Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-23 / 305. szám

1988. december 23., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Elfogadták a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítását (Folytatás a i2. oldalról) Ezek fennmaradásáért, mű­velőiért nem mérhetünk csak egyenlő mértékkel. Ezért kérem a tisztelt Or­szággyűlést, hogy nem el­fogadva a pénzügyi tárca szalámipolitiikáját, minden területen és általánosságban az igényelt és mással nem helyettesíthető szalkmai mun­katöbbletet egységes, 20 szá­zalékos egyenes különadó­zás-bevezetéssel fogadja el! Ennek bevezetését 1989. január 1-jével tartom szük­ségesnek. Nem várható ki a személyi jövedelemadó har­madik értékelő lépcsőjének, a jövő év tavaszának idő­pontja. Az új évet elszá­molási szempontból már ezen változtatással kell kez­deni. A következő napirendi pontként Villányi Miklós pénzügyminiszter terjesztet­te elő az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módo­sításáról szóló törvényjavas­latot. Az Országgyűlés a már meg­szavazott változtatásokkal együtt — ellenszavazat nél­kül, két tartózkodással — el­fogadta az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosí­tását. A társadalombiztosítási alapról szóló törvényjavas­lat és a társadalombiztosí­tással foglalkozó 1975. évi II. törvény módosítását kezde­A magam részéről a be­terjesztett javaslatot csak ezen módosítással tudom el­fogadni és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy szava­zatánál ezt mérlegelni szí­veskedjen. Az Országgyűlés úgy ha­tározott: arra kéri a pénz­ügyminisztert, hogy a jövő évi nyári ülésszakon terjesz- sze elő a személyi jövede­lemadó-rendszer általános felülvizsgálatával kapcsola­tos jelentését. Ezután az Országgyűlés a magánszemélyek jövedelem- adójára vonatkozó törvény módosítását — általánosság­ban és részleteiben, a már elfogadott módosításokkal együtt — II ellenszavazat­tal és 15 tartózkodással el­fogadta. ményező törvényjavaslat tár­gyalása következett. Határozathozatal követke­zett: az Országgyűlés elő­ször a Társadalombiztosítá­si Alapról szóló törvényja­vaslatot egyhangúlag elfo­gadta. Majd ugyancsak egy­hangúlag határozott az 1975. évi II. törvény módosításá­ról. Ezután következett a szak­képzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Czibere Tibor művelődési miniszter tartotta meg ex­pozéját. A képviselők többsége 74 ellenszavazattal és 23 tar­tózkodással elfogadta a mi­niszter által előterjesztett törvényjavaslat részleteit. Ezt követően dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő a külföldi­ek magyarországi befekte­téseiről és a Polgári Tör­vénykönyvről szóló törvény- javaslatokat. Kifejtette: nem mondha­tunk le a külföldi betársu- lások támogatásáról: ezek nemcsak tőkéhez juttathat­ják az eszközihiányos vál­lalatainkat, de emellett fej­lett technika, magasabb szintű vezetési és szervezési kultúra, szakértelem be­áramlásával járnak. A tör­vényjavaslatot elfogadták. Ezt követően a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslathoz be­nyújtott jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsági módo­sító indítványról szavaztak; a javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták. Az Országgyűlés a Polgári Tör­vénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosítással együtt — általánosságban és részleteiben — egyhangúlag elfogadta. A csütörtöki munkanap végén a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosí­tásának javaslatát terjesz­tette a törvényhozó testület elé Kárpáti Ferenc vezérez­redes, honvédelmi miniszter. A módosító javaslatot az Országgyűlés elfogadta. Az elnöklő Horváth Lajos ezzel befejezettnek nyilvá­nította az Országgyűlés de­cemberi ülésszakának har­madik munkanapját, s beje­lentette, hogy a Parlament január 10-én délelőtt 10 óra­kor folytatja munkáját. A törvényhozó testület ekkor tűzi napirendjére az alkot­mány-módosításról, a gyüle­kezési jogról és az egyesü­lési jogról szóló törvényter­vezeteket, a Parlament ügy­rendjének módosítását, vé­gezetül interpellációkat és kérdéseket tárgyal. || gj 111 |gg | | Aa Országgyűlés által elfogadott ,3” variáció sze­rinti személyi jövedelemadó tábla: __________________ 0 —55 000 Ft 53 001—70 000 ,Ft az 55 000 Ft-on felüli rész 70 001—100 000 Ft *550 <Ft és a 10 000 Ft-on felüli rész 23» ,,-a 100 001-150 000 Ft 9450 Ft és a 1000 000 Ft-on felüli rész 29«'„-a 150 001—240 000 Ft 23 950 Ft és a 150 000 Ft-on felüli rész 35" „-a *40 001—360 000 Ft 55 450 Ft és a 240 000 Ft-on felüli réss 360 001—600 000 Ft 105 850 Ft és a 360 000 Ft-on felüli rész 49" „-a 223 450 Ft és a 600 000 Ft-on felüli rész 56" ,,-a Szegfű és ügyrend Parlamenti jegyzetek Az Országgyűlés harma­dik napjára az Észak-Ma- gyarország csütörtöki szá­mával érkeztem. Mutattam dr. Lotz Ernőnek, az ÓKÜ vezérigazgatójának is a cilkket: kinevezték a tröszt új vezérigazgatóját, mit szól hozzá ? Természetesen nem most, nem cikkünk­ből tudta meg a hírt. Ahogy elmondta, amikor kiírták a pályázatot, töb­ben is jelentkeztek, és ki­dolgozták elképzeléseiket, javaslataikat, az ÓKÜ, az LKiM és a BÉM további sorsára, fejlesztésére vo- natkozóíam. Most Berecz Frigyes ipari miniszter a javaslatok figyelembevéte­lével döntött dr. Tóth La­jos mellett, akit december 30-án fog hivatalába beik­tatni. Két napja, azzal kezd­tem jegyzeteimet, hogy gyászol az Országgyűlés. Csütörtökön délelőtt érke­zett a hír, hogy Boldizsár Iván író, újságíró, orszá­gos listáin megválasztott képviselő a reggeli órák­ban elhunyt. A megdöb­bent képviselők közül töb­ben is .megkönnyezték nép­szerű társuk halálát. Ahogy ez már hagyomány, néma csönddel, felállva adóztak Boldizsár Iván emlékének. A borsodi képviselők szer­da déliben, a temetés idő­pontjában egy csokor vö­rös szegfűt helyeztek Nagy László elárvult asztalára. Már nem hervadt el ez a csőkor, és máris egy újra van szükség ... * Akár tagadjuk, akár nem, bennünket újságírókat kü­lönösen érzékenyen érint a térpa: a tervezett ár­emelések miatt vajon há­nyán mondják le előfizeté­sükét lapjainkról. A Par­lamentben is szóba került ez, erről kérdeztem kol­légánkat, dr. Fodor Lász­ló sátoraljaújhelyi képvi­selőt, a Népszava főszer­kesztőjét is. Nos, akkor se lepődnék meg, —mon­dotta —, ha harminc szá­zalékkal csökkenne a pél­dányszámúnk. Mi csak re­ménykedünk abban, hogy az Észak-Magyarország en­nél jóval kisebb arányban lesz kénytelen példányszá­mát csökkenteni. Ügy tart­ják, a megyei lapokhoz jobban ragaszkodnak az ölvasék, mint a pestiekhez. Bár így lenne! * A költségvetés vitája szerda este befejeződött. A képviselőknek tetszett Villányi Miklós pénzügy- miniszter javaslata, hogy ötszázmilliót a tanácsok kapjanak meg, és ezt az összeget a tömegszerveze­tek költségvetéséből von­ják el. Ne is mondjam, hogy ez utóbbi szerveze­tekben dolgozók nem örül­ték a miniszter spontán ötletének Ügy hallottuk, hogy mi. ‘ un a párt és a KISZ önként lemondott költségvetése bizonyos szá­zalékáról, így ezt az öt- százmilliót elsősorban a szakszervezetek zsebéből veszik ki. Hacsak nem ta­lálnak más, „önfeláldozó’’ szervezetet... * A személyi jövedelemadó módosításának vitájában jöttek rá a honatyák, hogy (mint nem először), ismét ügyrendi hiba, de leg­alábbis ügyetlenség, fi­gyelmetlenség történt. Mi­után a képviselőik már elő­zőleg elfogadták a költ­ségvetést, egyszerűen nem volt anyagi fedezete a jö­vedelemadó módosításának. Simon Béla, miskolci kép­viselő a túlórák 20 száza­lékos adóztatását javasol­ta, (hogy ez ne legyen tel- jesítmény-Viisszafogó), ám ezt a javaslatát kénytelen volt visszavonni, miikor ki­derült, hogy nincs miből megadni. Ismét tanultunk valamit — mondták, de ez senlkit sem vigasztalt meg ... (szatmári) Jobb évet vártak ' !■■■-■—■ I W! M. ......I Á thúzódó fejlesztések, beruházások Még néhány nap, s véget ér 1988. Ilyenkor kötelező a számvetés, az elvégzett munka összegzése. Persze az ered­mény nem minden esetben felel meg a várakozásnak. Mire számítanak la iBorsod Megyei Beruházási Vállalatnál, amely fennállása óta döntően a tanácsi beruházások megvalósítá­sával kapcsolatos szervezési munkát végzi Miskolc kivételé­vel egész Borsodban. Kérdésünkre Batta Mihály, a vállalat igazgatója válaszolt. — IMilyen évet zárnak 1988-ban? — érdeklődtünk. — Emberi tulajdonság, hogy mindig jobbra vá­gyunk, de hát ez nemcsak óhaj kérdése. Az év elején azt terveztük, hogy az idén egymilliárd 250 millió forin­tot teljesítünk. Ebből mint­egy 75 százalék tanácsi fel­adat, nyőle százalékra te­hető az OTP megbízása, amely lakásépítésre vonatko­zik, hét százaléknyit tesz ki a vállalati munka, a fenn­maradó tíz százalék az egyéb felújítási, fejlesztési tevékenységből tevődik ösz- sze. — Minden munkát el tudnak végezni? — Már év közben lát­szott, hogy a teljesítés el­marad a tervezettől. Szoroz­tunk, osztottunk, s az ered­mény: legfeljebb egymilli- árd-százötven, vagy -száz­nyolcvanmillió forint eléré­sére van esélyünk. Ez mint­egy 92—95 százalékos telje­sítést jelent. — A tervtől való elmara­dás hetven-, százmillió fo­rintra tehető. |Milyen okok játszottak iebben közre? — Mindenekelőtt említem a feladatváltozást, valamint a tervezéssel szemben tá­masztott igénymódosítást. Nem egy esetben a beru­házás műszaki tartalmán kellett változtatni, de előfor­dult, hogy a megbízó is más véleményt képviselt menet közben. Jó példa erre a Sá­rospatakon épülő 28 lakásos épület, amelyen tervezői módosítást kellett végrehaj­tani, ugyanis időközben a Magyar Nemzeti Bank Is beszállt az üzletbe, azaz az épület földszinti részén egy fiók létesítését határozta el, ez viszont megkövetelte, hogy az előírásoknak meg­felelő biztonsági intézkedé­sekre kerüljön sor a létesít­ményben. Ez .is hozzájárult ahhoz, hogy az említett 28 lákás átadása csak 1989-ben válik lehetővé. — A kivitelezők már ko­rábban is sokat panaszkod­tak az anyagellátási nehéz­ségekre. Nem enyhültek ezek a gondok? — Szinte krónikussá vált a beruházásokon az anyag­hiány és a különböző sze­relvényekből a rendszerte­len, az igényeket úgymond figyelmen kívül hagyó ellá­tás. Ez szinte valamennyi munkaterületen naponta fel­merülő probléma. Legalább ilyen gond az is, hogy a vállalkozók, illetve a kivi­telezők részéről a szerződé­ses fegyelem enyhén szólva kívánni valót hagy maga után, mert nemcsak az anyag érkezik későn, hanem a beruházás is igencsak el­húzódik. — Vajon javult-e a szer­ződéses fegyelem? — Minden igyekezetünk ellenére nem jutottunk élőbbre, ám legalább ilyen gond az is, hogy a munka minőségében sem követke­zett be javulás. Visszatérve az elhúzódó beruházásokra: 1988-ban a jogerős és a fo­lyamatban levő pereket és a kötbérigényeket is fi­gyelembe véve, az úgyne­vezett késedelmi kötbér ösz- szege meghaladja a negy­venmillió forintot. — iHoI dolgozott 1988-ban a Borsod \Megyei Beruházá­si Vállalat? — Mintegy nyolcvan tele­pülésen, köztük 54 község­ben szerveztük a különbö­ző beruházásokat, fejleszté­seket. Féladataink között szerepelt egyebek között 159 tanácsi és OTP-lakás meg­építése, amely a lakások számát tekintve, a néhány évvel ezelőttinek csak a tö­redéke. — Hallottunk róla, hogy még ezeket a lakásokat sem tudják időben átadni. — Várhatóan az év végé­ig 89 lakás készül el, a töb­binek a befejezése áthúzó­dik a jövő esztendőre. Vi­szonylag kedvező a helyzet e tekintetben Kazincbarci­kán, ahol 62 lakás átadásá­ra nyílik lehetőség az idén. — Milyen a kép az okta­tási intézmények fejleszté­sét illetően? — Az éves tervünkben 22 általános iskolád tanterem megépítése is szerepelt, de ebből csak 18 tanterem el­készültével számolhatunk. Sajnos, Szendrőlládon négy tanterem átadására a kivi­telező, a Dunacoop Gt hi­bájából — az idén nem kerülhet sor. Ugyancsak nem készül él ebben a köz­ségben az általános iskolá­hoz szükséges tornaterem sem. Még egy rossz hír a szendrőláddalknak: az álta­lános iskolához kapcsolódó 260 adagos konyha építé­sének befejezése szintén át­húzódik 1989-re. Ezzel szemben létrehoztunk 1500 adag kapacitású konyhai kapacitást, a megye külön­böző településein. — Az év elején száz óvo­dai férőhely létesítését ter­veztük, valószínűleg az év végéig valamennyit átadjuk rendeltetésének. Az egész­ségügyi létesítményék közül minden bizonnyal megépül 13 munkahelynek megfelelő orvosi rendelő. Borsodiván- kán 200, Szerencsen 190 személy befogadására alkal­mas szociális otthont ve­hettek birtokba, nem feje­ződik be azonban a megyei kórház sebészeténék negy­venkét ágyas részlege, amit várhatóan csak a jövő év első felében adnak át a be­tegeknek. — Mindinkább gyakorlat­tá válik, hogy a beruházá­si feladatokat szinte teljes egészében versenytárgyalás eredményeként kapják meg a kivitelezők. Borsodra is érvényes mindez? — Az idén 28 versenytár­gyalást írtunk ki, ebből ti­zennyolc bizonyult eredmé­nyesnek. Nyolc esetben vi­szont nem született döntés, azaz 5 alkalommal közvet­len megrendelés formájá­ban kapták meg a feladatot az építők. Az eredményte­lenségnek döntően az indo­kolatlanul magas árajánlat az oka, ebben különösen a nagyobb és felkészültebb ki­vitelező szervezetek jártak az élen. De előidézője lehet a sikertelenségnek az irreá­lisan alacsony beruházási előirányzat, amelyre az idén is volt példa a vállalati szfé­rában — mondta Batta Mi­hály igazgató. Lovas Lajos (Folytatás az 1. oldalról) és hazánkban. Ahol a párt­értekezlet beszámolója és állásfoglalása keményen fo­galmaz: hosszú évek távla­tában először csökkent a párttagok száma; érezhető­en romlott a párttagság fe­gyelme és fegyelmi helyze­te ; csökkent az érdeklődés a marxizmus—leninizmus iránt; a pártvezetés iránti bizalom a mélypontra esett, és így tovább ... Ám a kép­hez az is hozzátartozik, hogy a városlakókban az átlagosnál erősebb a nem­zeti értékek megbecsülése, a hazafiság érzése, s egész­séges lokálpatriotizmus ta­pasztalható. Változást, meg­újulást sürget a lakosság a politikai, társadalmi, gaz­dasági és kulturális életben. A pártról vallott felfogá­sunkban is változásokra van szükség — mondotta Takáts Gyula. Vagy például a po­litikai jelleg értelmezésében. Mert Sárospatakon is mű­ködik már a Magyar De­mokrata Fórum, a FIDESZ, s ez sokakban, főként az idős párttagok körében ké­telyeket támaszt, nehéz szá­mukra az eligazodás. Vagy a várost most élénken fog­lalkoztató, s talán meg is osztó kérdés eldöntésében: kié legyen a Rákóczi Gim­názium? A református egy­ház zsinati elnöke ugyanis maguknak kéri vissza a kormánytól (Budapesten és Pápán is). De ha a kormány enged ennek a kérésnek — fogalmazódott meg az értekezleten —, akkor Sá­rospataknak szüksége van egy másik, világi gimnázi­umra. Vagy itt van a foglalkoz­tatottság kérdése, amely még ugyan nem olyan sú­lyos teher, mint mondjuk Ózdon, de máris együtt él vele a város, a munkanél­küliség valós veszély, ösz- szesen 133 betöltetlen mun­kahelyet tartanak nyilván, s ebből 119 munkahelyre szakmunkások kellenének. Csakhogy a 177 munkaalka­lomra váró között mindösz- sze 35 szakmunkás van, s azok is más szakmát kép­viselnek, mint amire keres­let van. A pluralista társadalom felé haladunk — hallottuk — itt, Sárospatakon is. Mit tud tenni a párt, a városi pártvezetés azért, hogy meg­feleljenek az új követelmé­nyeknek, betölthesse a párt ebben a minden eddigitől eltérő, szokatlan helyzetben is vezető szerepét. Elsősor­ban vitázó és politizáló, egységes pártra van szük­ség — állapította meg a tanácskozás. S olyan prog­ramra, amely élvezi a la­kosság bizalmát, amely mö­gé felsorakoznak a töme­gek. Az előterjesztések felett nyitott vitát dr. Egri Ká­roly, a Comenius Tanító­képző Főiskola pártbizott­ságának titkára nyitotta meg, majd még további ti­zenegy hozzászóló méltatta, vitatta, egészítette ki, pon­tosította a pártértekezlet do­kumentumait. Felszólalt a tanácskozáson Kővári Tibor, az MSZMP KB alosztályve­zetője és dr. Kun László, a megyei pártbizottság titká­ra is. A pártértekezlet második részében a küldöttek meg­választották a 19 fős új pártbizottságot, majd a tes­tület alakuló ülésén az új tisztségviselőket. A Sáros­pataki Városi Pártbizottság első titkára ismét Takáts Gyula, titkára pedig Pásztor Sándor lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom