Észak-Magyarország, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-02 / 1. szám

1989. január 2., hétfő ESZAK-MAGYARORSZAG 3 ~ Kajszi, cseresznye, szilva Nagyüzemi gyümölcsösöket telepítenek A mezőgazdaságban is szük­séges termékszerkezet-átala­kítás során, megyénk termé­szeti és gazdaságföldrajzi le­hetőségeit számba véve és ki­használva, nagyüzemi gyü­mölcsösök telepítésére ké­szülnek egyes termelőszövet­kezetek. A gyümölcsösök te­lepítésének tervezésénél a természeti adottságok mel­lett figyelembe vették az ér­tékesítési lehetőségeket is. Olyan csonthéjas és bogyós gyümölcsök telepítésére tö­rekszenek, amelyek külföldi piacon is jól értékesíthetők, ugyanakkor pedig gondozá­sa, szedése munkaalkalmat is teremt. Ezeket figyelembe véve kért és kapott telepítési enge­délyt az encsi termelőszö­vetkezet, amely igen válto­zatos összetételben kíván lé­tesíteni nagyüzemi gyümöl­csöst. Ebben telepítenének szilvát, jelentős területen kajszibarackot, bogyósok kö­zül pedig többek között fe­keteszedret. A fulókércsi ter­melőszövetkezet a szilva és az alma mellett cseresznyét, valamint kajszibarackot kí­ván ültetni. A nagyüzemi telepítésben egyre kedveltebb fafajta lett a kajszi, mert ebből kíván nagyüzemi telepítést végre­hajtani például a tállyai tsz, míg a fancsaliak a tájjelle­gű gönci fajtát kívánják el­ültetni. Ugyancsak Tokaj- Hegyal.ja gyümölcsös terüle­tét kívánja növelni a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát szilvás létesí­tése mellett szamóca telepí­tésével. A tervekből mennyi válik valóra, és milyen ütemezés­ben, az attól is függ, hogy a közös gazdaságok a saját erőhöz milyen anyagi támo­gatást kapnak. Jelentősen csökken a vám Színesedik a paletta: 1989- től Mercedesek, Suzukik, Volkswagenek, Opelek szá­guldanak majd kátyús út­jainkon a jó öreg Ladák, Skodák, Wartburgok társa­ságában. Óvatos becslések ugyanis évi 20—80 ezerre teszik azon gépkocsik szá­mát, amelyek a vámszabá­lyok kedvező változásának köszönhetően, a magánim­port keretében érkeznek majd az országba. Nyugat­ról. A januártól érvényes vámelőírások részleteiről ér­deklődtünk Földesi Balázs pénzügyőr alezredestől, a Vám- és Pénzügyőrség me­gyei parancsnokától: — Bár több fórumon nyil­vánosságot látott: milyen autókat érdemes behozni az országba, de kérem, mondja el nekünk még egyszer. — A kisfogyasztású, négy évnél fiatalabb gépkocsikat. Konkrétan: azon autók után kell 10 százalék vámot fi­zetni, amelyeknek lökettér­fogata nem haladja meg az 1600 köbcentit (dízelnél a 2000 köbcentit), s amelyek­nek életkora legfeljebb négy év. Az 1600 és 2000 köbcen­tis benzinfogyasztású és a 2000—2500 köbcentis dízel­autók esetében a vám 20 százalék, az ettől nagyobb gépjárműveknél pedig 40 százalék. Ha az autó idő­sebb négyévesnél, akkor a vámtétel 30 százalékkal nö­vekszik. — Mi alapján számolják ki a vámot? — A nyugatnémet Schwan­ke katalógus árai alapján. Ez hónapról hónapra követi a használt gépkocsik fo­gyasztói árát. Ha valaki au­tóját drágábban, vagy ol­csóbban vette a katalógus áránál, akkor is ez az irány­adó. Egyébként a forgalmi adóval csökkentett vételárat vesszük figyelembe. — Hol állapítják meg a vámot, s hol kell azt kifi­zetni? — Nem föltétlenül a ha­táron. A gépkocsik vámolá­sát a budapesti hetes számú vámhivatal végzi, a vámot is ott kell leróni. — Valutájáért nem min­denki nyugati típusú autót kíván venni. Megelégedné­nek Ladával, vagy Skodá­val is. Hozhatnak-e be? — Minden további nélkül. Ám ezen típusoknál is csak a négy évnél fiatalabb évjá­ratút érdemes venni. A vám alapját ebben az esetben az itthoni fogyasztói ár szerint állapítjuk meg. Használt autó esetén a vámtételt minden egyes év után 10 százalékkal csökkentjük. Te­hát egy hároméves Ladának a vámját az új árának 70 százalékával szabjuk ki. — Vásárolhat-e autót az állampolgár mondjuk a kas­sai Tuzexben, vagy a krak­kói Pevexben? — Hogyne. A határon iga­zolnia kell, hogy volt rá va­lutája. Ezt egyébként min­den határállomáson bizo­nyítani kell gépkocsibehoza­tal esetén. — Akkor is, ha valaki ajándékba kapta az autót? — Akkor az ajándékozóle­velet kell 'felmutatni. — Aki külföldről érkezik haza. az ez idáig — 10 ezer forint vámkedvezményt él­vezett. Ezt a kedvezményt autó vásárlásánál igénybe lehet-e venni? — Nem. Minden más tárgynál igen, s az együtt utazó családtagok (maxi­mum hárman) ezt össze­vonhatják, s 30 ezer forint vámkedvezményt kaphatnak. — Hallani azt is, hogy a tízezer forintos kedvezmény­ből ötezer forint lesz ... — Ez csak szóbeszéd. — Azt is hallani, hogy ja­nuártól a magyar határ át­lépésekor nem kell a valuta­papírt felmutatni, vagyis egy fillér nélkül is átengedik az utast. — Ez viszont igaz. Az utazás januártól nincs valu­tához kötve, ám abban az esetben, ha 25 ezer forint összértéket meghaladó áru­val tér vissza a turista, ak­kor igazolnia kell, hogy cuccát miből vette. A borso­di határszakaszra vonatko­zóan pedig azt tudom el­mondani, hogy ezentúl nem kell kötelezően beváltani cseh koronát. (illésy) Akinek lesz ró valutája, akár Mercedest is hozhat Fotó: Laczó József Levél a megye kommunistáihoz Kedves Elvtársak! A z elmúlt időszak pártvitáinak fon­tos tanulsága volt, hogy társadalmi­gazdasági bajaink gyökere nehézkes és rugalmatlan társadalomirányítási és döntési gyakorlatunk, intézményrendsze­rünk, amely minden tisztességes szándék ellenére már nem volt képes a különböző érdekek és törekvések megjelenítésére, előrevivő kompromisszumok megkötésére. Nem volt képes, mert szaporodtak ben­ne a formális elemek, meghonosodott a rossz éntelemben vett központ- és tekin­télytisztelet, s amely ezért csak részben hasznosította a kisközösségek .sorsformáló energiáit. Ez a páftvitákon kiérlelt kol­lektív bölcsesség fogalmazódott meg, ami­kor a pántértekezlet kimondta: a politi­kai intézményrendszer átfogó megújítá­sára van szükség. Ennek során a leglényegesebb tenniva­lók közé tartozik — Ijármely területen — az irányítás egyszerűsítése, a szervezeti egységek széles körű egyenjogúsítása, s ezáltal az önkormányzat, a helyi önálló­ság gyakorlati megvalósítása. Az állam­polgárok ezen az úton válhatnak életük, lakóhelyük tényleges gazdáivá, így ala­kulhat ki kölcsönösen felelős, partneri együttműködés a helyi politikai szerve­zetek között, s igazán így kapcsolódhat be valamennyi állampolgár az országos és helyi teendők intézésébe. Január elsejétől ennek szellemében ala­kul át a megyei közigazgatás és a párt­mozgalom irányítása. A közigazgatás két­szintűvé válik, s ezzel összekapcsolódva 1989. január elsejétől a jelenlegi 17 párt­szerv helyeit 226 pártszervvel, illetve pánt­szervezettel lesz közvetlen kapcsolata a megyei pártbizottságnak is. Első látásra a változtatás pusztán for­mai, szervezeti kérdésnek tűnhet. Mi vi­szont további előrehaladásunk ütemét alapevetően megszabó tartalmi elhatáro­zásnak tartjuk. Lényegesnek azon re­formintézkedések sorában, amelyeket me­gyénkben a párt országos értekezletét kö­vetően megkezdtünk, illetve megvalósítot­tunk. A politikai kezdeményezéseink között első helyen említem a megyei pártbizott­ság munkájának korszerűsítését, az elvi, politikai irányítást végző politizáló testü­letté fejlesztését szolgáló munkamódszer­beli, munkarendbeli változtatásainkat. Az a célunk, hogy a megyei pártbizottság a jö-^ vőben valódi, politikai irányítást végez­zen. Legyen ez jól érzékelhető döntései­nek tartalmában, politikai álláspontjának minőségében, nyitottságában, a végrehaj­tó bizottság és a pártbizotttság új viszo­nyában, a testület új tagok delegálásával történő frissítésében, a munka nyilvános­ságának növekedésében ... és még nem értünk a végére. Legfontosabbnak tartjuk ennek kereté­ben, hogy a megye társadalmi, gazdasági leszakadásának megállítására alkalmas, hosszú távú perspektívát nyújtó és a me­gye lakosságának cselekvő támogatását éivező program készüljön. E munka első, szakértői szakasza befejezés előtt áll, ha­marosan pártvitát szervezünk a térségi fejlesztési koncepcióról. Nem pusztán ipari szerkezetátalakítási koncepció ké­zül, ugyanolyan íontos az agrárgazdaság kibontakozásához szükséges feltételek megteremtése, az idegenforgalom fellen­dítése és a lakosság életviszonyainak ja­vítása az anyagi és szellemi infrastruktú­ra új minőségének létrehozásával, a kul­túra presztízsének helyreállításával. Nemcsak gazdasági, hanem komplex, a társadalmi-gazdasági tennivalókat teljes- körűen, összefüggéseikben és kölcsönha­tásukban kezelő program készül tehát, amelynek eszközei megfelelnek a szocia­lista piacgazdaság követelményeinek és lehetőségeinek. A társadalmi, gazdasági, politikai vál­tozások nem öncélúak és elválaszthatatla­nok. Rendszerszemléletűek, egymáshoz kapcsolódóak, egymást erősítve hatnak, mint ahogyan egymás nélkül teljes célt bizonyosan nem érnének. Szilárd elhatá­rozásunk, hogy a májusi pártértekezleten megfogalmazott politikai célokat, vala­mint az ezek szellemében meghatározott saját teendőinket sikerre visszük. Ügy vél­jük, hogy megtettük az első érdemi és felelős lépéseket térségünk kérdéseinek reformszellemű vizsgálata és kezelése ér­dekében. Nem titkoljuk, sőt hangosan hir­detjük: minden törekvésünk arra irányul, hogy megújulásunkat visszafordíthatatlan­ná tegyük. Olyan szellemiséget alakítunk, olyan struktúrát építünk, olyan gyakor­latot honosítunk meg, amely lehetetlenné teszi az új jelenségek figyelmen kívül hagyását, az új kérdések régi módon tör­ténő kezelését, amely megakadályozza, hogy bárhol is a már túlhaladott módon lehessen dolgozni. Ezt segítheti a kétszintű pántirányítás is, amely egyúttal a pártszervek új, partner alapú együttműködési rendszere is. Az áttéréssel együtt ezért fontosnak tartjuk, hogy a városok és vonzáskörze­tük természetes kapcsolata, együttműkö­dése megmaradjon, sőt korszerűsödjön. Erre a foglalkoztatási, közlekedési, keres­kedelmi, egészségügyi, közoktatási és köz- művelődési közös feladatok megoldása ér­dekében is szükség van. A tanácsok és a pártszervek önállósága ehhez jó feltéte­lekét teremt, mert az együttműködő part­nerek egyenlősége újabb, kölcsönösen hasznosítható értékeket szabadíthat fel. A megye gazdaságában, politikai köz­életében kibontakozó folyamatok kedve­ző irányúak, s az új irányítási rendszer bevezetése része ennek. Eredményesen megvalósítva minden bizonnyal előnyösen hat az érintett pártszervek munkájára, segíti az alapszervezetekig hatoló meg­újulás mielőbbi bekövetkeztét. A megyei pártbizottsággal közvetlen kapcsolatba kerülő pártszervektől, pártszervezetektől, az ott dolgozó kommunistáktól kérjük, segítsék elő, hogy az új helyzetből fakadó feladatokat a me­gyei pártbizottsággal, valamennyi érintet­tel szoros együttműködésben, ugyanakkor alkotó módon valósíthassuk meg. Arra számítunk, hogy az új szervezeti struk­túra erősíti a pártdemokráciát, hozzájá­rul a pórtélét élénkítéséhez, termékeny vitákkal alapozza meg közös álláspontun­kat, a helyi és országos ügyekben, segíti a párt vezető szerepe korszerű érvénye­sítését és politikai befolyásának növelé­sét. Ezen célok megvalósításához kérjük az érintett pártszervek, pártszervezetek, s az ott dolgozó kommunisták aktív közremű­ködését. Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottsága nevében Dudla. József első titkár Pergetik a Icnyöngiakat „Hiányturizmus” „A legvendégszeretőbb or­szágnak is megvannak a ma­ga vámszabályai” — adja tudtul alcímében a Szofij- szkije Novosztyi orosz nyel­vű bolgár hetilap legutóbbi számában megjelent cikk, majd másutt hozzáteszi, hogy az egyik ország vámszabá­lyai nem feltétlenül alkal­mazkodnak más országoké­hoz. Az újság a lengyel turis­ták okozta, s az utóbbi idő­ben növekvő problémákat részletezi. „Hiányturizmus- nak” nevezi azt a jelenséget, hogy a lengyelek „kereske­delmi méretekben” szállít­ják Bulgárián át Isztambul­ban és Szalonikiben vásárolt portékáikat — farmereket, magnetofonokat és a legkü­lönbözőbb egyéb cikkeket —, amelyeknek mennyisége oly­kor száz kilókat nyom. Évente több száz hektáron, több millió facsemetét ültet­nek el az erdősítés során a Borsodi Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság területén, ré­szint új erdők telepítésére, részint pedig a kitermelt pótlására. Az ehhez szüksé­ges különböző csemetéket, főként a lombos keményfá­két, mint a tölgy, bükk, de a fenyőknek egy részét is, a gazdaság saját csemetekert­jeiben keltetik ki, és nevelik fel a kiültetésig. A csemetekertekben, ame­lyek szinte valamennyi igaz­gatóság területén megtalál­hatók, hidegágyakban, vala­mint gyorsított módszerrel, fólia alatt nevelik fel a cse­metéket. A tavaszi magve­tésre azonban most, az őszi és téli hónapokban gyűjtik össze a magot, A tavaszi ültetésekhez a bükkmagot elsősorban zöm­mel a fafajta őshonos, név­adó erdőségeiből, a lillafüre­di igazgatóság erdeiből gyűj­tötték össze, mégpedig mint­egy 125 mázsányit. Ez kerül elvetésre például a novajid- rányi csemetekertben, ahol fólia alatt nevelik a cseme­téket, de ezt ültetik el Já- vorkúton is. A cseréháti erdőségekben, többek között Szendrő kör­nyékén csermakkot gyűjtöt­tek össze, mintegy 300 má­zsányit. Ebből a dunántúli társgazdaságoknak is juttat­nak. A bodrogközi, a zemp­léni és a hegyközi részeken szedték össze a tölgymakkot, mintegy 120 mázsányit, míg az idén gyenge termést adó vörösfenyőkből alig száz má­zsányit tartalékoltak a ta­vaszi ültetésre. Tart még a fenyőtoboz gyűjtése, többek között a tolcsvai, a pálházi, a Szin és Lillafüred környéki fenyve­sekben. Ezzel egy időben Pálházán megkezdték a to­bozokból a magvak „perge- tését”.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom