Észak-Magyarország, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-29 / 284. szám
1988. november 29., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Kis cég, nagy reményekkel Űj seprő jól seper? Bejegyezték, de majd jegyzik-e a Borsodimpex Kft-t? A megye alighanem legfiatalabb cége a Borsodinm- pex Külkereskedelmi Kft. (korlátolt felelősségű társaság). A cégbíróság példás gyorsasággal jegyezte be. A bélyegző elkészülte napoik kérdése, a cégjelzéses levélborítékot és -papírt decemberre ígérik. Aztán már csak a törzskönyvezés, a statisztikai szám és a folyószámlaszám beszerzése van hátra. December elsejétől a nyolctagú gárda megkezdheti a munkát, de addig még be kell rendezni, otthonossá kell tenni az irodákat. A társaság 12 alapító tagjának képviselői október 20- án látták el kézjegyükkel a szerződést. A törzstőke 11,5 millió forint. A vállalkozás 12 borsodi céget tömörít, illetve képvisel. (Kis- és nagykereskedelmi vállalatokat, a BÁÉV-et, a Borsodi Sörgyárat, a putnoki tsz-t, a miskolci vendéglátót és a Miskolci Vasipari Szövetkezetei, valamint a Magyar Hitelbankot.) A társaság célja: az alapító és más gazdálkodó szervezetek számára külkereskedelmi, valamint a külkereskedelemhez kapcsolódó egyéb tevékenység, továbbá belkereskedelmi jellegű munka lebonyolítása. A tételes felsorolásban üzleti szolgáltatás is szerepel, úgymint reklámtevékenység, kiállításszervezés, piackutatás. A program tartalmazza a lízinget. a termelőeszköz-kölcsönzést is. Az ügyvezető igazgató (hét pályázó közül választották ki). „szűzbeszédében”, jó egy hónappal ezelőtt azt; mondotta: Nem engedhető meg, hogy a fővárostól távoli, vidéki vállalatok ne érezzék a külpiac iközelsé- gét... Az ügyintézés rumlis időszaka után Szalánczi Istvánnal, az ügyvezető igazgatóval beszélgettünk a cégnek otthont adó Borsodi Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat elegáns tárgyalótermében.- Kérem, mutatkozzon be! Rendhagyó poszt, s rendhagyó vállalkozás az Öné. — Aszalóról származom, 32 éves vagyok. A Bláthyban végeztem, aztán a Külkereskedelmi Főiskolán, áruforgalmi szakon szereztem oklevelet. Rövid ideig dolgoztam a Metallimpexnél, a December 4. Drótművekben, s három esztendőt töltöttem az NDK-'han. Az én igazi iskolám Leninváros volt, a TVK. Ilyen jól szervezett, s ilyen tisztes jövedelmet adó vállalatot én nem ismerek, pediig elég sok helyen megfordultam.- Mit csinál, merre jár? — Mint előadó, a műanyag késztermékek exportját intéztem. Luxemburg, Spanyolország és Portugália kivételével minden európai országban jártam.- A család? — Második feleségem vegyipari gépész a TVK-ban. Most éppen gyesen van. Áddm két és fél éves. Egyébként Miskolcon lakunk.- A kötelező adminisztráción kívül mit csinál most az ügyvezető igazgató? — Keservesen sok munkával járt az elmúlt néhány hét, de nem panaszkodom. S nem akarok a dolgok elébe vágni, de két tárgyalásba is belebonyolódtunk. Egy export- és egy importüzletről van szó. Ha ez összejön, akkor az pénzt hoz a konyhára.- Az előzetes dokumentumokban az áll, hogy a kft ebben a tört évben veszteséges lesz, s jövőre a minimális program null-szaldót igér. Nem túl óvatos elképzelések ezek? — Az én pályázatom számított a legoptimistábbnak. Ám szerencsés esetben elképzelhető, hogy már az idén is pozitív eredménynyel zárunk. De ez nem feltétele a cég létének és az én működésemnek. Ha bevág az imént említett üzlet, akkor kasszírozhatunk, s fölszerelhetjük magunkat számítógéppel. De egyelőre az apró lépések taktikája jegyében, s a fennmaradás, a megerősödés érdekében igyekszünk biztosra menni.- Mondana erre példát? — Ha elkészülnek cégjelzéses papírjaink, akkor a már kész címlista szerint 150 külföldi és félszáz hazai vállalatot keresünk meg. Ez amolyan erőfelmérő gyakorlat lesz. De mondok mást: december ötödikén egy finn delegáció érkezik Miskolcra. Kereskedők, üzletemberek. Szeretném, ha vállalkoznának arra, hogy a társaság termékeivel betörjenek a skandináv piacra. Ez nekik is bolt, de képviselnék érdekeinket is. Ez a mérkőzés még háromesélyes. Hasonló akciót tervezek a Benelux államokba, de például az NSZK valamelyik vállalatával is szívesen lépnék kapcsolatba.- Hol szunnyad most a törzstőke? — Nem szunnyad, fiadzik. A 10,5 millió forintot 18 százalékos kamatra lekötöttem. Amíg az igazi üzletmenet beindul, ez a legjobb befektetés. Jövőre elsősorban mi bizományosi üzleteket vállalunk. A jutalék csak 2—2,5 százalék lesz nálunk, alacsonyabb az átlagnál, de egy űj cégnek mindenképpen produkálnia kell, s nem mehet csődbe már a kezdet kezdetén. Aztán majd kockáztathatunk.- Mit jelent, mit jelenthet a megyének a Borsodimpex? Csak új szin a palettán, vagy... — Vállalati érdekközösséget teremt a regionális lét és az egymásrautaltság. Olyan információáramlást igyekszünk kialakítani, amely javára válik a társvállalatoknak és a ;kft-nek is. Ismerjük az alapítók lehetőségeit és termelési, szolgáltatási készségét. Mi ehhez hozzátesszük még a piac kívánságait, a külföld potenciális felvevőkészségét. Mi nem elsősorban azt akarjuk eladni, ami van, vagy amiből fölösleges van. Arra igyekszünk ösztönözni partnereinket, megbízóinkat, a társaság tagjait, hogy azzal rukkoljanak ki, amire a piacnak szüksége van.- A tucatnyi céget tömörítő cég zárt társaság? — Szabad a pálya. A kft tagja lehet bárki, aki eleget tesz a feltételeknek, ,s aláírja a társasági szerződést. Remélem, hogy a márciusi közgyűlésen, ahol az első értékelést tartjuk, s véglegesítjük a tervet, dönthetünk új tagok felvételéről is. Eddig öten jelezték csatlakozási szándékukat. Brackó István Kiszedték az iszapot a Hámori-tóból Hordalékfogó kisgátakat létesítettek Jégtakaró borítja a Hámori-tavat — de még mielőtt ez bekövetkezett volna, a Garadnavölgyi Vízi Társulás sikeresen befejezte idei programját : megtisztította a tavat a belehordott iszaptól. A tokaji szakaszmérnökség úszókotrójával mintegy ötezer köbméter iszapot távolítottak el a tóból ott. ahol a Ganadna-patak beleömlik, s azt a már korábban elkészített két gát közé terítették szét. A hordalék eltávolításával nemcsak a tó felületét növelték meg, de javították a tó vízháztartását is. A Hámori-tóban, az ország egyik legidősebb mesterséges víztárolójában mintegy félmillió köbméternyi vizet tárolnak, amely részben ipari célt is szolgál. A feliszapolódás nyomán a tó felszíne több, mint egyhektárnyi területtel csökkent — s most ezt nyeijték vissza. A Garadnavölgyi Vízi Társulásnak azonban nemcsak a tó eredeti állapotának visz- szaállitása, hanem annak megőrzése is célja. Ennek érdekében a Lenin Kohászati Művek a Garadna-patakon — társadalmi munkával — hordalékfogót épített. Ugyancsak hordalékfogó kisgátakat létesít az erdőgazdaság is, hogy a hegyről esőzéskor lezúduló víz ne vigye a Garadna-patakba a földet. Ezek a hordalékfogók egyúttal a talaj erózióját is megakadályozzák. Jövőre a feladatok között a tó vízgazdálkodásának kezelése és az eliszapolódás megakadályozása lesz a társulat feladata. Tojástermelő gazdaság Boruló piac A Szerencsi Állami Gazdaság nemcsak megyénkben, hanem országos viszonylatban is a nagy tojástermelő üzemek közé tartozik. Érthető tehát, hogy a tojáspiacon az utóbbi hónapokban tapasztalható zavarok igen közelről érintik az állami gazdaságot. A piaci zavarok okairól, következményeiről és a tojástermelés szerencsi helyzetéről értékes tanulmány jelent meg dr. Osvay György igazgató tollából az Állami Gazdaság című folyóirat legutóbbi számában. Megtudhatjuk ebből, hogy a gazdaság közel két évtizede foglalkozik tojástermeléssel. Az első évbem 40 ezer tojótyúkkal kezdték, jelenleg pedig 300 ezer a tyúkok száma és 70 millió darab az évi tojástermelés, ami az utóbbi három évben a gazdaság termelési értékének és a nyereségnek mintegy 20 százalékát adja. Ezt a szép eredményt színvonalas gazdálkodással, a tojóhibrid genetikai javulásával, a tartástechnológiai fegyelem erősítésével és azzal érték el, hogy a termelésben részt vevő dolgozókat érdekeltté tették a hatékonyság növelésében. Ennek köszönhető — többek között —, hogy a takarmány-felhasználás tojásonként 477 grammról 149 grammra csökkent. A gazdaság a jövedelem megtartása érdekében az utóbbi években saját maga értékesíti a tojást. Az idén azonban a piaci mechanizmus felborult: a tojás a termelőtől kétszeres, olykor háromszoros áron került a fogyasztóhoz. Ezért több tojástermelő üzem a tojóállomány részleges vagy teljes felszámolására kényszerült. Szerencs nem követte ezt a „drasztikus” eljárást, mert a vezetőség szerint még a várható 20 millió forint jövedelemkiesés esetén is kisebb a veszteség, mintha a 300 ezer tyúkot mind kipusztítanák. A szépség kevés Kosok A nagybarcai Bánvölgye Termelőszövetkezet két szakosított telepén mintegy 3 ezer anvajún található —tájékoztatott Petró József, a tsz főállattenyésztc-je. Gyapjút, húst, s tejet egyaránt „termelnek”. így — hármas hasznosítással — próbálják nyereségessé tenni az ágazatot. A gépi fejés még nem megoldott, s így a juhászok kézzel fejik a merinóállo- mányt. Az idén eddig egyedenként 15 liter volt a fejé- si eredmény. Bár fejlesztésre a közeljövőben nem kerül sor, a szintentar.tés érdekében, ha szükséges, anyagi áldozatokra is készek. A juhászatokban a legfontosabb mérőszám az anyán- kénti éves bárányszaporulat (ami sajnos országosan alig több mint egy bárány!). Ahhoz tehát, hogy az ágazat eredményt tudjon felmutatni, fontos a szaporaság növelése, aminek viszont legfőbb tartaléka a meddő anyajuhok minél korábbi kiszűrése. Csakhogy! Kettőn áll a vásár... A termékenyítésre alkalmatlan kosok száma esetenként eléri a 20 százalékot is! Amit természetesen nem a küllem, a szépség dönt is. Nagybarcán évek óta vizsgálják a kosokat egy, a Medicor műszaki emberei, az Állategészségügyi Intézet .szakállatorvosai, az Agro- coop szakemberei által, s a műszaki fejlesztési alap segítségével kidolgozott műszerrel, amellyel a vizsgálatot a helyszínen tudják végezni. Mikroszkóp segítségével ellenőrzik az ivar- sejtek mozgásképességét, s ez alapján -eldöntik az állat további sorsát. D. K. Előadás az egyetemen A Holocén Természet- védelmi Egyesület előadássorozatának következő' részére holnap kerül sor a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Vitaminklubjában. A 18 órakor kezdődő előadást Molnár Géza tartja, a környezetvédelem, a filozófia és a jog összefüggéseit kutatva. Szapora szívveréseket hozott a hír. Némelyekben pedig meghűlt a vér. Milliónyian láttuk például, hogyan sápad el A Hét műsorvezetője, amikor beszélgetőpartnere — a döntés helyességének érvelője — elsütötte füle mellett a pisztolyt. A riasztót. A mai idők sok kemény megpróbáltatása közepette sem tudja bevenni a gyomrunk a rendeletet, amely szerint a jövő év januárjától szabad utat kap néhány fegyver (lég-, gáz-, riasztó-) használata. (Az Elnöki Tanács alkotott rendeletét a lőfegyverekről.) Ilyen egyértelmű és egyöntetű berzenkedés és balsejtelem, ellenállás nem hallatta szavát egyetlen más ügyben sem. A félelmek, az aggódások mögött alapos a tapasztalat. A törvénytisztelő többség nem képes hinni abban, semmi biztosítékát nem látja annak, hogy a békesség és a közbiztonság lesz nagyobb az emlitett fegyverek vásárlása és használati joga révén. Tapasztalati tény, hogy eddig sem a — sokat hangoztatotton — nagy többségben élő. törvényt tisztelő állampolgárok „fegyverkeztek”. Nem ők járkáltak az utcán tőrrel, késsel, borotvával, motorlánccal... Nem ők oltottak ki benzinkutas- és taxiséletet. Nem ők vettek el hivatalos személytől élet kioltására alkalmas fegyvert és nem ők húztak ki belsőzsebükből, igazoltatásnál, személyi helyett kábító sprayt. Hosszan megidézhető mindaz, amit a közösség írott és íratlan szabályai szerint élő állampolgárok — nem tettek. Es bizton mondható: az agresszivitásra kész, az alvilági élethez közel vagy éppen abban élők sokkal hamarabb jutnak majd a rendelettel engedélyezett eszközökhöz — mintsem bármelyik tanács a szociális alapjából el tudná látni e védelmi fegyverekkel a rászorulókat. Például az egyedül élő öregeket. Akiket ki szoktak rabolni... Az aggódások példáiért, a balsejtelmekért nem kell a könyvtárak krimiirodalmán átrágni magunkat. Éppen elég, sőt megemészteni sok krimit tálal elénk a mai — mindennapi — valóság. Az elmúlt hetek szapora szóváltásaiban az is elhangzott, hogy népszavazást kellett volna tartani a rendelet megalkotása előtt. Ám tudjuk, hogy nálunk a népszavazás egyelőre nem egyszerű dolog. Ne csaljon meg bennünket a rendelet helyessége melletti érvelések között az, hogy van ebben a döntésben valami „európai”! Európa meg fogja bocsátani nekünk, ha egy, a nagy többség által nem kívánt rendeletet visszavonunk. Ha a lőfegyverek ügyében most lemaradunk. Mellesleg van nekünk szégyenkezésre érdemesebb okunk, nem egy. A napokban olvastam egy vezércikkben: „A közép- és felsőfokú végzettségűek arányát tekintve Magyarország Európában az egyik utolsó helyen áll” vagy „a nemzetek egészségügyi állapotát tükröző európai rangsorban Magyarország az utolsó helyen áll.” Miért kellene nekünk éppen a lőfegyverekkel előbbre rukkolnunk!? T. Nagy József
