Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-13 / 296. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1988. december 13., kedd A képernyő előtt Peer Gynt - Szilágyi Gyirgy K imagasló világirocialmi remefcmű magyar tóvéváiltoza- tát kínálta la képernyő a hét -műsorániaík zárásaként vasárnap este. Henrik Ibsen hatalmas drámai költe­ményét, a Peer Gynt-öt méltatni már alighanem szükség­telen. A több mint százhúsz éve született (műnek Ihatalllmas irodalma vlan, az egész világon játsszák a színházak, és szánté minden egyes előadásnál új és újabb értelmezést próbálnak adni neki a rendezők. (Érdemes szűkébb pátri­ánkban. la Peer Gynt néhány év előtti miskolci,(Császár Imre rendezte előadására ás emlékeztetni.) Most Gaál István ren­dezett belőle kitűnő tévéfflmet a Magyar Televízióban. Gaál nem először nyúl klasszikus témához filmalkotóként, legutóbb az Orfeusz és Euridiké operafilm-adaptációjával hívta fel a figyelmet. Peer Gynt rendezése méltán sorako­zik eddigi legjobb munkái mellé. Ibsen remekművét „a norvég típusú individualizmus -nép­meséi ihletésű és világméretűvé fokozott karikatúrája, farce-nzerű részeiben pedig a nagyhangú és üres szavú romantika kicsúfolása” minősítéssel emlegetik egyes iroda­lomtörténészeik. Szerb Antal is az indáviduiaJázmus problé­májára történő válaszikeresést látja (benne, amelyben a hős önmagát keresi. A film egyik kulcsjelenete éppen a Szerb által is emlegetett bagymahámozás, amelynél minden egyes újabb réteg ttévátasztáSávaJ kevesebb lesz, míg végül el­fogy a teljes hagyma. Kár, hogy e filozófiai ímű e nagyon fontos jelenetéiben Peer monológja nem mindig hallható érthető módon. Peer nem tud önmaga lenni, mindig elébe áll valami akadály, kerülőutakra kényszerül, míg sok-sok év után vissziatérhet elhagyott kedveséhez, Solvejghez. Gaál István a hatalmas drámai költeményt úgy sűrítette és ültette át a merőiben más műfaj talajába, hogy valójá­ban egyetlen lényeges epizódot sem hagyott el, s a mű fi­lozófiáját közvetítő dialógusokat és monológokat is érin­tetlenül hagytia. Igen sokat adott hozzá Vecsernyés János csodás képeivel. Aprily Lajos fordításával élvezhettük a drámát. A verses mű nagy próbatétel a színésznek; a Peer Gynt három főszerepe és néhány epázódfigurája örök vá­gya a színésznek. Csodás elődök játszották nálunk -ezeket a szerepeket; most Törőcsik Mari Aase anyóként, a cím­szerepben Szakácsi Sándor méltó alakítással folytatta az elődök alkotta igen rangos sort, s nagyon emlékezetes volt Für Anikó Solvejgje. :(A film nem használta fel Grieg kí­sérőzenéjét, így a híres Solvejg-dal sem hangozhatott el.) Néhány kisebb szerepben Sinkovits Imre, Kézdy György, Jónás Judit, • KúVka János neve emelendő fld. Óriási csa­patmunka volt ez a film, a hatalmas tömeg mozgatása, a valóságos és a meSemotí-vumok ötvözése, a történéseknek a csodás-félelmetes .norvég tájba helyezése teszik értékessé — egyebek mfellett — Gaál művét. Néhány jelenet külön említést érdemel. Például Peer és Aase kezdő párosa és Aase haldoklása. Igazán kár, amit már említettem, hogy a szöveg nem mindig volt teljesen érthető — például a már említetten túl a bolondokháza-jelenetnél — s ez nem vált a mű javába, szépiát alkot az egészében igen értékes fil­men. * Kicsit elszomorodva jegyzem fel az itt következő soro­kat. Csalódást jelentett számomra Szilágyi György szerzői estje, a Csak viccelek... című hatvanöt perc. Szilágyit sze­rettein, (tiszteltem, humora érdekéit mindig, jelentkezzék az akár kétsoros bökversekben, a Ludas Matyi négysoro­saiban, vagy olyan igazán nem vicces alkotásban, mint a Hányas vagy?, az 1928-ban születettek közös élményeit drá­mai módon féltáró monológ, -vagy monodráma, amely éve­ken át tartotta fogjva a közönséget, és amely később ani­mációs filmváltozatban ás hatalmas siker volt. Most, hogy Szilágyi hatvaniesztendős lett, a televízió szerzői esttel kö­szöntötte és a műsort a régi barát és korábbi műveinek sokszori rendezője, Marton Frigyes állította a kameráik elé. Mindkét név vonzó, az est ígéretesnek tűnt. Felcsigázottan Ültem a képernyő elé és nem vettem komolyan az összeál­lítás címét, azaz azt, hogy Sziláigyd csak viccel. Nem, mert 6 már bz eltelt évtizedeikben igen sbkszor bebizonyította, mi a különbség a humor és a viccelődés között. Humort, gazdag élettapasztalatokkal telített bölcsességet vártam a műsortól, amit egyre fogyó reménnyel néztem. A Sinkovits Imre remek előadásában hallott Milyen vagyok, milyen? című szám fetaagyogtatta a hagyományosan indított prog­ramot, ám ez a ragyogás nagyon hamar ki ás hunyt, s az egymást követő kalbaiéjélenetek többségben azt a látsza­tot kéltottélk, hogy Szilágyi, a tartalmas politikai (kabaré művelője most valóban csak viccelni akar a cipőboltban (ahol az egyik színészen menet közben Színit váltott a zok­ni!), a vetélkedőn, nem utolsósorban a Hófehérke-jelenet­ben. A filmmúzeum! jelenet, meg két magántezám képviselt még valami érdemlegeset, de egészében az összeállítás mél­tatlan volt a szerzőhöz és rendezőjéhez egyaránt. A néző­ket — és az ünnepeltet — kárpótlandó érdemes lenne a Hányas vagy?-ot képernyőre idézni. Benedek Miklós Perényi Miklós hangversenye a színházban November 28-án este a Miskolci Szimfonikusok kon­certjét hallhattuk a színház­ban. Vezényelt Mura Péter, közreműködött Bazsinka Zsu­zsa (ének) és Perényi Miklós (gordonka). A hangversenyen az első­nek fölhangzó Paul Müller darab — nyugodtan állítha­tom — maximálisan lekö­tötte a közönség figyelmét. A Svájcban élő komponista 3G. opusza, a „Psalmenmu­sik” nagyon szép zene. A szerző igen sokoldalú, aki tökéletesen (tisztában van a harmonizálás és ellenpont törvényeivel, és nem utolsó­sorban érezhetően kiválóan ért a zenekarhoz. Eddig né­hány szimfóniáját és szoná­táját hallottam, örülök, hogy ezt a remekművet megis­merhettem. A szólista, Bazsinka Zsu­zsa remek énekes. Jól kép­zett és tartalmas hang tu­lajdonosa. Szövegmondása kifejező és érthető volt, köz­vetíteni tudta a zsoltárok megrendítő és kinyilatkoz­tató hangulatát. Szépen si­kerültek csillogó koloratúrái és hatásosak voltak a frá­zisok egyszerűségükben ízlé­ses lekerekítései. Magam sem értem, hogyan lehetett ezt az expresszív és vib­ráló zenét ennyire objekti­vem, a szólistától és zenekar­tól majdhogynem „függetle­nül” dirigálni. Az ilyen, nagy zenei múltú és rutinos karmester hogyan mondhat le a két kéz rendeltetéssze­rű használatáról? Egy kéz­zel dirigálni nagyon nagy kockázattal jár, mert nyomá­ban ritmikai pontatlansá­gok jönnek (még nagyon összeszokott dirigens és ze­nekar esetében is), nqm is szólva az ily módon elszalasz­tott színező leheltőségekről. Az ellenben a karmestert dicséri, hogy jól áttekinthető képet kaptunk a műről, a tételeket sikerült egységbe foglalnia. A hangverseny második darabja Elgar: e-moll gor­donkaversenye volt. Amikor ezt a művet Elgar kompo­nálta, még tartott az első világháború. Innen van, hogy a gyönyörű lírai dal­lamok mögött jelenvalónak érezzük a fájdalmat és a szomorúságot is. Szerencsés- ­nek mondhatja magát a miskolci közönség (és zene­kar!), hogy Elgar mestermű- 'vét egy rendkívüli egyéni­ség, Perényi Miklós előadá­sában „ismerhette” meg. Perényi hihetetlenül szub­jektív előadóművész. A ver­senymű különös hangulatát leginkább ő akarta közvetí­teni. A szólócselló által el­indított zenei gondolataié- neteket nem lehetett más­ként folytatni. A második tételben a fantasztikusan nehéz zenei anyag ellenére a játékosság volt jellemző. Ügy éreztem, hogy ez az a határ, ahol a technika még szép tud maradni. A harma­dik tétel mutatta meg iga­zán, hogy Perényi ,a világ egyik legnagyobb csellómű­vésze. A tétel teljes terje­delmében emelkedést hozott, a zenei fejlesztés bravúrját hallhat tu k.; Sajnos a kíséret fáradtra sikerült, a tétel csúcspontja előtt jelentőségét vesztette. A zárótétel kellő­en összefogottra sikerült. Perényi Miklós ráadást is adott: Bach d-moll cselló- szvitjéből • a Prelúdiumot játszotta, amit a közönség szűnni alig akaró ovációval fogadott. A koncert befejező darab­ja Beethoven: III. Eroica szimfóniája volt. Mura Péter sajátos koncepciótól indíttat­va értelmezte a művet. Tempói önmagához mérten következetesek voltak, me­lyek felfokozott életérzést sugalltak. Ebben a reláció­ban interpretációját hiteles­nek találtam. Egyetlen ész­revételem, hogy a témák ka­raktereivel nem foglalkozott kellő mélységgel. Érzésem szerint a szimfónia „roman­tikus” pillanatait igyekezett főleg fölfedezni a közönség számára. Ennek azonban az is a következménye lett, hogy a kontúrok és élek helyébe a „foltok” kerültek. Karaján képes volt átrepül­ni az Atlanti-óceánt, hogy a második tételt Klemperer vezényletével meghallgathas­sa. Ez a zeneileg nagyon mély * szakasz, a „Gyászin- duló” sajnos erőtlenül ha­tott. A Scherzo humora és a Finale végül szerencsésen oldotta az indító tételek visszafogottságát. Gergely Péter Feledy Gyula állandó kiállítása Impozánsan helyreállítva, a kö­vetelményeknek megfelelően ki­alakítva várja Miskolcon, a Deák tér 7. számú műemlék jellegű ház új rendeltetését, ugyanis a szukebb pátriánkban élő és al­kotó képzőművész, Feledy Gyu­la műveinek lesz otthona a jö­vőben ez a megfiatalított épület. A Miskolchoz számtalan szál­lal kapcsolódó Kossuth-díjas, ér­demes művész ez idén töltötte be 60. évét, s ez alkalomból ren­dezte meg Miskolc város élet­mű-kiállítását a Miskolci Galé­riában. Mint Dusza Éva, a Mis­kolci Galéria Igazgatója elmon­dotta, részben ez az anyag ke­rül most a helyreállított épület­be. Az új közművelődési intéz­ményt a Galéria „üzemelteti”, s a szomszédságában levő Magyar Orthodox Egyházi Múzeummal és a Kossuth utcában levő Bor­sod—miskolci Múzeummal együtt megtekintésre érdemes képző- művészoti együttest alkot majd. A Feledy Gyula állandó kiállí­tás rendezését megkezdték. A tervek szerint december 17-én nyitják meg a tárlatot. 'Az öt kiállítóhelyiségben mintegy 60 alkotás kap helyet. A gyűjte­mény egy részét az újabb alko­tásokkal cserélve mutatják be, míg egy része, a korábbi alko­tások, megbontatlan egységet ké­peznek majd. Mányokitót A ..... . M agyar képzőművészeti alkotások a Szovjetunió múzeumaiban A Képzőművészeti Kiadó felkérésére vállalkoztak szov­jet művészettörténészek ar­ra a nehéz feladatra, hogy összegyűjtsék a hazájuk mú­zeumaiban található magyar, illetve magyar vonatkozású képzőművészeti anyagot. Ku­tatómunkájuk meglepő ered­ményt hozott. 37 múzeumban több mint 500 műalkotást találtak. Ebből készült el a Mányokitól Aba Novákig cí­met viselő művészeti album. Fő értéke az, hogy a tudo­mány és a nagyközönség ré­szére egyaránt hozzáférhető­vé teszi eddig ismeretlen vagy feledésbe merült 18— 10. századi és a 20. század első feléből származó fest­ményeket, szobrokat, rajzo­kat. Az alkotók közül legtöb­ben — Mányoki Ádám, Rom- bauer János, Kozina Sándor, Barabás Miklós, Zichy Mihály, Munkácsy Mihály, Paál László, Mednyánszky László, Révész Imre, Iványi Grünwaid Béla, Rudnay Gyula, Uitz Béla, Mészáros László, Molnár C. Pál, Aba Novák Vilmos — rangos he­lyet képviselnek a művésze­ti életben, de többen a „kö­zépmezőnybe” tartoznak. Munkásságuk megismerése hiánypótló, hiszen műveik alig vagy egyáltalán nem ta­lálhatók magyar közgyűjte­ményekben. Több jeles, Ukrajnában, Moszkvában vagy Leningrád- ban működő, 19. századi portréfestő — mint Rom- bauer János, Kozina Sán­dor, Medvegy Ágoston — munkásságáról csak a most bemutatott művekkel együtt alkothatunk teljes képet. Külön csoportot képvisel­nek a Kárpátalján született vagy ott letelepedett művé­szek. Többen az első világ­háború után emigránsként éltek a Szovjetunióban, és így alkotásaik java része szov­jetunióbeli múzeumokba ke­rült. Így Uitz Béla, Mészá­ros Dezső vagy Ék Sándor képei. A most megjelent kötettel egy időben Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, kiállításon látha­tunk egy válogatást (kereken 50 alkotást) a Kárpát-ukraj­nai Múzeum és az Ungvári Képtár anyagából. A több mint 400 oldalas album 334 reprodukciót tar­talmaz. Grigorij Osztrovszkij művészettörténész bevezető tanulmányát és a katalógust a kötet oroszul is tartalmaz­za. HŰSOROK rádió mozi KOSSUTH: 8.20: Társalgó. — 9.44: Sanzonok. — 10.05: Népi kerániák — ipari méretekben. — 10.25: Operafelvételekből. — 1*1.00: Népdalkörök és citeraze- nekarok felvételeiből. — 11.34: Prenn Ferenc hányatott élete. — 12.45: Zenés szomszédolás. — 13.00: Klasszikusok délidőben. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok. —14.30: Dzsessz- melódiák. — 15.00: Legenda az árusok teréről. Mándy Iván hangjátéka. — 15.21: Nóták. — 15.40: Poggyász. — 16.05: Ének­lő Ifjúság. — 16.20: Kérhetek valamit? Kívánságműsor. —17.00: Neked sem mindegy! Mi a ne­ved? — 17.30: Kodály: Karádi nóták. — 17.38: Rólunk van szó! — 17.45: A Szabó család. — 19.15: összeállítás Aprily Lajos költeményeiből. — 20.10: Kato­na Klári énekel. — 20.30: Tudo­mány és gyakorlat. — 21.00: Ze­nekari muzsika. — 22.00: Hírvi­lág. — '22.30: Kiss András he­gedül, Prunyi Ilona zongorázik. — Kb. 23.30: Opcrarészletek. PETŐFI: 8.05: Slágermúzeum. — 8.50: Külpolitikai figyelő. — 9.05; Napközben. — 12.10: Fan­fármuzsika. — 12.25: Háztáji ál­lattenyésztőknek. — 12.30: Népi zene. — 13.05: Popzene sztereó­ban. — 14.00: Nagy nevettetők: Fehér Klára. — 14.30: Mestersé­ge: Kallus. Beszélgetés Kallus László karikaturistával. — 15.05: Kiss József (oboa) hangverse­nye. — 15.20: Könyvről — könyvért. — 15.30: Csúcsforga­lom. — 17.30: Helykereső. — 18.33: Fiataloknak! — 20.03: Népdalok. — 21.05: Almáskert. Regény. — 21.29: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből. — 22.00: Halló, ott vagy még? Hangjá- ték. — 22.50: Az élő népdal. — 23.10: A dzsessz története. — 23.50: Zenés_ játékokból. BARTÓK: 9.08: Zenekari mu­zsika. — 10.00: Kórusmuzsika. — 10.30: Piiákfélóra. — 11.00: Se­bők György zongoraestje. — 12.33: Operakórusok. — 13.05: Érzelmek iskolája. Epizódok. — 14.03: Szimfonikus zene. — 15-10: Labirintus. — 15.25: István ki­rály — oratórium. — 17.00: Is­kolarádió. — 17.30: Poggyász. — 17.49: Emanuel Bach művészi pályája. 2. rész. — 18.30: Szerb- horvát nyelvű műsor. — 19.05: Német nyelvű műsor. — 19.35: A rádió lemezalbuma. — 20.45: Külföldi és hazai slágerlisták­ról. — 21.22: Fiatalok a sereg­ben. — 21.52: Operaest. — 22.47: Az irodalomtudomány műhe­lyei. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Bor­sod, Heves és Nógrád megyéből. Reklám. L7.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Zenedoboz. A stúdió zenés rejtvénymüsora. Telefonszám: 35-510. — 18.00— 18.15: Észak-magyarországi kró­nika. — Reklám. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. Szerkesz­tő: Bccly Katalin. televízió 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak. — 9.00: Képúj­ság. — 9.05: Tévétéka. — 10.05: Kóborlás a nyugati parton. NSZK ismeretterjesztő rövid­filmsorozat. — 10.30: Mozgató. — 10.40: Képújság. — 16.10: Hí­rok. — 16.15: Három nap tévé­műsora. — 16.20: Tízen Túliak Társasága. — i7.00: „Egy szó mint száz”. Nyelvi fejtörőjáték. — 17.40: Reklám. — 17.50: Tá­jak, városok, emberek... — 18.20: Reklám. — 1-8.30: Tévétor­na. — 18.35: Nils Holgersson cso­dálatos utazása a vadludakkal. NSZK rajzfilmsorozat. — 19.00: Esti mese. — 19.25: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: özvegyek. Angol bűn­ügyi tévéfilmsorozat. — 20.55: Reklám. — 21.00: stúdió ’88. — 21.45: Ki a tettes? Hol vagyok otthon. — 22.30: Híradó 3. 2. MŰSOR: 16.55: Képújság.— 17.00: Hírek román nyelven. — 17.05: Kalandozások a zenetör­ténetben. — L7.55: Csali. — 18.10: Autó-motorsport ’88. — 19.10: Öz­vegyek. Angol bűnügyi tévéfilm- sorozat. — £0.00: Képújság. — 20.05: Dél-alföldi Mozaik. — 21.05: Betűreklám. — 21.10: Híradó 2. — 21.25: Reklám. — 21.30: Ro- xinpadon a Hobo Blues Band. — 22.20: Képújság. BÉKE: A fekete özvegy. Mb. szí­nes amerikai film. Kiemelt 1. helyár! 14 év! Kezdés; nlO, fl2, f7 és f9 órakor. — Hupikék tör- pikék és a Törpicur. Mb. szí­rig belga .rajzfilm. Kezdés: f3 órakor. — Rocky Horror Picture Show. Színes zenés amerikai film. Felemelt helyár! Kezdés; f5 órakor. — BÉKE KAMARA: Faludy György költő. Magyar dokumentum film. Kezdés; f4 és f6 órakor. — KOSSUTH: Tex, a Mélység Ura. Mb. színes olasz kalandfilm. 14 év! Felemelt hely­ár! Kezdés; 9 és ii órakor. — Hupikék törpikók és a Törpicur. Mb. színes belga rajzfilm. Kez­dés: 3 órakor. — Vaskos tréfa. Mb. színes olasz vígjáték. Fel­emelt helyár! 14 év! Kezdés: hn5 órakor. — A fekete özvegy. Mb. színes amerikai krimi. Kiemelt l. helyár! 14 év! Kezdés; 7 és 9 órakor. — HEVESY FILM­KLUB: Tű a szénakazalban. Mb. színes angol történelmi kaland­film. 16 év! Felemelt helyár! Kezdés: f7 órakor. — TÁN­CSICS: Az ördög jobb és bal keze. Mb. színes olasz—NSZK westernfilm. Kiemelt 2. helyár! Kezdés; f5 és f7 órakor. — TÁN­CSICS KAMARA: A Dunánál. Magyar dokumentumfilm. 14 év! Kezdés; f5 órakor. — A bolygó neve: Halál. Színes amerikai tu­dományos-fantasztikus film. 16 év! Kiemelt 2. helyár! f7 óra­kor. — FÁKLYA: A fantasztikus labirintus. Mb. színes amerikai fantasztikus mesefilm. Kiemelt 1. helyár! Kezdés; 5 órakor. — A kicsi kocsi legújabb kaland­jai. Mb. színes amerikai vígjá­ték. Kezdés: 7 órakor. Kiemelt 1. helyár! — FÁKLYA KAMA­RA : Kiáltás és kiáltás. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: f5 órakor. — VASAS: Az istenek fegyvere. Színes hongkongi ka­landfilm. Kiemelt 2. helyár! Kez­dés; f5 és f7 órakor. — NEHÉZ­IPARI MŰSZAKI EGYETEM: Ritz fürdőház. Mb. színes an­gol filmvígjáték. Felemelt hely­ár! 16 év! Kezdés; 5 órakor* — SZIRMA, RADNÓTI; A Biro­dalom visszavág. Mb. színes amerikai tudományos-fantaszti­kus film. 14 év! Felemelt hely- ár* Kezdés; f6 órakor. MISKOLCI MOZIK VIDEOMÜ- SORAI: BÉKE; S. O. S. Titanic. Felira­tos színes angol katasztrófafilm. Kiemelt videohelyár.* Kezdés- 9, 11 és f8 órakor. — HEVESY: A gyilkos arca. Színes feliratos olasz—spanyol bűnügyi film. 14 év! Kiemelt videohelyár! Kez­dés: fi0, fl2, f3 és f9 órakor. — TÁNCSICS: Előkelő alvilág. Mb. színes olasz krimi. Kiemelt vi­deohelyár í Kezdés: f3, Í5 és f7 órakor. — FÁKLYA KAMARA: Tomboló ököl. Színes hongkon­gi film. Kiemelt videohelyár! Kezdés: 13 és f7 órakor. KAZINCBARCIKA. BÉKE; A kilencfarkú macska. Színes olasz krimi. 16 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés; 4 és 6 órakor. — MEZŐKÖVESD, PETŐFI; Vi- deoműsor Barco-kivetítővel: Gyulladáspont. Színes feliratos amerikai kalandfilm. Kiemelt videohelyár! Kezdés; 5 órakor. — A nőszemély. Színes feliratos francia bűnügyi film. Kiemelt videohelyár! 18 év! Kezdés; 7 órakor. — SÁROSPATAK, RÁ­KÓCZI (Filmmúzeumi előadás): Love story. Színes amerikai film. (1970). Kezdés: f5 órakor. — Híd a Kwai folyón I—II. Színes an­gol film. Dmpla felemelt helyár! 14 év! Kezdés; f7 órakor. — SATORALJAÜJHELY, BÉKE: Plumbum, avagy a veszélyes já­ték. Színes szovjet társadalmi dráma. Kezdés; 5 órakor. — öt láda aranyrög. Mb. színes fran­cia kalandfilm. Felemelt hely­ár! Kezdés: 7 órakor. ÓZD, KOSSUTH; Hol volt. hol nem volt. Magyar film. 14 év! Kez­dés; 16 órakor. — SZERENCS, RÁKÓCZI: Hálószobaablak. Mb. színes amerikai krimi. Kiemelt 1. helyár! 14 év! Kezdés: 6 óra­kor. — EDELÉNY, MÁJUS 1.: A nindzsa színre lép. Színes amerikai kalandfilm. 14 év! Ki­emelt 1. helyár! Kezdés; f6 órakor. — ENCS. VÖRÖS CSIL­LAG : Hajsza szárazon és ví­zen. Színes szovjet kalandfilm. Kezdés: 6 órakor. RÖNAI VIDEOIYIOZI Gyulladáspont Amerikai akciófilm Kezdés; 15, 17 és 19 órakor A klubhelyiségben színház 13., kedd Nincs előadás A RUTEX RUHÁZATI TEXTILKERESKEDELMI VÁLLALAT értesíti kedves vásárlóit, hogy 1988. december 15-től 1988. december 31-ig MINDKÉT LERAKATA (Miskolc, Szeles b. 71., Eger, Münnich Ferenc u. 4.) LELTÁROZÁSI munkalatok miatt ZÁRVA TART Ez idő alatt a kiszolgálás szünetel Kérjük, megrendeléseikkel Ierakatainkat dec. 15-ig megkeresni szíveskedjenek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom