Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-30 / 234. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1988. szeptember 30., péntek A Biblia évfordulójára Vizsolyi készülődés Két év múlva, 1990-ben ünnepeljük a magyar nyelv fejlődését meghatározó alapmű, a Vizsolyi Biblia megjelenésének 400. évfordulóját. Károlyi Gáspár gönci prédikátor és munkatársainak halhatatlan művére, évszázadok szellemiségében betöltött elévülhetetlen szerepére az országos ünnepségeken túl megemlékeznek a Biblia szülőhelyén, Vizsolyban is. Az emlékünnepség 1 helyi szervezőbizottsága napokban megtartott összejövetelén úgy döntött, hogy Vizsolyban 1990 májusában rendezvénysorozattal adóznak a reformáció egykori jeles eseménye emlékének.- Ennek keretében a helyi általános iskolában történeti kiállítást» nyitnak, a művelődési házban tudományos emlékülésen idézik Károlyi Gáspár korát, míg a község értékes műemlék épületében, a református templomban ünnepi istentisztelettel és kórushangversennyel köszöntik az évfordulót. Erre az alkalomra a nagy hírű debreceni Kántust várják Vizsolyba. Emellett rendeznek a kassai Csermely, valamint a gönci, az encsi kórusok részvételével egy másik kórustalálkozót, sőt, fúvószenekarok meghívását is tervezik. A szomszédos Gönc- ruszkán rendezendő orgonahangverseny ugyancsak szerves része lesz az abaúji programnak, miként az Encsi Művelődési Központ által — fiataloknak szánt irodalmi, történelmi vetélkedő sorozata, melynek döntőjét 1990. májusában szintén Vizsolyban rendezik majd meg. Az évforduló alkalmából a helyi községi tanács kiadatja Vizsoly történetét — a művet dr. Máday Gyula gimnáziumi tanár, helytörténész készítette el — s ekkorára tervezik a Vizsolyi Baráti Kör megalakítását. Az abaúji község egyik legnagyobb vállalkozása jelen pillanatban a helyi vízműtársaság szervezése, ugyanis nagyon szeretnék, ha 1990-ben már vezetékes ivóvíz lenne a faluban. A helyi idegenforgalom bővítésének ugyanis mindeddig legnagyobb gátja a szervezett vendéglátás alacsony nívója. A faluban a turista, az idelátogató vendég nem tud étkezni, s a fizetővendégszolgálat kibővítésének is akadálya — egyebek között — a vezetékes víz hiánya. Pedig tavaly is 25 országból keresték fel a vizsolyi műemlék templomot. A turisták nagy része átutazó volt, ám sokan kifejtették azt az óhajukat — megfelelő színvonalú ellátás esetén — szívesen töl- tenének itt több napot, hogy még alaposabban megismerhessék e természeti, történeti, irodalmi emlékekben gazdag abaúji tájat. (ha) Színészstúdió indul októbertől. Egy nyolc hónapos tanfolyam, ahol az érdeklődők mozgást, és színészmesterséget tanulnak. A mintegy 90 jelentkezőből 30 ember kezdi nemsokára a munkát, — a felvételik után eny- nyien maradtak. A tanfolyam majdani vezetői a felvételin nem előadást vártak, hanem képességeket, adottságokat vizsgáltak, próbálták felismerni a tehetséget. Az alábbiakban: felvételi Miskolcon, a Kamaraszínházban. — Most pedig próbáljanak meg az egyik kezükkel koc-5 kát rajzolni a levegőbe, a másikkal meg háromszöget. Csak nyugodtan, tudom, hogy nem könnyű a feladat... Biztos nem az. Színpadon, reflektorfényben, tapasztalatok, rutin nélkül keményen koncentrálni körökre, háromszögre, esetleg ezzel egy időben szavalni, énekelni, erőfeszítést igényel. Most bele kell számítani a „produkcióba” az agy blokkolását. Bár aki ide jelentkezett, talán már most is közelebb érzi magához a színpadot, mint egy kívülálló, bátrabban, magabiztosabban viselkedik. Felkészültségben — ahogy az már lenni szokott — nagyon változatos volt a kép. S az összbenyomás sem igazán pozitív. Itt van mindjárt a vers. Sokan szavaltak József Attilát, s legalább öten a Mama című versét. Arra a kérdésre, hogy mondanának-e mást, a válasz többnyire — nemcsak a „József Attilásoknál” — nem volt. Nem tudtak mást? Nem jutott eszükbe? Aztán szavaltak Petőfit, az Anyám tyúkja című versét, vagy a Nemzeti dalt. Olyan „alapverseket”, melyek általános iskolában adták a tananyagot. De hol a középiskola? Már nekünk se igen kellett verset tanulni. Vajon miért?.. — Elénekelne egy másik dalt is? — A Szózat jó lesz? . .. A jelentkezők általában a 15—25 évesek korosztályához tartoznak, s a legkülönfélébb foglalkozásokat képviselik. Ám többségük rpég diák. A motiváció személyenként más és más, ám a leszűrhető lényeg gyakorta a kíváncsiság, érdeklődés, előképzés lehetősége az elképzelt pályára, tánc, színház szeretete, a szabadidő hasznos eltöltése, s a játék. Mint egyikük fogalmazta: — Ügy érzem, hegy belül egy kicsit mindig gyerek maradok. Nagyon szeretem a játékot. És itt nemcsak a taps érdekel, hanem az is, mi van mögötte. Mennyit kell küzdeni, hogy a színész megjelenhessen a színpadon, s úgy jelenhessen meg, ahogy megjelenik. — El nem hiszem, hogy van ilyen — jegyzi meg egy elég gyengén, ám kicsit nagyképűen sikerült szereplés után Vass Péter, aki majd a színészetet tanítja a szerencséseknek, a felvételt nyerteknek. (A mozgást M. Kecskés András irányításával tanulják majd.) — Sok szavalatot jórészt illendőségből hallgatunk végig — folytatja. — Nem tudják kiválasztani az egyéniségüknek megfelelő verset. Mert nem ismerik önmagukat sem. Ahhoz, hogy minden pillanatuk tudatos legyen a színpadon, rengeteg munka kell. Ez a tanfolyam nem arra szolgál, hogy mindegyikükből bizton színészt csináljunk. Sokkal inkább az a célja, hogy megismertessük az ifjúságot a színpad nehézségeivel is, megismerkedjenek a színházzal, s tényleg jelenthet valamiféle előtanulmányt a Színművészeti Főiskolára. A fiatalok művészeti képzését manapság nagyon elhanyagoljuk. És a kultúra egyébként is háttérbe szorulóban van, az ország egyre kevésbé tudja fenntartani kultúr- környezetét. Mi itt mégsem művészeket, hanem elsősorban embereket szeretnénk nevelni. Szeretnénk elérni, hogy a fiatalok önazonosságra leljenek, olyannak lássák önmagukat, amilyenek. Előbb meg kell tanuljanak racionálisan gondolkodni, képessé kell tenni őket, hogy befogadják a világot, amit globálisan szemlélni művészetek nélkül nem lehet. S az álmok csak aztán jöhetnek... D. K. Sátoraljaújhely, római katolikus plébánia- templom. A zempléni város főterén álló későbarokk épület középkori alapokra épült, az előd gótikus templom maradványainak fel- használásával. E középkori templom 1482-ben készült el Pálóczy Imre idejében. Az ennek alapjain emelt épületet 1760-ban Troutsohn herceg építtette homlokzati toronnyal, kétoldalt két-két copf vázával. A templomot 1909-ben bővítették. Belül nagyméretű oltárok. Mellékoltára Hartman Józseftől a XVIII. századból. A freskókat Petrasovszky Emánuel helybéli művész készítette. (ha) Fotó: F. L. Mit üzen az Üzenet? „Munkatársaink azt a célt tűzték maguk elé, hogy az egészséges embereknek életmódbeli segítséget nyújtsanak, akik pedig úgy érzik, válsághelyzetben vannak, azoknak segítenek az eligazodásban, problémáik megoldásában.” Röviden így summázza a nemrég útnak indított új lap, az Üzenet céljait Szénási Tünde felelős szerkesztő. A Beköszöntő mellett, az első oldalon olvashatunk az áprilisban, Adelaide-ban tartott világ- konferencia cselekvési területeiről, s megtudhatjuk azt is, hogy 1990-ben táplálko- záspoliti'kai konferenciát rendeznek hazánkban. Csak az összefogás hozhat eredményt címmel interjút olvashatunk Gerevich József pszichiáterrel, az Országos Egészségnevelési Tanács drogprogramjának vezetőjével. Van-e biztonsággal fogyasztható alkoholmennyiség? — többek között erre a kérdésre keres feleletet írásában (Ki az alkoholista és ki az iszákos?) dr. Katona Éva pszichiáter. „Megtörtént, hogy egy orvos felhívott, menjek be a kórházba egy pácienséhez, mert szerinte ez a látogatás sokkal többet jelentene, mint bármilyen gyógyszer vagy terápia.” — nyilatkozza Szi- kora Róbert, a „Hetente többször gondolok a halálra” c. cikkben. A szél ott fú, ahol akar... — ezt a címet adta írásának Bálint B. András, aki a római katolikus egyház elváltak lelki gondozásával foglalkozó tevékenységéről ír. Öt oldalon keresztül csakis olvasói levelek válaszait találjuk. A lapírásban közreműködő orvosokkal, pszichiáterekkel és természetesen a szerkesztőség tagjaival az utolsó oldalon ismerkedhetünk meg. Öt új Akadémiai-könyv Ma este a képernyőn Hajnali párbeszéd Esztergályos Károly tévérendező szinte tiszteletreméltó megszállottsággal műm kálkodik századunk immái klasszikus irodalmi értékeinek televízióra alkalmazásán, hogy ezzel az értékeket százezrek, milliók kincsévé tegye. Most Kosztolányi Dezső írásaiból állított össze - Boldizsár Miklós dramaturgi segítségével - filmforgatókönyvet és rendezte meg belőle a ma este 21.45-kor az első műsorban látható Hajnali párbeszéd című tévéfilmet, ami tulajdonképpen Kosztolányi híres alakjának, Esti Kornélnak a történeteiből és más novellákból ötvöződött lírai látomássá. Húsznál több színész látható a filmben, amelyből itt egy kockát közlünk. IWiiiím.Sí'-i Az Akadémiai Kiadó gondozásában több új könyv jelent meg napjainkban. Azok közül ötre szeretnénk felhívni a figyelmet az alábbiakban: Műfordítás és líraszemlélet címmel és Egy félszázad magyar Baudelaire-értelme- zései alcímmel jelent meg az Irodalomtörténeti füzetek című sorozatban Korom- pay H. János munkája, amely az 1850-es évektől a Nyugat közvetlen előzményeiig terjedő korszakot tanulmányozza: Baudelaire költeményeinek Magyarországon is hozzáférhető folyóiratbeli megjelenésétől líratörténetünk nagy megújulásáig. A neoklasszicizmus poétikája a címe Pál József könyvének, amelyben a szerző a XVIII. század második felének és a XIX. század elejének irodalom- és művészetelméleteit tekinti át, modern, interdiszciplináris szemlélettel. Nemcsak elméleti kérdéseket tárgyal, hanem élvezetesen megírt műelemzések sorát adja, ezekkel igazolja tételeit. A Jókai Mór összes művei sorozatban egy kötetben adta közre a kiadó az író két kisebb regényét, az Aki a szívét a homlokán hordja és a Sárga rózsa címűeket. A szabad királyi városok kézművesipara a reformkori Magyarországon című művében az említett városok kézművességének jellemző vonásait mutatja be Eperjessy Géza az 1790 és 1848 közötti időszakban. Elemzése a gazdasági szempontok mellett kiterjed a társadalmi, a politikai ösz- szetevőkre is. Az erdélyi antitrinitariz- mus az 1560-as évek végén a címe a kiadó Humanizmus és- reformáció című sorozata 14. darabjaként megjelent kötetnek. Szerzője — Balázs Mihály — az erdélyi antitrinitarizmus rövid, 1567- től 1571-ig terjedő periódusát elemzi. A kiválasztott időszak rendkívül fontos, hiszen ekkor jelenik meg a később egyházzá szerveződő mozgalom és ekkor jelennek meg nyomtatásban a későbbi fejlemények számára kiinduló pontot jelentő munkák. A könyv a krisztoló- gia, a keresztségtan, a szo- ciáletikai nézetek, a vallási tolerancia témakörében vizsgálja a kibontakozóban levő mozgalom vezető egyéniségeinek — Dávid Ferenc és közvetlen munkatársai — nézeteit. A Miskolci Galériában zomuvesz, A Miskolci Galériában október 1-én délután öt órától látható ihárom képzőművész — ef. Zárnbó István, fe. Lugos- sy Lászíló és Szirtes .János — közös kiállítása, amelyet .maguk a kiállító művészék nyitnak meg. A megnyitó után a Galéria udvarában az Üj Modern Akrobatika performance csoportjának Toló című előadását láthatják és hallhatják az érdeklődők. A továbbiakban a kiállítás október 23-ig tekinthető meg — hétfő kivételével — naponta 10—18 óráig. Rádióműsor pedagógusoknak A Magyar Rádió és a Pedagógusok Szakszervezete október 4-én, kedden, a Kossuth adón közös műsort indít útjára. A Védtelenül? címmel, havonta jelentkező adás a pedagógusok számára elsősorban jogi ügyekben kíván segítséget nyújtani. Az érdeklődök kérdéseit első alkalommal Szunyogh Szabolcs szerkesztő és dr. Major Klára, a szakszervezet jogásza várja 16 óra 30-tól 1(1 óráig a 388-230- as telefonon a rádióban. Illetve a Pedagógusok Szakszervezetének ügyeletén, a 2211-464-es te- leíonszámon. (MTI)
