Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-22 / 304. szám
1988. december 22., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 (Folytatás a 2. oldalról) A vitában elhangzott megjegyzésekre reflektálva kiemelte: jövőre 9 milliárd forinttal csökken az agrár- szektort érintő támogatások összege. Ennek azonban túlnyomó többségét az áremelések kiegyenlítik, így az agrárgazdaság vállalatainak jövedelme nem mérséklődik. Kritika érte a mezőgazdasági szövetkezetek, állami gazdaságok folyó finanszírozásával kapcsolatos idei gyakorlatot. A vállalatokat terhelő nagymértékű adónövekedésről kifejtette: .a vállalati nyereségből centralizált hányad 1987-ben 76 százalék volt, idén ez körülbelül 62 százalék lesz, és jövőre ez a központosítás 58 százalékra csökken. A vitában nem esett szó arról sem, hogy a 4 százalékos különadó bevezetése 10 milliárd forintos többletbevételt jelent, ugyanakkor 1989-ben 16 milliárd forinttal kevesebb adót vonnak el a vállalatoktól. Ez Szűrös Mátyás, a külügyi bizottság elnöke, az MSZMP KB titkára elmondta — mint arról a képviselők a sajtóból már értesülhettek —, hogy december 9-én a Vatikán sajtóértekezlet keretében nyilvánosságra hozta II. János Pá'l pápa 1989. január 1-jón elmondandó újévi üzenetét, amelyben a római katolikus egyház feje síkra száll a nemzéti ki- sebbségek jogainak tiszteletben tartásáért. A dokumentumot diplomáciai úton eljuttatták a magyar kormányihoz is. — A pápai megnyilatkozás — amely egyaránt szól a hívőkhöz és az államokhoz — megítélésem szerint összhangban van kormányunk e kérdésben vallott és többször kinyilvánított álláspontjával, törékvései- vel. Abból kiindulva, hogy ez a kérdésikor a magyarság számára sarkallatos fontosságú, a külügyi bizottság nevében —, amely az ülésszak szerda délelőtti szünetében ülésezett — javaslom, hogy Országgyűlésünk támogatóan foglaljon állást a pápai üzenettel kapcsolatiban. együttesen mérsékli a vállalatok nyereségéből való centralizációt. Többen bírálták a Pénzügyminisztériumot, hogy jelentős összegű vállalati adóterheket engedett el a kormány felhatalmazása alapján. A jogos észrevételeket elfogadva Villányi Miklós ígéretet tett arra, hogy ezen a területen további szigorítást vezetnek be. Ezt) követően a terv- és költségvetési bizottság négyes számú változatáról döntöttek a képviselők. Kétséget kizáró többséggel — 31 ellenszavazattal és 13 tartózkodással — voksoltak e változat mellett. Ez feleslegessé tette, hogy külön-külön szavazzanak a másik három változatról. Szavaztak a pénzügyminiszternek a tartalék fel- használására vonatkozó kiegészítő javaslatáról is. Ezt kétséget kizáró többséggel — 15 ellenszavazattal és 17 tartózkodással — fogadták el. Szűrös Mátyás ismertette a pápai üzenet lényegét. Eszerimt az üzenet egyértelműen állást foglal a nemzeti és etnikai kisebbségek egyéni és kollektiv jogainak tiszteletben .tartása, a nemzeti kulturális értékeik és örökségek megőrzése mellett, kiemelve, hogy azok biztosítása az államok feladata és felelőssége. Országgyűlésünknek a pápa üzenetét támogató állás- foglalása újólag megerősítené a polgári és politikai jogok egyezségokmányához való teljes körű csatlakozásunkkal is kifejezésre juttatott felfogásunkat, a Varsói Szerződés ikeretében, illetve az Európai Biztonsági és együttműködési értekezlet, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek fórumain előterjesztett humanitárius kezdeményezéseinket, közöttük a nemzetiségi jogok nemzetközi ko difilkáci ó ján ak igényét. Az állásfoglalás egyúttal egyik méltó előkészítő lépése lenne II. János Pál pápa tervezett magyarországi látogatásának is. Nyilvános állásfoglalásunk kifejezné a magyar állam és Hurrá, szünet! Tegnap befejeződött a tanítás az iskolákban. szokásosnál rövidebb vakációt kaptak. Január Elcsendesedtek a folyosók és a tantermek. 3-án kezdődik minden elölről. De addig szüMegkezdödött a téli szünet. A diákok most a rét! Illetve szünet. Laczó felv. Ma: üzemavatás Volt idő — nem is olyan régen, úgy a hetvenes években — amikor egy valamirevaló beruházás egy- milliárd forint körül kezdődött; s amikor az építőipar a néhány tízmilliós ajánlatokat figyelemre sem méltatta. Dúskáltunk a javakban, a költségvetés bőséggel adta a pénzt, olyannyira, hogy évenként néhány száz milliót rendre vissza is küldtünk a megyéből a feladónak, mint „elkölthetet- lent!”, mondván: nincs rá kivitelezői kapacitás. Épültek a jobbára veszteséget termelő nagyberuházások, közben a megyei vezetés szándéka és akarata ellenére felszámolták a bodrogközi, hegyközi kisvas- utót, mint korszerűtlen, gazdaságtalan létesítményt. De ezért a vasútért a járat utolsó napján gyertyát gyújtottak az emberek Patakon és Újhelyen, és megsiratta az egész Bodrogköz. A következmény pedig már a következő években kényelmetlen valóság volt: az utazás költsége tetemesen megnövekedett, elnéptelenedett a két északi kisváros piaca, évenként sok tízmillióval nőtt a vállalatoknál a fuvarozási költség, a járműpark korszerűtlen, a közutak nem bírják a megnövekedett forgalmat ... Fogyatkozik a hegyközi aprófalvak népessége, nem különb a helyzet az északi végeken sem, ahol a téeszek gyengék, az infrastruktúra fejletlen, ipar nem települt, a fiatalság a városokba vándorol és munkát keres; a következmény ismert ... Pénz kellene az infrastruktúrára, ipar telepítésére, építésre, hogy —7 mint divatosan mondani szokás — növekedjék a falvak népességmegtartó képessége. Pénz pedig manapság igencsak Üj, korszerű gépeket is vásárolnak Nagy Sándor: munkát kínál a perkupái üzem Ikevés van. A vállailatöknál is kevesebb, mint korábban, de a költségvetéstől is sakkal szerényebben csörgedez. Ezért aztán manapság örülnünk kell minden olyan kezdeményezésnek, mely gazdagítja, szegénynek, elmaradottnak mondott településeinket, jobbra fordíthatja lakóinak életét. Az iménti gondolatok foglalkoztattak Perkupára utazván, ahol a minap egy új üzem műszáki átadására készülődtek az építőik, a szakemberek. Díszítőkövet gyártanak majd, az 50 milliós költséggel épült üzemben, több mint száz helybéli embernek biztosítva ily képpen munkát, megélhetést. Az ötlet a Borsodi Ércelőkészítő Mű vezetőit dicséri, a megvalósításhoz pedig tisztes summával —, mert munkahelyteremtő beruházásról volt szó — 13 millió forinttal hozzájárult a megyei tanács is. A többit a BÉM fizette. A munka is kellő lendülettel kezdődött az idén, januárban a BÁÉV-vel együttműködve — mondja Nagy Sándor, aki a kivitelezést irányította, s aki különben rendes beosztását tekintve a BÉM minőségellen- őrzésénék vezetője, de úgy tűnik, az építés idejére sikerrel „átképezte” magát. A gyorsaság és a minőségileg szinte kifogástalan munka a kivitelezőket — csúcsidőben 30 ember — dicséri, a tágas üzemcsarnokokba telepített fűrész- és csiszológépék pedig a papíripari szövetkezet szakembereit, akik tervezték és gyártották a jó műszáki színvonalat képviselő masinákat. A díszítőkő- gyártáshoz szükséges nyersanyag pedig a tornaszent- andrási, tonnanádaskai, ra- kacaszendi, szarvaskői, valamint a miskolctapolcai kőbányából érkezik majd Perkupára. A jövőről, a lehetőségeikről csak annyit: a Budapesti Nemzetközi Vásáron, valamint a Miskolci Ipari Vásáron bemutatott mintakollekció igen csak nagy érdéklődést keltett mind a hazai, mind pedig a külföldi üzletemberek körében. Várhatóan tehát jól eladható termék lesz a perkupái díszkő. — Az első lépcsőben egy év alatt csak 50 ezer négy- . zetméter márvány, gránit, kemény mészkő, valamint andezit alapanyagú burkolólap készül majd itt évenként — mondja Lippai István, a BÉM fejlesztési főmérnöke —, de ez csak a kezdet. A jövő év második felében bővítünk, korszerű olasz gyártmányú automata gépeket vásárolunk, és 200 ezer négyzetméter, kiváló minőségű díszítőkövet gyárthatunk majd a perkupái üzemünkben. Kép és szöveg: Szarvas Dezső Gyorsan felépült az üzemcsarnok Hz flrszáaplís sllplla a jW éti ilsépelési Döntöttek arról is, hogy a már részleteiben elfogadott törvényjavaslatot általánosságban is elfogadják-e. Az Országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság 1989. évi költség- vetésről szóló javaslat negyedik változatát — a már elfogadott részletekkel — általánosságban, kétséget kizáró többséggel — 26 ellenszavazattal és 6 tartózkodással — törvényre emelte. Végül a vállalkozások 1989. évi eredménye uitán fizetendő egyszeri kiegészítő adóról szavaztak a képviselők. Az Országgyűlés a kiegészítő adóról szóló törvényjavaslatot kétséget kizáró többséggel — 41 ellenszavazattal és 15 tartózkodással — fogadta el. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően, az Országgyűlés tájékoztatást hallgatott meg a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását célzó pápai üzenetről. Tájékoztató a nemzett kisebbségek jogainak tiszteletben tartását célzó pápai üzenetről az egyházak, a hívők konstruktív viszonyát. Ösztönözné egyrészt ökumenikus egyházközi, másrészt együttes állami—egyházi rendezvényeik megtartását, esetleg nemzetközi 'keretekben is. A külügyi bizottság azt javasolja, hogy az Országgyűlés állásfoglalása üdvözölje és biztosítsa támogatásunkról a pápai üzenetben megfogalmazott gondolatokat. A pápai üzenet hivatalosan 1989. január 1-jén hangzik el. Szűrös Mátyás kérte az Országgyűlést, bízza meg a külügyi bizottságot az állás- foglalásnak az elmondottak szellemében történő megfogalmazásával és nyilvánosságra hozatalával. A külügyi bizottság tájékoztatóját az Országgyűlés elfogadta. Ezzel az Országgyűlés decemberi ülésszakának máso- dák munkanapja — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Stadinger István, J aikab Róberbné, Horváth Lajos és Vida Miklós — befejeződött. Csütörtökön a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI, törvény módosításáról szóló törvény- javaslat tárgyalásával folytatja munkáját a Parlament.