Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-02 / 287. szám

1988. december 2., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Előtérben a piaci és a gazdaságossági szempontok A népgazdaság termelő­szektorában — az 1987. évi bruttó termelési érték alap­ján — a száz legnagyobb gazdálkodó szervezet rang­sorában a Tiszai Vegyi Kom­binát a 11. helyet foglalja el, a trösztöket és az állami intézményéket leszámítva pedig a vállalatok között a negyedik. A kombinátban jelenleg hét termelő gyár dolgozik, az idei termelési értéke várhatóan meghaladja a 26 milliárd forintot. Ter­mékeinek 32 százalékát tő­kés piacokon értékesíti, 4 százalékát pedig szocialista országokba exportálják. Ez a néhány adat is kellőkép­pen alátámasztja, hogy a TVK a nemzetközi együtt­működési integrációban je­lentős részt vállaló, dina­mikusan fejlődő nagyválla­lat. Hol vannak már azok az idők, amikor a TVK-ban a festék-, illetve a műtrágya- gyártás volt a fő termelési profil! Különben is, a fes^ tóktermelés magas tőkésim­port-igény essége, illetve az erősen visszafogott import- lehetőségek miatt az utób­bi években nem tudták ki­használni a termelőkapaci­tást, ami azzal is járt, hogy a belföldi festékellátásban feszültségek keletkeztek. A műtrágyagyártás sem problémamentes az utóbbi időben. Bár a termelést — az időközben végrehajtott bő­vítésekkel — félmillió tonna fölé emelték, az idén a bel­földi átvételi, fizetési gon­dok láttán a kombinát kény­telen volt korlátozni műtrá­gyatermelését. A szakembe­rek szerint a műtrágyagyár­tás a következő években sem lesz problémamentes, így várható, hogy felülvizs­gálatra szorul ennék az ága­zatnak 3 jövője. MEGALAPOZOTT FEJLESZTÉSEK Szerencsére, az átgondolt és a következetesen meg­valósított vállalatfejlesztés eredményeként kialakult az a termelési struktúra, amely­nek meghatározó eleme a saját petrolkémiai bázison történő műanyagalapanyag­gyártás és a műanyag-fel­dolgozás. Az ólefinmű ter­melésére alapozva, a kombi­nát erőteljesen bővítette műanyagalapanyag-termelé- sét. A hetvenes évek végén, illetve a nyolcvanas évek elején üzembe helyezett két polipropiléngyár, amelynek- nek termelése megközelítet­te az évi 110 ezer tonnát, nagymértékben hozzájárult a tőkés kivitel gyors ütemű növeléséhez. De legalább ilyen jelentős lépés volt a Philips-technológiájú lineá­ris polietiléngyár megépíté­se is, hiszen ez a termelő­üzem adja a vállalat nem rubelelszámolású kivitelé­nek mintegy hetven száza­lékát. A műanyag-feldolgozásban meghatározó a vékony fó­liák gyártásának meghono­sítása. A BOPP-fóliát (a celofánt helyettesítő speciá­lis fóliatípus — szerk.) elő­állító első üzemet — , amely­nek technológiáját a japán Mitsubishi konszerntől vá­sárolták — 1982-ben helyez­ték üzembe. A négyezer-há­romszáz tonnás éves terme­lésből 1986-ban már mintegy kétezer-kétszáz tonnát ex­portált a vállalat tizenöt országba, a többit belföl­dön értékesítette. A kiváló tulajdonságú, Biafol márka­nevű csomagolóanyag nél­külözhetetlen a különböző élelmiszeripari termékek korszerű csomagolásához. Ezért, a közelmúltban meg­építették a második BOPP- üzemet, amelynek berende­zéseit lízing-konstrukcióban vásárolták meg attól a Mitsubishi Heavy Industries cégtől, amely az első üze­met is szállította. A máso­dik gyártósor ez év márciu­sában kezdte meg a terme­lést, és november végéig több mint 2600 tonna fóli­át állított elő, amelynek fe­lét nyugati piacon értékesí- . tették. KORSZERŰ TERMÉKEK A példákból kiviláglik, hogy a TVK fejlesztési po­litikájában jóL érvényesítet­te a piaci követelményeket. Termékeinek döntő többsé­ge ma is korszerű, a világ­piacon megállják a helyü­ket, jól értékesíthetők. A több száz terméket tartal­mazó palettából, a kiemel­kedően korszerű termékek közül megemlítendő a poli­propilén, illetve a lineáris polietilén-granulátum, az ezékből készült fólia típusú­termékek, lemezek, úgyne­vezett üreges testek, vagy a nem szőtt textíliák. Döntő a vállalat üzletpoli­tikájában, hogy ésszerű koc­kázatvállalással olyan fej­lesztéseket valósított már meg eddig is, és irányoz elő a jövőben, amelyek eredmé­nyeként a piaci életgörbé-, jük kezdeti szakaszán levő termékek gyártása válik le­hetővé. Fontos az is, hogy a meglevő olefinkémiai ver­tikum bázisán a TVK továb­bi fejlesztéseket hajt végre, amelyek révén magas fel­dolgozottsági szintű termé­kekre tesz szert.. A kombinát a változó adó- és árrendszer, s a jövedelem­szabályozás figyelembevéte­lével határozta meg a válla­lat 1988. évi célkitűzését, a tőkés export és a nyereség növelésének lehetőségeit, és ennek alapján intézkedett a termékstruktúra változtatása érdekében. Mi sem bizonyítja jobban a kombinát gazdálkodásának sikerét, mint az, hogy az in­tenzív fejlődés következté­ben a TVK termelési értéke az 1970-hez képest tizenkét­szeresére növekedett, a vál­lalat tőkés exportja eléri a 160 millió dollárt, a nyere­ség pedig meghaladja a 4 milliárd forintot. Az egy dolgozóra jutó termelési ér­ték kereken négymillió fo­rint lesz. Az említett szá­mok és mutatók a kombinát történetében a legmagasab­bak, nemzetközi összehason­lításában is kiemelkedő ered­ménynek számítanak. Az előzőekhez kívánkozik még egy megjegyzés, neve­zetesen az, hogy a korábbi évekhez hasonlóan az idén is kedvezően alakul a tőkés export-import egyenleg. A számokból ugyanis az derül ki, hogy az 1988. évi várha­tó dollárexport-árbevétellel szemben a termelési célú importfelhasználás nem ha­ladja meg a 70 millió dol­lárt. Ez pedig azt jelenti, hogy a népgazdaság deviza- mérlegét ebben az évben 90 millió dollárral javítja a, TVK. Egyébként a tőkés kivitel növelésének lehetőségét te­remti meg a befejezés előtt álló harmadik polipropilén­gyárnak az eredeti határidő (1989. ápr. 30. '— a szerk:) előtt történő üzembe helye­zése is. Az újabb 60 ezer tonna gyártókapacitás létre­hozásával a Tiszai Vegyi Kombinát a világ polipropi­lén-termelőinek és exportá­lóinak az élvonalába kerül. Ugyanakkor intenzív szaka­szába érkezett egy további nagy műanyagalapanyag­gyártó kapacitás, az ugyan­csak 60 ezer tonna teljesít­ményű, kissűrűségű polieti- léngyár megépítésének elő­készítése. Az üzem elkészül­tével tovább bővül a tartó­san piacképes termékek mennyisége. A mai helyzet szerint az új polietiléngyár létesítésére vonatkozó szer­ződéseket a jövő év első fe­lében aláírják a beruházás­ban érintett hazai és külföl­di vállalatok. Lovas Lajos A Mel a Vilikész munkája Tanácskozott a Miskolc Városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság. A testület megvitat­ta a miskolci Vilikész kisvállalatnál végzett cél- vizsgálat eredményéit. Az erről szóló jelentést Bacsó Gyula igazgató beszámolója egészítette ki. Az ellenőrök azt vizsgálták, a vállalatnál miképpen intézik a közérde­kű bejelentéseket, javaislato- kat és panaszokat. A kisvállalatnál három év alatt 153 971 televíziót, ház­tartási gépeket javítottak. Munkájuk ellen a lakosság 173 esetben tett kifogást, ami csupán 0,112 százalékos arányt jelent, de még így is a panaszok hatvan százalé­ka alaptalan volt. Fenti számban benne vannak a vá­sárlók könyvébe tett beírá­sok, a személyes bejelenté­sek vagy például a sajtóhoz, rádióhoz tett bejelentések is. A célvizsgálat rámutatott, hogy a panaszügyek iktatá­sa nem mindig szabálysze­rű, s nem mindig tartották be a panaszok 30 napos ügy­intézési határidejét sem, ami miatt a vállalatigazgató fegyelmi felelősségre voná­sokat is alkalmazott. Ugyan­akkor igaz az is; hogy a leg­több, a panaszokban sze­replő javítás-elhúzódás oka az alkatrészhiány, amiről a Vilikész nem tehet. A NEB-ülés további ré­szében az állami ellenőrzési rendszer Miskolc városi szintű koordinációs tevé­kenységével foglalkozó ja­vaslattal foglalkozták, majd az október 28ri NEB-ülés határozatainak végrehajtásá­ról hallgattak meg' elnöki beszámolót. Felmérés a robotok alkalmazásáról flz Észak-Magyarmszág megkérdezte: Miként változik a pályaalkalmassági vizsgálat? A jövő év kezdetétől meg­változik a gépjárművezfetői munkakörben munkát válla­lók pályaalkalmassági vizs­gálatának rendje. Miért és hogyan? A kérdésre a Köz­lekedési Főfelügyelet Pálya­alkalmassági Vizsgáló Inté­zete általános alkalmasság­vizsgálati osztályán dr. Te­mesvári Judit osztályvezető válaszol. — Eddig osztályunkon azon­nal vizsgálatokat végeztünk. Ezt a gyakorlatot azonban munkaszervezési okok miatt nem folytathatjuk. Ez azt je­lenti. hogy 1989. január má­sodikétól .a harmadik (PAV III.) pályaalkalmassági cso­portnál csak írásban foga­dunk el jelentkezést, s a la­kóhelytől függetlenül csak előjegyzés alapján vizsgá­A háztáji és nagyüzemi gazdálkodás között ma még ezer ellentmondás feszül. Magyarázható ez azzal is, hogy amíg az előbbi exten- zív, az utóbbi intenzív körül­mények között tevékenyke­dik. Hatékonyságot tekintve tehát a nagyüzem jár az élen, a sertéstartás jövedel­mezősége mégis a kisüzem­ben nagyobb, jóllehet, az itt előállított minőség rosz- szabb. Bár a termelők piacát a háztáji gazdák uralják (a honi sertések több mint fele falusi udvarokban található), az exportból való részesedé­sük éppen a gyengébb minő­ség okán kicsi. Igaz ugyan­akkor, hogy a kistermelői kör nagy lépésekkel igyek­szik utolérni a nagyüzemi minőséget, ám a folyton szi­gorodó közgazdasági környe­lunk. Tehát a gépjárműveze­tői munkakör, vagyis a sze­mély- és teherautói (kivéve a személyszállító taxit),illet­ve a 12 személyes autóbusz- vezetői állás betöltéséhez szükséges pályaalkalmassági vizsgálat harmadik csoportú vizsgálatairól van szó. A je­lentkezésnél fel kell tüntet­ni az illető gépjárművezető nevét, lakcímét, személyi szá­mát, s a már meglévő veze­tői engedély kategóriáit. Csa­tolni kell a második egész­ségügyi csoportú, állásválla­lásra jogosító orvosi véle­ményt. s a PAV harmadik vizsgálati díj (550 forint) be­fizetését: igazoló PAV-csekk- tőszelvénvt. Postacímünk: Budapest, 1445. Pí.: 365. KFF, PAV, általános alkalmasság­vizsgálati osztály. zet rendre le is hűti a ke­délyeket, lohasztja a tartási kedvet. A kedv fenntartása érde­kében, no és persze csekély­ke haszonért több mezőgaz­dasági nagyüzem és vállalat vállalkozott kisüzemi szerve­zői tevékenységre. A háztáji integrációk azonban a lehe­tőségek korlátái között buk­dácsolnak. Megszervezik ugyan a felvásárlást, a táp­ellátást, olykor a vemhes- koca-vásárlást, illetve ter­mékenyítést is segítik, de ez kevés. Mai rohanó világunk­ban egyre kevesebb. Az el­következő év árváltozásai — a csekély hasznot biztosító nagyüzemi felár alapáru,sítá- sa .pedig pláne — várhatóan átrendezi a háztáji integráto­rok körét. Nagyobb lehető­ség és felelősség osztódhat majd az. áfészekre, ha azok Hazánkban 62 robot működik. Közülük a legtöbb, szám szerint 52 a gépiparban dolgozik, négy más iparágban, további négy pedig kutató, illetve oktatási intézményekben. Az MTESZ-ben müködö Ma­gyar Robottechnikai Társaság a KSH segítségével mérte tel, hogy hazánkban hány robot dolgozik, s ezek milyen mun­kát végeznek. A felmérés nem teljes körű, mert csak azok a vállalatok, intézmények szere­pelnek benne, amelyek a KSH kérdésére válaszoltak. A kapott adatok azonban jól mutatják, hogy mely ágazatokban, s mi­lyen területeken alkalmazzák a legtöbb, illetve a legkevesebb robotot. A gépiparban 26 vállalat vá­sárolt robotot. Ezek közül a vállalatok közül hét különféle gépeket, hat jármüveket, öt vil­lamos gépeket, három fémtö­megcikkeket. illetve híradás- technikai eszközöket, négy mű­szereket. egy pedig vaskohá­szati termékeket gyárt. Az ipari robotok automatikus vezérlésűek, s újra programoz­hatlak. Alkalmasak különféle anyagok, szerszámok. alkatré­szek kezelésére, többnyire is­métlődő mozgásokat végeznek. egyáltalán élni kívánnak ez­zel. Ami azonban már most körvonalazódik: megyénk áíészei közül nem egy újra- érlékel(het)i a szűkebb haza sertéstartói között kifejtett szervezői tevékenységét. Hogy miként? Erről tanács­koztak a minap Mezőcsáton. A helyi áfész és a budapes­ti központú ISV (Ipar,szerű Hústermelést Szervező KV) között októberben létrejött megállapodás új lehetősége­ket biztosít a csáti és kör­nyéki sertéstartóknak. E le­hetőségeket ismertették az említett tanácskozáson, hogy a példa követhető legyen. Zaicz Vilmos főosztályvezető előadása arra ,a gondolatra épült, hogy a háztájiban fel­nevelt sertések nem azért gyengébb minőségűek, mert a gazda gondatlan, hanem A vállalatoknál dolgozó robo­tok között egyaránt megtalál­hatók a hazai gyártmányúak, a tőkés, illetve szocialista or­szágokból származók. Az üze­mek vásároltak robotot Auszt­riából. Bulgáriából, az Egye­sült Államokból, Japánból, Len­gyelországból, az NDK-ból. az NSZK-ból és Svédországból. A robotokat csaknem húszfé­le munkára alkalmazzák: a leg­többet ivhegesztésre. különféle szerszámgépek kiszolgálására, présöntésre, illetve anyagok fe­lületkezelésére. Használnak még robotokat öntvények tisztításá­ra. anyagok lézeres megmun­kálására. továbbá mechanikai és elektronikai szerelésre. A Magyar Robottechnikai Tár­saság a felmérés alapján az ér­deklődőkéi azonnal informálni tudja arról, hogy egy-egy spe­ciális robot melyik vállalatnál dolgozik. A szakértők Így a helyszínen megtekinthetik a gé­peket, s felvilágosítást kapnak azok származási helyéről, fel­használási területéről, s áráról. Az adatokat megkapta a tár­saság 35 tagvállalata. s 350 egyéni tagja. A Magyar Robot­technikai Társaság vállalta, hogy ezentúl folyamatosan gyújt információkat a hazánkban mü­ködö ipari robotokról. (MTI) meri- genetikailag rosszabb az állomány, mégpedig sok esetben épp a jóságos arcot mutató nagyüzem szándékos hibájából, felelőtlenségéből. Az ISV kifejezetten a ház­táji körülményekhez igazodó genetikai programja garan­táltan minőségjavulást ered­ményez. A program persze a nagyüzemi tápoknál olcsóbb háztáji tápsorral egységes, s így nemcsak a hatékonyság, hanem és főleg a jövedel­mezőség is lényegesen javul. A vállalat azonban nem­csak fajtákonstrukciókkal és takarmányokkal segíti a kis­termelési, hanem minden olyan nagyüzemi szolgáltatás adaptálásával is, amelyekkel ma korszerű sertéstenyésztés és -tartás megvalósítható. Hafner László, az ISV mis­kolci kirendeltsége vezető­jének ígérete szerint hamaro­san gazdaboltot nyitnak Mező­csáton. Mi több, mintaudvart rendeznek be, hiszen a tény­leges működés bemutatása minden szép szónál többet mond.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom