Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-23 / 305. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. december 23., péntek Elfogadták a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítását (Folytatás az l. oldalról) „A” változat a nagyobb jö­vedelműeket kedvezményezi, a „B” változat pedig a 240 ezer forint alatti jövedelme­ket hozza kedvezőbb hely­zetbe. Mindkét változat ke­vesebb adót hoz, mint az ér­vényben lévő adótábla. Az „A” változatban 10,5 száza­lékra csökken az átlagos adóteher, a „B” változatban 10 százalékra, az idei vár­hatóan 12 százalékról. Ez az adóteher-csökkenés 10—12 milliárd forinttal több jöve­delmet hagy az állampolgá­roknál, és ahhoz is hozzájá­rul, hogy az eredetileg ter­vezett 6—7 százalékos reál­bércsökkenés 1989-ben ki­sebb, 4—5 százalék legyen. A nyugdíj után továbbra sem kell fizetni adót. A kor­mány azt javasolja, hogy mivel a nyugdíjak az inflá­ció ellensúlyozására jövő év­ben is növekednek, ha a nyugdíjasok a nyugdíj mel­lett még dolgoznak, vagy más adóköteles jövedelmük van, alkikor az eddigi 96 ezer forint helyett 100 ezer forinttól kezdődően adózzék az egyébként adóköteles jö­vedelem. — Körülbelül 400 ezer nyug­díjas vállal munkát. A sta­tisztika szerint általában azok, akiknek a nyugdíjuk is magasabb. A rendelkezés­re álló kevés információ alapján, ha csak a nyugdíj melletti keresetet számítjuk, s az egyéb jövedelmeket, például a szobakiadást, a magánoktatást nem, az adó­kiesés akkor is meghaladja a másfél milliárd forintot. A számításban nagyságrendi tévedés nem lehet. Ez. mini­mum 1,5 milliárd forint ta­nácsi bevételkiesést jelente­ne. A kormány azért sem támogatja a nyugdíj mellett elért jövedelmek nagyobb kedvezményét, mert szociál­politikai szempontok alap­ján sem a magasabb jöve­delmű nyugdíjasok kedvez­ményét lenne célszerű nö­velni. Ha lenne forrás, ak­kor azt az alacsony nyugdí­jak növelésére kellene fel­használni. Egyébként az adó­mértékek csökkentése a nyug­díj melletti jövedelmeket is ugyanolyan mértékben ked­vezőbb helyzetbe hozza, mint az aktív keresőkét. Az adótábla progresszió- jápak mérséklése és az adó­terhelés csökkentése mellett javítja a személyi jövede­lemadó működés-környeze­tét, így tovább csökkenti tel­jesítményt fékező hatását a liberalizáltabb bérgazdálko­dás, az egészségügyben és az oktatásban a túlóra- és az ügyeleti díjak emelése, és az is, hogy 1989-től költségtérí­tés jellegű, tehát adómentes lesz a bányamentési pótlék. Movik Lászlóné, az Ácsai Nagyközségi Közös Tanács elnöke a választónolgárok- kal folytatott konzultációk alapján a személyi jövede­lemadó-rendszer néhány ked­vezőtlen vonására hívta fel a figyelmet. A legtöbben azt kifogásolták, hogy a terve­zetnek mind az A-, mind a B-változata teljesítmény­Simon Béla: A jelenlegi „maratoni” parlamenti ülésszakon fel­szólalásomat öt percre kor­látozom, abban a remény­ben, hogy mondanivalóm lényegét ezen idő alatt si­kerül összefoglalnom. ■ A személyi jövedelemadó teljesítmény-visszafogó, a szerkezetváltást fékező és társadalmunk rétegei kö­zötti további feszültségkeltő hatásaira szeretném a tisz­telt Ház figyelmét felhívni. Hivatkozom az ad hoc bizottság szeptemberi, a va­sasszakszervezet és a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Szakszervezeti Tanács ugyan­csak szeptemberi állásfog­lalásaira. Egyöntetű véle­mény az, hogy a kötelező túlmunka és pótlékok adó­zási kérdését ösztönzően, és nem ennek figyelmen kívül hagyásával kell rendezni. A szeptember óta eltelt időszakban e jogos követe­lésnek pár konkrét meg­nyilvánulásával találkoz­hattunk. Ilyen volt a me­cseki bányászok sztrájkja, a pedagógusok túlóra-köve­telései és az egészségügyi dolgozók ügyeleti díjazásá­nak rendezése. A jélenlegi módosítási javas­lat mindhárom jogos rekla­mációval foglalkozik és mint „önálló szempontként kezelt témát”, annak anyagi ren­dezését 2,5 Md Ft értékben visszatartó hatású. A közvé­lemény általában — rövid távú érdekeit szem előtt tartva — a B-változatot ré­szesíti előnyben. Ugyanak- Morvay László, az Olaj­ipari Fővállalkozó és Ter­vező Vállalat létesítményi főmérnöke hangsúlyozta, hogy választói a tervezett változtatásokat nem tartják lényegesnek. A 6 százalékos reálbér-csökkentést ugyan követi a tervezet, de telje­sen figyelmen kívül hagyja a prognosztizált 14—16 szá­zalékos inflációt. Így a 0 szá­zalékos (adómentes) sáv de­valválódik, holott e sáv ér­tékállóságát a kis jövedel­műékre gondolva, feltétlenül garantálni kellene. a költségvetésből biztosítja. Ugyanakkor a PM-i indok­lás a személyi jövedelem- adó teljesítmény-visszafogó hatását általánosságban el­ismeri, de feloldását a vál- • lalati szférára ruházva, an­nak bérezési feladatává te­szi. Tisztelt Országgyűlés! Hangsúlyozom, hogy a felsorolt különrendezésre váró problémák jogosságá­val egyetértek, de tagadom és tiltakoznom kell a pénz­ügyi tárca ezen „szalámi” politikája ellen, mely poli­tika lényegét abban látom, hogy ott, ahol az ellenállás, vagy tiltakozás, annak bár­mely megengedhető, vagy elítélendő formája megnyil­vánul; csak azt rendezi, ezzel növelve társadalmunk különböző rétegei közötti fe­szültségeket, holott a jogos panaszok döntő módon egy­formán érvényesek. Választókörzetem a diós­győri kohászok és gépipari munkások által lakott terü­let. Nem kívánom a borso­di helyzetet részletezni, ezt úgy gondolom, .már min­denki ismeri. De példám általánosságban is igaz, ezért veszem a bátorságot, hogy képviseltjeim nevében, egy­ben a nagyüzemi munkás­ság nevében, ez ellen a diszkriminatív adópolitika ellen protestáljak. Nem tudom, mennyire ke­vésbé fontos gazdaságunk talpraállításában, - iparunk szerkezetváltásában, véle­ményem szerint még ma is meghatározó nagyipari szak­munkásság helyzete, annak jogos igényeinek rendezése, mint a már „külön téma”- ként kezelt problémák. Eb­ből egy konzekvenciát lehet levonni, hallgatásuk, méltó­sággal eltűrt, de el nem fo­gadott állapotuk, rendezés­re váró magatartásuk ed­dig nem vezetett eredmény­re. Az alapszakmák éveken keresztüli meg nem becsü­lése, oktatásunk, fizetési po­litikánk tévútjai dacára, az iparnak maradt még egy „aranykezű, szakmaművelő” gerince. Jelenlegi szerkezet- váltási feladatunk szerény beruházási lehetőségei több­nyire ismertek, a külföldi tőke berohanási sebessége úgyszintén. Konkrétan egyet­lenegy lehetősége van az iparnak eredménynövelő fel­adatának megoldására: a megmaradt szakembereinek és műszaki értelmiségének maximális kihasználása. És ez igenis túlórát, többlet- foglalkoztatást jelent, mely semmivel sem kevésbé fon­tos, mint a pedagógusi, egészségügyi, vagy bányá­szati túlóra. Űjra hangoztatom mind­ezek jogosságát, de kérem, hogy az ipar felhígult lét- száma és az elbocsátások megtévesztő nagyságrendjé­nek hangoztatásán túl, érté­kelje a tisztelt Országgyű­lés azt a szakmunkát is, amely kihalófélben van. AZ ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR B.-A.-Z. MEGYEI IGAZGATÓSÁGA beindította KOMPLEX KERESKEDELMI banki tevékenységét Szolgáltatásaink: — Számlavezetés, — Betétgyűjtés, — Hitelezés, — Váltóleszámítolás, — Faktoring tevékenység, — Lízing tevékenység. Szolgáltatásainkat korlátozás nélkül bármely nép- gazdasági ágazatba besorolt gazdálkodó, vagy egyéb tevékenységet folytató szervezetnek fel­ajánljuk. Az újonnan alakuló szervezeteknek fokozott szakmai és pénzügyi segítséget nyújtunk. Érdeklődni lehet: OTP B.-A.-Z. MEGYEI IGAZGATÓSÁGA, vállalkozási csoport, Miskolc, Szemere u. 5. Tel.: 18-041, 18-048 119-es mellék. figyelemmel a nagyüzemi dolgozók érdekeire Tisztelt Országgyűlés! Átadták a perkupái Tegnap délelőtt, Perkupán átadták a Borsodi Ércelőké­szítő Mű díszítőkő-gyártó Üzemét. Az ünnepségen ott voltak mindazok, altoik ré­szesei voltaik a térségnek munlkaálkaímat hiztosító üzem létrehozásának. Dol­gozók, kivitelezők és támo­gatók — .köztük a tanácsi, banki vezetők és pártszer­vezetek képviselői — hall­gatták Tóth Lajosnak, a BÉM igazgatójának beszé­dét, amelyben elismerően szólt a beruházás megvaló­sítóinak gyors, és jó mun­kájáról. Mint minden jelentős be­ruházás átadásánál, itt sem maradtak el a kitüntetések, jutalmak. Többen kaptak Ki­váló Dolgozó kitüntetést és igazgatói dicséretet. Sókan szabadidejüket is feláldozva tették azért, hogy a perku­pái díszítőkőüzem gyorsan és jó minőségben épüljön fel. Közülük tizenhat dol­gozónak, Katona László, a HNF Edeiény Városi Bi­zottságának titkára adta át az Érdemes Társadalmi Munkás kitüntetést. Az a 25 fős komplexbrigád pedig, amelynek tagjai ugyancsak sok társadalmi munkát is végeztek, a Kiváló Társa­dalmi Munkáért plakettet és oklevelet, egyénenként pe­dig az Érdemes Társadalmi Munkás kitüntetést vehet­ték át. Az ünnepség a már mű­ködő üzem megtekintésével zárult. —ny—s— Jó anyag a műanyag A kazincbarcikai Borsodi Vegyi Kombinát az idén másodszor hirdetett országos nívódíj-pályázatot tervező építészeik számára, PVC-aib- laikoik, erkélyajtók és válasz­fal-panelek esztétikus, ener­giatakarékos kivitelezésére, felhasználására, a gyárt­mányfejlesztést elősegítő új­szerű alkalmazására. Az idei országos pályázat ünnepélyes eredményhirde­tésére a közelmúltban ke­rült sor a BVK Radnóti Miklós Művelődési Háziban. Ez alkalomból kiállítás nyílt a díjnyertes tervekből. A ní­vódíjaikat Töreki Ernő, a BVK műszaki vezérigazgató- heűyettese adta át. A nem­zetközi tapasztalatok bizo­nyították, hogy a tervezők által kissé lenézett műanyag egyenrangú, sőt sók eset­ben értékesebb és olcsóbb, hosszú távon kifizetődőbb, mint a hagyományos fából készült nyílászárók szerkeze­te. A most lezárult máso­dik országos pályázat is rá­mutatott, hogy a műanyag nyílászárókat energiatakaré­kosságuk mellett magas esz­tétikai színvonalon lehet al­kalmazni az épületeken. Az 50 ezer forintos első díjat a Belügyminisztérium DIJÓ Irodaházának építő kollektívája érdemelte ki. Építész tervezője Pálffy Sán­dor, a budapesti Általános Épülettervező Vállalat mun­katársa. A 30 ezer forintos második díjat az idén el­készült 24 tantermes szegedi gimnázium megvalósításáért ítélték oda. A tervező a CSOMITERV kollektívája (Növá'k István, Nyári Fe­renc, Szalai László és Szán­tó László). Kivitelező a DÉLÉP. A 20 ezer forintos harmadik díjat a nyíregy­házi Sóstói úti kórház kony­hájának és 200 ágyas új, belgyógyászati pavilonjának építéséért ítélték oda. Az épület tervei a NYlRTERV- nél készülték Gajdos Zol­tán építész tervező irányítá­sával. Bogár László, nyír­egyházi építészmérnök négy­tantermes iskola tervét a zsűri megvételre elfogadta. Jelenleg hazánkban az energiatakarékos, esztétikus PVC nyílászáró-szerkezetek gyártására 300 ezer négyzet- méter termelői kapacitás van. E szerkezetek egyre jobban terjednék, s jelenleg a gyártókapacitás csaknem 70 százalékban már 'ki van használva. T. Gy. (Folytatás a 3. oldalon) Takács Ferenc egy vetőgép javításán munkálkodik Fotó: Laczó József Gépjavítás A mezőgazdasági üzemekben mór a tavaszi és a nyári munkákra készül­nek. Most folyik a gépek felújítása, nagyjavítása.. A Mezőkövesdi Matyó Tsz gépműhelyében több mint 300 kü­lönböző típusú mezőgazdasági gépet és járművet kell a télen kijavítani. Ké­peink a gépjavítókról készültek. Ekevas felújítása hegesztéssel, végzi: Telek András

Next

/
Oldalképek
Tartalom