Észak-Magyarország, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-03 / 263. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! nn üj Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja ________________________________________ i i—miii i ■ i ■ i in ii ii • ii !■ iimu ni t i m' i i i ii w ih>i i«w i m »i n mi n Mim »hiúi i ni utiii rw u wmn mii i sss^m A tőkéért tovább növekszik majd a verseny A menedzserképző tanfolyamon a City Bank budapesti vezetője nsriaaxM&xrjw&jgmxmnMMsmxwBmaBS&WBSSWzmMAiBtMttmKamtt! ■ ■ Tegnap folytatódott a Borsodi Vegyi Kombinát szervezte nemzetközi menedzserképző tanfolyam, A résztvevők ezúttal Robin Winchesternek, a City Bank budapesti vezérigazgatójának az előadását hallhatták a kelet-nyugati kereskedelmi kapcsolatokról. Az amerikai bánik budapesti képviseletének vezetője elöljáróban magáról a bankról, itteni tevékenységéről beszélt. Két évvel ezelőtt (1986. január 2-án) nyitotta meg kapuit a pénzintézet fővárosunkban, s három tevékenység kivételével az ügyfelék rendelkezésére áll. Ezek a következők: nem foglalkozhatnak biztosítással, nem adhatnak pénzügyi támogatást magánszemélyeknek és működésükön kívül esik a transzferábilis terület. Egyébként Robin Winchester már a bécsi kirendeltségükön is foglalkozott a KGST-.kapcsolatolkkal. Negyvenkét alkalmazottak van, akik közül 39 magyar szakember. Egyébként a City Banknak 95 országban működik képviselete, s 140 országgal tartanak fenn üzleti kapcsolatot. A magyarországi tevékenységükről szólva elmondotta, hogy több mint ötven vállalatnak biztosítanak hitellehetőséget, ezen felül beruházási, finanszírozási kapcsolatuk további több mint száz vállalattal van. Mindezeken fölül a külkereskedelmi vállalatoknak szolgáltatásokat nyújtanak. Sikeres ténykedésük három fő okra vezethető vissza: az itteni, jól felkészült banki szakemberekre, a közös tiszteleten alapuló korrekt kapcsolattartásra és az innovatív finanszírozási gyakorlatra. Előadásának következő részében a magyar reformtörekvésekről szólt, kiemelve, hogy az utóbbi két évre tehető az az időszak, amikor már konkrét lépések is a megvalósítást mutatják. Nevezetesen: a kétszintű bank- rendszer bevezetése, a közös vállalati törvény, a társasági törvény jövő év eleji bevezetése, az adórendszer alkalmazása. Ez utóbbiról elmondta: Magyarország az egyetlen ország a világon, ahol egyidejűleg vezették be a személyi jövedelemadót, az általános forgalmi adót, ugyanakkor a támogatások erőteljes csökkentését, ö úgy érzi, hogy nem szerencsés ezek egyidejű bevezetése, mert ezek az intézkedések nem növelik a hatékonyabb termelést. A közös vállalati törvény és a társasági törvény egy fő célt szolgál: minél inkább segítse a külföldi tőke beáramlását, a korszerű technológia meghonosítását. Ugyanakkor egy nagyon lényeges kérdés is felvetődik itt: a más országokkal folytatott kapcsolatok bővítése, kifejlesztése. Mivel a világban a későbbiekben még tovább növekszik a tőkéért a versengés, elengedhetetlen, hogy Magyarország olyan kedvező feltételeket biztosítson, melyek vonzzák a külföldi tőkét. A társasági törvény alapvető elemei jók, ám még sok munka kell ahhoz, hogy a befektetők tudomást szerezzenek ezekről, egyáltalán a magyar viszonyokról, körülményekről. Mivel az előadáson kérdéseket is lehetett feltenni, mi is kérdeztünk. Arról kérdeztük a bankszakembert: ő hogyan látja, mik azok a fontos témák, praktikus teendők, melyek révén sikerre vihetjük a már alapjaiban megfogalmazott — és az Országgyűlés által elfogadott — társasági törvényt? Válaszát azzal kezdte Robin Winchester, mielőtt életbe lépne egy törvény, fel kell készülni arra, hogy a partnerek előtt a teljes igazságot föltárják. Következetesnek kell lenni. Erre — sajnos — egy rossz példát is elsorolt, aminek a következő volt a lényege: egyik ismerőse, alti vezető bankár Nagy-Britanniában, ellátogatott hazánkba azzal a céllal, hogy többlethitelt nyújt. Több helyre elment érdeklődni a külkereskedelmi mérlegünkről, ám mindenütt más és más választ kapott... A második legfontosabb szempontként, teendőként jelölte meg azt, hogy legyen lehetőség a vállalatok helyzetének felmérésére, úgymond a felértékelésére. Vagyis a befektetni szándékozó nyerhessen betekintést ott, ahová a tőkéjét kívánja befektetni. A harmadik lényeges elemnek pedig azt tartotta, hogy a cégek jól tudják eladni magukat. Szólt még arról is, hogy a forint leértékelése milyen nehézségeket (veszteségeket) okozhat a külföldi befektetőknek. Az előadást követően még több olyan kérdésre válaszolt, melyeket a magyar, illetve a külföldi szakemberek tettek fel. (mé—) Illést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága — Berecz János előterjesztésében — kedden és szerdán belpolitikai helyzetünkről szóló jelentést, s a párt feladataira tett javaslatot vitatott meg. Berecz János referátumában rámutatott, hogy sorsfordító időket élünk. Az 1960-as évek reformfolyamatait az 1980-as évek újabb — bár ellentmondásoktól sem mentes — reformhulláma követte a gazdaságban. A párténtekezlet éj utat, új teret nyitott a nemzet, a szocializmus fejlődése előtt. A pártértekezlet előtti időszaknak. s magának a tanácskozásnak alapvető tapasztalata, hogy az átfogó megújulás igénye nem politikusok, ideológusok véleményeként, hanem a társadalom, a párttagság döntő többségének igényeként fejeződött ki. Történelmi feladatunk az, hogy gyors ütemben végigvigyük a szocialista piac- gazdaság kialakítási folyamatát. S ezzel együtt hozzuk létre a szocializmus demokratikus politikai berendezkedésének az alapfeltételeit, és ebből kiindulva rövid időn belül épüljön ki az ennek megfelelő intézmény- rendszer. A pártértékezleten elfogadott program megvalósításának első néhány hónapjában ugyanakkor a belpolitikai helyzet alakulásában olyan tendenciák is megjelentek, amelyek . a reformfolyamat nem kielégítő üteméből következnek. illetve nem kedveznek a reformok megvalósításának. A közhangulat romlik, ma lényegesen rosszabb, mint néhány hónappal ezelőtt, A gazdaság továbbra is válságjelenségekkel küzd. Az élet- színvonal, az életkörülmények hosszabb idő óta romlanak, s ez a tendencia' ebben az évben felgyorsulóban van. A gazdaság nem kielégítő teljesítménye jelentős társadalmi feszültségeket vált ki. A lakosság, s ezen belül a párttagság jelentős rétegei túl sokat vártak a pártértekezleten végrehajtott változásoktól. Tapasztalhatók reformellenes törekvések Jól érzékelhető a párt' és a kormány iránti bizalom megrendülése. Ez a helyzet már a pártértekezlet előtt is látható volt. Az értekezletet követő hetekben a párt iránti bizalom javult, de az utóbbi időben a romlás tovább folytatódott. A társadalom széles rétegeiben csökken a helyzet megváltoztatására irányuló központi erőfeszítések hitele. Jelenlegi helyzetünket az állampolgárok, a párttagok különbözőképpen ítélik meg. Vannak, akik káoszról, zűrzavarról, a szocializmus pozícióinak térvesztéséről szólnak és rendért kiáltanák. Mások az újonnan megnyílt politikai mezőkön kívánják érdekeiket érvényesíteni. Egyesek kizárólag polgári és más eszmék talaján lépnek fel. A pártértekezlet által elfogadott program végrehajtásának folyamatában ma két súlyos veszéllyel találkozunk. Az egyik a visszarendeződésnek a lehetősége. Ma léteznek ilyen törekvések; mögöttük konzervativizmus, értetlenség, a korábbi gyakorlatunkhoz való visszatéSzovjet filmek fesztiválja November hónap hagyományosan visszatérő művészeti ünnepe hazánkban a szovjet filmek fesztiválja. Mától kezdve a borsodi és a miskolci mozikban is domináns szerephez jutnak a legújabb, Magyarországon még nem látott szovjet alkotások, s felújításra kerül több tucat, a közelmúltban már bemutatott film szerte a megye filmszínházaiban. Ilyen alkalmakkor mindig fel szoktuk emlegetni a szovjet film - sok évtizedes múltját, most azonban sokkal célirányosabbnak mutatkozik a múlt helyett a jelenre fordítani figyelmünket, amikor is a Szovjetunióban is megkezdődött a nyíltság, s az átépítés folyamata, és ebben a szovjet film is hatalmas szerepet vállal. A szovjet társadalmi és gazdasági átalakulások roppant feladatainak megoldásában a filmművészet is segíteni kiván a maga sajátos eszközeivel. Ha megtekintjük az újabb alkotásokat, láthatjuk, hogy egyik-másik szovjet rendező némely alkotásában már megelőlegezte a peresztrojka és a glasznoszty kibontakozását, s ez a művész és a politikus azonos látásmódjából következett. Vannak filmek, amelyekből egy új állampolgári szemlélet kifejeződései tükröződnek, másokból az örökös egyenruhában való szerepeltetés elvetése érződik, jelezve, hogy meg kellene békülni önmagunkkal, a világgal, anélkül, hogy a tragédiák újratermelődésének megakadályozásáról lemondanánk. A komédia torokszoritó válfaját képviseli például a hires Vezeklés, amely a szocialista építés eltorzulásának jellegzetességeit ábrázolja. De megjelent filmen a termé szét gigantomániás átalaki tásának tervei elleni tiltako zás is. Kitűnő dokumentum filmek születtek és a do bozból kiszabadultak korqb ban elzárt filmalkotások. Em bér és történelem viszonya tárul elénk az új szovjet filmekből. A mától bemutatásra kerülő új filmek is ebben a szellemben fogantak. A szovjet filmek fesztiváljának borsodi rendezvénysorozatát, amely egyben a szovjet kultúra hónapjának bevezetője, november 4-én, pénteken délután 5 órakor rendezik meg Tokajban, ahol Aradi Mária, a városi párt- bizottság titkára mond köszöntőt, Kőhalmi Ferenc, a Művelődési Minisztérium filmföigazgatója pedig ünnepi beszédei. Részt vesznek ez ünnepségen a fesztiválra hazánkba érkezett szovjet filmművész küldöttség tagjai. Itt mutatják be Vagif Musztafajev azerbajdzsán rendező A gazfickó című fimjét. (A mától látható új filmekről 4. oldalunkon adunk tájékoztatást.) rés tudatos előmozdításának az érdeke és szándéka húzódik meg. A másik, a húrt feszítő, a hatalmi pozíciók megszerzésére irányuló tevékenység főleg polgári radikális és liberális erők részéről tapasztalható, amelyek a párt pozícióinak gyengítésében látják előretörésük fő lehetőségét. Mindkét törekvés kifejezetten reformellenes. A következőkben a' párt helyzetéről, politikai gyakorlatáról szólt Berecz János. Pártunk a változás, az átalakulás állapotában van. A tagság ki akar törni a végrehajtó tevékenységet végző párttag-szerepből, egyre aktívabban kíván részt venni a pártpolitika alakításában. Ez a szándék nem mond ellent annak, hogy eközben nehézségeket okoz a nagyobb önállóság megélése. A fordulat késleltetése, a szavak és a tettek közötti szakadék mélyülése radikalizál- ta a párttagságot. Ez bizalmi válságban jutott kifejezésre. Az 1988 januárjában megkezdődött párton belüli szervezett viták erős indulatokat hoztak felszínre. A vita folytatása során csökkent az indulat, de megmaradt az erős kritika, s erősödtek az útkereső törekvések. A valódi irányváltást célul kitűző pártértekezlet dokumentumainak érdemi megvitatására, kihordására ugyanakkor nem bizonyult elégnek néhány hét. A vita folyamatában így nem rendeződhettek, nem tisztulhattak le a párttagság nézetei. A személyi változások várható hatását a párttagság túlértékelte. Miivel ezt nem követték, mert nem követhették olyan érdemi, magatartásbeli változások, mint amilyeneket kívánatosnak tartottak, ezért úgy érzik, hogy az eredmények szerények, esetenként az eredménytelenség érzete is kialakult. A párttagság, a pártértekezletre készülve, az elégedetlenségével, a kritikájával, a távlat- és bizalom- vesztésével kifejezte: nem vállalja a folytonosság teljes továbbvitelét az elmúlt másfél évtized politikájával. Ehhez a meggyőződéshez vezetett a XI., a XII. és a XIII. kongresszus céljai és megvalósításuk közötti eltérés, amelyet a tagság az életszínvonal-romlásban és a pártnak a társadalom előtti tekintélyvesztésében élt át. Változtatási szándékát csak megerősítette az is, hogy szerepe elsősorban a határozatok végrehajtására korlátozódott, s ezért nem vett és nem is vehetett részt érdemben a politika kialakításában. Így nem érezte, és most sem érzi magát felelősnek az elmúlt másfél évtizedben előfordult rossz döntésekért, a meglévő hibákért és azok következményeiért. Az elmúlt időszak döntési mechanizmusának egyik meghatározó sajátossága, hogy egy rosszul megválasztott, vagy nem pontosan feltárt helyzetnek megfelelő koncepció talaján születhettek jó döntések is. De ezek nem gyakorolhattak kedvező hatást. Az átmenet másik sajátossága. hogy a társadalom- irányítás — az eddigi kezdeményezések ellenére — még nem rendelkezik konkrét lépésekre lebontható stratégiával, s a megalapozásául szolgáló ideológia is nagyrészt kidolgozásra vár. Hiányoztak az érdemi párbeszédek Zavaróik vannak pártunk és a tömegek közötti viszonyban. A munkásosztály jelentős rétegeivel, főleg a párttag munkássággal nem voltunk képesek érdemi párbeszédet folytatni a belpolitika nagy jelentőségű témáiról. Az értelmiséggel az elmúlt egy-másfél évtizedben pártunk nem volt képes felkutatni a megváltozott körülményeknek megfelelő kapcsolatépítés hídjait. A mezőgazdasági dolgozók továbbra is kötődnek a párt politikájához, az agrárpolitika közösségi és emberi vonásai miatt. Belpolitikai helyzetünk egyik jellemzője, hogy a mezőgazdasági dolgozók és az agrárszektor ma társadalmi stabilitásunk egyik fontos tényezője. Az ifjúság sorsa a nemzet jövőjének kulcskérdése. Ebből következően meghatározó jelentőségű a szocializmus jövőbeli fejlődése szempontjából. Jelentős korosztályok az elmúlt tíz évben, a gazdasági stagnálás, az élet- körülmények romlása, a társadalmi feszültségek növekedése idején váltak felnőtté. E korosztályoknak ezért elsősorban negatív tapasztalataik vannak társadalmunkról. Történelmi felelősségünk tehát, hogy „ifjúságpárti” politikát folytassunk. A továbbiakban az előadó az egypártrendszer-többpártrendszer kérdésedről, az alternatív útkereső törekvések szerepéről szólt. Az alternatív útkeresések egyik meghatározó tényezője ma \ az, hogy a párt által az elmúlt másfél évtizedben folytatott gazdaságpolitikai gyakorlat mindinkább eltávolította az országot a világfejlődés fő folyamatától. Ez az életszínvonal nagymértékű csökkenéséhez vezetett, s a gyakorlat nem tudott a nemzet számára szilárd jövőt ígérő perspektívát nyújtani. Nem az a gondunk valójában, hogy létrejönnek az alternatív szerveződések, hanem az, hogy ez ilyen súlyos feszültségek közepette történik. Ezért jogos bírálatok, kritikák fejeződnek ki a megalakuló új szervezetekben is, ezért keresik válaszaikat hangsúlyozottan a párttól eltérően. A helyzet megváltoztatásának legfőbb eszköze: a társadalmi feszültségeket kiváltó gazdasági helyzet megváltoztatására irányuló gazdaságpolitikai fordulat végrehajtása. A szocialista építés sajátos magyar útjának kiemelkedő állomása az 1968-ban (Folytatás a 2. oldalon)
