Észak-Magyarország, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-04 / 237. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 193S. október 4., kedd A képernyő előtt Volt egyszer egy úrlovas - Hajnali párbeszéd A Budapesti Művészeti Hetek ünnepi bemutatóinak so­rába iktatva, két magyar tévéfilm is képernyőre került az elmúlt napákban. Időrendben előbb —i csü­törtökön — a VoZí egyszer egy úrlovas címűit láthattuk. Méhes György erdélyi magyar író írta, akinek már több művét láthattuk hazai feldolgozásban a képernyőnkön. A rendezést Szőnyi G. Sándor vállalta. A film magva tulaj­donképpen banális szerelmi történet: kisvárosi, kétgyer­mekes, nagyon vonzó küllemű szépasszony, halálosan unat­kozik szürke, hivaitalnoktípusú férje mellett, nyomasztó számára az egész családi környezet, s mint ilyenkor szinte törvényszerű, egy váratlanul megjelenő szívtipró lovag felé fordul érdeklődése, szerelme. Olyannyira, hogy érte a csa­ládját is elhagyja, ám boldogságát nem találja meg, mert gyermekeit elragadják tőle, az új férfiú, a kiváló úrlovas pedig nem éppen hűséges természetű, az asszony sorsa tra­gikusra fordul. A tévéfilm azonban nemcsak ezt a szerel­mi históriát alkarja megmutatni nekünk, hanem a társa­dalmi környezetet is, amelyben játszódik, és ennek érde­kében nem szűkíti le a történet áradását a családi szálra, bár abban is van, jó néhány töltelék-vonás, hanem felsora­koztat néhány olyan társadalmi jelenséget, amelyek a szo­cialista országok negyven esztendős életútján felbukkan­tak, s befolyásolták az egyén életének alakulását is. Ez nem lenne baj, ám a sorjázó jelenségek, noha nálunk is előadódtak, meg a szomszéd országban is, a két helyen nem egyformán jelentkeztek és hatottak, főleg pedig némi időbeli eltolódás is jelentkezik felbukkanásuk között. Kö­zelebbről: az Erdélyben élő, de a magyarországi viszonyo­kat is nagyon jól ismerő Méhes György, az erdélyi román társadalmi változások, jelenségek tapasztalatait dolgozta fel, rakta a szerelmi história köré, de úgy tűnik, Magyarország­ra átültetve azokat. Ebből pedig a filmben nem egy helyen bizonyos eltolódások születtek. Mintha az egyszerű, bár­hol és bármikor előadódó, illetve előadódható szerelmi his­tóriát társadalmi jelzésekkel úgy terhelték volna túl az al­kotók — nem tudni, az író, a dramaturg, vagy a rendező a ludas benne —, hogy egyaránt érvényesek legyenek — ráadásul egyazon időben — nálunk és Erdélyben. Ezt a társadalmi túlrajzolást nehezen bírta el az alaptörténet, ezért lett a nagyigényűnek tűnő vállalkozásból viszonylag hamar el­múló televíziós élmény, noha a nagyszámú szereplőgárda néhány tagja —• Sunyovszky Szilvia, Kiss Jenő, Csomós Mari, Koncz Gábor, Hámori Ildikó — sóikat tett érte, hogy maradandóbb művet teremtsen. Egy nappal később jelentkezett a képernyőn a másik, a Budapesti Művészeti Heteknek szánt mű. Jó későn este, amikorra a nem olimpiai közvetítést figyelő néző is na­gyon fáradt lehetett már a humoros szándékú, előző mű­sortól, meg a világpolitikai magazin negyvenöt percétől. Igaz, ez a tévéfilm, a Hajnali párbeszéd, tagadhatatlanul rétegműsornak tekinthető, ezt nem lehetett egyszerűen néz­ni, hogy be a szemünkön és a fülünkön, és kész a befoga­dás. Ehhez figyelem és együttgondolkodás kellett, de ez adta meg az értékét és örömét is. Esztergályos Károly ren­dező nem először vállalkozott sikerrel a közelmúlt klasz- szikusainak, vagy a már annak tekintendő, nemrégen el­hunyt írók műveinek televíziós átültetésére oly módon, hogy nem egyszerűen a tévéfilm nyelvére lefordította az adott művet vagy műveket, hanem azok nemes anyagát felhasz­nálva új, szuverén művet alkotott. Most Kosztolányi Dezső novelláiból született meg a Hajnali párbeszéd, az a lírai látomás, amely pénteken este pergett előttünk, s amely­ben sajátos átfogalmazásban keltek életre előttünk az író alkotta Esti Kornél történetikéi, a novellafüzér darabjai. Esztergályos kitűnően foglalta keretbe a különböző novel­lák motívumait, e keretben utaztatta, mozgatta a szereplő­ket, úsztatta egymásba a történéseket, sorjáztatta a Kosz­tolányi teremtette figurákat, híven adva vissza azok lelkét és világát. Hangulata volt ennek a tévéfilmnek, amely meg­fogott, amely úgy volt szuverén Esztergályos-alkotás, hogy közben Kosztolányihoz is hű maradt. Azt hiszem, telitalá­lat volt a legfőbb szerepet Gálffi Lászlóra bízni, de magas elismerés illeti a többieket, az igen nagyszámú szereplő- gárda tagjainak többségét is. Értékes élményt kaptunk. S bár fentebb azt írtam, hogy ez a film rétegműsor, nem a legszélesebb tömegekhez szól, mégis azt kell kérdeznem; vajon törvényszerű-e, hogy az értékek mindig nehezebben elérhető időpontban kerülnek képernyőre attól tartva, hogy sok néző esetleg nem érti? Ha meg nem is kínáljuk neki az általa frekventáltabb időben, nem is találkozhat vele, rá sem kaphat az érték ízeire. Befejeződött a tizenhárom folytatásos Front, kegyelem nélkül című NiDiK-beTi, háborús kalandfilmsorozat. Régi, rossz sémák szerint építkező, fordulatossága ellenére is unalmas, túlnyújtott munka volt, az ifjúság sem rajong­hatott érte. Túl vagyunk rajta ... Benedek Miklós Softverekkel a mezőgazdaságért A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat a Számí­tástechnikai és Ügyvitelszer­vező Vállalattal közösen há­romnapos országos tanácsko­zást rendezett a kaposvári oktatóközpontban a mező- gazdaság komplex irányítási rendszerének továbbfejlesz­téséről. A tanácskozáson — a fővárosiakon kívül — a vállalat tizenkilenc megyei igazgatóságáról 3—3 szakem­ber vett részt. A különböző modulokat, termelésirányítási programo­kat a budapesti, debreceni és kecskeméti softverházak vezetői, munkatársai ismer­tették. Megyénkből dr. Ob­zsut József, a Tokaj-hegy- aljai Állami Gazdasági Bor­kombinát közgazdásza, szá­mítástechnikai csoportjának vezetője tartott előadást. Is­mertetve az általa kifejlesz­tett matematikai-statisztikai programcsomagot, hangsú­lyozta, hogy ezzel a softver- rel korszerű felsőfokú mate­matikai számításokat lehet végezni és számottevő ered­ményeket lehet elérni a me­zőgazdaság különböző terü­letein. Szükségesnek tartja a mezőgazdaságban a számítási eljárások gépesítését, az öko­nómiai elemzés és tervezés, főleg a prognosztizálás mód­szereinek automatizálását. RafFai Kinga képei alá Miként mindnyájan tud­juk, irgalmatlanul és köz­mondásosan nehéz „fából vaskarikát” csinálni. Ellen­ben, hogy a közmondások szférájában maradjunk még egy darabig — azt is tudjuk, hogy ha a teremtő akarja, akkor a „kapanyél is elsül­het”. — Nos, Raffai Kinga valami hasonlóval kísérlete­zik. Fából csinál vaskarikát — lenge, festett kelméből szilárd, falra akasztható táb­laképet, amely cselekedetét — amennyire szokatlansága miatt megmosolyogtató lehe­tett valamikor — most any- nyira komolyan kell venni. A képek ugyanis itt függnek körülöttünk — esetleg laká­sunk falára kerülnek — s el kell ismernünk; művészet költözik velük hajlékunkba. A fából megvan tehát a vaskarika, s váratlanul a kapanyél is elsült. Raffai Kinga valami istenit művelt tehát — teremtett, alkotott, s nem mást, mint művésze­tet. Jóformán a semmiből vagy legalábbis eddig nem létezőből. Ha így fogjuk fel — és miért ne tennénk — ebiben is hasonlít ama nagy­hoz, akinek legfőbb alkotá­saként a világot tartjuk szá­mon. Hiszen Raffai Kinga is teremt, amikor alkot — sa­ját világát teremti, s ugyan­csak nem a maga számára, hanem nekünk. Nekünk, szemlélőinek vagy birtokba vevőinek, akiknek tetszik, tetszhet ez a világ, amellyel képein találkozunk. E világ befogadásához, bir­tokbavételéhez viszont meg kell ismerkednünk közelebb­ről is a képekkel, a művész­nő szándékaival, azokkal, amelyekkel megpróbálja hoz­zánk, szemlélőkhöz közelíteni képei világát. Kezdjük mind­járt azzal, amit látunk, s igyekezzünk eloszlatni egy félreértést, hogy festmények­ben gyönyörködünk. Ezek a tablók ugyanis nem festmé­nyek, hanem batikolással létrehozott képek, amelyek­kel kapcsolatban nemcsak az eredmény, hanem az eljárás, a teremtés folyamata felett is el kell némiképp töpren­genünk. A batikolás ugyanis olyan egyszerű dolog, mint a világ sok más kipróbált te­remtő eljárása — nagysze­rű is, meg bonyolult is —, de amit ugyanúgy mint mást, csak tökéletesen alkal­mazva szabad használni. A festék, a viasz és a kelme együttes felhasználásából, al­kalmazásából csak így jöhet létre értékelhető képzőmű­vészeti alkotás és csak ezek­nek az alkotóelemeknek a tökéletes együtthatása győz­het meg bennünket arról, hogy valóban művészi alko­tásokkal van dolgunk. Ha egy pillantást vetünk Raffai Kinga képeire, nem tagadhatjuk, hogy ez sikerült neki. Igencsak közel kell hajolnunk ezekhez a képek­hez, hogy a művésznő „csa­lafintaságát”, amellyel egyik művészeti eljárást — mond­juk így, műfajt — a másik­kal helyettesíti — észreve­gyük. Viszont, ha ez megtör­ténik, abban a pillanatban meg is bocsátunk neki, mert ráébredünk: nem be­csapva vagyunk képei által, hanem ellenkezőleg. Kiegé­szülünk általuk. Ráébredünk, hogy a birtokba vett, meg­szokott teremtő eljárásokon kívül mások is vannak még — az alkotáshoz kifejezőesz­közként szinte végtelenül felhasználhatók. Egy apró, de semmiképpen sem jelen­téktelen lépéssel közelebb kerülünk ezáltal a világ alaposabb megismeréséhez — elsősorban természetesen annak a világnak a megis­meréséhez, amely a művész­nő képein tükröződik. Ez a világ pedig igencsak ismerős, legfeljebb nem min­dig fedeztük fel eredetijében a megörökítésre, felmutatásra érdemeset. Egy bohóc, egy már-már emberarcú macska, egy szomorú tekintetű, ked­ves arcú öregasszony, a fel­röppenő házak, kavargó ágak és felszálló madarak, mind­nyájunk gyermekkori emlé­keiből szárnyra kelhetnének, ha lenne aki felröppentse őket. Raffai Kinga ezt teszi. Képzeletünk e sokszor elma­radó benépesítéséhez segíte­nek hozzá körülöttünk függő képei. Akármelyik fölé ha­jolunk, akármelyiken kuta­kodik kapaszkodókat keresve tekintetünk, itt is, ott is ma­gunkat véljük felfedezni raj­tuk. Vagy emlékeinket. Mai és elmúlt világunk víztükör- hullámzását látjuk, amelyet elmosódottá fodroznak a be- léhulló életkavicsok, de ame­lyek ezeknek az alkotások­nak a hatására, élesre rajzo­lódva, újra előtűnnek. — Mármint az élmények, a megélt emlékek, amelyekből magunk is építve vagyunk, akárcsak ezek a képek. Gyöngyösi Gábor (Raffai Kinga kiállítása október 10-ig tekinthető meg a sá­toraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központ kiállító­termében.) MŰSOROK rádió KOSSUTH: 11.20: Társalgó. — 0.44: Az Uppsala i Egyetem fér­fikara énekel. — 10.05: Kap­csoljuk a Nyíregyházi Körzeti Stúdiót. — 10.25: Klasszikus mu­zsika az NDK Rádió felvételei­ből. — M.04: Lehoczky Éva operett- és daljáték-felvételei­ből. — 11.25: Rózsa Sándor. Mó­ricz Zsigmond regénye rádióra alkalmazva. — 12.45: Intermik­rofon. — 13.00: Klasszikusok délidében. — 1*4.10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi taná­csok. — 14.30: Dzsesszmelódiák. — l(5.00: Zsebrádiószínház. Ma­gyarosan. — 15.20: Nemzetközi gyermekkórusverseny Magyar- országon. — 15.40; Poggyász. — 10.05: Négy magyar tánc. — 10.20: Test-őrségen. — 17.00: Védtelenül? — 17.30: Jascha Heifetz hegedül. — 17.45: A Szabó család. — 19.15: ............mert h ogy mutassa az az utat, ki nem járt azon . . .” Portréműsor. — 20.05; Sanzonslágerek. — 21.00: Arturo Toscanini vezényel. — 22.00: Hírvilág. ■— 22.30: Falvai Sándor és Keveházi Gyöngyi zongorázik. — 23.30 : Operarész­letek. PETŐFI: «.05: Slágermúzeum. 8.50: Külpolitikai figyelő. — 9.05: Napközben. — 12.00: Vi­dám apróságok. Szvit. — 12.30: Nóták. — 13.05: Popzene szte­reóban. — 14.00: Tea hármas­ban. — 14.50: Maximális sebes­ség nincs... — 15.05: Verbun­kosok. — 15.20: Könyvről köny­vért. — 15.30: Csúcsforgalom. — 17.30; Tárcsázz! — 18.40: Gra­mofonsztárok. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00: Az Álla­mi Népi Együttes felvételeiből. — 20.42: Valami történt. Joseph Heller regénye rádióra alkal­mazva. — 21.05: Háló. — 22.00: Magnóról magnóra. — 22.40: Bernd Weikl énekel. — 23.10: A mai dzsessz. — 23.50: Kovács Kriszta és Szakácsi Sándor éne­kel. BARTÖK: 9.08: Nagy mesterek kamarazenéjéből. — 10.30: Di­ákfélóra. — H.00: Vedel; III. koncert. — 11.17: Zenekari mu­zsika. — 12.30: Országos rézfú­vós kamarazenei verseny. —> 13.05: Feljegyzések a kézelőn. Mihail Bulgakov életéből és mü­veiből. — 14.04: Bizet: Carmen. Opera. — Közben 15.48: Köröt­tem a világ. Versek. — 15.56: Az operaközvetítés folytatása. — 17.00: Diákfélóra. — 17.30: Poggyász. — 17.50: Magyar ze­neszerzők. — 18.30: A Magyar Rádió szerbhorvát nyelvű nem­zetiségi műsora. — 19.05: A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora. — 19.35: Vivaldi: Hat hegedűverseny. — 20.54: Zeneközeiben a magnó­sok. — 21.54: Weber operáiból. — 22.29: A küszöbön. Turgenyev regénye rádióra alkalmazva. MISKOLCI STÜDIÖ (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Bor­sod, Heves és Nógrád megyé­ből. Reklám. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Pódium. Ze­nés riportmüsor. Szerkesztő: Beély Katalin. — Döntött a bí­róság. Dr. Tímár László előadá­sa. — 18.00—I8.i5: Észak-magyar­országi krónika. Reklám. — 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzc- cs. televízió 1. MŰSOR: (1.53• Tévétorna. — 0.00: Képújság. -I 0.05: Tevcte- ka. — 10.20: Mamcserov Fri­gyes: .,S. kapitány”. Tévefllm. — 11.45: Mozgató. — 11.55: Kép­újság. _ 10.30: Hírek. — 15-35: Három nap tévéműsora. 16.45: Kézenfogva. — 10.50: Sorstár­sak. Rehabilitációs műsor. — 17.10: Kuckó. — 17.40: Reklám. — 17.45: Egy szó mint száz. — 18.25: Reklám. — 18.35: Torna. — 18.40: Nils Holgersson ka­landjai. — 19.05: Esti mese. — 19.25: Reklám. — 19-30: Híradó. — 20.00; Reklám. — 20.05: A folyók nem állnak meg. S/8. rész. — 20.55: Stúdió ’88. — 21.40: Reklám. — 21.45: Felkí­nálom — népgazdasági haszno­sításra. — 22.43 : Híradó. io.uu. 18.05: Hírek román nyelven. - 18.10- Kalandozások a zenetör­ténetben. — 18-50: Sakk-matt. - 19.10: A folyók nem állnak meg. 7. rész. — 20.00: Képújság _ 20.05: Három dallam. Batto- nyat románok. — 21.03: Híradó _ 21.20: Betűreklám. _ of 5? segélykiáltás. Bolgár film - 23.05: Képújság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 9.25: Tv-játék. — 10.30: Sportvisszhangok. — 11.40: Tévébörze. — 15.55: Objektív — magazin. — 18.25: Ipari tanu­lóknak. — 10.55: A nap percei. — 17.05: Művelődési sorozat. — 17.35: Koncert — fúvószene. — 18.05: A telefonokról. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Távlatok — magazin. — 19.30: Híradó. — 20.nó: Jclcyll doktor és Hyde úr. Szovjet film. — 21.30: Menekül­tek. Dokumcntumfilm. — 22.00: Musica Viva. Magazin. mozi BEKE: Gyilkos robotok. Szí­nes, amerikai tudományos­fantasztikus film. Kiemelt 1. helyár! 14 év! Kezdés: mo és Í12 órakor. — Légy bátor és erős. Mb. színes kanadai film. Felemelt helyár! 1G cv! Kezdés: 3, nG órakor. — Asszonyok ösz- szeesküvésc. Színes olasz—ame­rikai bűnügyi film. Kiemelt 1. helyár! 1G év! Kezdés: f8 óra­kor. — BÉKE KAMARA: En a vízilovakkal vagyok. Mb. színes olasz vígjáték. Kiemelt 1. hely­ár! Kezdés: f4, és fG órakor. — BÉKE VIDEO: Szemet sze­mért. Színes feliratos amerikai bűnügyi film. Kezdés: 9, 11 és 18 órakor. — KOSSUTH: Táma­dás a Krull bolygó elleti. Mb. színes amerikai kalandfilm. Ki­emelt 1. helyár! 14 év! Kezdés: 9 és ti órakor. — Asszonyok összeesküvése. Színes olasz—ame­rikai bűnügyi film. Kiemelt 1. helyár! ig év! Kezdés: í3, hns, 7 cs 9 órakor. — HEVESY IVÁN; A buharai festő. Színes szovjet életrajzfilm. Kezdés: 15 órakor. — A Bcvoriy Hills-i zsaru. Mb. színes amerikai kri­mi. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés; 17 órakor. — HEVESY KALAND,FILM: Biztos halál. Színes japán film. Felemelt helyár! Kezdés: f3 és 19 órakor. — HEVESY VIDEO: A halál ke­ze. Színes feliratos hongkongi kalandfilm. Kezdés; fio és fis órakor. — TÁNCSICS: Feltámad a Vadnyugat. Mb. színes ameri­kai kaland film. év! Felemelt helyár! Kezdés: 15 és f7 óra­kor. — TÁNCSICS KAMARA: A bolygó neve: Halál. Színes amerikai tudományos-fantaszti­kus film. 1G év! Kiemelt 2. hely­ár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — TÁNCSICS VIDEO: Kés a kéz­ben. Színes feliratos francia krimi. 10 év! Kezdés: 13, Í5 és Í7 órakor. — FÁKLYA: Gonosz­tevők társasága. Mb. színes francia vígjáték. Felemelt hely­ár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — FAKLYA KAMARA: Asztal öt személyre. Mb. színes amerikai film. Kiemelt 1. hélyári Kez­dés: f5 órakor. — FAKLYA VIDEO: A nagyfönök. Színes hongkongi karatefilm. Kezdés: f3 és f7 órakor. — NEHÉZIPA­RI MŰSZAKI EGYETEM: Tltá- nia, Titánia. avagy a dublőrök éjszakája I—II. Színes magyar film. Dupla helyár! ig év! Kez­dés 5 órakor. — VASAS: Jú- dás-hadmüvelel. Mb. színes trancia kalandfilm. 14 év! Fel­emelt helyár! Kezdés: f5 óra­kor. — Krokodil Dundee. Színes ausztrál vígjáték. Kiemelt 1. hely ár! Kezdés: f7 órakor. — SZIRMA, RADNÓTI; A meny­asszony gyönyörű volt. Színes magyar—olasz film. 44 év! Kez­dés: fG órakor. — KAZINCBAR­CIKA, BÉKE: Aladdin. Mb. szí­nes olasz kalandfilm. Kiemelt 2. helyár! Kezdés: 4. G órakor. — MEZŐKÖVESEI. PETŐFI: Miss Arizona. Színes magyar—olasz film. Felemelt helyár! Kezdés: G es n órakor. — SÁROSPATAK, RÁKÓCZI: Kémek a sasfészek­ben I—II. Mb. színes angol há­borús kalandfilm. Dupla hely­ár! 14 év! Kezdés: 15 és Í9 óra­kor. — S.-ŰJHELY, BÉKE: A dzsungel könyve. Mb. színes amerikai rajzíilm. Kezdés: 5 órakor. — A szakasz. Színes amerikai háborús dráma. IG cv! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 7 órakor. — ÖZD, KOSSUTH: Aranyesö Yuccában. Mb. színes olasz kalandfilm. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: cg órakor. — SZERENCS, RÁKÓCZI: Nézz kö­rül! Színes szovjet film. 14 év! Kezdés: G órakor. — EDELÉNY. MÁJUS "1. Híd a Kvvai folyón I—II. színes angol film. 14 év! Dupla felemelt helyár! Kezdés­re órakor. — ENCS. VÖRÖS CSILLAG: Hannah és nővérei. Mb. színes amerikai filmvígjá- tek. H év! Felemelt helyűn Kezdés: 6 órakor. RÖNAI VIDEOMOZI CONAN, A BARBAR Amerikai történelmi horrorfilm Fsz: Arnold Schwarzenegger 18 éven felülieknek! Kezdés: 15, 17 és 19 óra A klubhelyiségben. Nagy értékű számítástechnikai berendezések tárolása céljából JÓL ZÁRHATÓ, BIZTONSÁGOS (éjszaka is őrzött), legalább 30-40 m3 alapterületű (egy, vagy több helyiségből álló) SZÁRAZ, fűtött raktárhelyiséget bérelnénk lehetőség szerint a DVTK-stadion, vagy a Killián városrész közelében. Telefon: 52-551. MH-158 043

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom