Észak-Magyarország, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-04 / 237. szám

1988. október 4., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A gépjármüvek a szennyezésen kivül nagy zajt is okoznak (Folytatás az 1. oldalról) szét védelmi Hivatal Észak - magyarországi Felügyelősé­gének zajvédelmi felügyelő­je is. — A jelent tekintve, saj­nos, a helyzet javítására elég korlátozottak a lehető­ségek. Hiszen egy-egy út vagy útszakasz esetén a há­zak elhelyezkedése, az ut­cák vonalvezetése adott. Ezeken a helyeiken a zajt csupán forgalomszervezéssel, -korlátozások bevezetésével lehet valamelyest csökken­teni. Egyébként a legna­gyobb gond a teherforga­lommal van, ezt pedig csak akkor lehetne — ha nem is teljesen megszüntetni, de mérsékelni —, ha telepü­léséket elkerülő utak épül­nének. — Azt gondolom, erre most nemigen van pénz ... — jelenleg nincs, de a települések rendezési tervei -már tartalmaznak ilyen lé­péseket. Olyanokat, melyek már a követelményszintnek megfelelnek — zajvédelmi szempontokból is. — Milyenek ma a határ­értékek? — A zajokkal kapcsolato­san két rendelet van ér­vényben. A 12/1983. MT. szá­mú és a 4/1984. Eü. rende­let. Ez utóbbi szerint pél­dául főforgalmi utak mel­lett, lakóterületen nappal 65, éjszaka pedig 55 decibel a megengedett zajszint. A tényleges számok többségé­ben meghaladják, méghoz­zá lényegesen az előírtakat. Mi egyébként közlekedési zajt csupán tájékozódásikép­pen mérünk. — Mondana egy példát? — A Szentpéteri kapu 40. szám élőét, nappal 72, éjjel 67 decibelt mértünk. — Ez az előírtat eléggé meghaladja ... Nem panasz­kodnak az emberek? — Kevés bejelentés érke­zik hozzánk közlekedési zaj­ügyben. Az a tapasztalat, hogy az emberek már együttélnek, megszokják ezt. Nagyobb a közlekedési zaj­jal szemben a lakosok tű­rőképessége. — És mivel szemben ke­vésbé? — Az ipari környezeti zajjal szemben. Ezen a te­rületen már mi is többet tudunk tenni, hiszen az ilyen zajoknál már hatósá­gi jogkörrel rendelkezik az igazgatóság. Tavaly 60 üzemnél, illetve telephely­nél mértünk. A mérések sze­rint ezeknél csak tíz szá­zalék felelt meg az előírá­soknak. Ilyenkor kötelezzük az érintetteket a zajcsök­kentésre, majd bizonyos idő elteltével — egy, másfél év múlva — újabb méréssel ellenőrizzük: mit tették a zaj mérséklése érdekében. Amennyiben nem jók az eredmények, zajbírságot szabunk ki, ez 100 ezertől egymillió forintig terjedhet. Ez a pénz a környezetvé­delmi alapba kerül, ahonnan pályázat útján visszanyer­hetik a cégek környezetvé­delmi beruházásokra — ga­ranciák biztosításával. — Sok ilyen jellegű pa­naszt kapnak? —• Évente úgy 30 körül. Mi panaszok esetén is mé­rünk, de főként program alapján. MEGBETEGEDÉS PLUSZ PÉNZKIADÁS Szenvedünk a zajtól te­hát mindannyian. De meny­nyire azok, akik olyan he­lyen dolgoznak, ahol ter­mészetes velejárója a mun­kának ez az alattomos ár­talom? Hány ember beteg­szik meg, hánynak kell já­radékot fizetni ezért? A zaj okozta halláskárosodás defi­níciója a következő: „Min­den olyan munkahely, ahol a zajszint a 18 151/2—83. sz. Magyar Szabvány előírásai­ban meghatározott zajszin­tet meghaladja és ezen a munkahelyen a dolgozó 1966. július 1-jét követően legalább öt éven át zajárta­lomnak volt kitéve”. Király Zoltán, a megyei Köjál zajcsoportjának ve­zetője mondja; Mi a hallás-károsodás kivizsgálásával foglalkozunk A vállalatok jelzik, hogy mely dolgozóiknak gyanúsa hallása. Csak a Köjál ál­tal jóváhagyott mérési ered­ményeket lehet ez esetek­ben elfogadni. Ezt nyilat­kozatban rögzítjük, s to­vábbítjuk a Társadalombiz­tosítási Igazgatóságnak. Ah- hoz, hogy valaki járadékot kapjon, öt éven keresztül kell zajos helyen dolgoznia. Sajnos, a vállalatok részé­ről elég gyakori a bejelen­tési mulasztás. — Előfordul, hogy a dol­gozó kéri a vizsgálatot? — Igen. Egyébként leg­alább kétévente kötelező azokon a munkahelyeken a hallásvizsgálat, ahol zajos körülmények közt dolgoz*- nak. Még hozzátenném az elmondottakhoz, hogy a vé­dőfelszerelések használatá­nál elég nagy a fegyelme­zetlenség. A munkahelyi ve­zetőknek is jobban figyelni kellene erre, hiszen itt a megbetegedésen túl jelentős pénzbe kerülnek ezek a mu­lasztások. CSAK A MEGELŐZÉS A zaj nemcsak halláská­rosodást, hanem egyéb ba­jokat is okoz az emberi szervezetben. És ami lénye­ges itt: szinte észrevétle­nül. Sajnos, számos egyéb megbetegedést is előidéznek a zajok — mondja dr. Sza­kács Gábor, a Szentpéteri kapui megyei kórház fül- orr-gége osztály főorvosa. — Három fokozatot különböz­tethetünk meg; az első — úgy 40—50 decibel körül — még csupán kényelmetlen­séget okoz, a második fo­kozatban — 50 decibel fö­lött és bizonyos frekvenciá­kon — már előfordulnak vérnyomás-, gyomor- és egyéb panaszok is, míg 80 decibel körül — a magasabb frekvenciákon, jelentős ká­rosodást szenved az emberi szervezet. Éppen ezért na­gyon fontos, hogy a zajos munkahelyeken dolgozók használják a védőfelszere­léseket, mert, ha már egy­szer elér egy bizonyos stá­diumba a zaj okozta káro­sodás, nincs visszaút. A megelőzést hangsúlyoznám, hiszen jelenleg még nem rendelkezünk sem gyógysze­res, sem műtéti eljárással a süketség ellen. — A megelőzésnél mikre gondol a védőfelszerelések használatán túl? — Orvosi, technikai és üzemszervezési lehetőségek­re. Orvosi — mely egyéb­ként nagyon jól funkcionál — a szűrések, a rendszeres vizsgálatok. Azok, akik za­jos munkahelyeken dolgoz­nak, többször vesznek részt ilyeneken, fölként a kiépí­tett üzemegészségügyi háló­zatban. Ennek tudható be, hogy az utóbbi időkben nem növekedett az ilyen bete­gek száma, sőt kicsit csök­kent is. A technikai lehető­ségek sorába tartozik pél­dául a munkahelyeken a ?aÍ.f_?,I7ásofk csökkentése, izolálása, a nagy zajú be­rendezések távvezérlése, és így tovább. Persze, jól tud ja mindenki, mindez pénzbe kerül. Ám, sok esetben ap­róságokon múlnak ezek. Nem figyelünk egymásra, sőt, magunkra sem. Saját tapasztalatból tudom, hogy például a nagy forgalmú utalk mentén milyen jó zaj­csökkentő hatása van a zöldsávnak — megfelelően telepítve. , Mészáros István Ha azzal kezdeném, hogy vissza kellene állítani a csendőrség intézményét, biz­tosan azt hinnék, elment az eszem. Bár az utóbbi időben annyi mindennek a visszaál­lítása valósult meg vagy me­rült fel, hogy meglehet, e javaslat is bekerülne a re­formgépezet malmaiba. De én igazából a csend-őrség felállítását javasolnám, szó szerint. Akár önkéntes ala­pon is. Ezeknél a csendbiz­tosoknál lenne egy zajmérő készülék, egy rádió-adóvevő, egy jó erős husáng, meg egy csekkfüzet. Szép csendben járnák a körzetüket, éjjel és nappal, és mérnék a zajt. Állami és magánzajt. És szép csöndben töltögetnék ki a csekkeket ennyi meg eny- nyi büntetésről. A husáng tisztán önvédelmi célzattal működne a túl sok szabad­ságtól vagy alkoholtól meg- ittasult zajkeltőkkel szem­ben. Betakarítás, talajművelés, vetés (Folytatás az 1. oldalról) téli takarmányozásáról gon­doskodjanak. Most van az ideje a napraforgó betaka­rításának, amelyet mintegy fele részben már el is végez­tek. A feldolgozási kampány kezdetével hozzáláttak a cu­korrépa felszedéséhez, min­denekelőtt a gyár körzeté­ben, Szerencs környékén. Szedik a burgonyát. A leg­több nagyüzemben gépesí­tették ezt a folyamatot. A nagyüzemek vetésterületük mintegy negyven százaléká­ról helyezték már bizton­ságba a termést, tárolták azt a téli hónapokra. Az idő sürget — s a ked­vező időjárást kihasználva a hét végén is dolgoztak a földeken. Ez a krumpli a Bodrogközben termett. Egy kosárba 16 fér belő­le, aki mutatja Dakos Gusztáv. Cukorrépa-betakarítás a Taktaharkányi Petőfi Tsz-ben Ezen a héten fejeződik be a kazincbarcikai ifjúsági napok rendezvénysorozata. Október 6-án ünnepélyes diákavatón vesz részt Ka­zincbarcika összes, ez évben középiskolába került fiatal­ja, ekkor kerül sor annak a zászlónak az átadására is, melyet a tardonai honvéd­ség KISZ-alapszervezete adományoz a kazincbarcikai diáktanács tagjainak. A 15.30-kor kezdődő diákava­tást minden középiskolában játékos iskolabemutató kö­veti. Másnap, már reggel 8 órától folytatódnak a prog­ramok. Délelőtt játékos sportvetélkedőkre, számító- gépes találkozóra, valamint gyalog- és kerékpártúrára lehet jelentkezniük a fia­taloknak. Két fültanú egybehangzó állítása is elegendő lenne az eljárás kezdeményezésére. (Halláskárosultak kizárva.) Mindez nem máról hol­napra fogalmazódott meg bennem. Tizenhat évig for­tyogtam csukott ablak mö­gött különböző lakótelepe­ken, s két esztendeje, hogy feladva a viszonylagos ké­nyelmet, elbujdostam az Is­ten háta mögé, hogy csend, CSEND legyen végre. De itt is, ide is elér a „civilizáció”, a szupernél szuperebb rádi­ók, hangfalak, magnetofonok, s persze az idétlen ősemberi üvöltözés hangja. Persze a munkazaj is, de az értelmes munkazaj engem sosem za­vart. A kalapács, a fúró hangja kósza reménységet sugall — no, a földgyaluról már ezt nem merném jó szívvel állítani. Szerencse, hogy nincs fegy­verviselési engedélyem. Néha kedvem volna odapörkölni, bele a sztereómagnó közepé­be, elengedni egy figyelmez­tető sorozatot, imigyen je­lezvén: ember, nem vagy egyedül, ne bömböltesd a Danubius rádiót vagy a Szabad Európát! Lám, a költőt is ilyen vér­szomjas képzelgésekre ragad­tatja a csendhez való emberi jog gondolata. Persze meg­kérdezhetik, mit szóljanak akkor a forgalmas utak, re­pülőterek, gyárak közelében élők? Vajon ezek a csend­biztosok bemehetnének-e üzemeinkbe egy kis zajszint­mérésre? Lehetséges, nem vagyunk már sokan ilyen elvakult (elsüketült) csendpártiak. Ta­lán orvosi alapja is van en­nek a feltételezésnek. Immár nagykorú, gyermeknevelő polgár az első diszkónemze­dék. ök állítólag maradan­dóan halláskárosultak. És ha elképzelt csendbiztosaink is a süketek nemzedékéből ver­buválódnak? Akkor a gép méri a decibelt, de ők nein hallják. Vagyis marad az alapvető emberi jog: a füldugó. Sok esetben a szemellenző sem árt. „Tégy úgy, mintha egye­dül lennél a világon!” — nyilván ez korunk jelszava. Csak aztán ne csodálkozzék senki, ha tényleg egyedül marad. Szentmihályi Szabó Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom