Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-14 / 297. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1988. december 14., szerda A bér nem a munkaerő ára (Folytatás az 1. oldalról) Elosztani csak a megtermelt anyagi javakat lehet — figyelmeztetett Rák György, az Országos Tervhivatal főosztályvezető-helyettese. Abban kell konszenzusra jutni, hogy a munkaerő újratermelésének költségei közül mit vállaljon magára az állam, s minek kell a bérekben kifejeződnie. Véleménye szerint ebben a kérdésben egyelőre sok a zavaros nézet. A korábbi elosztási gyakorlat rossz volt, ezen kell változtatni — mondta. Az előadásokat követő vitában elhangzott, hogy a bérreform helyett — ismerve jelenlegi lehetőségeinket — helyesebb volna liberalizált bérezésről beszélni. Mások arra világítottak rá, hogy a bérreform, vagy a liberali- v ___________________ z ált bérezés kérdése változatlanul egy helyben topog. Abban az országban, ahol a béralkunak nincsenek mega mércéi, minek alapján lehet majd a bérek alakulásáról tárgyalni — tették fel a kérdést. Az egyik ilyen viszonyítási alapként a vállalkozói nyereséget javasolták. Az egyik hozzászóló a tulajdonosrendszer reformjával kapcsolatban annak a kételyének adott hangot, hogy milyen előrelépés várható attól, ha maga a tulajdonos nem, csak a tulajdon működtetője változik. Az ilyen átalakítás a tulajdonos személyes anyagi kockázatának hiányában, s megfelelő állami, dolgozói kontroll nélkül — véleménye szerint — csak a lobbizás erősödéséhez, a pazarlás fokozódásához vezethet. Kukoricáért búzát (Folytatás az 1. oldalról) A MÉM többféle intézkedést hozott: a Kereskedelmi Minisztériummal egyetértésben megtiltotta a kukorica kivitelét, ugyanakkor mintegy 300 ezer tonna kukorica-, illetve más értékes takarmány-alapanyag, például maniókaliszt behozataláról döntöttek. Az intézkedéssel a termelői kedv fenntartását, fokozását kívánják elősegíteni. A takarmányozásra szánt kukoricáért egyébként elsősorban búzával fizetünk. A belföldi ellátás megfelelő szinten tartása érdekében a Gabona Tröszt felvásárlási akciót hirdetett: december 15-től a tröszt vállalatai a termelőktől átvett minden 100 kilogramm kukoricáért 110 kilogramm búzát vagy árpát adnak, ám ha a gazdaságok kérik, az árat pénzben fizetik ki. A MÉM-ben arról is intézkedtek, hogy 1989. január 1-jétől — szükség esetén —j az országos takarmánykészletből is felhasználnak kukoricát, ha az import- és a felvásárlási akció nem hozná meg a kívánt sikert. Van Gogh-festményeket raboltak Három Van Gogh-fest- ményt raboltak el ismeretlen betörők a (Hágától 100 kilométerre levő Otterlo holland kisváros múzeumából. A jelentések, szerint ez volt Hollandia történetének legnagyobb szabású műkincsrablása. A világ egyik legnagyobb Van Gogh-gyűjteményével büszkélkedő Kroller-MüHer képcsarnokba a rablók egy ablakot betörve hatoltak be. A hangtalan riasztóberendezés ugyan működésbe lépett, de a képtolvajoknak a 14 kilométer távolságból indult rendőrök megérkezése előtt sikerült kereket oldaniuk felbecsülhetetlen értékű zsákmányukkal. Az épületben levő múzeumi őr senkit sem vett észre. Az elrabolt olajfestmények között van a holland festőóriás egyik legismertebb remekműve, a Krumplievők. A tekintélyes Christie, s a cég amszterdami aukciós galériájának igazgatója szerint a három festményért a szabadpiacon hozzávetőleg amy- nyit adnának, mint Van Gogh tavaly Londonban elárverezett, Napraforgók című festményéért, amely 39,9 millió dollárért kelt el. Húzógép exportra Ci Dabsy Vilmos, a Diósgyőri Gépgyár kobelgépeket gyártó gyáregységének szereld« 1, üzemében szovjet exportra készülő DHC-0,8 típusú húzógépen dolgozik. Fojtón László felvétele Jó ütemben halad a Magyar Népköztársaság új alkotmányának előkészítése. Miként Kilényi Géza igaz- ságügyminiszter-helyettes a sajtó képviselőinek elmondta, a szeptemberben megalakított munkabizottságok közreműködésével november végéig elkészítették az alkotmányos szabályozás koncepció-tervezetét. Ebben állást foglaltak a társadalmi és a gazdasági rend, az emberi és az állampolgári jogot szabályozásáról. Kifejtették véleményüket az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az alkotmánybíróság, valamint a Minisztertanács, az igazságszolgáltatás, az ügyészség, a tanácsok, a választójog és a választási rendszer alkotmányos szabályozásáról is. A tervezet kimunkálásánál hasznosították az alkotmány felülvizsgálatának, illetve a közigazgatás korszerűsítésének elméleti megalapozására végzett kutatások eredményeit. Figyelembe vették a szocialista országok és a világ más államai alkotmányainak fejlődési tapasztalatait, a gyülekezési és az egyesülési törvénytervezet társadalmi vitája során elhangzott javaslatokat is. Egyes kérdésekben egyértelműen állást foglaltak, más kérdésekben viszont szabályozási alternatívákat javasoltak. E koncepciótervezetet még ebben az évben megvitatja az alkotmányozó parlamenti, valamint az MSZMP KB által megbízott bizottság. Véleményezi az igazságügyminiszter vezette tudományos szakmai bizottság is. Ez utóbbiban részt vesznek a munkabizottságok elnökei, az MSZMP Központi Bizottságának képviselői, elméleti és gyakorlati szakemberek. A Magyar Tudományos Akadémia', a társadalmi szervezetek szintén kifejtik véleményüket a koncepció-tervezetről, amely a kormányzati és a politikai testületek elé kerül majd. A széles körű, több hónapig tartó vita és konzultáció során elhangzó véleményeket, javaslatokat figyelembe véve dolgozzák ki — előreláthatóan a következő év első felében, legkésőbb őszig — az alkotmány szövegének tervezetét. Erről az ország állampolgárai társadalmi vitában nyilváníthatnak véleményt. A javaslat szerint népszavazásra bocsátják majd az alkot- mány-terveze'tet, azért, hogy az új alkotmány nemzeti összefogás, együttgondolkodás eredményeként szülessen meg. Ha komolyan vesszük a népszuverenitást, akkor a népet nem lehet ki- rekeszteni alapvető jelentőségű kérdések eldöntéséből, s az új alkotmány mindenképpen ilyen kérdés — hangsúlyozta a miniszterhelyettes. A következő évben megalkotandó népszavazási törvény értelmében az' alkotmány-tervezet lenne az első, amelyet népszavazásra bocsátanak. Megítélésük szerint először az új alkotmányt kell kidolgozni, és annak alapján megalkotni a közjogi szempontból kiemelkedő fontosságú törvényeket. A politikai és társadalmi folyamatok azonban szükségessé tették, hogy az új alaptörvény elfogadása előtt új törvények is szülessenek. Elengedhetetlen például az egyesülés és a gyülekezés, a népszavazás jogi szabályozása. A következő évben ugyancsak az Országgyűlés elé kerül az alkotmánybíróságról szóló törvény. Az alkotmányosságnak az átmeneti időszakban is érvényesülnie kell, ezért módosítják — amennyiben szükséges több ízben is — a hatályos alkotmányt. Az egyik alkotmánymódosító törvényjavaslatot az Ország- gyűlés decemberi ülésszakán terjesztik elő. (MTI) Jó lehetőség a leányvállalat „Felparcellázta’' a korábban a központi irányítás alá tartozó hatásköröket a Borsodi Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat, s ezek irányítására leányvállalatokat hozott létre. Mint Szakács Lászlótól, a BIK igazgatójától megtudtuk, az első leányvállalatot — teljes jogkörrel — 1986-ban alapították a szerződéses boltok üzemeltetésére. A cél a gazdasági hatékonyság növelése, az egyes tevékenységek konkrét számbavétele volt. Több ,mint száz szerződéses bolt tartozik felügyelete alá. Ä leányvállalatihoz tartozó egységék feladatait szerződésben rögzítik, míg részükre különféle szolgáltatásokat nyújtanak. A tapasztalatok alapján még abban az évben jött létre a Nagykereskedelmi Leanyvallalat, amely jelentős szerepet kapott az úgynevezett kisha- tármenti forgalom szervezésében, lebonyolításában. A kereskedők, a boltosok tudják tapasztalatból már, hogy ez milyen előnyökkel járt számukra. A BIK számítógépek forgalmazásával is foglalkozni kezdett. Ez nagy hozzáértést, szakmai ismeretet igénylő üzletág, s a gépek forgalmazásához ugyancsak leányvállalatot alapítottak. Ez a vállalkozás a gépekkel együtt programokat is értékesít, s önálló programokat is készít. Emellett a gépek szervizét is ellátja. A piacot már kiépítették, és igen kedvező kereskedelmi-gazdasági tapasztalatokat szereztek. Az MHSZ költségvetéséről Az MHSZ megyei vezetőségét szeptemberben választották újra. Az új vezetőség tegnap tartotta első ülését. A választás óta végzett munka értékelése és jövő évi feladatainak meghatározása szerepelt a tanácskozás napirendjén. Éles Gábor ezredes, megyei titkár előterjesztésében áttekintették a városi és nagyüzemi vezetőségválasztó aktívaértekezletek tapasztalatait is. Megvizsgálták a költség- vetés ez évi teljesítésének mutatóit és megvitatták a jövő évi tervet is, Jakab László gazdasági helyettes tájékoztatója alapján. Ujj akció! Díjmentes filmhívás! Ha 1988. december 15-től 1989. január 31-ig a Miskolci Fényképész Kisszövetkezet színeslabórjában (Miskolc, Tanácsház tér 9. sz.) készítteti amatőrképeit, A FILMHÍVÁST DÍJMENTESEN VÉGEZZÜK Az ipari miniszter Lencsehegyen Szénporrobbanás okozta a tragédiát? ni velük, hogy a nettó .kereset arányban áll teljesítményükkel. Ennek ellenére a személyi jövedelemadózást, s az ebből eredő elégedetlenséget a kormányzatnak figyelembe kell vennie és mélyrehatóan kell elemeznie. A hazai szénbányászatról általánosságban szólva Be- recz Frigyes kifejtette: a kétségek ellenére is van jövője az ágazatnak. Hazánkban 200 évre elegendő szén- vagyon rejlik a földben, de a jelentős mennyiségből csak a gazdaságosan kitermelhe- tőt szabad kiaknázni. Ezért határozta meg a gazdaságossági küszöböt a Terv- gazdasági Bizottság. Ami a dorogi .bányászkodást illeti, ez megfelel a gazdaságossági követelményeiknek, itt 20 százalékkal olcsóbban termelnek az elfogadott határértéknél. * Neuberger Antal, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke kedden délután az alábbi nyilatkozatot adta: minden jel arra mutat, hogy Lencsehegyen szén- porrobbanás okozta a tragédiát. Erre utalnak azok a vizsgálati eredmények, amelyeket a Mecseki Szénbányák Kutatóintézetében végeztek. Itt ugyanis a lencsehegyi szénpormintáikat elemezték és kísérletekkel határozták meg ennek robbanásveszélyességi fokát. Most már az is bizonyosnak látszik, hogy a szénpor berob- banását az előírástól eltérő robbantási mód váltotta ki. A vizsgálatsorozatok különféle fázisairól, a laboratóriumi eredmények szintéziséről, a tanúk vallomásai nyomán alkotható következtetésekről részletes jelentést készít az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség a Minisztertanács részére. Ha jól akar vásárolni, keresse fel 1988. december 18-án aranyvasárnap is a mezőkövesdi SKÁLA MATYÓFÖLD és MATYÓTÁJ áruházait, illetve szaküzleteit Kiemelt választékkal, engedménnyel varjuk kedves Vásárlóinkat! Nyitva tartás: 9 órától 15 óráig Áfész Mezőkövesd Berecz Frigyes ipari miniszter tegnap megtekintette a lencsehegyi bánya föld alatti munkahelyeit, a több órás bányajárásra elkísérte Antalóczy Albert az MSZMP Komárom Megyei Bizottságának első titkára is. A bányabeli látogatás után az ipari miniszter elmondta, hogy a mostani látogatása nincs szoros összefüggésben a sajnálatos tragédiával, mert a programról már szeptemberben megállapodtak a Dorogi Szénbányák vezetőivel. A körülményeket figyelembe véve természetesen sok szó esett a december 4-i katasztrófáról is. A miniszter elismeréssel adózott a bányászok helytállásának, hogy' a mindenkit lelkileg is megrázó szerencsétlenség ellenére fegyelmezetten tesznek eleget kötelezettségeiknek. A robbanás okainak kivizsgálásáról szólva elmondta, hogy az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökének irányításával folyik a munka. A pártatlanság érdekében három egymástól függetlenül működő kutatóintézetet, illetve egyetemet is bevontak a robbanás színhelyéről származó különféle anyagminták elemzésébe. Berecz Frigyes hangsúlyozta: mostani látogatása jó alkalom volt arra, hogy beszélgessen a bányászokkal, a vállalat vezetőivel, megismerje mind a dolgozók gondjait, mind a vállalat gazdasági problémáit. Azt tapasztalta, hogy a bányászok érthetően türelmetlenek, sokat foglalkoztatja őket az ország nehéz gazdasági helyzete, s nem utolsósorban saját kereseti viszonyaik. A dolgozók különösen a személyi jövedelem- adó rájuk háruló terheit sérelmezik. Ügy ítélik meg, hogy ennek ,az adózási módnak teljesítmény-visszatartó hatása van. Ennek kétségtelenül sajátos optikát ad az a körülmény — mondotta" a miniszter —, hogy az "elszámolási lapon kiírt bruttó jövedelem lényegesen magasabb összeget láttat, mint amennyit a bányászok kézhez kapnak. Ilyen körülmények között nehéz megértet-
