Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-30 / 234. szám
1988. szeptember 30., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Á bérreform útvesztői Az újabb kori bérszabályozás történetében másodszor ismerték el hivatalosan is, hogy a bérpolitika — a maga eszközeivel — egyedül nem garantálhatja a vásárlóerő tervezett és kívánatos keretek között tartását. A felismerés először — meglehetősen óvatos formában — 1985-ben vezérelte az akkori rövid életű, mert politikai okokból villámgyorsan megbuktatott keresetszabályozást. Ezután az Iménti tétel néhány évig ismét íelednivaló volt, hogy most megint és a korábbiaknál jóval határozottabban fogalmazódjék meg. Erre épül a jövő évi bér- mechanizmus, amely — s jobb ezt egyenesen kimondani — aligha jelenti a korábban beharangozott bérreform indítását. Vagyis jövőre, minden ezzel kapcsolatos elhatározás ellenére nem lesz bérreform — legalábbis az eddig elképzelt formában nem —, viszont lesznek fontos változások a bérpolitikáiban és a bér- mechanizmusban. VEZETŐI ÉRDEKELTSÉG, TÁRSADALMI NYOMÁS Ami az érdekegyeztetést illeti: a kormány, a SZOT, a Gazdasági Kamara és a szövetkezeti érdekképviseleti szervezetek úgynevezett „makroszinten” állapodnak meg az átlagbérek lehetséges alakulásáról. E megállapodás során természetesen figyelniük kell a nemzeti jövedelem várható növekedésére, az általános gazdasági helyzetre, az adósság- szolgálati terhekre, a fejlesztési és beruházási kötelezettségekre, s csakis ezek mérlegelése után körvonalazódhat, hogy miként alakulhatnak a reálbérek. Ami pedig ama bizonyos „teljesítménymutatót” illeti: vállalkozói nyereségadó terheli a bérnövekményt is. Azok a vállalatok és szövetkezetek, amelyek kisebb bérnövekedést valósítanak meg, mint amekkorát a hozzáadott érték és a bérek alakulása közötti viszonyra vonatkozó normatív mérték meghatároz, adó-visszatérítést kapnák. Az érdekegyeztetés során meghatározott bérnövelési lehetőséget túllépő gazdálkodó szervezetek vezetőinek prémiumát viszont vagy csökkenteni kell, vagy teljes egészében meg kell vonni. Ily módon tehát a vezető személyes „érdekeltsége”, hogy ne engedjen a korábban és manapság is oly sokat emlegetett társadalmi nyomásnak, mert ha ennek nem képes ellenállni, akkor engedékenységét a saját pénztárcája bánja. (-Nem annyira gazdaságpolitikai, inkább etikai kérdés annak mérlegelése, boncolgatása, Jó néhány éve már annak, hogy az ország több mezőgazdasági üzeme, köztük a megyénkbeliek is, dicséretes kezdeményezésre vállalkoztak. A korábbi gyakorlattal szemben a megtermelt zöldség- és gyümölcs- féleséget a közvetlen fogyasztók számára ajánlották meg, vagyis: kikapcsolni a közvetítők nemegyszer magas haszonra törő sokaságát. Hogy e jó kezdeményezésnek voltak — vannak — gyenge pontjai, sokat bosz- szantó hibái, ez azonban ma már mégis csali elhalványul a kétségkívül nagyobb eredményei mögött. Mert hogy a kezdeményezés bevált, azt nemcsak az eltelt évek tapasztalatai, de a vásárlók zömének megelégedettsége, érdeklődése bizonyítja. A Szikszói Állami Gazdaság vezetése mintegy nyolc éve döntött úgy, hogy az ország több mezőgazdasági üzehogy mennyire nevezhető ez korrekt eljárásnak akkor, amikor a reálbérek drasztikusan csökkennek ...) A BÉRMECHANIZMUS ÉS A SZAKSZERVEZETEK A bérmechanizmus — amelynek központjában változatlanul a kereslet szabályozása áll — alig néhány hete került nyilvánosságra és máris sokaikban megfogalmazódott a kérdés: mi ebben a mechanizmusban a reformértékű lépés? És egyáltalán: lesz, lehetséges jövőre bérreform ? Sokan úgy tartják — és nemcsak a szakszervezeti berkekben —, hogy ez a mechanizmus nem más, mint a vállalat adóviselő képességére épített, meghatározott teljesítménymutatóhoz kötött bérszabályozás, s még akkor sem tekinthető a bérreform apró, első lépésének, ha nem mellőzi a makroszintű érdekegyeztetést. Egyes hírek szerint a szak- szervezetek annyira nem tartják komolynak az efféle „érdekegyeztetést”, hogy állítólag nem is óhajtják követni ezt a gyakorlatot, mondván, ilyen körülmények között nincs miről és nincs kivel tárgyalni. Mert például a Kamara megfelelő tagozatai még nem is léteznek, márpedig a kormányzati és a vállalati szint között közbülső, ágazati érdekegyeztetésre is szükség lenne. Az államigazgatásnak erre az a válasza, hogy az ilyesfajta tárgyalásokhoz a szakszervezetek szerveződési rendje nem alkalmas. ÖSZTÖNZÉS VAGY KÖVETELMÉNY Való igaz: a korábban megálmodott, „alulról építkező” érdékegyeztetéses bérmegállapodásnak szinte valamennyi feltétele hiányzik nálunk. Ezt bizonyos kutatóhelyek jó előre jelezték, már akkor, még csak halvány ötlet formájában fogalmazódott meg, hogy a politikailag is garantált jövő évi bérreformnak ebben a formában kellene megvalósulnia. Ám e jelzésekre senki sem figyelt, és a nagy energiával elindított előkészítő munkálatok végül is azért lassultak le, mert az államigazgatás, és feltehetően a politikai vezetés is belátta, hogy a bérreform sokkal bonyolultabb annál, semmint január elsejével nagy hirtelen meghirdethető legyen az érdekegyeztetésen alapuló bérmegállapodás. De nemcsak az a gond, hogy ki kivel tárgyaljon az esetleges alsó. közép- és Mindkét félnek megéri?... méhez hasonlóan él ezzel a mozgalomadta lehetőséggel. A Szedd — vidd! akció bevezetése a kezdeti problémák, viták után egyre jobban beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az évek során szükségszerűen változtak, tökéletesedtek azok a feltételek, amelyek mindkét fél számára kedvező előnyöket biztosítottak. Valószínű kevesebb lett a költség, egyértelműbb a haszon mindkét oldalon. A korábbi, többválasztékos lehetőség után az említett gazdaság ma főleg az almaértékesítést ajánlja. A gazdaság királykúti gyümölcsöse kedvező lehetöséfelső szintű érdekegyeztetések során, mert az efféle bérreformnak szinte minden lényeges és kevésbé lényeges feltétele hiányzik. Mindenekelőtt a pénz. Semmi jele, hogy belátható időn belül változna a korlátozó, elvonó jellegű egyensúlyi politika. JANUÁRTÓL BÉRVITA? Nem kedvez a bérreformnak a személyi jövedelem- adó jelenlegi rendszere sem, hiszen ez az adórendszer nem ösztönzi a teljesítménynövekményt, éppen a túlzásba vitt progresszivitásával. Másképpen fogalmazva: a személyi jövedelem- adó az alacsony teljesítményeket lényegében felértékeli, és a magas teljesítményeket leértékeli. Ráadásul .azonos módon kezeli a túlmunkából származó munkajövedelmet a vállalkozói és a tőkejövedelmekkel. Ez a félresikeredett adórendszer annyira teljesítmény- visszatartó hatású, hogy ezt egy ugyancsak félresikeredett bérreform aligha ellensúlyozhatná. És hát persze kérdéses, hogy vállalható és végrehajtható-e radikális bérreform — amelytől a közvélemény igenis a reálbérek növekedését várja! — akkor, amikor sem a kormányzatnak, sem a politikai vezetésnek gyakorlatilag nincs átfogó gazdaság- és életszínvonal-politi.kai stratégiája, s amikor a gazdaságpolitikát egyfajta — a monetarizmusra és a költségvetési bevételekre koncentráló — gazdaságtechnika váltotta fel. Másképpen fogalmazva: kérdéses, hogy a jelenlegi politikai helyzet — amelynek egyik meghatározója az életszínvonal folyamatos és a jelek szerint egyelőre megállíthatatlan csökkenése — kedvez-e a radikális bérreformnak? E kérdésekre csakis egyszavas válasz adható: aligha. S úgy látszik, hogy e válasz ki'kerülhetetlenségét azok is fölismerték, akik kidolgozták a jövő évi és valóban nem reformértékű bérmechanizmust és azok is, akik ezt az újabb, se hideg, se meleg változatot jóváhagyásukkal szentesítették. Persze, ettől függetlenül is úgy hírlik, hogy a közeli hetekben mégiscsak elkészül valamiféle reform- koncepció, sőt vitára is bocsátják és januártól majd meg is hirdetik. S ezzel kapcsolatban az utolsó kérdés: szabad-e ily módon diszkreditálni a bérreformot? Nem lenne-e célszerűbb és politikailag is hasznosabb, ha az egészet elhalasztanák akkorra, amikor legalább e reform elemi feltételei megértek? V. Cs. get nyújt azoknak a munkáscsaládoknak, bérből és fizetésből .élő lakosoknak, akik Kazincbarcika, Gzd, valamint a térség bányásztelepülésein élnek. A most induló akció néhány napja már bizonyítja, hogy ebben az évben is van érdeklődés az említett területeken, noha várhatóan az almatárolás fő szezonja még csak ezután következik. Az aszalói kertészet viszont a miskolci és encsi érdeklődőket várja most is, és remélhetőleg még jó néhány héten keresztül. Vadász László kerületvezető véleménye szerint ebben az évben kedvezőek a feltételek, sőt a választék is mind mennyiségben, mind minőségében elfogadható. Most tehát már csak arra van szükség, hogy az elkövetkezendő hetek időjárása kegyeibe fogadja az eladót és a vásárlót egyaránt. V. M. Az őszi BNV-n___________________ A jó bornak is kell cégér A BVK termékeiből készült Hóz a PVC térhódítását bizonyítja. (I. j.) A kelendő terméknek is kell propaganda. Ezt a célt szolgálja a BVK shovv-műsor is, amit ez alkalommal Meseauló címmel mutatnak be a vásáron, naponta tíz előadásban. Mint arról Tolnai Lajos vezér- igazgató a tájékoztatójában beszélt, a jövő évben már termelő MDI- (puliuretán-) üzem által gyártott, eddig importból vásárolt poliure- tán termékeket mutatják be az érdeklődőknek. Ez abból a szempontból is jelentős, mert a Borsodi Vegyi Kombinát intenzíven foglalkozik személygépkocsi-alkatrészek poliuretánból történő előállításával. Erről, a kezdeti lépésekről, azok eredményeiről a látogatók részletes információt kaphatnak. Egyébként, a vállalat évi 14—15 milliárd forint értékű termékpalettájából egymilliár- dot meghaladó a közvetlen lakossági célokat szolgáló áruféleség. A B-pavilon mögötti szabad területen a kombinát bemutatja a lakosság által már ismert és kedvelt háztartási és fürdőszobai berendezéseket, építőipari és belsőépítészeti PVC-profilo- kat, élelmiszeripari PVC-fó- liákat, valamint a különböző Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron nincs jelen az Északmagyarországi Vegyiművek és a Tiszai Vegyi Kombinát. (Miért? Szőke Béla, az ÉMV vezérigazgatója: — Vállalatunk sohasem vett részt az őszi BNV-ken. Ennek egyedüli oka az, hogy gyárunkmütrágyatipusokat. A miskolci műanyag-feldolgozó gyáregység Linea nevű polc- rendszere, a modern lakások sokoldalúan használható kiegészítő kisbútoraként említhető, amely az idei Miskolci Ipari Kiállításon és Vásáron első díjat nyert. Nagy érdeklődésre számíthat a BVK szekszárdi gyáregységében készült PVC-zsalugá- ter is, amelynek külseje rendkívül tetszetős, ráadásul praktikusan alkalmazható. ban döntően olyan termékeket állítunk elő, amelyeket nagyfogyasztók vásárolnak, illetve dolgoznak fel készterméknek. Ezért nem látjuk szükségét annak, hogy nagy összegeket áldozzunk azért, hogy eggyel több kiállítója legyen a BNV-nek. Kerényi Géza, a TVK budapesti kirendeltségének vezetője: — Kombinátunk fő termelési profilja a petrolkémiai alapanyagok gyártása. Ezeket a termékeket iparvállalatok vásárolják, a kisfogyasztók csak közvetve jutnak hozzá, miután a feldolgozó vállalatok valamilyen készterméket állítottak elő. Egyébként már az elmúlt évben döntött a vezérigazgatóság arról, hogy 1988-ban — takarékossági okokból — a kombinát nem vesz részt az őszi BNV-n. Ez a döntés persze csak a fogyasztási javak vásárára vonatkozik, a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron — amelyről az elmúlt negyedszázad alatt egyszer sem hiányoztunk — a jövőben is felvonultatjuk gyárt mánvainkat. L. L. Valaki hiányzik a sorból Még az idén r Újabb községekbe jut el az egészséges ivóvíz A megyei tanács vissza nem térítendő anyagi támogatásával és a lakossági hozzájárulással, valamint egyéb pénzügyi lehetőségek felhasználásával újabb községekbe jut el az egészséges ivóvíz megyénkben, még az idén. A versenytárgyalási feltételek betartásával, a kedvező időjárás adta munkalehetőségek kihasználásával építik a településen belüli vezeték- rendszert, valamint az egyéb szükséges műtárgyakat megyénk több településén. Elkészül a vezetékes ivóvíz még az idén Sajógalgó- con, ahol az Észak-magyarországi Regionális Vízmű dolgozói fektetik a vezetéket. Ugyancsak ők dolgoznak Erdőbényén is, ahol a tervek szerint ez évben sor kerül a vízmű műszaki átadására. Borsodszentgyörgyön a Sajó—hangonyi Vízgazdálkodási Társulat generálkivitelezőként nyerte el a kivitelezést. Együttműködve az Eger—tarnavölgyi Vízgazdálkodási Társulattal, mint alvállalkozóval, közösen munkálkodnak a megvalósításon, azaz az idei befejezésen. Egészséges, vezetékes ivóvízhez jut még ebben az évben Hídvégardó is, ahol a Borsod Megyei Vízművek kivitelezésében végzik a szükséges munkákat. A lehetőségekkel élve, a munkálatokat előrehozták Károlyfalván, ahol a Takta- közi Vízgazdálkodási Társulat az eredetileg tervezett jövő év helyett még ez évben elvégzi a munkálatokat, s így már az idén elkészül a vezetékes ivóvízhálózat. Lassan lejár a kerekes kutak ideje. A műtrágyázás, vegyszerezés, számlálhatatlanul sok ipari és mezőgazdasági szennyezés miatt megyénkben is mind kevesebb ásott kút ad egészséges vizet. A már régóta nem természeti kincsnek, hanem iparilag előállított terméknek számitó ivóvíz biztosítása sokba kerül, de szerencsére mégis - mint jelen tudósításunkban is olvasható — mind több községben sikerül megépíteni a vezetékeket.
