Észak-Magyarország, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-14 / 246. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek!------> v____/ X LIV. évfolyam, 246. szám 1988. október 14. Péntek Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának iapja MBMsxmsmmmmBm Szovjet-kínai csúcs? Rendelkezések a társasági törvény jogi feltételeinek megteremtéséért Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta a Polgári Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyv, a polgári per- rendtartásról szóló törvényt a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendeleté, az állami pénzügyekről szóló törvény és a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló törvényerejű rendelet, valamint az árszabályozásról szóló 1984-es minisztertanácsi rendelet módosítására vonatkozó előterjesztéseket. A fenti törvények és törvényerejű rendelet változásait az 1989. január 1-jén életbe lépő társasági törvény indokolja. Az új rendelkezések a társasági törvény alkalmazásának jogi feltételeit teremtik meg, ezért a kormány úgy határozott, hogy az erre vonatkozó módosító javaslatait még az idén a Parlament elé terjeszti. A kormány elfogadta az ifjúsági turizmus helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló előterjesztést, és úgy ítéli meg, hogy bár jelenleg nincs mód a központi támogatások növelésére, az erőforrások célirányosabb, ésszerűbb felhasználásával javulás érhető el, a hosszabb távú fejlesztésre pedig átfogó programot kell kidolgozni. A Minisztertanács ülését követő tájékoztatót — Marosán György kormányszóvivő távollétében — Bajnok Zsolt, a Magyar Hírlap, a Minisztertanács lapjának főszerkesztője tartotta. Bevezető nyilatkozatában kiemelte: az, hogy az ifjúsági turizmus ügyét első napirendi témaként tárgyalta a kormány, jelzi: igen fontosnak tartja ezt a sokáig, sokak által mellékesnek tartott kérdést. Ami a napirendre tűzés konkrét okát illeti: a hetvenes években meglehetősen gyorsan, dinamikusan fejlődött a gyerekek turizmusa, a nyolcvanas években azonban megtorpanás, sőt visszaesés következett be. Több mint kétmillió általános és középiskolás gyerek szabadidejének hasznos eltöltéséről, egészségéről van szó, s a megtorpanás azt jelenti, hogy közülük tulajdonképpen másfél millió (Folytatás a 2. oldalon) A kínai külügyminisztérium szóvivője csütörtöki sajtóértekezletén nem erősítette meg, de nem is cáfolta azt a Teng Hsziao-pingnek tulajdonított kijelentést, hogy a jövő év első felében sor kerül a kínai—szovjet csúcs- találkozó megtartására. Teng Hsziao-ping, Kína első számú politikai vezetője csütörtökön találkozott és megbeszélést folytatott Mau- no Koivisto finn köztársasági elnökkel, aki hatnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Kínában. A találkozót követően Kalevi Sorsa finn külügyminiszter külföldi újságírók előtt idézte Teng Hsziao-ping kijelentését a kínai—szovjet csúcs- találkozóról. Egyébként a Teng Hsziao-ping és Mauno Koivisto megbeszéléséről kiadott kínai jelentésben nem szerepel Teng nyilatkozata a csúcstalálkozó lehetőségéről. és annak várható időpontjáról. Mondhatni, több évtizedes beszédtéma Miskolcon, hogy mikor lesz a városnak tévéstúdiója. Igaz, hogy már három és fél éve működik a Miskolci Városi Televízió, azonban most nem arról van szó, hanem Szegedhez és Pécshez hasonlóan szervezett, a Magyar Televízióhoz tartozó körzeti stúdióról. Az utóbbi hónapokban megélénkültek a hivatalos tárgyalások a város és a megye vezetői, valamint a Magyar Televízió elnöksége között, és a tegnapi napon folytatott megbeszélés alapján már döntés is született. Erről adott tájékoztatást — Dudla Józsefnek, az MSZMP KB tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának, valamint dr. Kovács Lászlónak, Miskolc Megyei Város Tanácsa elnökének részvételével — Bereczky Gyula, a Magyar Televízió elnöke a városi tanács elnökségén. A tájékoztatás szerint a budapesti, szegedi és pécsi körzeti stúdiók után a miskolci a negyedik új körzeti stúdió lesz, amely a belátható jövőben, előreláthatóan 1989 második felében megkezdi működését. Erre már korábban született kormányhatározat, amely ma is érvényes, és amely előirányozta, hogy legyen Miskolcon a Magyar Televíziónak stúdiója, azonban ez az elmúlt években lekerült a napirendről, az akkori helyi vezetés részéről kevés volt a készség e vállalkozásban való részvételre. Amikor Bereczky Gyula az MTV elnöke lett, e korábbi érvényes kormányhatározat alapján felvette a kapcsolatot a miskolci, illetve borsodi helyi vezetőkkel. A stúdió megvalósításához sok pénz kell, ez már a kezdeteknél látható volt, hosszú folyamat a megteremtése, de nem beláthatatlan idő. A helyi vezetés segítőkésznek mutatkozott, ennek alapján Miskolc székhellyel a három északi megyét ellátó körzeti stúdió megszülethet. Mint Bereczky Gyula megfogalmazta, ezt a stúdióteremtést több összetevő is szükségessé tette. Például az a politikai kényszer, amely szerint az emberek a helyi információkra is úgy kíváncsiak, mint az országosakra, másrészt a helyi sajtó jelentősége és benne az elektronikus sajtóé, a demokrácia bővülésével együtt nő. De nemcsak ezért kellett megteremteni, hanem azért is, mert o magyar nagyvárosok szellemi, kulturális élete megérdemli, hogy ezúton is bekapcsolódhassák az országos áramkörbe. Elmondta még a televízió elnöke, hogy az új stúdió a Magyar Televíziónak szerves része lesz. A városi televízió természetesen nem szűnik meg, sőt, az MTV a legjobb hagyományaikra is építeni kíván. (Folytatás a 2. oldalon) eves az » •• Száz esztendővel ezelőtt, 1888-ban a Rimamurányi Vasmű Részvénytársaság kórházat alapított Ózdon. Három orvossal, 6 vöröskeresztes alkalmazottal 50 ágyon kezdődött el a gyógyítás, igaz még nem a mai helyen állt az épület, hanem a város központjában bérelték a területet egy aranyforintért. Mostani helyére 1949. október 16-án költözött, ekkor már 150 ágy állt a betegek rendelkezésére, s 1960-ban bővítették a rendelőintézettel. Ma 500 ágyas, négy alapszakmás és ezer egészség- ügyi dolgozó segíti a betegek gyógyulását. S aki bővebb történetét is szeretné tudni az elmúlt száz évnek, az a Technika Házában rendezett gazdag kiállításon megláthatja, elolvashatja, s olyan ritkaságokra is rábukkanhat — régi orvosi diplomák, műszerek, gyógyszerészeti segédkönyvek között — amelyeket Nagy Károly ózdi iskolaigazgató gyűjtött össze a kórházról, s leendő névadójáról: Almási Balogh Pál doktorról. Hármas aktualitása van a ma kezdődő tudományos ülésnek, mint ezt dr. Kormos Lászlótól, a kórház jelenlegi igazgató főorvosától megtudtuk. Az első, a százéves évforduló. A második, hogy a X. borsodi orvos- és gyógyszerésznapoknak Ózd ad otthont, hiszen ezt eddig mindig Miskolcon rendezték meg, ettől az évtől viszont vándorgyűlés lesz. A harmadik pedig, hogy az ülésen veszi föl az intézet a Nagybarcán született Almási Balogh Pál (1794—1867) doktornak — ki Kossuth és Széchenyi háziorvosa is volt — híres, de azóta méltánytalanul elfeledett nevét. A kétnapos tudományos ülés színhelye a Liszt Ferenc Művelődési Központ. Központi témája az egészségmegőrzés társadalmi programjához csatlakozik, s az előadások nagy része: a szív, ér- és keringési rendszer, valamint a daganatos megbetegedések gyógyításáról szól. — Szenzációs kutatási eredmények bejelentésére nem lehet számítani, de alapvető szakmai koncepciókat hallhatnak a résztvevők, s olyan módszereket is, amelyek segítik a gyógyítást — mondta dr. Zeltner György főorvos, aki ebben az intézményben dolgozott 10 évig, s mint innen elszármazott, ma is szívén viseli e kórház sorsát. Az igazgató főorvos szerint, ki nem mondott, de igazi célzata az is a tanácskozásnak. hogy a figyelem Ózd felé forduljon, ahol bizony (Folytatás a 2. oldalon) Ma ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a Miskolci Bányaüzem Lyukó aknája. Az ünnepség előestéjén jártunk 3 bányában, ahol elmondták: mindennapi munkájukkal azt szeretnék bizonyítani, hogy a magyar bányász is képes gazdaságosan szenet termelni, (Riportunk a 3. oldalon.) Andics Jenő előadása Miskolcon A szocializmus nem kimerevített kép Tegnap délelőtt Miskolcon, a megyei pártbizottság székházában a párttitkároknak, propagandistáknak rendezett értekezleten Andics Jenő, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának vezetője tartott előadást: Időszerű ideológiai kérdések címmel. Az előadó közel másfél órás beszédében kitért társadalmunk legégetőbb gondjaira, a napjaink emberét leginkább érdeklő, izgató kérdésekre, s igyekezett felhívni a jelenlevők figyelmét azokra a politikai fogódzókra, amelyeknek hiányát a párttagok is gyakorta felemlegetik gazdasági, társadalmi kihívásokkal terhes világunkban. Beszédét Andics Jenő azzal kezdte, hogy a májusi pártértekezlet mind a személyi változásokat, mind az elfogadott programot illetően javította nemcsak a párttagság, hanem az egész közvélemény hangulatát, ám az idő múltával újra felerősödött társadalmunkban a (Folytatás a 2. oldalon) Munkában az akciócsoport Eligazítás a főhadiszálláson. (Tudósításunk a 2. oldalon.)
