Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-08 / 215. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1988. szeptember 8., csütörtök Filmlevél Miss Arizona Az újságírók nemzetközi szolidaritási napján Mus Focikra emlékezünk MŰSOROK Az Arizona mulató foga­lom volt a harmincas éve'k második felében Budapes­ten. S az volt a negyvenes évek elején is. Világhíressé- gek keresték fel, ha Buda­pesten jártak, a hazai nagy­pénzű aranyifjúság, a birto­kos és pénzarisztokráda szórakozóhelye volt. Megle­hetősen szűk kör látogathat­ta, az átlagpolgár legfeljebb a lapok pletykarovataiból is­merhette. Ennek tulajdono­sa volt Rózsnyai Sándor, felesége pedig egy Mid ne­vű táncosnő, aki Miss Ari­zona néven lett a lokál csil­laga. E bárról legendák ke­ringtek már életében is, a felszabadulás után meg el­felejtettük. Volt egyéb dol­gunk is. Helyén különféle intézmények váltogatták egymást, most a Thalia Színház működik benne. Az utóbbi évtizedekben kezdtek feléledni az Arizo­nával kapcsolatos emlékek, nagyrészt legendák, megszü­lettek az emlékező írások, sőt színházi produkció is, majd végül Fedor Ágnes, Sándor Pál és Molnár Gál Péter ötletéből Alfredo Gia- netti és Sándor Pál filmfor­gatókönyvet írt belőlük, ami­nek alapján Sándor Pál ma­gyar-olasz koprodukcióban — Ragályi Elemér operatőrt közreműködésével és Ar­mando Trovajoli zenéjével — filmet rendezett, amit mától láthat a nagyközön­ség a hazai premiermozik- bán. S láthatja a két leg­főbb szerepben Marcello Mastroiannit, meg Hanna Schygullát, a további sze­repekben meg még igen sok külföldi és hazai színészt. A film története jóval Rozsnyaiék Arizona-históriá- ja előtt kezdődik, amikor az első világháború után a fe­hér különítményesek meg­ölnek egy öreg, gazdag em­bert, bizonyos Stein nevűt, akinél sok gyémántot sej­tenék. Felesége nagyon ifjú, s meglehetősen könnyű er­kölcsű, aki ezek után a gyer­mekével — noha vaLlási, származási okok miatt neki nem kell félnie — külföldre menekül. Eközben kerül össze Rózsnyai val, a félig olasz, félig magyarországi zsidó származású zenésszel. Szükségtelen elmesélni a film részleteit, a kis család olaszországi hányódásait, az asszony kilengéseit, egyebe­ket. A lényeges egy véletlen, amelynek során megtalálják azokat a gyémántokat, ame­lyekért Steint a különítmé­nyesek megölték. E kincs lett az alapja a mulató megvásárlásának és az egész Arizona-legendának. Marcello Mastroianni és Hanna Schygulla, a film két legfőbb szereplője az utolsó kockákon Sándor Pál, noha idősíkok keverése nélkül, kronolo­gikus sorrendben adja elő a történetet, az helyenként mégis kuszának érződik. A fentebb vázolt előzményeket meglehetősen szűkszavúan vezeti fel, mintha csak úgy mellesleg akarná tájékoztat­ni a nézőt, ki is az a .két ember, akié az Arizona, honnan jöttek, hogyan let­tek azzá, amivé lettek. Meg­ismerhetjük a későbbi mu­latót, annak estéit és a tu­lajdonos-házaspár életének fordulatait, ám ami a mula­tón kívüli társadalmat illé- ti, abból nagyon-nagyon ke­vés értesülés szűrődött be a történetbe. Nem zárta ki Sándor Pál hermetikusan ,a külvilágot, nem is nagyon lehetett volna, hiszen az áb­rázolt időszak — a harmin­cas évek közepétől' 1944 vé­géig — sajnálatosan tele volt súlyos, történelemfordí- tó eseményekkel, ám mar­kánsabban csak a film utolsó ötödében süvít be a mulatóba, illetve Rozsnyai­ék életébe a történelem hi­deg szele. Igen, Rozsnyaiék életébe, mert a történet nem a mulatóé, hanem a házas­páré. Ha a rendező kitágí­totta volna a kört, a híres lokál élete alkalmas lett volna akár a történelem egy sajátos szeletének ábrázolá­sára, így viszont a Miss Ari­zona, a film magántörténe­lemmé szűkült. (A rendező a történelemre utalást né­hány esetben évszámok jel­zésével erősítette fel.) Ter­mészetesen nem lehetett ki­kapcsolni a háborút és a történelmet, Rozsnyait is el­érte a zsidóüldözés, s itt erősíti fel a film a legen­dát : felesége a deportáló vo­natból kimenti; de nem hall­gatja el a másik híresztelt változatot sem, amely sze­rint a férfi haláltáborban elpusztult, az asszony meg egy napon beült egy autóba, és eltűnt.- Beszélik azt i«, hogy később Amerikában bukkantak fel. A film utol­só kockáin a felszabadulást követően a rommá lett mu­latóban találkozik a férj és a feleség. Mindez persze legenda, az Arizona nem tá­madt fel, Rozsnyaiákat sen­ki sem látta azóta ... Az Arizonáról sokat be­széltek életében is, mint •fentebb írtam. Titkok vették körül. Állítólag kémek ta­nyája is volt. Mindenképpen a régi úri világ egyik jel­legzetessége. A filmalkotó' azonban elsősorban a házas­pár érdekelte. De vajon a néző is beéri ennyivel? A közeljövőben eldől... Benedek Miklós Szülőhazájában, Cseh­szlovákiában ezen a na­pon, szeptember 8-án, mártírhalálának évfordu­lóján hirdetik ki az újság­íróknak kiírt pályázat eredményeit. Julius Fucík évfordulóját jelölte ki a nemzetközi sajtó a béke és a szolidaritás napjá­nak. Emlékező cikkünket Tibor Krinicky, Kassán megjelenő testvérlapunk, a Vychodoslovenské Novi- ny szerkesztője írta. * Az újságírás soha nem volt nyugalmas pálya. Az állan­dóan változó valóság feltá­rása, bemutatása, az igaz­ság szenvedélyes keresése folytonos idegi-szellemi ké­szenlétet feltételez. Ezzel is magyarázható, hogy az új­ságírók átlagéletkora azonos a bányászokéval. De vannak korok, amikor az újságírás ténylegesen életveszélyt, a szó szoros és átvitt értelmé­ben is a „frontvonalat” je­lenti, amikor az igazság ki­mondását halállal torolja meg az önkényuralom. Ilyen­kor ez a kimondottan civil pálya hősöket ad a történet­iemnek. Julius Fucík a cseh író, publicista, irodalomtör­ténész is „oly korban” élt, Radnóti és Federico García Lorca kortársaként, amikor becsületes írástudó nem te­hette meg, hogy hallgat, hogy ne tiltakozzon. 1903- ban született Prágában. A gimnázium elvégzése után irodalomtudományt hallgatott a nagy hírű Károly Egyete­men, de — mint oly sok kortársa — korán bekapcso­lódik a munkásmozgalomba is. Ifjúságának évtizedei — a húszas-harmincas évek — egész Európában válságokkal terhesek. A baloldaliság, a marxizmus, a szocializmus eszméi jelentik a reménysé­get, a jövő ígéretét. Prága, amely évszázadok óta Euró­pa egyik szellemi központja, századunk első évtizedeiben élen jár a művészeti avant­gárd és a politikai baloldal mozgalmaiban. A fiatal, még diák Julius Fucík lelkesen és nagy tehetséggel veti bele magát ezekbe a mozgalmak­ba. Nemcsak ír (irodalmi és színházi kritikákat) a külön­böző lapokba, de 1928-ban professzora, F. X. Salda rá­bízza lapja, a Tvorba szer­kesztését is. Ez Fucík irá­nyításával hamarosan a kommunista párt kultúrpo­litikai orgánumává válik. 1938-ig szerkeszti a lapot, de közben, 1929-től bekapcsoló­dik a párt politikai lapja: a Rudé právö munkájába is. Két évig (1934—36) a Szov­jetunióból tudósítja a lapot. Jó a kapcsolata a Sarló moz­galommal, a magyar balol­dali értelmiséggel. 1931. szeptember 29-én ő képvisel­te a Sarló kongresszusán a cseh kommunista ifjúságot. A fordulatot 1938, a mün­cheni paktum hozza Cseh­szlovákia, Európa és Julius Fucík életébe is. Európa ha­talmai tétlenül nézik, tűrik, hogy Hitler lerohanja a pol­gári Csehszlovák Köztársasá­got, területeket csatoljon el tőle, illetve protektorátusok­ra szabdalja föl az országot. A fasizmus térhódítása vég­zetes a cseh baloldalra is. A kommunista pártot betiltják, Julius Fucík is illegalitásba vonul. De még így, bujkálva sem adja föl hivatását. ír, s egyszerre több lapot is szer­keszt. Fiatal kora ellenére is nagy tekintélye van. Vitái­ban a dogmatizmus és sema­tizmus túlzásaitól, egyolda­lúságaitól óvja a fiatal pro­letár irodalmat, messze elő­re mutatva, mindmáig érvé­nyes gondolatokat fejt ki. Nem véletlen, hogy könyvei, cikkei, amelyek többsége csak halála után jelenik meg, óriási hatással voltak nemcsak a csehszlovák iro­dalomra, közgondolkodásra. Legismertebb munkája, vég­rendelete az Üzenet az élők­nek, Mert noha 1942-ben le­tartóztatja a Gestapo (1943. szeptember 8-án kivégzik a Berlin melletti Plötzensee- ben), az írást haláláig nem hagyja abba. A már említett börtönnaplója, valamint a Riport az akasztófa alól meg­rendítő vallomás és hitval­lás az életöröm és az eszme mellett. Szerzője méltán lett világhírű. Már a negyvenes években 75 nyelvre lefordí­tották. 1950-ben in memóri­ám a Nemzetközi Békedijjal, hazájában pedig a nemzeti hős címmel tüntették ki. Legfőbb munkáit korán le­fordították magyarra is. Ér­demes elővenni őket, meg­rendítő és lelkesítő olvasmá­nyok. rádió KOSSUTH: 8.30: „Csak szere­lem”. — 0.15: Labirintus. — 0.30: Vicclapokban írták. — 10.05: Diákfélóra. — 10.35: Nép­zene. — 11.00: Operafelvételek. — 11.20: A hetedik udvar. No­vella. — 12.45: Válaszolunk hall­gatóinknak. — 13.00: Klassziku­sok délidőben. — 14.10: A ma­gyar nyelv századai. — 14.25: Zenei Tükör. — 15.00: Irodalmi magazin. — 16.05: Farkas Fe­renc műveiből. — 16.20: Furfan­gos történet. Hangjáték. — 17.00: A KNDK nemzeti ünne­pén. — 17.30: Vállalkozók a tu­dományban. — 18.00: Kritiku­sok fóruma. — 10.38: A rádió­rendezés történetéből. — 20.30: Korkóstoló. — 21.00: Diszkoté- ka. — 22.00: Hírvilág. — 22.30: Kórusmuzsika. — 23.00: A dzsessz világa. PETŐFI: 8.05: Nóták. — 8.20: A Szabó család. — 0.05: Nap­közben. — 12.10: Erdélyi nép­dalok. — 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből. — 13.05: Nosztalgia­hullám. — 14.00: Sátán, ördög, boszorkány. 3. rész. — 15.10: Operaslágerek. — 15.45: Tör­vénykönyv. — 16.00: Salgóbá­nya ’88. 1. rész. — 16.30: Nó­ták. — 17.05: Halló, Richard Claydermann! — 17.30: Táskará­dió. — 18.30: Slágerlista. — 10.05: operettekből. — 20.00: A Poptarisznya dalaiból. — 21.05: Mesék a lépcsőn. — 22.17: Countryvilág. — 23.10: Az U2- együttes összes nagylemeze. 2. rész. BARTÓK: 0.08: Kamarazene. — 10.37: Sztravinszkij: Szimfó­nia C-ben. — 11.31: Vivaldi: Ti­tus Manlius. Hl. felvonás. — 13.05: A rádiórendezés történe­téből. — 13.53: Oj felvételeink. — 14.08: Kamaramuzsika. — 15.00: Pophullám. — 15.54: Bol­gár szerzők műveiből. — 17.00: Nyitnikék. — 17.30: Beszámoló a Liszt Ferenc nemzetközi or­gonaverseny elődöntőjéről. — 18.30: Román nyelvű műsor. — 10.05: Teljesítmények nyomában. Vitaműsor. — 13.35: Vetésforgó. — 20.05: Mendelssohn-hangver- seny. — Kb. 21.50: Barokk mu­zsika. — 22.10: Rossini operái­ból. — 22.41: Napjaink zenéje. MISKOLCI STÜDIÖ (a 268,8 m-es közép- a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, in­formációk, szolgáltatások Bor­sod, Heves és Nógrád megyé­ből. Reklám. 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: A Tiszától a Dunáig. Zenés magazin. Szer­kesztő: Szegedi Erzsébet. — Közben 18.00—18.15: Észak-ma­gyarországi krónika. — 18.25— 18.30: Lap- és müsorelőzetes. Reklám. televízió 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak. — 0.00: Képúj­ság. — 3.05: Teledoktor. — 3.15: Sárközy István; Itt járt Mátyás király... és meglátta a szelis- tyei asszonyokat. Zenés kaland­film. — 10.20: Képújság. — 16.35: Hírek. — 16.40: A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nem­zeti ünnepén. — 17.00: Hazai Tükör. — 10.05: Esti mese. — 19.15: Lottósorsolás. — 19.20: Té­vétorna. — 19.25: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.10: Reklám. — 20.15: Szomszédok. Telere­gény. — 20.45: Hírháttér. — 21.30: Reklám. — 21.35: Tájkép. — 22.20: Gálaest Castelgandol- fóban. Magyar művészek hang­versenye a pápa tiszteletére. — 22.45: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.50: Képújság. — 17.95: Autó-motorsport. — 18.15: Magyar évszázadok. Szent László törvényei. — 18.30: Féltcstvérek. Francia tévéfilmsorozat. — 19.25: Hírek szlovák nyelven. — 19.30: Szlovák nyelvű nemzetiségi mű­sor. — 20.05: Képújság. — 20.10: Szerelmek nyomában. Francia tévéfilmsorozat. — 21.45: Híradó 2. — 22.00: Telesport. — 23.00 : Képújság. szlovák televízió 1. MŰSOR: 9.20: Angol film. — 10.10: Az éveket nem lehet meg­állítani. — 10.50: Orvosok. Tévé­film. — 12.25: Tévébörze. — 15.50: Orion. Magazin. — 16.30: Orvosi tanácsok. — 16.40: Ipari tanulóknak. — 17.10: A nap per­cei. — 17.20: Művelődési sorozat. — 17.50: J. Änderte grafikus- és festőművész. — 10.20: Esti me­se. — 18.30: Kék fény. — 19.30: Híradó. — 20.00: Bányásznap. Tévéjáték. — 20.20: Az ellenőr ellenőrzése. Tévéjáték. — 21.30: Publicisztikai műsor. — 22.10: Autósok-motorosok magazinja. — 22.50: Komolyzenei koncert. mozi BÉKE: Ádáz hajsza. Mb. szí­nes japán krimi. Felemelt hely­ár! 16 év! Kezdés: nlO, fiz óra­kor. — A dzsungel könyve. Mb. színes amerikai rajzfilm. Kez­dés; 3 órakor. — Az utolsó csil- liaghareos. Mb. színes amerikai tudományos-fantasztikus krimi. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: no órakor. — A Júdás-hadmüvelet. Mb. színes francia kalandfilm. Felemelt helyár! 14 év! Kezdés: 18 órakor. — BÉKE KAMARA: Tüske a köröm alatt. Szincs magyar film. Felemelt helyár! 14 év! Kezdés: í4 és f6 órakor. — BÉKE VIDEO: Agyaggaliamb. Színes francia feliratos akció­film. Kezdés: 9, 11 és fB óra­kor. — KOSSUTH: Miss Ari­zona. Színes magyar—olasz film. Felemelt helyár! Kezdés: 9 és 11 órakor. — A fantasztikus labirintus. Mb. színes amerikai film. Kiemelt 1. helyár! Kez­dés: f3 és hn5 órakor. — Miss Arizona. Színes magyar—olasz film. Felemelt helyár! Kezdés: 1 és 9 órakor. — HEVESY IVAN FILMKLUB: A nlndzsn színre lép. színes amerikai kn- landfilm. 14 év! Kiemelt 1. hely­ár! Kezdés: Í5 és ti órakor. — A cápa. Színes amerikai ka­tasztrófafilm. Kiemelt l. helyár! Kezdés: Í3 és f9 ódakor. — HE­VESY VIDEO: Gyilkos nyár. Színes feliratos francia film. Kezdés: flO, 112, f3 és f9 óra­kor. — TÁNCSICS: Hajsza szá­razon és vízen. Szines szovjet kalandfilm. Kezdés: 15 órakor. — A halálraítéltek utcája. Szí­nes kanadai film. 14 év! Fel­emelt helyár! Kezdés: Í7 óra­kor. — TÁNCSICS KAMARA: Az aranylánc. Színes szovjet kalandfilm. Kezdés: fs órakor. — Betty Blue, színes francia film. Kiemelt 1. helyár! 18 év! Kezdés: f7 órakor. — TÁN­CSICS VIDEO: A törvény ne­vében. Színes feliratos ameri­kai bűnügyi kalandfilm. Kez­dés: Í3, f5 és f7 órakor. — FÁK­LYA: Világautó. Mb. színes NSZK fantasztikus film. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor., — FÄKLYA KAMA­RA: Silverado. Mb. színes ame­rikai wcstcrnfilm. 14 év! Ki­emelt 1, helyár! Kezdés: f5 órakor. — FÁKLYA VID1EO: Kettős gázlók, színes feliratos hongkongi film. 16 év! Kezdés: Í3 és f7 órakor. — ADY MŰ­VELŐDÉSI HÁZ: Nagy zűr Kis- Kinábari'.y Színes amerikai ka- landfilmv U' év! Kiemelt 2. hely ár! Kedd ér: 5 és 7 órakor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM: Hannah és nővérei. Mb. színes amerikai íilmvígjá- ték. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — TA­POLCA, ADY: A bolygó neve: Halál. Színes amerikai tudomá­nyos-fantasztikus film. 16 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés- f7 és Í9 órakor. — VASAS: Én a vízilovakkal vagyok. Mb. színes olasz vígjáték. Kiemelt 1. hely­ár! Kezdés; fs és f7 órakor. — VASAS PARKMOZI: Nyitott ab­lak. színes magyar film. Fel­emelt helyér! Kezdés: 8 óra­kor. — MISKOLC, HÁMOR: Miss Arizona. Színes magyar— ollasz film. Felemelt helyár! Kezdés: í6 órakor. — PERE­CES. BÁNYÁSZ; Most és mind­örökké. Mb. amerikai film. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés- 0 órakor. — KAZINCBARCIKA, BÉKE: A szakasz. Mb. színes amerikai háborús dráma. Ki­emelt 1. helyár! 16 év! Kezdés: 4 és 6 órakor. — LENIN VAROS, DERKOVITS: Szökevényvonat. Mb. színes amerikai krimi. Ki­emelt 2. helyár! 16 év-! Kezdés: 16 és fa órakor. — MEZŐKÖ­VESD, PETŐFI: Az ördög jobb és bal keze. Mb. színes olasz— NSZK westernfilm. Kiemelt 2. helyár! Kezdés: 6 és a órakor. — SÁROSPATAK, RÁKÓCZI- (Videoműsor 0arco-kivetítővel): Dempsy. színes feliratos ame­rikai film. Kezdés: f5 és 17 óra­kor. — SÁTORALJAÚJHELY. BÉKE: Szorításban. Magyar do­kumentumfilm. 14 év! Kezdés: 5 órakor. — Híd a Kwai folyón. I—II. Színes angol film. 14 év! Dupla felemelt helyár! Kezdés: 7 órakor. — ÓZD, BÉKE- Rö­vidzárlat. Mb. színes amerikai sci-fi komédia. Kiemelt 1. hely- ár! Kezdés: 5 és 7 ódakor. RÓNAI VIDEOMOZI A ZSARU ÉS A SZEX Mb. francia gengszterfilm Fsz.: Richard Anconina és AMBRE 18 éven felülieknek! Kezdés; IS. 17 és 19 órakor, a klubhelyiségben A Júdás hadművelet című francia, a második világháborúban játszódó kémtörténet is mától látható. Ebből való a képünk. TÉLI ALMASZÜKSÉGLETÉT SZEREZZE BE A GYÖNGYÖS-DOMOSZLÓI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN! Szedd magad akciót az alábbi ihclyckcn szervezünk: Hort, Fáy-tanya IX. 5—25. (1 Ft/kg egységár) Rccsk, Gyula-major IX. 12—X. 2. (6 Ft/kg egységár) Karácsond, IX. 12—X. 2. (7 Ft/kg egységár) között, a hét minden napján 7—16 óra között.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom