebb kihasználás; a szabad férőhelyek lekötését országos propagandamunkával is szorgalmazzuk. Elképzelések szerint az iskola középtávon önfenntartóvá válik. A megyei érdekeket figyelembe véve tárgyalásokat folytatunk egy vezetőképzési, átképzési bázis létrehozásáról. Korrektnek tartjuk a megyei tanács elnökének a tanácsülés vitazárójában megfogalmazott véleményét, mely szerint a további tervezéshez mindenekelőtt a KISZ-esek véleményét, elképzeléseit kell megismerni. • Mi nyitottak vagyunk minden javaslatra, ötletre, amely a fejlődést, megyénk fiataljainak érdekeit, a KISZ-iskola jövőjét szolgálja. Megyei KISZ-bizottság vezetése
