Észak-Magyarország, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-14 / 246. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1988. október 14., péntek Munkában az akciócsoport 9 >9 Ülést tartott a Minisztertanács Terroristákat tett ártalmatlanná a rendőrség Tegnap 9 óra előtt néhány perccel az RA 91-11 forgal­mi rendszámú URH-s rend­őrségi kocsi fékezett ‘Miskol­con a Büntetésvégrehajtási Intézet előtt. A Lada Com­biból a járőrvezető kiszállt, hogy értesítse a kapuőrt. Eközben a kocsiban az elő­zetes letartóztatásban lévő Kovács Géza és Horváth József megtámadta a gépko­csivezetőt, lefegyverezte, s a megszerzett szolgálati fegyverrel Viisszakén.yszerí- tette a gépkocsiba az .inté­zet kapuját .már majdnem elérő járőrvezetőt, majd azt az utasítást adták a két rendőrnek, hogy .haladékta­lanul vigye őket a miskolci repülőtérre. A járőröző gép­kocsi használva a megkülön­böztetett fény- és hangjel­zést, őrült rohanásba kezdett a repülőtér felé. Az egész cselekmény szemtanúja volt Kiss Zoltán járókelő, s a gépkocsi távo­zása után azonnal értesítette a látottakról az intézet ka­pusát, aki haladéktalanul to­vábbította az elmondottakat a városi rendőrkapitányság ügyeletére. Közben a két terrorista a repülőtérre ért, és a hangárba zárkózott be túszaival. Szintén a városi kapitányság ügyeletére tele­fonáltak, ahol a következő üzenetet rögzítették magne­tofonszalagra : a repülőtér hangárjában vagyunk, tíz­ezer dollárt és egy repülő­gépet kérünk 12 óráig. El­lenkező esetben a túszokat kivégezzük. Az elhangzotta­kat követő másodpercekben beindult az ellenakció gépe­zete. Jelentések, utasítások váltották egymást a rövid­hullámú szolgálati adósávon az országos és a helyi tele­fonvonalakon. Dr. Túrós András rendőr vezérőrnagy, megyei főkapitány a jelentést meghallgatva, azonnal intéz­kedett. A belügyminiszter-he­lyettessel folytatott beszélge­tés eredménye: a Borsod megyei akciócsoport kezdje meg haladéktalanul a túszok kiszabadítását és a terroris­ták elfogását. Rendőrök szállták meg a repülőteret, lezárták a repü­lőtér és a Szirmabesenyőt összekötő utat, megszüntetve a mozgást a térségben. Köz­ben a főkapitány összehívta a karhatalmi operatív tör­zset, és vezetőjét, Sárközi Ferenc rendőr alezredest utasította: azonnal kezdje­nek akcióba. Még 10 óra sem volt, s a különböző szakszolgálatok parancsnokai aprólékos, mindenre kiterje­dő terveket készítettek a tú­szok kiszabadítására. A cél: a .minél kisebb rizikóválla­lás, az emberáldozatok elke­rülése. A forradalmi rendőr- ezred Komodor csoportja felkészült az akció végre­hajtására, elindult a repülő­térre. A megyei rendőr-fő­kapitány és közvetlen he­lyettesei megjelentek a kö­rülzárt repülőtéren, s a pa­rancsnoki épület egyik helyi­sége gyorsan átalakult „fő­hadiszállássá”, ahonnan ki­indultak az utasítások és be­érkeztek a jelentések. Közben a különböző' szak­csoportok dolgoztak. Sike­rült azonosítani a két terro­ristát: Kovács Géza és Hor­váth József, mindketten miskolci születésű lakosok. Foglalkozásnélküliek, garáz­daságért és súlyos testi sér­tés miatt kerültek előzetes letartóztatásba. Az utóbbiról az is kiderült, hogy koráb­ban Szirmabesenyőn lakott, kellő személyi és helyi is­merettel rendelkezett a mis­kolci .repülőtéren. Az egyez­tetett utasításoknak megfe­lelően a felderítő csoport vezetője, Sulcz János rendőr őrnagy igyekezett jobb be­látásra bírni a két terroris­tát. A két túsz elengedésé­nek ellenében büntetlenséget szavatolt számukra. A vá­lasz : nem! Ragaszkodtak eredeti elképzelésükhöz, s amennyiben .a kért időre a 10 ezer dollár és a repülő­gép nem áll rendelkezésük­re, a túszokat megölik. A nyomozóknak sikerült Ko­vács édesapját megtalálni, aki készséget mutatott az együttműködésre, s a repü­lőtéren bangosbeszélőn ke­resztül igyekezett fiát rá­bírni szándékának megvál­toztatására. A válasz ez esetben is goromba elutasí­tás volt. Az akció vezetői bizonyosságot akartak sze­rezni a két rendőr fizikai és lelki állapotáról, s így a közvetítő Sulcz őrnagy azt javasolta a terroristáknak, hogy őt és két rendőrorvost engedjenek be a hangárba. A hosszú alkudozás végén a három ember tarkóra tett kézzel, külön-külön belépett a hangárba, majd rövid ide- elteltével onnan kijőve el­mondták, hogy a két rendőr jól viseli a megpróbáltatáso­kat. Az ideiglenes főhadiszállá­son közben kitűzték a két bűnöző felnagyított fényké­pét, és másolatait szétosztot­ták az akciócsoport tagjai között, minden eshetőségre számolva. A teremben fel­állított .televízió képernyőjén csak a hatalmas hangár aj­taja előtt álló rendőrségi Lada gépkocsi volt látható, sehol egy lélek, mozgó em­ber. A személyre lebontott parancs értelmében a mes­terlövészek, a rohamosztag készen állt az erőszakos be­avatkozásra. Közben a köve­telt repülőgépet a repülőtér parancsnokhelyettese és egy technikus üzemanyag-feltöl- tésre elvezette, s ez idő alatt a kért pénzösszeg is megér­kezett. Pontosain dél volt. A HA­SEB lajstromjelű, négysze­mélyes Vilga típusú repülő­gép üzemanyaggal feltöltve megállt a 'hangár előtt mint­egy harminc méterre, de a szákszemélyzet helyét már állambiztonsági tisztek fog­lalták el. Elrejtett lőfegyve­rek, mesterlövészek, egész­ségügyiek és tűzoltók várták a végső felvonásra. 12 óra 10 perdkor lépett ki a meg­bilincselt első túsz, fogva­tartójának kíséretében. A géphez mentek, hogy meg­győződjenek róla, teljesítet­ték-e követeléseiket. Rövid­del ezután a terrorista kísé­retében a másik túsz is ki­lépett a hullámlemez ajtón. Alig haladtak húsz métert, amikor két lövés dördült el. A repülőgép mellett álló terrorista elvágódott a zöld gyepen, társa pedig a han­gár elett lévő beton előtér szélén. A rohamosztag a másodperc tört része alatt cselekedett, s épségben ki­szabadította a két rendőrt. A ©épnél tartózkodó ember- rabló tarkólövést kapott, társa a vállán sérült meg súlyosain. A gyakorlat véget ért — mert mindez csak egy elő­re megtervezett akció volt. A parancsnokok, a különbö­ző szakterületek vezetői „élesben” élték át és csele­kedtek mindazt, ami meg .is történhetne. Az akció ta­pasztalatgyűjtés, összehan­golt vezetési gyakorlat volt a rendőreink számára. Ezen a napon, okt. 13-án dr. Tú­rós András vezérőrnagy és a kíséretében lévő vendégek, Benkő Ferenc és Peredi Re­zső ezredesék, a Belügymi­nisztérium főtisztjei, Illés Pál, az MSZMP megyei bi­zottságának osztályvezetője, a társ fegyveres testületek parancsnokai elismeréssel szóltak, mondtak véleményt rendőreink felkészültségéről, hivatástudatáról. Fekete Béla Fotó: Balogh Imre 100 éves az ózdi kórház (Folytatás az 1. oldalról) az egészségügyi ellátás alat­ta van az országos átlagnak sok tekintetben. Dr. Mészáros Miklóstól, aki a városi főorvos tisztét is ellátja Özdon, azt kérdez­tük; vajon mi az oka, hogy a 135 orvosi állásból ma 40- et nem tudnak betölteni? — Talán elsősorban a város el­tartóképességét kell említe­nem; aztán nincs elegendő, megfelelő kulturált orvos-nő­vér szállásunk; a város meg­ítélése az országban megle­hetősen rossz az utóbbi esz­tendőkben; s ez is elijeszti a pályázókat; a fizetésről ugye már nem is kell szól­nom. Viszont azt hozzá kell tennem, hogy egy hónapon belül lakást adunk minden­kinek, aki itt szeretne gyó­gyító munkát folytatni, s ez, azt hiszem, a mai lakásvi­szonyok között nem elha­nyagolható. Az is igaz, hogy aki itt dolgozik, annak — pontosan a hiányzó létszám miatt — többet kell vállal­nia, mint másutt. Orosz B. Erika Fotó: Fojtán László (Folytatás az 1. oldalról) semmilyen formában sem ré­szese az ifjúsági turizmus élményének. A kormány meghatározta és megfogal­mazta a fejlesztés feladata­it. Központi támogatás nö­velésére a jelenlegi körül­mények között nincs lehető­ség. Arra azonban van mód, hogy a rendelkezésre álló forrásokat koncentráltabban, célirányosabban, ésszerűb­ben használják fel. Az ülé­sen döntés született arról, hogy a tanulók 50 százalé­kos vasúti kedvezményét ki­terjesztik a HÉV-utazások- ra is, sőt, mintegy 40 kilo­méteres körzetben a helyi buszjáratokra is, amennyi­ben vonattal, HÉV-vel nem elérhető térségekről van szó. A tanulmányi kirándu­lások ezentúl beépülnek az iskolai tantervekbe; az ille­tékes szervek az eddiginél gazdagabb programkínála­tot adnak a fiataloknak, több táborozóhelyet alakí­tanak ki, s az államközi megállapodások alkalmával figyelnek arra,. hogy lehető­ség szerint az eddiginél na­gyobb mértékben álljanak rendelkezésre kedvezményes utazási lehetőségek. Az ide­genforgalmi alap 5 százalé­kát, s a központi ifjúsági alap 30 százalékát a jövő­ben elkülönítetten fogják kezelni, hogy központosítot­ton a fiatalok turizmusának fejlesztésére, az ezzel össze­függő szolgáltatások jobbí­tására fordítsák. Ezt követően kodifikációs kérdésekkel foglalkozott a Minisztertanács. Közös indO’ ka volt e munkának az, hogy — mint ismeretes — az Országgyűlés elfogadta a gaz­dasági társaságokról szóló törvényt. A kormány a Mun­ka Törvénykönyv és annak végrehajtási rendelete, a Polgári Törvénykönyv, a pol­gári eljárási szabályok, a Büntető Törvénykönyv, az állami pénzügyekről szóló törvény és az árszabályozás­ról szóló rendelet bizonyos részelőírásainak és rendel­kezéseinek a társasági tör­vénnyel való összehangolá­sára fogadott el módosító javaslatokat. II szocializmus nem kimerevített kép... (Folytatás az 1. oldalról) türelmetlenség, a bizonyta­lanság, a pesszimizmus. Ki­alakult egy sajátos ellent-, mondás: annak ellenére, hogy nagyon sok minden történt a pártértekezletet követő hónapokban, a nyílt­ság, a demokratizálódás te­rén, a közvélemény egy ré­sze — nyilván mindenek­előtt a gazdaságban, követ­kezésképpen az életszínvonal területén be nem következő kedvező változások miatt — úgy érzi, nem történt sem­mi, s ez az érzet táplálja elégedetlenségét. Ezt a fele­más helyzetet kedvezőtlenül erősíti az a tény, hogy tár­sadalmunknak nincs reális helyzettudata. Erről nem a társadalom tehet elsősorban, hanem a korábbi döntési gyakorlatunk, amely elzárta a legfontosabb információ­kat helyzetünk pontos meg­ítélését illetően, illetve nem egy esetben illúziókat kelt­ve továbbította azokat. A folyamatok, amelyek olykor bizony napjainkban negatív irányban kibontakoznak, nagymértékben összefüggnek gazdaságunk mindmáig elég­telen működésével. A kormányt napjainkban nem egyszer éri támadás szavahihetőségét illetően. Ezt nemcsak a romló életszín­vonal magyarázza, hanem az az ez ideig nem jelentke­zett határozott állásfoglalás hiánya is, amely kimonda­ná, hogy a párt, a kormány a májusi pártértekezlet után, nyomán, miben vállalt folyamatosságot, és miben nem az előző másfél évti­zed politikai gyakorlatával. Eddig nem fogalmazódott ez** meg világosan, márpedig ennek meg kell történnie, hisz’ a párt, a kormány a kibontakozás, a megújulás gyakorlata útján több kér­désben újszerű álláspontot képvisel, s újszerű gyakor­latot kíván folytatni. Napjainkban felerősödő béremelési követelésekkel kapcsolatban Andics Jenő elmondta: ezek esetleges puszta teljesítése nem olda­na meg semmit. A béreme­lés önmagában nem javítja az életszínvonalat. Sőt, tö­meges mérete ellenkezőleg hat, a mainál sokkal na­gyobb, vágtató inflációnak lenne kiváltója. A béreme­léseknek alapvető feltétele: a gazdasági teljesítmény nö­vekedése. Szólt az osztályvezető a felerősödő, szabadabb véle­ménynyilvánításról, a szapo­rodó alternatív szervezetek­ről, csoportokról is. Sajnos, az. elmúlt negyven év során elszoktunk attól, hogy a szocializmus alapkérdéseiről vitatkozzunk. Évtizedek vi­tái maradtak el, s a koráb­ban lefojtott nézetek most robbanásszerűen törnek elő. A szocializmus minden kér­désére eddig mindig kész válaszokat vártunk és kap­tunk. Jókat, rosszakat, min­denesetre készeket. S ezt megszoktuk. Ennek során belénk vésődött egyfajta ka­tekizmus. Most látjuk, ehe­lyett új kell, s igényünk van új „katekizmusra”. Ilyen azonban készen nincs. Legalábbis a korábbi gya­korlatnak megfelelően, ilyet nem adhatunk. Ezt magunk­nak kell kiizzadni, mert ez ideig még nincs valóságos mo­dellünk — világviszonylatban sincs — a működőképes szo­cialista piacgazdaságról, s nincs valós modellünk a.de­mokratikus szocializmusról. A szocializmus nem egy kifüggesztett, s valamilyen állapotot rögzítő, kimereví­tett kép, hanem mozgalom, amelynek saját maga szá­mára kell megmondania: mikor, mit és merre. A je­len csak a jelenből vezethe­tő le, a holnap célja pedig a ma ismeretéből határoz­ható meg, tűzhető ki reális felSdatul; s nem fordítva, mint tettük korábban, ami­kor a jövőképből próbáltuk levezetni a mát, s ezzel il­lúziókat húztunk a valóság­ra. * Délután Andics Jenő Me­zőkövesdre látogatott, ahol az I. László Gimnázium dísztermében Mezőkövesd és vonzáskörzete pártalapszer- vezet-titkárainak, valamint a megyéhez tartozó városi pártbizottságok ideológiai titkárainak tartott előadást, ugyancsak időszerű ideoló­giai kérdésekről. (hajdú i.) Hz MTV körzeti stúdiója (Folytatás az 1. oldalról) A tegnapi tárgyaláson megállapodtak, hogy egy hó­napon belül visszatérnek bi­zonyos konkrét feladatokra. Mint például az épületkije­lölés, személyzet kérdésé, és hasonlók. A műszaki igaz­gatóság szakemberei addig felmérik a technikai igénye­ket, biztosítják a lehetősé­geket. Nem elsősorban té­véjátékok gyártására kíván­ják berendezni a stúdiót, hanem a közéleti informá­ció áll majd feladatainak tengelyében, a terület kul­turális és politikai közéleté­nek és e közélet résztvevői­nek bemutatása. A tervek szerint nemcsak hétfő esti Miskolcon adásokat szeretnének készí­teni, hanem az országos el­ső és második .műsor struk­túrájába beépülve is hírt adni e területről. 'Bereczky Gyula elmond­ta, hogy kitűnő partnerekre talált a helyi vezetőkben, és így a Magyar Televízió ne­vében bátran mondhatja: megvalósul Miskolcon az a televízióstúdió, amiről már régen beszélünk. Körzeti és nemzetiségi jellegű lesz, szlovák adásokat is fog su­gározni. Természetesen igen sok technikai feladatot kell még megoldani, és a meg­valósulás is szakaszos lesz. Dr. Kovács László tanács­elnök szerint a tegnapi tár­gyalás legfontosabb vonása szemben a korábbi megbe­szélésekkel, hogy megszüle­tett a döntés a stúdió meg­teremtéséről és éhhez kell biztosítani most már a sze­mélyi, tárgyi, technikai fel­tételeket. Egy hónap múlva közlik a kijelölt helyet is. A funkciónak, a béltarta­lomnak megfelelő épületet teremtenek. A városi televí­zió sem válik mostohagye­rekké, sőt szeretnék annak hatóerejét megnövelni, s ezért egy önálló, kis telje­sítményű adó építését is szükségesnek látják. Egy hónap múlva mi is visszatérünk a témára. Sereczky Gyula, a Magyar Televízió elnöke. (bm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom