Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-08 / 215. szám
1988. szeptember 8., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Miskolc belvárosában épül és átalakulóban van az úgynevezett Tulipán-tömb. A lerobbantott tégi háx helyére már megépült a tetszetős formájú, négyszintes lakóház. A tömb Munkácsy utcai szárnyán mór kész, szépre lestett épüfetszárny is látható. Fojtán László felvételei Mini acélmű Ózdon? fl szerkezetátalakítást végig kell vinni! Beszélgetés a kohászati miniszteri biztossal A magyar vaskohászat ügye hosszú ideje nem tud lekerülni az újságok hasábjairól, s valószínű, így lesz ez még évekig. A szerkezet- átalakítás nem megy egyik napról a másikra, még akkor sem, ha radikális és gyors gyógymódot „találtak ki” a kohászat talpraállítására. A „receptet” — amelyet részletesen mi is közöltünk, s amelyről a megyei párt-végrehajtóbizottság is állást foglalt — dr. Bányai Miklós miniszteri biztos írta. Tegnap vele beszélgettünk: — Az ön szerkezetátalakítási koncepciója a borsodi — de főleg az ózdi — kohászok körében nagy vihart kavart. Ózdon sérelmezik — elsősorban a munkások ■‘rrj: hogy I nem állt eléjük véleményével, nem tájékoztatta őket közvetlenül. Miért? Talán félt? — Szó sincsen félelemről, hiszen a munkámat rögtön úgy kezdtem, hogy az érintett összes vállalatot végiglátogattam, pont abból a célból, hogy megfelelő személyes benyomást szerezzek. Ez természetesen még a munka kezdetekor volt, június közepe táján. Azután is megfordultam Ózdon, de úgy tartottam helyesnek, hogy a koncepciónak az ózdiakat érintő részét ne egy szélesebb kollektívával, hanem a vállalat vezetőivel vitassam meg. A koncepció kialakítása az ózdi vezetőkkel közösen történt. Ez nemcsak adatszolgáltatás volt részükről, hanem egy intenzív, kétirányú munka. Tény, a koncepció az Ózdi Kohászati Üzemeket érinti legérzékenyebben — hiszen gyakorlatilag minden metallurgiai fázis megszűnne ott az évtizedforduló után —, de azt meg kell érteni nekik is, hogy bár meghallgattuk véleményüket, eltérő álláspontjukat, de a végső szót mi mondtuk ki. Ózd, fejlesztési elképzeléseit nem tudta elfogadtatni, nemcsak velünk, hanem a tárcaközi bizottság ülését követő egyeztetéseken sem. Egyébként ez a tervezet nem úgy alakult ki, hogy néhány ember kimunkálta, hanem elég sok lépcsőn átment, minisztériumon belül és kívül egyaránt. Az ózdiaknak abban igazuk van, ha csírájában ismerték volna a koncepciót, akkor azonnal tiltakozhattak volna, s nem a kiérlelt változat után emelték volna fel szavukat. Ám szerintem az alkotói szabadságba belefér, hogy kit vonunk be a munkába, s kit nem ... — Egyébként mit szól az ózdiak javaslatához? — Melyik javaslathoz? — Ahhoz, hogy ott is megmaradna a kohászat, továbbra is lenne . acélgyártás ... — Csak azért kérdeztem vissza, mert érzékeltetni szeretném, hogy tulajdonképpen két-három hetente alakult ki egy variáns. Az ózdiak egyik javaslata az volt, hogy az acélgyártás megszűnése helyett, azt fejleszteni kellene náluk. Ezzel a Terv- gazdasági Bizottság április végi döntésének mondanának ellent. Én kaptam egy feladatot, amelyhez bizonyos alapfeltételeket szabtak. Ebben meghatározták, hogy a magyar acéltermelést döntően a belföldi igények kielégítésére kell alapozni, a veszteséges termékek gyártását, a gazdaságtalan exportot erőteljesen vissza kell szorítani. Az acéltermelést illetően 2,5—3 millió tonnában állapították meg a felső határt a mostani 3,6 millió tonnával szemben. Magyarországnak elég ennyi. Most egy olyan elképzelést, amely ellentmond ennek — az ózdi acélgyártás fejlesztése esetén ehhez évente 600 ezer tonna jönne — támogatni nem lehet. Mi olyan feladatot kaptunk, amelynek peremfeltételeit a TGB szabta meg, s nem az Ózdi Kohászati Üzemek. Egyébként az ózdiak felvetéseinek vizsgálata folyik, elképzelhető az is, hogy perspektivikusan mégis lesz Ózdon metallurgiai fázis ... — Tehát reménykedhetnek még?... — Nem abban, hogy ezt a koncepciót nem kell végrehajtani. A távlatot tekintve, azonban elképzelhető — s ezt nem érzem ellentmondónak a koncepcióval —, hogy például az RDH mellé, kiegészítésképp kerüljön ki egy mini acélmű, s egy kitelepített folyamatos acélöntőmű. Ám kizárólag az RDH igényeinek kielégítésére... De csak 1992 után. Ez azonban a koncepciót nem befolyásolja ... — A magyar vaskohászatot a magyar gazdaság állatorvosi lovának tartják. Mi a garancia arra, hogy a két beteg kohászati üzem — Ózd és Diósgyőr — és a hasonlóan súlyos gondokkal küzdő Kohászati Alapanyag-előkészítő Vállalat ösz- szevonásával egy egészséges kohászat születik? Miért ragaszkodik ehhez az elképzeléséhez? — Ez nem az én személyes ragaszkodásomnak a függvénye. Úgy gondolom, hogy alapvető a közös eredményesség megteremtése, erre garanciát csak az összevonás adhat. Egyébként nem tartok kizártnak más szervezeti formát, de állítom, ez a legjobb az adott esetben, a szerkezetátalakítást eredményesen csak így lehet véghezvinni. Az ipari miniszter mondja majd ki a végső szót... Ehhez még any- nyit: minél lazább új szerkezeti forma jön létre, annál nagyobb a veszély. a visszarendeződésre... És ha marad minden a régiben, az senkinek sem lenne jó ... Megújuló gazdaság — megújuló pártmunka Beszélgetés Barát Györggyel, a Miskolci Szolgáltatóipari Pártbizottság titkárával Rövid időn belül három fórumon (vb-ülés, titkári értekezlet, pb-ülés) foglalkozott a Miskolci Szolgáltató- ipari Pártbizottság a hatáskörébe tartozó vállalatok társadalmi-gazdasági kibontakozási programjának megvalósulásával, ezen belül a vállalatok ez évi, eddigi gazdasági teljesítményeivel. Ám ugyanígy napi feladata a pártbizottságnak a pártmunka megújítása, korszerűsítése. Barát György titkártól elsőként azt kérdeztük: a jelenlegi körülmények között hogyan prosperáltak a hatáskörükbe tartozó szolgáltató, építőipari, ipari vállalatok? — Pártszervezeteink mindenütt kidolgozták a saját társadalmi-gazdasági kibontakozási programjaikat, amelyek a gazdasági vezetés kibontakozási programjai alapjául is szolgáltak. De például a Termolux Ipari Szolgáltató Vállalatnál a párt- és a gazdasági vezetés közös programot dolgozott ki. Ezek azóta is a végrehajtandó feladatok legfontosabb dokumentumai, amelyek azonban nem valamiféle merev elképzelések, hiszen nem egy helyen igazították és igazítják azokat a napi körülményekhez. Annál is inkább, mivel igen gyorsan változik körülöttünk a világ. Hogy csak egyetlen példát mondjak: a legutóbbi üzemanyag-áremelés miatt nemigen hajthatók végre a tervezett anyag- és energiamegtakarítási tervek. A Miskolci Közlekedési Vállalatnál például négy-öt millió forint plusz költséget jelent csak az idén az üzemanyagáremelés, s ezt valamiféle módon ki kell gazdálkod-i niuk. — Egy gazdasági egység tevékenységének mai megítélésénél elsődleges az eredményesség. Erről mi a párt- bizottság megállapítása? — Vállalataink zöme eredményesen gazdálkodik. Mindössze két vállalat — a Patyolatról és a hejőcsabai autójavítóról van szó — veszteséges első félévi eredményei alapján. Ez nem kis dolog, hiszen a legtöbb vállalatnál jelentős szerkezetátalakítási törekvések valósulnak meg, amelyek hozhatnak azonnali eredményt, de okozhatnak ideiglenes nehézségeket is. Nehéz helyzetbe került például a Borsod Megyei Építőanyag-ipari Vállalat amiatt, hogy a kohászat a korábbinál lényegesen kevesebb dolomitra tart igényt, s hogy a kerámiatermékeik értékesítése nehézségekbe ütközik, a fizetésképes kereslet csökkent. Más vállalatok, mint például az Avas Bútorgyár, a piaci igényekhez való még jobb alkalmazkodással próbál talpon maradni. Vagy említhetem a Borsodi Nyomdát, ahol felismerték a könyvgyártásban rejlő lehetőségeket. A Miskolcterv és a Borsodterv is rendeléshiányokkal küzdött, hitelfelvételre kényszerült. Építőipari vállalataink jövedelmezősége pedig a szabályozóváltozások miatt jelentősen visszaesett. Vala- mennyiüknél igen nagy erőfeszítésekre volt és van szükség, hogy végül is nyereségesek legyenek. Ezzel is magyarázható, hogy az építőipari vállalatoknál javult a vállalkozói munka, egyre inkább betörnek — például a Miskolci Építőipari Vállalat — a lakossági önerős kivitelezések területére is. — Hogyan alakult a helyzet a kommunális és lakossági szolgáltatásokat végző vállalatoknál? — Biztatóan, összességében a szolgáltatások színvonala nem romlott, sőt, néhány területen kifejezetten javult. Sokat jelez az is, hogy a panaszok száma —» ami egyféle mérce a szolgáltató vállalatok tevékenységét megítélendő — nem nőtt. Most azon kell fáradozni, hogy a két veszteséges szolgáltató vállalat is nyereségessé váljék. Ennek érdekében a Miskolci Autójavító Kisvállalatnál pártbizottságunk komplex vizsgálatot végez a politikai és gazdasági munka megerősítése, illetve a hiányosságok feltárása céljából. — Mennyiben tudják segíteni a vállalatok pártszervezetei a gazdaságpolitikai munkát? — A pártszervezetek munkájának középpontjában a vállalati kibontakozási programok végrehajtásának ellenőrzése állt. Tapasztalunk új módszereket, ám ugyanakkor bizonytalanságot, a még mindig „felülről jövő” feladatmeghatározásokra várakozást is. Helyenként fellelhető ideológiai és szakmai bizonytalanság. Emiatt késik az új, kívánatos munkamódszerek kialakulása. Helyenként nem jól értelmezik az új fogalmakat, gazdaságpolitikai feladatainkat, lehetőségeinket. Ennek következménye a határozatlanság, a bizonytalanság, a tanácsta- laság. Sokat ront a politikai hangulaton az életszínvonal tervezettől nagyobb mértékű csökkenése, az infláció fel- gyorsulásától való félelem, az egyre nehezebb megélhetési lehetőség, az áruellátás hiányossága, az egyes emberek anyagi helyzete közötti erős differenciálódás vagy például az elhelyezkedési lehetőségek romlása, a munkanélküliség veszélye. Párt- szervezeteinknek* azonban ebben a nehéz helyzetben is meg kell találniuk az érveket a helyi feladatok megoldására való mozgósításra, mégha minden eddiginél több ütközést vállalva kell is erősíteniük önmagukban és másokban a pártba vetett hitet. Ez új stílusú pártmunkát igényel minden szinten. — Ehhez kapcsolódik területükön a ! pártirányítás átszervezése is? — Így is mondható. A Központi Bizottság határozata számunkra is előírja, hogy térjünk át az egytestü- letes pártbizottsági irányítási formára. Ez azt jelenti, hogy megszűnik a végrehajtó bizottság, s küldöttértekezleten egy új pártbizottságot' hozunk létre. Ennek szervezeti és politikai feladataira intézkedési tervet fogadtunk el, amelynek végrehajtása megkezdődött. Nyikes Imre — Hírül adtúk a közelmúltban, hogy az első félév eredményeit tekintve Ózd és Diósgyőr is nyereséges eddig. Ehhez mit szól? — A féléves adatok egy csomó dolgot mindig figyelmen kívül hagynak, jó pár költségtényezőt jelentő tétel csak az év végi mérleg kimunkálásakor kerül felszínre. Ez szabályszerű. Mind a két vállalatnál azonban akadnak olyan tételek, amelyek ezt a nyereséget negatív irányba fogják befolyásolni. A nyereség maga nem változtat azon a tényen, hogy párhuzamos, kihasználatlan kapacitások vannak. A józan ész azt diktálja, hogy ezeket meg kell szüntetni, még akkor is, ha papíron nagyon szép nyereséget mutat mind a két cég. — Az tehát eldöntött dolog, hogy január elseje után valamilyen új szervezeti formában működnek tovább a borsodi kohászatok? Ki viszi végig az ön, illetve a tárcaközi bizottság által kidolgozott koncepciót? — Az ipari miniszter dönt a személyi kérdésekről. Nekem egyébként más feladatom van. Ma ... Illésy Sándoir
