Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-03 / 288. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. december 3., szombat Ünnepség Miskolc Város Tanácsán Díszpolgár: dr. Ditrói Sándor Magyar-lengyel építőipari vegyes vállalat alakult Építési technológiák közös hasznosítása Miskolcon évről évre a vá­ros felszabadulásának elő­estéjén tüntetik ki a város közéletének legkiválóbb sze­mélyiségeit, mindazokat, akik a legtöbbet tették a vá­ros gyarapodásáért, fejlődé­séért. A hagyományok szel­lemében az ünnepséget teg­nap tartották meg a városi tanács dísztermében. A meghívottakat dr. Ko­vács László tanácselnök kö­szöntötte, majd szólt a vá­ros felszabadításáért folyta­tott küzdelemről. Ezt köve­tően szólt Miskolc fejlesz­tésének legfőbb vonásairól. — Célunk — mondotta — az egészséges közérzet, a vá­ros értékeit megtartó és gya­rapító felelős közösségi gon­dolkodás és magatartás erősí­tése, amely elősegíti elkép­zeléseink megvalósítását. Ar­ra törekszünk, hogy a 44 éve szabad Miskolc rangjához, hagyományaihoz méltó, szebb, és kulturáltabb kör­nyezetet biztosítson a város lakói számára. Elmondhat­juk: velünk együtt ma már egyre több miskolci vallja magáénak ezt a célt. A di­cséretes közösségi magatar­tást, követésre méltó élet- utat kívánjuk mai ünnepsé­günkön méltatni és elismer­ni. Dr. Kovács László ezt kö­vetően átnyújtotta a kitün­tetéseket. ' A Miskolc város díszpolgára címet ebben az évben dr. Ditrói Sándornak, a Vasgyári Kórház-Rendelő­intézet igazgató főorvosának adományozta a város taná­csa. Miskolc városért kitün­tetésben részesült Csetneki Józsefné, nyugdíjas, városi tanácstag, valamint Simon Tibor, az MSZMP Miskolc Városi Bizottsága osztályve­zetője. A Magyarországon dolgo­zó lengyel építők együttmű­ködése a magyar partnerek­kel új, az eddiginél szoro­sabb formát öltött azzal, hogy budapesti székhellyel létrehozták az első közös építőipari vegyes vállalatun­kat: a Hungaropol Építőipari Korlátolt Felelősségű Társa­ságot. Az alapító négy ma­gyar partner, a debreceni Hőstop Építőipari Szövetke­zet, az Újfehértói Faipari Szövetkezet, a Magyar Hi­tel Bank leányvállalataként működő Ingatlanforgalmi és Beruházásszervezési Kft., va­lamint a budapesti Építő­ipari Kivitelező Vállalat. A három lengyel alapító nevé­ben pedig a Budostal 2. Szá­mú Építőipari Vállalata, a Wroclaw! Műszaki Egyetem, Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fo­gadta a Brazil Kommunista Párt küldöttségét, amely Salomao Maiina, pártelnök vezetésével tartózkodik ha­ta, a Storeylift képviselői írták alá a társasági szer­ződést. Az induló tőke 72 millió forint, amelyből a magyar fél 53, a lengyel pe­dig 47 százalékkal részese­dik. Az együttműködés kor­szerű magyar és lengyel épí­tési technológiák közös fel- használásán alapul. Modern lengyel módszer egy födém­emelési építési technológia, amelynek lényege, hogy az épület összes födémjét elő­re elkészítik a ház alapte­rületén, s innen hidraulikus szerkezetekké! emelik fel és rögzítik sorjában a megfe­lelő emelet szintjén. A ma­gyar alapítóik egy energia­takarékos padlófűtési rend­szerrel és a cementkötélsű faforgácslapok, az úgyneve­zett Duriísol-elemek gyártá­zánkban. A delegáció tagja Antonio Reslk, a BKP KB tagja, a párt Sao Pau:ló-i vá­rosi bizottságának titkára. Grosz Károly tájékoztatást adott a magyarországi válto­zások hátteréről és fő voná­sairól, az MSZMP megúju­si technológiájával társultak a közös vállalkozáshoz. Ezek­kel a módszerekkel gazdasá­gosan és rövid idő blatt le­het felépíteni lakóépülete­ket, irodaházakat és parko­lóházakat. A beruházóknak két épületet tudnák mintául mutatni: a Gellérthegyen egy lakóházat, az Alagút közelé­ben pedig egy komplex ‘iro­da- és lakóépületet. A közös vállalat azzal számol, hogy budapesti és magyarországi tevékenysége később kiter­jed Lengyelországra és har­madik országokra is. A szük­séges formaságokat, egyebek között a cégbejegyzést köve­tően hivatalosan január 1- jétől kezdi meg működését az új vállalat. (MTI) lási törekvéseiről, a párt előtt álló időszerű feladatok­ról. A brazil vendégek szól­tak az országukban zajló de­mokratizálódási folyama­tokról, a brazil kommunis­ták tevékenységéről. továbbá ennek leanyvaffiala­Grósz Károly fogadta a Brazil KP küldöttségét Megkezdődött a szakszervezetek országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról)' de nem utolsósorban a szak- szervezetek annak is tuda­tában vannak, hogy a tár­sadalmi közérzet, a közhan­gulat alakulásában döntő szerepet játszó gazdasági helyzet, az ennek alapján kialakult jelentős, egyes te­rületeken súlyos szociális fe­szültségek következtében rendkívül nagy a türelmet- lenség, néhol az indulatok megközelíteni látszanak a kritikus tömeget. Eközben természetesen azzal is szá­mot kell vetnünk, hogy egy korábbi hibás gazdaságpoli­tika, olykor a felelősség hiá­nyát is mutató döntési mechanizmus árát most kell megfizetnünk. — A Szakszervezetek Or- 'szágos Tanácsa többszöri vi­tában mérlegelte: milyen funkciót, milyen szerepkört kell szánnunk az országos tanácskozásnak. A SZOT azt kezdeményezi, hogv a most összeült országos tanácsko­zás szabjon irányt a szak- szervezetek tartalmi-szerve­zeti megújulásához, ezzel szo­ros összhangban adjon felha­talmazást egy, az előzőek szerinti tartalmat tükröző Alapszabály' — vagy java­solt új nevén: Alapokmány — kidolgozásához, és nem utolsósorban körvonalazza a legfontosabb érdekképvise­leti-érdekvédelmi kérdések­ben követendő magatartá­sunkat, törekvéseinket. A magyar szakszerve­zetek gyakorlati munkájá­ban egyre nagyobb súlyt ka­pott az érdekvédelem, érdek- képviselet. Mindemellett te­vékenységükben megőriztek számos, a szakszervezetek klasszikus funkciójától ide­gen tartalmat és módszert és szervezeti felépítésükben, működésükben is konzervál­tak egy sor korábbi gazda­sági-politikai mechanizmus szülte állapotot. Ez szembeötlően nyilvánul meg például abban a szerep- tévesztésben, hogy tevékeny­ségünk sokáig és sok szem­pontból az egyes ágazátok, területek, vállalatcsoportok, vállalatok gazdálkodási kon­dícióinak védelmére, az eh­hez kényszerűen hozzá tarto­zó ,,kijáró” szerepkör fel­vállalására irányult, amivel maguk is hozzájárultak a gazdasági szerkezet merev­ségéhez — miközben nem fordítottak kellő figyelmet a munkavállalók • közvetlen és távlati érdekeinek hathatós képviseletére és védelmére. A társadalmi szerepvállalás torzulásából eredt az a té­tel is, amely a szakszerve­zeti mozgalmat a politikai hatalom részesének dekla­rálta, nem törődve azzal, hogy ez egy monolitikus po­litikai intézményrendszer működési logikájának erősí­téséhez, nem pedig a szak- szervezeti tagság valóságos érdekei képviseletéhez járult hozzá. — Úgy gondolom, hogy történelmi tradícióinknak, mai viszonyainknak és a jö­vő követelményeinek akkor tudunk megfelelni, ha a dön­tés jogát a legilletékesebbre, a tagságra bízzuk: a szak­mai és ágazati szerveződés milyen kombinációjától vár­ják érdekeik jobb feltárását, hatékonyabb érvényesülését. Hozzáteszem: ez a felfogás felel meg'a nemzetközi gya­korlatnak is. Hasonlóképpen meggyőződésem, hogy az- ágazati, szakmai és területi elv sem egymással szembe­állítható alternatíva, hanem a különböző feladatok ellá­tására szervezett, egységes, egymásra épülő rendszer. A szakszervezetek tudatá­ban vannak az ország rend­kívül nehéz gazdasági hely­zetének. Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán az or­szág valós gazdasági, nem­zetközi pénzügyi terheiről nyilvánosságra hozott ada­tok azonban számunkra is megdöbbentőek voltak. A reális elszámolás hiányában szembesültünk most már év­ről évre visszatérően azzal a megmagyarázhatatlan ellent­mondással, hogy a látható erőfeszítések, az életszínvo­nal korlátozása ellenére a népgazdaság helyzete tovább romlik, a kialakuló gazdasá­gi helyzet a vártnál mindig rosszabb és ez további ál­dozatokat követel a lakos­ságtól. Mindez meglehetősen' kényes helyzetbe hozta a szakszervezeteket, hiszen a valóságos helyzet ismerete nélkül könnyen irreális kö­vetelések élére állhatnak, vagy éppenséggel ellenkező­leg, önmérsékletet tanúsíta­nak akkor is, amikor ez nem lenne indokolt. Ahhoz, hogy mai súlyos gondjainkon túljussunk, hogy a gazdaság kimozdul­jon a holtpontról és ugyan­akkor a társadalom is fel­vállalja a kényszerű áldoza­tokat, legalább két dolog­ra van szükség. Az egyik­ről már szóltam: ez a hely­zetünkkel történő rnyílt szem­benézés, a politikai cezúra, a múlt hibás gyakorlatának egyértelmű megtagadása. A másik feltétel nem ke­vésbé fontos: meg kell ta­nulnunk, hogy a közgazda- sági racionalitás, az egyen­súlyi követelmények érvé­nyesülése mellett, éppen egy teljesítményelvű gazdaság­ban van fokozott jelentősége annak, hogy párhuzamosan működjön a szociális igaz­ságosság, a szolicTaritás elve is. — Az országnak, a társa­dalomnak most világos prog­ramra, az ennek megvalósí­tását szolgáló gyors változá­sokra, ugyanakkor egy ele­mi nyugalomra van szüksé­ge, hogy nehézségeiből ön­erőből ki tudjon lábalni. Olyan programra van szük­ség, amely nemcsak a pénz­ügyi egyensúlyra, de az em­berek morális, lelki egyen­súlyának helyreállítására is alkalmas, olyanra, amely perspektívát mutat. Egyebek mellett ehhez kell hozzájá­rulnia a szakszervezeti moz­galomnak is — mondotta befejezésül Nagy Sándor, arra kérve a küldötteket, hogy foglaljanak állást a javasolt kérdésekben, nyis­sák meg az utat egy való­ságos átalakulás számára. Pénteken, az esti órákban befejeződött az országos szakszervezeti tanácskozás első munkanapja. A szak- szervezeti mozgalom helyze­téről, megújulásának fő irá­nyairól, az érdekvédelmi, ér­dekképviseleti tevékenység továbbfejlesztéséről és a s'zakszervezetek új alapok­mányának alapelveiről be­terjesztett dokumentumok­ról Nagy Sándornak, a SZOT főtikárának , szóbeli' kiegészítőjét követően 17-en mondtak véleményt. A vitá­ban felszólalt Németh Mik­lós miniszterelnök is. A ta­nácskozás szombat reggel folytatja munkáját. (MTI) A Minisztertanács Hivatala és A Minisztertanács dönUése alapján 1989. január 1-jétől emelkedik a napilapok ára. A jelenlegi árak 1985-től vannak érvényben. Időköz­ben számottevően növeked­tek a papírárak, a nyomdái előállítás költségei, veszte­ségessé vált. a posta hírlap- terjesztési tevékenysége és jelentős mértékű állami tá­mogatással lehetett csak a jelenlegi lapárakat fenntar­tani. Az állami támogatás megszüntetése és a költség- növekedés miatt elkerülhe­tetlen a napilapok árának emelése. Az országos napilapok kö­zül a Népszabadság, a Ma­gyar Hírlap, a Magyar Nem­zet és a Népszava példá­nyonkénti ára a hétköznapi számoknál 1,80 Ft helyett 4,80 Ft, a nagyobb, terjedel­mű szombati, illetve ünnepi számnál pedig 2,20 Ft he­lyett 5,80 Fit lesz. A megyei napilapok árai általában a hétköznapi számoknál 1,80 Ft-ról 4,30-ra, szombati, il­letve ünnepi számoknál 2,20 Ft-iról 5,30 Ft-ra nőnek. Az Esti HiTl'ap új óra 3,80 Ft, a Népsporté 4,30 Ft lesz. Az árintézkedéssel egyidejűleg a lapok január 1-jétől a ko­rábban megszokott nagyobb terjedelemben jelennek meg. A TOKAJ ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 5 ÉVES szerződéses üzemeltetésre átadja AZ ALÁBBI EGYSÉGEKET: 1989. január 15-től 1994. január 15-ig terjedő időszakra: 5. sz. italbolt, Tokaj, Bethlen G. 29., IV. oszt. 9. sz. italbolt, Tokaj, Beloiannisz 21., IV. oszt. 21. sz. italbolt, Tiszatardos, Kossuth u., IV. oszt. 25. sz. borozó, Nyíregyháza, Petőfi tér 1., IV. oszt. 29. sz. italbolt, Bodrogkeresztúr, Kossuth u., IV. oszt. 30. sz. italbolt, Bodrogszegi I., Kossuth 34., IV. oszt. 31. sz. italbolt, Szegilong, Dózsa u. 69., IV. oszt. 11. sz. húsbolt, Tokaj, Klapka u. 49. TOKAJ ÁRUHÁZ, Tokaj, Rákóczi u. 45. üveg-játék osztály cipőosztály áruházi büfé, III. oszt. A Tokaj és Vidéke Áfész bérleti formában történő üzemeltetésre 1989. február 1-től 1994. február 1-ig * átadja: 24. sz. bisztró, Tokaj, Kossuth tér, III. oszt. 1989. március 1-től 1994. március 1-ig 36. sz. italbolt, Erdőbénye, Bethlen G. u.> IV. oszt. A meghirdetett egységek versenytárgyalását 1989. január 3-án, 8.30 órakor tartjuk a szövetkezet központjában * j A versenytárgyalásra pályázatot 1988. december 20-ig azon személyek nyújthatnak be, akik a jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkeznek A pályázók részére a bővebb felvilágosítást az áfész főkönyvelője folyamatosan megadja ÁFÉSZ IGAZGATÓSÁGA, 3910 Tokaj, Bethlen G. u. 5. sz.' 1989-re a Magyar Posta az előfizetéseket már az új ára­kon fogadja él. Az előfize­téses .rendszeriben fennma­radnak a különböző kedvez­mények. Ezekről az egyes lapok kiadód külön tájékoz­tatják olvasóikat. A Minisztertanács döntése alapján a lapkiadás és -ter­jesztés 1989-től önálló üzleti vállalkozásként működik. Ennek megfelelően az éssze­rű gazdálkodási szemponto­kat is figyelembe véve, az előállítás, a kiadás és ter­jesztés egyaránt szabad ár­formába kerül. A későbbiék folyamán tehát az egyes na­pilapok árai a költségek és olvasói igények változásai­nak megfelelően módosul­hatnak. (MTI) A Borsod Megyei Lapki­adó Vállalat a fenti közle­mény kapcsán saját lapjai­ra vonatkozóan ismerteti olvasóival az előfizetési dí­jakat és a kedvezmények mértékét: megyei lapunk, az Észak-Magyarország 1989. január Írje után ismét a ko­rábbi terjedelemben jelenik meg, egyhavi előfizetési dí­ja 105 Ft, negyedévre 315 Ft, fél évre 530 Ft, míg az éves előfizetés 1260 Ft lesz. Az előfizetési díjak emelke­désével egyidő ben vállala­tunk az előfizetőknek havon­ta két számot ingyen bizto­sít, amely éves szinten kö­zel egyhavi előfizetési díj megtakarítását jelenti. Bízunk benne, hogy me­gyénk lakossága a megemelt lapárak ellenére is megma­rad lapunk olvasójának! Kitüntetések a népfrontnál Péntek délután, a Hazafias Népfront székházában Homo- lya Gizella városi titkár kitüntetéseket adott ót azoknak, akik ebben az esztendőben kimagasló munkájukkal segítet­ték a népfrontmozgalom tevékenységét. Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetést 27-en, Érdemes Társadalmi Munkás kitüntetést 34-en kaptak az ünnepségen, melyet Miskolc fel- szabadulásának 44. évfordulója alkalmából rendeztek meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom