Észak-Magyarország, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-04 / 3. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1989. január 4., szerda Rejtek # A Bükki Nemzeti Park egyik legszebb, de kevéssé ismert, látogató« kirándulóhelye Rejtek, Az idén eddig kevés hó hullott, de Rejtek és környékén az a kevés is megmaradt. Fojtán László felvételei A megyei levéltár újabb kiadványa Nem első alkalommal számolunk be róla, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár történelmi múltunk féltve őrzött írásos dokumentumaiból megjelentet, közkinccsé tesz újabb és újabb ritka, értékes egyedi darabokat. Mint azt a levéltár népszerű sorozata, az Oklevéltár minden hasonmás kiadásban, eredeti nyelvű átírásban, illetve fordításban megjelentetett dokumentumainak hátsó, belső borítóján — mintegy mottóként — megfogalmazza, a cél az, „hogy minél többen megismerhessék történelmünk alapdokumentumait”. Illetve szeretnék, ,,ha minél gyakrabban használnák az oRlevél- tár füzeteit iskolai tanórákon, szakköri, TIT törté ne lembar.áti köri foglalkozásokon”. A megyei levéltár sorozatának — amelyet dr. Csorba Csaba levéltárigazgató szerkeszt — legújabb darabja egy 1572-ben keltezett, II. Miksa császár által kiadott, díszes, pergamenre 'írott, függőpecsétes kiváltságlevél. (Szerkesztette, s a kísérő tanulmányt írta B. Balsai Jolán, a latin szöveget közreadta, a magyar fordítást készítette Barsi János, lektorálta Hörcsik Ri- chárd.) Az eredetiben a Sárospataki Tiszáninneni Református Egyházkerület Levéltárában őrzött oklevél Sárospatak város XVI. századi lakóinak kezdeményezésére született, s részletesen rendelkezik a város jogairól. A Bodrog-parti, történelmi városunk — tudjuk meg a kiadvány előszavából —, már nagyon korán, 1201-ben kapott kiváltságot Imre királytól, ezt a bírósági, vámmentességi kiváltságot V. István és IV. László is megerősítették. A város későbbi kiváltságai Hunyadi Mátyás, a Pálóczi család nevéhez fűződnek. Ebben a sorban következett az 1572-es Miksa-féie oklevél,-, amely egyebek között az alábbi jogokat biztosítja: ..... igazságosnak tartjuk, ha eddig a vámtól való mentesség gyakorlatában lettek volna, ezután is ebben a mentességben maradjanak.” ......ami a bíróválasztást illeti, igazságosnak tartjuk ...” ......azt is megengedhetőnek találtuk, . . . hogy a város részére szabad joghatóságot kívánjanak, kivévén a részünkről felsorolt három esetet: a felségsértést., az árulást és a gyújtogatást.” ......ami a bor korcsmáltatását illeti, habár annak szabadságát megengedhetőnek ítéljük, mégis fenntartjuk jogosultságunkat három határidőre szállítandó tizennyolc hordó borra .. .” . . hogy bárminémű élelmiszer behozatala szabad legyen, megengedjük, de azt nem, hogy kivigyék; ... a polgárok a bort, a termékeiket és egyéb eiadnivalóikat, miután lerótták a kilencedet és a 1 izedet, szabadon eladhassák . ..” „... a mezővárosban lakóházzal rendelkezők, bármely rendűek és rangúak... ha nyereségeikkel és szabadságaikkal élni kívánnak, s azt élvezni akarják, a helybéli bírónak engedelmeskedve a közterheket egyenlően viseljék.” A megyei levéltár sokszorosító műhelyében 400 példányban készült, s mindössze 30 forintos áron kapható kiváltságlevél kísérő tanulmányából — amely az oklevél leírását, •restaurálás előtti állapotát, illetve restaurálását, konzerválását írja le részletesen — ugyancsak értékes információkat tud meg az olvasó. így például azt, hogy a nevezett oklevél 63x59 centiméter méretű pergamenre íródott.... hogy szövegének első sora díszes, kiemelt arany betűkkel íródott, hogy mind a három oklevélen látható aláírás (Miksa, Liszfchy János győri püspök, Istvánffy Miklós alkancellár) saját kezű, ...hogy a szöveg minden szava, betűje egészében jól és tisztán olvasható . .. hogy a restaurálás először mechanikus tisztítással kezdődött (radírozással, puha ecsettel és üveggyapot-ceruzával), majd a vízben oldódó színes felületet alkoholban oldott Regnal S| nevű oldattal védték le. Ezt követte a nedves tisztítás (alkohol és desztillált víz oldatával) és üveglapon, viaszpapír alatt napokon át történő szárítás ... Szóval e kiadványt forgatván nem csupán kortörténeti ismeretanyaghoz jut az olvasó, hanem bepillantást nyer ilyen, ma már egyedi okmányok elkészítésének formai követelményrendszerébe éppúgy, mint a megőrzés, az állagvédelem, .a restaurálás technikai ismereteibe. Általános iskolás kortól fölfelé mindenki számára haszonnal forgatható olvasmány, dokumentum II. Miksa kiváltságlevele. (hajdú i.) „Hazánk környezetállapotáért” elnevezéssel széles körű, 15 évre szóló társadalmi programot hirdetett meg a múlt év őszén a Magyar Környezetvédelmi Egyesület. Eddig csaknem 50 intézmény, szervezet, iskola csatlakozott ehhez ,az összefogáshoz. Jelezték, hogy készek a közös cselekvésre, közreműködnek azért, hogy a honfoglalás 11(50., valamint az államalapítás, illetve a kereszténység felvételének 1000. évfordulóján a mainál jóval esztétikusabb, gondozottabb lakóhelyi, munkahelyi környezetben emlékezhessünk meg. Szakértői tevékenységgel, közreműködéssel segítik majd a program megvalósítását a Magyar Tudományos Akadémia, több minisztérium, különféle vállalatok, intézmények, egyesületek vezetői, dolgozói, iskolák pedagógusai, diákjai. A programból az MKE az együttműködőkkel közösen minden évben kiválasztja az adott időszakban legfontosabb teendőket Az 1989-es feladatokról februárban döntenek. Az MKE azt javasolja majd, hogy az általános rend, tisztaság megteremtése a lakó-, a munka- és a vendéglátóhelyeken minden évben meghatározó feladat legyen. Idén az 1848—49-es szabadságharc évfordulójára emlékezve felhívják a figyelmet arra is, hogy a településeken hozzák rendbe az elhanyagolt emlékhelyeket. A sokféle feladat közül 1989- ben elsősorban a kommunális és az ipari hulladékok megfelelő elhelyezésére, valamint a gépkocsik légszeny- nyező hatásának csökkentésére irányítják a figyelmet. (MTI) II Szkéné és a Magyar Élektra Mindig óvó gonddal kísértem nyomon az amatőr színjátszást. A Miskolci Munkás- színpad megszűnését a város kulturális élete neuralgikus pántjaként fogom fel, s meghökikenve veszem tudomásul a gazdátlan társulat szétszéledését. Mi volt a felbomlás oka? Nem más, •mint, hogy a rendezőjük, Kalapos László elköltözött a városból. Egy amatőr együttes összefogása elhivatoitrtsá- got és hatalmas energiát követel. A produkcióján túl ezért is csodálom a Budapesti Műszaki Egyetem Szkéné Tanulmányszínpadánák művészeti vezetőjét, Somogyi Istvánit, kinek Bornemisza Péter: Magyar Élektra című rendezését 1988 november 26-án tekintettem meg (Műegyetem rakpart 3.). A harmadik emeleti színpad alacsonyan helyezkedik el, s a néző kicsit felülről és mindig szemből látja a színpadi eseményeket. Mielőtt erről szólnék, ismerkedjünk meg ezzel a számos Európa. fesztivál díjjal kitüntetett együttessel. Somogyi István 35 éves biológiatanár, aki eddig munkája mellett látta el a Tanulmányszínház művészeti és szervezőmunkáját. Egy éve az egyetem nagyvonalú támogatása mellett Soros- ösztöndíjait kapott, s azóta csak a művészetnek él. Színésznevelő módszere teljesen eredeti. Három csoport működik a keze a.latt. Az első évesek, a ,,kiis stúdiócso- portosoik” felvételi vizsgával kerülnek be. Itt a népdal- és zenekultúrát, a mozgáskészséget, a műveltségéhsé- get. és a szép beszédet helyezi előtérbe, s nevüket sem kérdve felveszi a tehetségeseket. A japán színésznevelés önmegfigyelő módszere kitűnően érvényesül a legtehetségesebb szereplők játékában, és a kollektív alkotómunka öröme, mint Brook Royal Shakespeare Company-jánál. Naponta próbálnak, hosszú órákat, és kétszer hetenként torna- és mozgásművészet (artista fokon!), beszéd- gyakorlás és ismeretszerzés .szerepel a tananyagban. Somogyi István megértette a színpad legszentebb titkát, hogy a mozdulat, gesztus, •hang nem más, mint a léink kifejezésmódja. E kifejezés érdekében működik a Szkéné Tanulmányszínház. Eszközrendszerükben a legmagasabb művészi kifejezésmód közérthető, áttdkint- hető módon az emberiség ősi saimibólumnyelvén kerül bemutatásra. Eddigi nagy sikereik (Mester és Margarita, SzentJivánéji álom, Arisz- topbanész: Ma d arák - j á nák parafrázisa) titka, hogy a szimbolikus formanyeilv a lelkünk tudattalan rétegéből előkúszó megismeréssel találkozott. Énünk titkos zugaiba hatol a drámái élmény és felkavarja a fölöt- tes rétegeket is. Előadásuk tehát a tudati szféránál mélyebb, lelki 'tartalmaikat mozgósít. Néha a fantasztikum határáig is elfut kísérletező kedvük. Hierontmus Bosch: Ezeréves birodalom című képe nemcsak háttér, de alapötlet is Dürrenmatt: Üjraikeresztelők című drámájának bemutatásához. A songokat Horgas Béla költő írta. S honnan a zene ? Az együttes minden tagja zeneér,tő. Egyik legtehetségesebbjük, Pelva Gábor teremtette meg a Magyar Élektra kísérőzenéjét. Kisdobok, sípok, furulyáik szóltak halkan, tapintatosan, s ehhez néha csöndes, ritmikus taps járult. Az alacsony színpad 'körül térdelő s éppen nem játszó színészek szolgáltatták e finom tapsikíséretet, hogy egy pillanatra se zökkenjenek ki a tragédia bűvöletéből. Akkor is élik a darabot, ha nincsenek a színpadon. Éndklhang is felfelcsendült. Csángó siraitók, háromszóki búj dósán óták. A bensőséges, lelki hatásokra törekvő muzsika és ritmus- kíséret hangjai egybeolvadtak Horgas Péter matt színpadával. Szemben velünk kifeszített zsákvászon-fal, rajta szürke életfa; törzse ikettényilik, akár a pokol kapuja. Gyökere kötelékből iszalagos, nyúlás börtön. Menthetetlenül belebonyolódik, aiki a földre néz, és nem az égre, az életfa két oldalán álló Napra és Hóidra szegezi tekintetét. Amikor Sophokles drámáját átmagyarította Bornemisza Péter (1558), kemény kritikával illette .nemzetét. Á kollektív bűn, a nemzetiségi hybris iníernójába zuhan a dráma minden szereplője. Kétségbeesett jövőlátás marcangolta a Rálássák udvari papját. Somogyi István a Bornemisza pózába helyezte a darabot, és nem hallgatta el a sámán -papnak a felső vagy az alsó (ki tudja, melyik?) világból hozott igéit. Gyötrődnék a színészek, szívét nyiitja a közönség, pusztul az Argonautáik nemzetsége. A szó a cselekményre utal. A mozgás ennek lelki vetületét tárta fel. A szereplők a sorvadó társadalom kreatúrái. Pintér Béla Aigisztosza pubány, élvihajhász, kisszerű zsarnok. Nem más, mint a nők nyakán élő parazita, aki a testi élvezetért, a kényelemért ölni is képes. Sanda és nyúlós kéjsóvársága felborzol e típus ellen. Ellentéte a tiszta, a szerétéiből gyilkossá lett Orsztes (így írta a neveket Bornemisza Péter). Horgas Adám olyan királyi ivadék, aki nem ruháján, vagy fején, hanem lelkén viseli felségjelvényeit, s hogy ő királyi személy, az jellemvonás kérdése nála. Olyan ifjú, alki angyalok csókjával jött a világra, s hogy világra hozója ellen fordul, az csak egyik oldalon bűn. A másikon: sorsának betetőzése. Ekkor kialszik homlokán a csillag. A bosszúszomjas, ibujto- gató Élektra a szűziesség és erkölcs palástjának védelméből támad. Horváth Györgyinek különleges képessége volt e kettősség megmintázására. Míg mozgásával a meggyilkolt apját siratta, s védelmet keresett, mint árva, addig a szeme már közölte, hogy tettest keres gyilkos terve végrehajtásához. Eszköztára gazdag, alkar a Klytaiimnesztrát alakító Szalontay Tündének. Rlytaimmesztra rolssz asz- szony: rossz feleség, rossz anya. Eladta magát az ördögnek. De mikor Oreszíes halálhírét meghallja, mégis megrendül, de egyben meg is könnyebbül, hisz nincs már kitől tartania. Az öröm és gyász, a megjátszott és őszinte gyász egyazon időben történő bemutatásához megtanulta a japán színjátszóik önmegfiigyelő technikáját, s ennek segítségével kilépve az egyszólamúságból, többszólamúvá vált. Művészete lenyűgöző erejű. Mostanában, amikor hol fásultan, hol önmarcangoló módon nézem a magyar színházlkultúra haldoklását, kicsit becsapottnak is érzem magam. Jóllehet, elvem és követelésem is a művészetek állami mecenatúrája, mégis, bevallom, a legtöbb esetben úgy érzem, hogy sem lelkünk vigaszára, sem szellemünk épülésére nem térült vissza égy fillér sem a beépített milliókból. Az ordítozó, szexcentrikus, hamis, hivalkodó színház csak a rosshkedvemet fokozta, s nem segített a nemzeti letargia megértésében. Magamra hagyott. Az én színházi ideálom a sámáni erőikkel felrázó, a magamról mit sem tudó, önfeledltsé- gemben a szereplőikkel együtt lélegző belefeledkezés. Bornemisza Péter fájdalmas igazsága nyugtalanná tett: végre már be kellene fejezni az erőszaktevések folyamatát, a Peloponézo- szon és a két óceán között egyaránt. Hát még a Kárpát-medencében ! A Szkéné Tanulmány- színház utazó sztadzsóne. Rendeltetése a hittevés, mely minden emberlakta területen időszerű. Hiszem, hogy nemcsak magasra ívelő művészetük, hanem a belőlük áradó tisztaság is hozzájárul a magyar színházi élet újjászületéséhez. Gyárfás Ágnes Szél hajtotta tengerjáró Párizsban látható az 1988. december 23-án Le Havre kikötőjében tengerre bocsátott 400 sze- mélyes vitorlás tengerjáró hajó, a Lafayette makettje. A világ legnagyobb szel aj o a >a jójának vitorláit számitógépek vezérlik, a hajó hossza 187 méter, öt árbocán a yitor a e9yu tes nagysága 2500 négyzetmét er. Az „úszó falu" fedélzetén az utasok a Földközi-tengeren hetnek majd utazásokat.
