Észak-Magyarország, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-11 / 269. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1988. november 11., péntek l * r 28. MISKOLCI TEVEFESZTIVAL 9 A májusi verőfény helyett a hűvösebb és bágyadtabb novem­beri napsütés cirógatta tegnap a nyitás előtt a Rónai Sándo: Művelődési Központot, a fesztivál székházát. Ünnepi feliratok hir­detik az eseményt. Munkafotók Az első nap kiemelkedő eseménye természetesen a nyitó ünnepség volt. Erről lapunk más helyén adunk számot. Az esti események­ről e sorok írásakor még nem tudunk múltidőben be­szélni. De arról igen, hogy a fesztivál előterében mun- kafotó-kiállítás várja az ér­deklődőket, amely a tele­víziós tevékenység igen sok apró olyan mozzanatával is­merteti meg a látogatót,, amelyeket a képernyőn so­sem, vagy csak nagyon rit­kán láthat. E képek, vala­mint az elkövetkező napok­ban várható „kulissza mögé tekintés” bizonyára Sok ér­tékes adalékkal gazdagítja majd az érdeklődőket. A zsűri tagjai A hiiC7nnm iinlpQC lián ip” w „nubzunii] (Ulldd Vdll Jo A fesztiválnak otthont adó város, Miskolc mindenkor szo­rosan hozzátartozónak érzi a fesztivált, s ezt ki is nyilvá­nítja. Nemcsak a város hivatalos vezetése, hanem a külön­böző közösségek is. Ezt jelzi a Széchenyi út néhány érdekes, a fesztivált reklámozó, a televíziós ünnep jelenlétét jelző kirakati dekorációja, az ez alkalomra tervezett, többség­ben művészi értékű látványosság. (A Pátria ABC kirakatá­ban például moziból való széksorok is felhívják a fesztivál­ra a figyelmet.) A fesztivál hivatalos plakátjaival is tele van a város, megállító táblák, transzparensek hirdetik az ünnepet. A legtöbb helyen látható a fesztivál új emblémája, a Miskolc 28 felirat. Miskolc, 28. — Vendégeink többségének ez aligha tűnik fel, hiszen valóban Miskolcon van a 28. fesztivál. Ám a város neve mellett ez a számnév az idősebb városlakókban más asszociációkat is kelt. Miskolcot régebben „a huszon- nyolcas város” néven emlegették és nem is mindig elisme­réssel, dicsérőleg. A „miskolci huszonnyolcasok” megjelölés­nek mindig volt a tréfálkozáson túl valami kis pejoratív csengése, mint amikor a kereskedőségédeket is nem kevés gúnnyal vizesnyolcasokként emlegették. Pedig ez csak abból eredt, hogy reggel, nyitás előtt a bolt előtti járdát locsolva, vizesnyolcasokat írtak le a poros aszfaltra a locsolósugárral. Miskolc is úgy lett „huszonnyolcas város”, hogy hajdan, a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben, amikor a várost elérte a vasút és Szerencs felöl bepöfögött a Tisza nevű mozdony vontatta szerelvény a városi indóházhoz — a mai Tiszai pályaudvarra —, a kalauzok hangos ,,Miskolc huszonnyolc” kiáltással adták az utasok tudtára, hogy hová érkeztek és hogy hány percig áll majd a vonat. így ragadt rá Miskolcra a huszonnyolcas jelző, ami — mint említettem — nem volt éppen elismerő kicsengésű. Az utóbbi évtize­dekben már meg is feledkeztünk róla — igaz, a vonat sem áll a pályaudvaron ilyen sokáig —, s ha az új embléma ta­lán a 29., vagy a 30. fesztiválra születik, az egész eszünkbe sem jut. A fesztivál zsűrijében a következők foglalnak helyet: dr. Andics Jenő, az MSZMP Központi Bizottsága agitá- ciós és propaganda osztályá­nak vezetője, a zsűri elnö­ke; tagjai: Básti János, a Szakszervezetek Borsod Me­gyei Tanácsának vezető tit­kára, Benkö István, a SZOT kulturális, agitációs és pro­paganda osztályának veze­tőhelyettese, Bernáth László kritikus, az Esti Hírlap ro­vatvezetője, Bíró Miklós té­véoperatőr, Bokor Péter filmrendező, Fabriczky And­rás, az MSZMP Budapest XIX. Kerületi Bizottságának első titkára, Feledy Gyula grafikusművész; Gápelné Tóth Rózsa, Miskolc Megyei Város Tanácsának elnökhe­lyettese, Horváth Ádám té­vérendező, dr. Kéri László szociológus, dr. Kun László, az MSZMP Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Bizottságá­nak titkára, Polgár Dénes újságíró, az MTI külpoliti­kai főszerkesztő-helyettese, P. Szűcs Julianna, a Mozgó Világ főszerkesztője, Simó Sándor filmrendező, Zalán Vince, a Filmvilág főszer­kesztő-helyettese. Ma, pénteken, a fesztivál második napján mar dél- ' előtt is érdekes programot kínál a műsorfüzet: tíz órai kezdettel külföldi dokumen­tumfilmeket mutatnak be, természetesen, versenyen kí­vül, információs keretben. A filmek bemutatása előtt B. Révész László tévérende­ző mond bevezetőt. Este hat órától az egész ország Miskolcra figyel majd. A szokásos péntek esti Ablak ' című műsort ugyanis innen, a fesztivál székházéból közvetítik. Élő műsorról lévén szó, előre ne­héz lenne róla bármit is el­mondani, de bizonyára nem lesz érdektelen végignézni a műsor készítését. Erre az alkalomra a Rónai Sándor Művelődési Központ színpa­da átváltozik az Ablak stú­diójává. A magazinműsor munkatársai innen nyitnak ablakot az országnak Mis­kolcra és a miskolciaknak az országra. (Feltehetőleg ebben az adásban a borsod —miskolci témák fognak do­minálni.) Természetesen a két kü­lön műsorszám mellett folynak a fesztivál egyéb programjai is. Három össze­állításban kilenc versenymű pereg a nézők előtt közöt­tük a dr. Bognár Józsefről készített. Én azt gondolom című portréfilm. a Sorsok periférián című rövid riport a fővárosi átmeneti szállás­ról (akik látták a közel­múltban a Lordok háza cí­mű dokumentumfilmet, bi­zonyára fokozott érdeklődés­sel nézik majd), a fővárosi XI. kerületből való Teho- napló, a fővárosi Royal Szálló átépítése során fel­tárt, egykori fürdőt bemu­tató Fürdő a körúton, vala­mint a Szeged—Makó kör­nyéki paraszti világról igen érdekes képet adó A ke­nyér itt kezdődik. És ter­mészetesen ma este is sze­repel a programban a Mis­kolcról jelentjük című ösz- szeállítás, amelyen kérdez­het is a közönség, meg aján­dékokat is sorsolnak. Akik nem jöhetnek el a feszti­válra, összefoglalót láthat­Ha Südi Nándor, a fesztivál műszaki vezetője már nyitja a közvetítőkocsi ajtaját, azt je­lenti, kezdődik a munka ... nak a második műsorban 21.45-kor, akik pedig Mis­kolcon a 7-es csatornát is tudják fogni, vagy az avasi lakótelep kábeltelevíziós házaiban laknak, otthon az egész programot élvezhetik. De azt, hogy a műsorok mi­ként készülnek, természete­sen csak a helyszínen lehet megtapasztalni. Talán érde­mes érte eljönni ... Á kezdet Az első nap versenyprog­ramjában hat különböző mű szerepelt. Lapzártakor még fo­lyik a program, azonban ar­ra érdemes felfigyelni, s meg­jegyezni, hogy az egész fesz­tivál programja nyitányául a Mi a haza ma? című, har­minckét perces filmet tették. A Berzsenyi Dániel Társaság hirdetett ezzel a címmel pá­lyázatot, amelyen több mint ötszázan vettek részt. A legsi­keresebbek közül szólaltat meg e film néhányat, köztük a megyénkből való Csorba Piroska költőt, pedagógust. Ö is, s a többi szereplő ar­ról beszél, mit jelent a haza ma. Nemcsak azért örülünk, mert szőkébb pátriánkból va­ló pályázó is szerepel, hanem, mert e film címe mintegy je­lezheti, milyen kéidésekre kí­ván feleletet adni a fesztivál. Musical-bemutató a színházban Presser—Sztevanavity Dusán: A PADLÁS Még egy év sem lelt el az emlékezetes vígszínbázi premier óta és november 18-án a miskolci közönség is „eredetiben" láthatja Presser Gábor—Sztevanovity Dusán: A padlás című musicaljét. • „A padlás” különleges da­rab. Legfőbb értéke—a ma­gas költői értékű szöveg­könyv mellett — a zene. Presser Gábor dallamai ki­fogástalanul tartják össze a cselekményt, .aki ez alka­lommal véleményem szerint mint igen jó érzékű drama­turg is vizsgázik. Érezhetően minden hangja belülről jön, valószínűleg hosszú zene­szerzői vajúdás eredménye­ként. A hangszerelés gyö­nyörű, a dalok szövegére — Sztevanovity Dusán és Hor­váth Péter munkájára — nem lehet nem odafigyelni. A november 8-i próba a szerzőpáros irányításával folyt a színházban. Presser Gábor jelenléte pár óra le­forgása alatt nagy lépések­kel vitte előre a munkát. A szereplőgárda biztató szelle­mi kondicionáltsággal és so­kat sejtető koncentrációval énekelt, illetve játszott. Lát­hatóan színházi élményt és .^mulatságban gazdag estét” szeretnének produkálni a november 18-i bemutató elő­adáson. Színházunk a siker remé­nyében legjobb erőit mozgó­sította. A rendezés csöppet sem egyszerű munkáját Szűcs János végzi, mellette két fiatal rendezőasszisztens, Balogh Erzsébet és Barta Pálma „segédkezik”. A dra­maturg Upor László, a dísz­lettervező Bozóky Marianne. A jelmezeket vendégművész, Kónya András tervezi, a ko­reográfus M. Kecskés And­rás. A szereplők pedig, akikben remélhetőleg mind­annyian örömünket lelhet­jük: Vass Péter, Zubornyák Zoltán, Dankó Klára, Vár- konyi Szilvia, Várhegyi Márta, Páva Ibolya, Dóczy Péter, Dézsy Szabó Gábor, Oláh Bódi Éva, Szűcs Sán­dor, Kozma Attila, Mátyás Jenő, Kulcsár Imre, Csabai János, Tóth Tibor. Gergely Péter Két miskolci tudományos kiadvány A közelmúlt napokban olvashattam el két miskolci kiadású tudományos munkát. Az egyiket a Hermán Ottó Múzeum adta köz­re a Borsodi Kismonográfiák című sorozat 25. köteteként, írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról címmel, a másik­nak a kiadója a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, amely Miskolc Város Ta­nácsa V. B. építési és közlekedési osztályá­nak támogatásával jelentette meg Seresné * Szegőfi Anna tanulmányát. Ennek címe Adalékok Miskolc város közlekedésének tör­ténetéhez. Mindkét kötet okkal tarthat szá­mot — a szakmán kívül — a város törté­nete iránt érdeklődő nagyközönség figyel­mére is. * Szabadfalvi József jegyzi szerzőként a Herman Ottó-kötetet. É könyv tulajdonkép­pen összeállítás, amely részben új anyago­kat tartalmaz Herman Ottóval kapcsolat­ban, illetve korábbról már ismert anyago­kat új csoportosításban rendszerez, részben pedig a múzeum történetéről, mai munká­járól és egyes, a múzeumhoz kapcsolódó személyiségekről ad igen széles körű képet. Szabadfalvi József másfél évtizede vezeti a Herman Ottó Múzeumot, illetve a Bor­sod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igaz­gatóságot, és az igen eredményes másfél évtized munkája biztos alapot ad számára a könyvben olvasható áttekintéshez. Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy Szabad­falvi a múzeum irányítása mellett többféle kutatómunkát is végzett és végez — éppen a napokban védte meg nagydoktori érteke­zését a Tudományos Minösitő Bizottság előtt —, és szakmai kutatómunkája mel­lett a múzeum igazgatásának „mellékter­mékeként” foglalkozott Herman Ottó és a múzeum történetével, s mindazokkal a té­mákkal, amelyek a most kézbe vett kötet­ben olvashatók. Rendkívül részletesen írja meg Herman Ottó életpályáját, külön feje­zetet szánva közéleti tevékenységének, mis­kolci képviselői munkásságának, néprajzi tevékenységének, a Fiúméban tett nászújá­nak, levelezésének, amelyből különösen nagy figyelmet válthat ki a Jászai Marival való kapcsolatát feltáró levelezési anyag. A továbbiakban bemutatja Szemere Attilát, Szemere Bertalan fiát, kapcsolatát a múze­umhoz, illetve Miskolchoz, majd részletezi a múzeum egy év híján kilenc évtizedes munkásságát. Talán megbocsátható a tudós néprajzkutatónak, ha éppen a néprajzi ku­tatás kezdeteiről szóló átfogó anyaggal kez­di az ismertetést. De olvashatunk a későb­biekben sok egyéb irányú munkáról, elju­tunk a Petró-gyűjteményig, a Keleméi- és Gömörszölős községekben folyó muzeológiai munkáig; megemlékezést olvashatunk Lajos Árpádról, megismerjük a hetvenéves Pap Miklóst Tokajból, és elolvashatunk több kiállítási megnyitót. Összegészében e köny­vet átolvasva igen sok ismerettel gazda­godhatunk, akár Herman Ottót, akár a múzeumi munkát tekintjük. * Miskolc város közlekedéséről nagyon sok­szor szó esik. Akik itt élünk a városban és igénybe vesszük a tömegközlekedési eszkö­zöket, járjuk a város útjait, óhatatlanul is bíráló és ritkábban elismerő megjegyzéseket teszünk. Nem érdektelen hát Seresné Sze­gőfi Anna nagyszabású tanulmánya, amely a „középkori kétutcás falutól" kíséri nyo­mon a város közlekedésének fejlődését. Mindjárt a kötet elején találunk egy nagyon érdekes táblázatot, illetve egy korabeli, kéz­zel írott táblázatnak hasonmás képét, amely­ből kitűnik, hogy 1897 áprilisában a város útjainak hossza 33 ezer 220 folyóméter volt, és ezekből mindössze 9 ezer 885 folyóméter volt trachit kővel — kockával, fejkővel, terméskővel — burkolva, de például 8 ezer 464 méteren semmiféle burkolás nem volt. A legrosszabbul ellátott utcák a város ak­kori nyugati vége felé voltak, például a Dani-völgy, a Hutás utca, Salétrom utca, Vászonfehérítő utca és környéke. Itt sem­miféle útburkolást nem ismertek. Igen nehéz lenne részletezni, mi minden olvasható e könyvben az utak, hidak, jár­dák megteremtéséről, a közlekedés rendjé­nek kialakításáról. 1883-ból való az első összefüggő szabályozás, országosan egységes rendelkezés, melynek előírásait ma sem ok­talan áttekinteni. Külön fejezet foglalkozik a villamos megjelenésével, a villamosvasúti hálózat és közlekedés fejlődésével, a bérko­csik, bérautók rendszeresítésével, azok mun­kájának szabályozásával, majd a motorizá­ció előrehaladtával, az omnibuszt felváltó autóbusz megjelenésével és bekapcsolódásá­val a város közlekedésébe, a közlekedés üzemeltetésével, a benzinkút-elhelyezéssel, köztisztasággal, mindazzal, ami a közleke­déshez tartozik, egészen egy 1947-ben kelt közlekedési rendészeti szabályozásig, az új autóbusz-forgalom kialakulásáig, addig míg végül 1982-ben már 85 helyen irányította a város forgalmát „villanyrendőr”. Igen hosszú az út a középkori kétutcás falutól a díszburkolatos városközpontig. Ezt az utal mutatja be igen érzékletesen, minden­kor dokumentumokkal alátámasztottan Se­resné Szegőfi Anna kötete. (bm) A Kazinczy Társaság Encsen A Kazinczy Ferenc Társaság kibővített elnökségi ülést tart november 11-én, pénteken délután 2 óra 30 perces kez­dettel Encsen, a Kazinczy Ferenc Általános Iskolában. A napirend szerint Fehér József tart előadást Az irodalmi emlékhelyek és gondozásuk megyénkben címmel, majd Da- ragó Ferenc beszél a Társaság feladatairól és lehetőségei­ről a természet- és környezetvédelemben, végül Tímár László a Kazinczy Ferenc nevét viselő iskolák együttmű­ködéséről mondja el tapasztalatait. nyomdaipari termékek - prospektus, katalógus, könyv, folyóirat stb ­dz vülú köz­ve ti Lésre ügynököket kérni;. A tevé­kenységet eseti megbízási szerződés alapján, magas jutalékkal honorál­juk. Jelentkezni lehet a következő címen: RE F URM R1 , Rt idapes t 19Ü9. Könyves Kálmán krt. 76.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom