Észak-Magyarország, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-27 / 205. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 8 1988. augusztus 27., szombat (Folytatás a 7. oldalról) a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, országos egyesületet a Belügyminisztérium, helyi vagy területi egyesületet a megyei, Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága nyilvántar­tásba vegye. (3) A nyilvántartásba vételre irányuló ké­relemben igazolni kell az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását. A ké­relemhez csatolni kell a társadalmi szer­vezet szervezeti és működési szabályzatát. (4) A társadalmi szervezet nyilvántartás­ba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek. A szervezeti és működési szabályzat 7. § (1) A társadalmi szervezet a tagok érde­kében, szervezeti és működési szabályzata alapján végzi tevékenységét. A szervezeti és működési szabályzat az abban meghatáro­zott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. (2) A társadalmi szervezet szervezeti és működési szabályzatában a) rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint a szer­vezeti rendről; b) rendelkezni lehet bizottságok, csopor­tok, szakosztályok, egyéb szervezeti egysé­gek szervezéséről, ezek jogi személyiségéről, valamint a szövetséghez tartozásról is. (3) A társadalmi szervezet elnevezése és célja — az érdekelt jogi személy hozzájáru­lása nélkül — nem keltheti azt a látsza­tot, hogy a társadalmi szervezet a tevé­kenységét más jogi személy tevékenységé­hez kapcsolódóan fejti ki. A tagok jogai és kötelességei 8. § (1) A tömegszervezet teljes jogú tagja magánszemély, jogi személy és jogi sze­mélyiséggel nem rendelkező gazdasági tár­saság lehet. (2) Az egyesület teljes jogú tagja csak magánszemély lehet. Az egyesület tevékeny­ségében jogi személy, illetőleg jogi szemé­lyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság pártolótagként vehet részt. (3) Ha a szervezeti és működési szabály­zat megengedi, a társadalmi szervezetnek kiskorú tagja is lehet, illetőleg a kiskorú tagok részére ifjúsági csoport létesíthető. (4) Nem magyar állampolgár akkor lehet a társadalmi szervezet tagja, ha a felvé­telét a szervezeti és működési szabályzat megengedi. 9. § A társadalmi szervezet ügyintéző és kép­viseleti szervének tagja (vezetője) büntetlen előéletű magyar állampolgár, illetőleg — a szervezeti és működési szabályzat rendelke­zése esetén — nem magyar állampolgár is lehet. 10. 5 A társadalmi szervezet tagja a) részt vehet a társadalmi szervezet munkájában és rendezvényein; b) választhat és választható á társadalmi szervezet szerveibe; c) köteles eleget tenni a szervezeti és mű­ködési szabályzatban meghatározott köte­lességeinek. 11. § Ha a társadalmi szervezet vagy valamely szervének határozata a tagok kisebbségének jogos érdekeit sérti, a kisebbséghez tartozó tagok a határozatot a bíróság előtt megtá­madhatják. A megtámadás a határozat vég­rehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggeszt­heti. A társadalmi szervezet szervezeti rendje 12. § (1) A tömegszervezet tagjai alapszerveze- tekben gyakorolják jogaikat, illetőleg telje­sítik kötelességeiket; az alapszervezet leg­főbb szerve a tagok összességéből álló tag­gyűlés. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kizárólag jogi személyek, illetőleg jogi sze­mélyiséggel nem rendelkező gazdasági tár­saságok által létesített tömegszervezetekre. (2) A tömegszervezet legfelsőbb szervét a tagok — a szervezeti és működési sza­bályzat által meghatározottak szerint — közvetlenül vagy közvetett úton választják. A legfelsőbb szerv választja meg a szerve­zet vezetőségét és képviseleti szerveit. (3) A tömegszervezet és a tömegmozgalom szervezeti tagozódásáról, a szervezeti egy­ségek jogi személlyé nyilvánításáról, a ve­zetőség elnevezéséről, összetételéről, vala­mint feladatairól a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik. 13. § (1) Az egyesület legfelsőbb szerve a köz­gyűlés. A közgyűlés a tagok összessége, amely az egyesületet érintő valamennyi kér­désben dönthet. A közgyűlés választja meg az ügyintéző és képviseleti szerveket. (2) Ha az egyesület taglétszámának nagy­sága következtében közgyűlés nem tartható, a szervezeti és működési szabályzatban ren­delkezni kell küldöttgyűlés alakításáról, a küldöttek megválasztásának rendjéről. 14. S (1) A társadalmi szervezet legfelsőbb szer­vét szükség szerint, de legalább hároftr- évenként kell összehívni. A legfelsőbb szer­vet össze kell hívni akkor is, ha azt az ügyész, vagy a bíróság indítványozza, ille­tőleg ha a tagok egyharmada — az ok és a cél megjelölésével — kívánja. (2) A társadalmi szervezet testületi szer­vei határozatképesek, ha a tagok fele jelen van. Ha a határozatképesség hiánya miatt halasztásra kerül sor, a másodszorra ösz- szehívott ülés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekin­tet nélkül határozatképes. (3) A testületi szerv határozatait — ha e törvény másként nem rendelkezik — egy­szerű szótöbbséggel hozza; szavazategyen­lőség esetén a testület vezetőjének szava­zata dönt. (4) Az ügyintéző és képviseleti szerveket a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezése hiányában titkos szavazással kell megválasztani. 15. § (1) A társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozik: a) a szervezeti és működési szabályzat megállapítása; b) az évi költségvetés meghatározása; c) az ügyintéző szerv, illetőleg a veze­tőség évi beszámolójának megtárgyalása d) a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása; e) döntés mindazokban az ügyekben, ame­lyeket a szervezeti és működési szabályzat kizárólagos hatáskörébe utal. (2) A társadalmi szervezet évi költségve­tésének megállapítását és az ügyintéző szerv évi beszámolójának megtárgyalását a szer­vezeti és működési szabályzat — a legfel­sőbb szerv helyett — a szervezet más szer­vére bízhatja. 16. § A szervezeti és működési szabályzat el­rendelheti, hogy: a) meghatározott ügyekben a döntés meghozatalához minősített többség szüksé­ges; b) a tagoknak a törvényben meghatáro­zottól eltérő hányada kérelmére kötelező összehívni a társadalmi szervezet legfelsőbb szervét. Összeférhetetlenség 17. § A társadalmi szervezet ügyintéző’és kép­viseleti szervének, illetőleg vezetőségének tagjai, valamint a társadalmi szervezettel elszámolási viszonyban álló állami szerv vagy gazdálkodó szervezet vezetői nem le­hetnek egymásnak hozzátartozói (Ptk. 685. § b) pontja). A társadalmi szervezetek szövetségei 18. § A társadalmi szervezetek szövetségeinek szervezetére és működésére, valamint nyil­vántartásba vételére és jogképességére a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabá­lyokat kell megfelelően alkalmazni. A tömegszervezetek és tömegmozgalmak sajátos jogai és kötelességei 19. § (1) A tömegszervezetek és tömegmozgal­mak az Alkotmány és más törvények ren­delkezéseinek megfelelően részt vesznek egyes állami feladatok ellátásában, hatósági jogköröket azonban nem gyakorolhatnak. Az állami szervek döntéseik előkészítése so­rán kikérik az érdekelt szervezetek vélemé­nyét. A tömegszervezetet, illetőleg a tömeg- mozgalmat érdekképviseleti feladatok ellá­tására jogszabály is feljogosíthatja. (2) A tömegszervezetek, a tömegmozgal­mak és az állami szervek megállapodhatnak együttműködésük formáiról. (3) A tömegszervezetek és a tömegmoz­galmak költségvetési támogatásáról a költ­ségvetésről szóló törvény rendelkezik. A társadalmi szervezet és az állam 20. § (1) Az ügyészség általános törvényességi felügyeleti joga a társadalmi szervezetre is kiterjed. (2) Ha a társadalmi szervezet működésé­nek törvényessége másképpen nem biztosít­ható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. 21. § (1) Ha a társadalmi szervezet olyan te­vékenységet végez, amelyet jogszabály fel­tételhez köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint ha­táskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalma­zásával felügyeletet gyakorol. (2) A társadalmi szervezet pénzügyi ellen­őrzését az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal látja el. A) változat A bíróság hatásköre 22. § (1) A társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét a megyei bíróság, illetőleg a Főváro­si Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) rendeli el. (2) A bíróság az ügyész keresete alapján a) megsemmisítheti a társadalmi szervezet szervének vagy vezetőjének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el; b) a társadalmi szervezet legfelsőbb szer­vének hatáskörébe tartozó kérdésben — a működés törvényességének helyreállítása céljából — összehívhatja a társadalmi szer­vezet legfelsőbb szervét; c) ha a társadalmi szervezet működésé­nek törvényessége másképpen nem biztosít­ható, tevékenységét felfüggesztheti, ellenőr­zésére felügyelőbiztost rendelhet ki; d) feloszlatja a társadalmi szervezetet, ha annak működése az 1. § (2) bekezdésébe ütközik; e) megállapítja a társadalmi szervezet megszűnését, ha legalább egy éve nem mű­ködik vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van. B) változat Hatásköri szabályok 22. § (1) A Belügyminisztérium, illetőleg a me­gyei tanács végrehajtó bizottsága a) megsemmisítheti az egyesület szervé­nek vagy vezetőjének törvénysértő határo­zatát, és szükség szerint új határozat hoza­talát rendelheti el; b) az egyesület közgyűlésének hatásköré­be tartozó kérdésben — a működés törvé­nyességének helyreállítása céljából — ösz- szehívhatja a közgyűlést; c) ha a működés törvényessége másképp nem biztosítható, az egyesület tevékenysé­gét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelő­biztost rendelhet ki; d) feloszlatja áz egyesületet, ha annak működése az 1. § (2) bekezdésébe ütközik; e) megállapítja az egyesület megszűnését, ha legalább .egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van. (2) Az egyesület nyilvántartásba vételét megtagadó, az egyesület működését felfüg­gesztő, a felügyelőbiztost kirendelő, az egye­sületet féloszlató vagy megszűnését megál­lapító határozat bíróság előtt megtámadható. (3) A tömegszervezet és a tömegmozgalom tekintetében az (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjában foglalt jogosítványokat az ügyész keresete alapján a fővárosi, megyei bíróság; a d) pontban foglalt jogosítványt a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa gyakorolja. A társadalmi szervezet gazdálkodása 23. § A társadalmi szervezet tartozásaiért sa­ját vagyonával felel. A tagok — a tagdíj megfizetésén túl — a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felel­nek. 24. § (1) A társadalmi szervezet vagyona első­sorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásai­ból, hozzájárulásaiból képződik. A társadal­mi szervezet költségvetési támogatásban ré­szesülhet. A) változat (2) A szervezeti és működési szabályzat­ban meghatározott céllal szoros összefüg­gésben, tagjai részére a társadalmi szerve­zet gazdálkodó tevékenységet is folytathat. B) változat (2) A társadalmi szervezet — célja meg­valósítása, gazdasági feltételeinek biztosítá­sa érdekében — gazdasági tevékenységet is folytathat. Gazdasági tevékenysége után kü­lön jogszabályokban meghatározott adót kö­teles fizetni. .(3) A társadalmi szervezet vállalatot ala­píthat. A társadalmi szervezet megszűnése 25. § A társadalmi szervezet megszűnik, ha a) feloszlását a legfelsőbb szerve minősí­tett többséggel kimondja; b) más társadalmi szervezettel való egye­sülését a legfelsőbb szerve minősített több­séggel kimondja; c) az arra jogosult szerv feloszlatja, ille­tőleg megszűnését megállapítja. 26. § (1) A társadalmi szervezet megszűnése esetén vagyonáról a szervezeti és működési szabályzat előírása szerint, vagy a legfel­sőbb szervének döntése szerint kell rendel­kezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátá­sa a felszámolók feladata. ,(2) Ha a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, és a társadalmi szerve­zet feloszlatással szűnt meg vagy megszűné­sét állapították meg, vagyona, a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A va­gyon felhasználásának módját nyilvános­ságra kell hozni. Vegyes és záró rendelkezések 27. § E törvény alkalmazásában az állam biz­tonságának, a közbiztonságnak, valamint a közrendnek a sérelmét jelenti a társadalmi szervezet olyan tevékenysége, amely 1. a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjével való szembenállásra, 2. a Magyar Népköztársaság függetlensé­ge, területi épsége, szövetségi rendszerhez való tartozása ellen, 3. nemzeti, nemzetiségi, faji vagy fele­kezeti csoport hátrányos megkülönbözteté­sére irányul, 4. háborús uszításnak minősül, vagy 5. bűncselekmény elkövetésére hív fel. 28. § Ahol jogszabály társadalmi szervezetről rendejlilrezik, azon tömegszervezetet éis tö­megmozgalmat kell érteni. 29. § A szakszervezetekre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg, amely e törvény rendelkezéseitől eltérhet. 30. § Felhatalmazást kap a Minisztertanács, hogy a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységével kapcsolatos rendelkezéseket meghatározza. 31. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 212. §-ának helyébe az alábbi rendelkezés lép: „212. § Aki olyan társadalmi szervezet vagy egyéb szervezet szervezésében vagy vezetésében vesz részt, amelynek célja vagy tevékenysége sérti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, a közegészséget, vagy mások jogait és sza­badságát, .vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel bünteten­dő.” (2) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény a következő 228/A. §-sal egészül ki: „Az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértésé 228/A. § Az a hivatalos személy, aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gya­korlásaiban jogosulatlanul akadályoz, bűn­tettet követ el és három évig terjedő sza­badságvesztéssel büntetendő”. (3) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 103. §-a a hatályát veszti. 32. § Ez a törvény ............................... lép hatályba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom