Észak-Magyarország, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-07 / 6. szám
1989. január 7., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Dr. Szabó Sándor: A hatalom gondoskodása messzebbre elkerül... „Ha az elöljáróság néha-néha (egy-cgy kudarca után) úgy érzi, hogy önmagán kívül talán senki más nem is veszi komolyan ezt az önkormányzati-népképviseleti testületet, akkor ki a felelős ezért?” „De ha szárnyaszegettek vagyunk, akkor tudjuk-e mindenben megnyugtatóan intézni a hozzánk fordulók gondjait? Hozzánk fognak-e fordulni akkor is, ha látják, hogy helyzetük megítélésére nem terjed ki a mi hatáskörünk? Hogy milyen helyet, rangot tud kivívni az elöljáróság az emberek köz- megelégedésére magának, az tehát nemcsak tőle függ, hanem a kezét megkötő vagy feloldozó jogszabályoktól is.”- Dorkán születtem 1939-ben, parasztcsaládban. Apám meghalt a háborúban, anyám három gyermeket nevelt, nehéz körülmények között. Néhány holdnyi földünket ökrös, tehenes fogattal műveltük. Tanyasi, összevont iskolába jártam, majd Patakra kerültem, és a tanítóképzőben szereztem 1958-ban az érettségi bizonyítvány mellé tanítói oklevelet is. Cigándra kerültem gyakorló tanítónak, majd tanyasi iskolákban dolgoztam, de „népgazdasági érdekből” többször is áthelyeztek - ezeket a tanyasi iskolákat ugyanis, egyiket a másik után, megszüntették. Végül 1964-ben Tiszacsermelyre jöttem, azóta itt tanítok. Közben beiratkoztam előbb az egri főiskolára, ahol magyar-történelem szakot végeztem. Pedagógus a feleségem is, ő történelem-rajz szakos. Lányunk is a pályára készül, sajnos tavaly nem vették föl Debrecenbe, így most velünk dolgozik, Csermelyben tanít oroszt, mint képesítés nélküli. A főiskola után „továbbképzésként” az egyetemet is elvégeztem Debrecenben, majd 1979-ben kutatómunkába fogtam, A Magyar Tanácsköztársaság szociális és közellátási tevékenysége Borsod, és Zemplén megyében címmel készítettem el disz- szertációmat. 1984-ben avattak bölcsészdoktorrá. Nem azért tanultam, hogy elmehessek innen, nekem kötelességem, hitvallásom, hogy azok között maradjak, akik közül való vagyok. Társadalmi munkám tengernyi; tanácstag vagyok, a népfront elnöke, az MHSZ-klub titkára, községi könyvtáros, 1985-től megyei tanácstag és községi- elöljáró. Tagja vagyok a nagyközségi (cigándi) pártbizottságnak és a Bodrogközi Áfész Igazgatóságának is. Dr. Szabó Sándor, a tiszacsermclyi általános iskola tanára községi elöljáró rövid életrajzát olvashatták a fentiekben. Tanulságos biográfia, 1989 elején különösen az. Az ember itt a városon azt hinné, hogy az ilyen „kultúrbölények” kivesztek a Kárpát-medencéből. Németh László tanulmányaiban, regényeiben olvashatni a vásárhelyi évek tapasztalatai, meg inkább álmai között az olyan parasztfiúról, aki tanul, doktorátust is szerez, aztán visszamegy a tanyára, a falura tanítani, akkor, amikor aki teheti, menekül a városba a munka után. Mert Tisza- csermelyben sincs munka, ahogy a többi hegyközi, bodrogközi faluban sem. Erről így beszél a tanár úr.- Tiszacsermely tanyavilág volt, a tiszakarádi körjegyzőség része, gróf Majláth József birtoka. Ő nevezte el gyermekeiről a tanyákat Mária- és József-tanyáknak. 1948-ban szerveződött községgé Tiszacsermely, '50-től '69-ig önálló tanács működött itt, azóta Cigánd közös tanácsa tagja, majd a nagyközségi tanács társközsége. Valamikor volt a falunak tsz-e is, de a tiszakarádi tszszel egyesült. A községet 1961-ben villamosították. Az 1960-as népszámlálás 1320 lakost jegyzett fel, 1970-ben 1260-an, '80-ban 960-an voltunk. 1988 végén 850-en élünk Csermelyen. A drasztikus elvándorlás egyik oka a közigazgatás és a tsz felszámolása. Nincs munka, az egyéni gazMi nem vagyunk tárgyalópartnerek . . . Tiszacsermelyért szól a harang gyen a név. A teljes paritás lenne igazságos. Akárhány községből áll a tanács, ezek teljesen egyenrangúak legyenek. A költségvetés is a lé- lekszámnak megfelelően, arányosan legyen felosztva. Az elöljáróság dönthessen a helyi költségvetésről is. Most csak a tehót oszthatjuk be, és a társadalmi munkát szervezhetjük. Nem véletlenek tehát az elszakadási törekvések. A társközségek ma nem kapják meg a közös kalapból a rájuk eső részt. Annyi kellene csak, hogy a tanácson adminisztrálnák, hogy melyik község mennyit használt fel a rájutó összegből. Most ugyan nem mondhatjuk, hogy semmi1 fölött sem rendelkezünk, de azt pontosan nem is tudjuk, mennyi lenne a mi részünk. A közös tanács kapott útkorszerűsítésre pénzt, ennek80-90százalékát Cigánd használta fel, a maradék a miénk. „Nem szabad tovább éreztetni egyetlen kis falu sokat szenvedett, sokat mellőzött lakóival szemben sem, hogy ők alacsonyabb rendűek, mint a nagyobb településen élők. s a hatalom gondoskodása őket messzebbre kerüli el, mint másokat. Nem szabad tovább megengedni, hogy megmosolyogják (finoman kifejezve) azt az elöljárót, aki felkeresi a területileg illetékes közűtépítő vállalatot azzal, hogy a falujában félbehagyott átépítést folytassák; mondván: az elöljáró ezt ne velük, hanem tanácselnökükkel beszélje meg. mivel nála a pénz, ő fizet.”- Akár a jogszabályok módosításával is. ki kellene szélesíteni a döntési, egyetértési, véleményezési jogköröket. Én állítom, sokan a „hivatalos emberek” közül sem tudják, hogy mi az (sőt, hogy egyáltalán van) elöljáróság. Mi nem vagyunk tárgyalópartnerek senkinek. Ha rendelkeznénk pénzzel, tudnánk fizetni, elfogadnának tárgyalópartnernek. Hivatali, emberi kapcsolatunk jó a tanáccsal, de hát amíg nem kötelezik rá. hogy többet adjanak, addig nem bolondok adni. „Elöljáróságunk iktatókönyvvcl. elöljáróságok jegyzőkönyve tömbbel, irodaszerekkel rendelkezik. 1985-ben iktattunk 17 aktát, 1986-ban 91-et, 1987-ben 135-öt, 1988-ban (októberig) 121-et. A növekvő tendenciájú ügyiratforgalom oka részint abban rejlik, hogy növekszik fokozatosan (a megismerés, a felismerés ütemével egyenesen arányosan) a lakosság bizalma az elöljáróság iránt; másrészt pedig abban, hogy a tanács is egvre több ügyet mer. tud reá bízni.”- Már említettem Németh Lászlót, most ismét csak ő jut eszembe. Hősei, akik a nép közül valók, a néphez, a nép közé tértek vissza, valami szépbe, hatalmasba, „óriásiba” fogtak, s keserűen megcsalattatva, hitehagyottan buktak bele, hamvadtak el lángolásukba. Dr. Szabó Sándor tanár úr Tiszacsermelyen tanít, vezeti a könyvtárat, elöljárója községének. Munkája értelmét illetően kétségek gyötrik. De nem őt sajnálom. Mire kihalnak a Szabó Sándorok, eltűnnek a térképről a Tiszacsermelyek is? Egy házban elfér minden intézmény dálkodásnak nincs alapja. A faluban 220 lakóház áll, ebből 6 üresen. Az itt lakók részben a karádi tsz-ben, részben az újhelyi Elzett-gyár- ban dolgozik. Patakra és Újhelybe is sokan járnak kisebb üzemekbe. „A jelenlegi gyakorlat szerint a segélyt kérők egy része az anyaközségbe küldi postán a beadványát, ahonnan az illetékes ügyintéző postán megküldi iktatás után az elöljáróságnak, az elöljáróság iktatás után döntésre összehívja az elöljáróságot. A döntésről jegyzőkönyvet állít ki, amelyet ugyancsak postán megküld a tanácsnak. Ezután készül a határozat, történik intézkedés a javasolt segélyösszeg kiutalására. Az ügyirat felesleges oda-vissza utaztatásával az idő halad, olykor nem lehet tartani az ügyintézési határidőt.”- Az iskolában a tanulók 27 százaléka cigány. A lakosság 10 százaléka az. Az elköltözöttek üres lakásait vették meg OTP-re a cigándi és karádi cigányok. Sok a deviáns, bűnöző család, most is börtönben vannak néhányan, garázdaságért, lopásért. Az elköltözöttek házait OTP-re vették meg a cigányok- Új ABC-üzlet épült a faluban. A lakosok 1 millióért vettek célrészjegyet, ehhez kaptunk a megyei tanácstól másik 1 milliót, ebből építettük a boltot a régi, patkányrágta, düledező bolt helyett. Most az egészséges ivóvízért harcolunk. A lakosság 67 százaléka jelentkezett a vízműtársulásba. 1990 augusztusában kell befejezni a hálózat építését. Most a csecsemőknek tasakos vizet hoznak az óvoda, a napközi konyhájára műanyag kannákban, hetente kétszer hoznak vizet főzni. A kutak vize vasas, magas a nitrit- és nitráttartalma, emberi fogyasztásra alkalmatlan. A tanár úr minden mondatából érezhető, hogy pontosan ismeri a falu és lakói gondjait. Mint tanár, már generációkat indított útjukra, mint elöljáró, megpróbál hadakozni a nagyobb önállóságért, az ésszerű közigazgatásért, a költségvetésnek azért a hányadáért. amely a községnek jár. Milyen tapasztalatai vannak az elöljárónak erről az új közigazgatási formáról? Egy pályázatra 10 sűrűn gépelt oldalon, tanulmányban foglalta össze véleményét. A cikkünkben felhasznált idézetek is ebből valók. Most így beszél erről:- Már az elnevezés is sértő számunkra. Ne Cigánd Nagyközségi Tanács, hanem Cigánd-Ti- szacsermelv Nagyközségi Közös Tanács leEgy közülük való ember... Ebben az Iskolában tanít dr. Szabó Sándor, a felesége és leánya Is Szatmári Lajos Fojtán László felvételei
