Észak-Magyarország, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-22 / 200. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. augusztus 22., hétfő Alkoiiánynap a Osanyikban (Folytatás az 1. oldalról) Győzelmekben, vereségek­ben — hangsúlyozta beszé­dének befejező részében dr. Velkey László —, örömök­ben, keservekben, szabadon és rabságban töltött ezer évünk történelmi tapaszta­latait is fel kell használ­nunk a következő időszak­ban, az alkotmány módosí­tásának munkájában is. A szónok a következő mon­dattal fejezte be beszédét: hiszek a magyar nép és ve­zetőinek tehetségében, szor­galmában, hazaszeretetében, áldozatkész cselekvő akara­tában. * Az ünnepi beszéd után az alsó színpadon kezdetét vet­te a színes műsor. Elsőként a Kisbojtár Néptáncegyüttes műsorát tapsolta meg a kö­zönség, majd a revü, később a Mai Dalosklub műsora aratott sikert. Az alsó szín­padon késő délután miskol­ci színművészek léptek fel, zenés, szórakoztató műsort adtak. A felső színpadon a sportolók mutatták be tu­dásukat, s adtak számot ügyességükről. Nagy tapsot kaptak a cselgáncsosok, a karatézők, a vívók és az ökölvívók. A mozisátorban a gyermekek számára vetítet­tek érdekes, kalandos filme­ket, míg a felnőttek a kis­pályás labdarúgótorna ese­ményein izgulhattak. A park központjában népművészeti vásár volt, a céllövöldékben a biztos kezűek bizonyíthat­ták ügyességüket. .Kitűnő volt az ellátás. Bőven fo­gyott a forró debreceni, az üdítő és a sör. A legtöbb vásárlót a Zöldért alkalmi árudája vonzotta, ahol ol­csó és jó volt a választék. Nehéz megbecsülni, hányán lehettünk kint a Majális­parkban szombaton, ám az biztos; valamennyien kitű­nően éreztük magunkat. Udvardy József Fotó: Laczó József Vendégek az NSZK-ból Fúvószenekarok találkozója Kazincbarcikán A stockheimi zenészek Határirközséy címet kaptak Szög liget Négy kicsiny határmenti településnek, Színnek és társközségeinek. Tornakápol­nának, Szinpetrinek és Szög- ligetnek; a határőrizeti mun­ka segítéséért a belügymi­niszter a Határőrközség megtisztelő címet adomá­nyozta az összesen 2220 la­kost számláló községeknek. Az ünnepséget Szögligeten, a sportpályán tartották, ahol Mádai András határőr ezre­des, országos parancsnokhe- lyettes beszédében többek kö­zött azt is elmondotta, hogy az államhatár őrzésében a szögligeti határőrőrs parancs­noki és személyi állományá­val évek óta jó együttműkö­dést alakítottak ki az itt élők. Az idén eddig hat ha­társértőt fogtak el a határ­őrök, több esetben a lakos­ság segítségével. Jól műkö­dik az önkéntes határőrcso­port, tagjai között megtalál­ható buszsofőr, párttitkár, boltvezető, kisiparos, erdé­szeti dolgozó. A táblát, amely a Határ-- őrközség feliratot hirdeti, az ünnepséget követően rögtön felcsavarozták a helységnév­tábla mellé, lássa, tudja min­denki, hogy itt olyan embe­rek élnek, akik kiérdemelték ezt a címet. Mádai András Török Gábor tanácselnököt Kiváló Határőr jelvénnyel, Liptai Gábort Kiváló Társa­dalmi Munkáért jelvénnyel tüntette ki, Jóna Albertnek pedig miniszteri jutalmat adott át. A tanácselnök a szögligeti határőrőrsnek zász­lót adományozott, amelyet Nagy János parancsnok vett át. Eszmecsere a szakszervezet megújulásáról A napokban Básti János az SZMT vezető titkára, Kádár Sándor, a Medosz mb. titkára, és Török László a Szerencsi Városi Pártbizott­ság első titkára a Szerencsi Állami Gazdaságba látoga­tott. Megtekintették a gazda­ság Vince-tanyai tehenésze­tét, melynek rekonstrukciója a múlt év végén fejeződött be, valamint a hernádcécei sertéstelepet. Az üzemek munkájáról dr. Osvay György, a gazdaság igazgató­ja és a meglátogatott egysé­gek vezetői adtak tájékozta­tást. Az SZMT vezető titká­ra a látogatás során érdek­lődött a dolgozók vélemé­nyéről, a szakszervezeti mun­ka megújításának programját tartalmazó tervezetről, me­lyet a SZOT elnöksége vitára bocsátott. Iskolaavató Kázsmárkon '„Tartsd mindig észben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, és semmi sem ta­szít le, csakis a gőg és a gyűlölség.” (Szent István király intel­me fiához) „Aktuális és törvénytáblá­ra véshető szavak ezek ma is” — mondotta ünnepi be­szédében Kiss Dezső, a Bor­sodi Szénbányák Vállalat ve­zérigazgatója, az észak- és kelet-magyarországi bányász fúvószenekarok találkozóján. A szombaton negyedik alka­lommal megrendezett talál­kozónak Kazincbarcika adott otthont, ahol a Borsodi Szénbányákat öt, a Mátraal­jai, Nógrádi Szénbányákat, valamint az alföldi olajbá­nyászokat pedig egy-egy fú­vószenekar képviselte. A nem­zetközi jelleget két NSZK- beli együttes biztosította. A programok már délelőtt 11 órakor elkezdődtek, mi­kor is a zenekarok a város terein koncerteket adtak. Nem sokkal 2 óra után ke­rült sor a zenés felvonulásra a Lenin úton. A sort a Mis­kolci Bányaüzem majorette lányai nyitották, őket kö­vették a részt vevő fúvósze­nekarok. Miután mindnyájan felsorakoztak a Fő téren, Ta­kács István, a városi tanács elnöke köszöntötte a megje­lenteket, majd Kiss Dezső mondott ünnepi beszédet. „A dátum kínálja, hogy hagyo­mányainknak megfelelően megemlékezzünk augusztus 20-ról, jéles nemzeti ünne­pünkről ... István királyról a történelem az utóbbi száz évben mást mondott nagya­páinknak, mást apáinknak, s mást nekünk. Az utóbbi né­hány év sohán sok homály­tól szabadították meg törté­nelem-szemléletünket, tisz­tább, hitelesebb portrét állí­tottak elénk . . . Augusztus 20-a másik nagy jelentősége, hogy 1949-ben ezen ,a na­pon iktatta törvénybe az Országgyűlés a felszabadul! magyar nép első írott al­kotmányát.” A találkozóról Kiss Dezső a következőket mondta: „A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete az idén ünnepli megalakulásának 75. évfor­dulóját. Jó alkalom, hogy itt. Kazincbarcikán, ahol a Bor­sodi Szénbányáknak több mint kétezer aktív dolgozója lakik, és ahol ennek kap­csán a város lakóinak egy­negyede kapcsolódik a bá­nyászathoz, megemlékezzünk erről is.” A beszédet köve­tően a vezérigazgató meg­szegte az új búzából készült kenyeret. Az ünnepi megnyitó után a zenekarok egyéni koncert­jei következtek. Este szabad­téri bállal és filmvetítéssel zárult az ünneplés Kazinc­barcikán. (czoborczy) Emlékezetes marad az idei augusztus 20-i ünnep­ség Kázsmárk lakóinak. E napon adták át a minden igényt kielégítő, új, torna- termes általános iskolát. A nagy számban megjelent résztvevők előtt dr. Meny­hért Béla, Encs Város Ta­nácsának elnöke méltatta az iskola névadójának, Fogara- si Jánosnak, a kiváló nyel­vésznek, jogtudósnak életét, munkásságát. Mint mon­dotta: a kázsmárkiak büsz­kék lehetnek a létesítmény­re, és arra is, hogy névadó­ja 1801. április I7-én itt született az akkori Felső- kázsmárkon, itt ismerte meg a betűket, majd a szikszói gimnáziumban és a sáros­pataki főiskolán tanult. A jogi pályát választotta. A szabadságharc idején Kos­suth pénzügyminisztériumá­ban tanácsosi rangot töltött be. A jogi tevékenységén túl szerteágazó, irodalmi, nublikációs tevékenységet is folytatott. Irt verset, novel­lát, történelmi, jogtudomá­nyi és nyelvészeti szakcik­keket. Ez utóbbi munkássá­gáért 1841. szeptember 3-án a Magyar Tudományos Aka­démia rendes tagjává vá­lasztotta. Élete és munkás­sága 1878. június 10-én ért véget. A mai névadó ün­nepség is bizonyítja, hogy az utókor nem felejtette el — mondta befejezésül a vá­rosi tanács elnöke. A névadó emléktáblája-- nak megkoszorúzása után került sor az iskola átadá­sára. Ezt követően az új létesítmény udvarán Faragó Lajos, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezető­je mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett államalapító királyunk munkásságáról. Méltatta alkotmányunk szü­letésének évfordulóját, szólt eddigi eredményeinkről, ten­nivalóinkról. Mint, mondot­ta; a megye vezetése, mi­közben a helyzetünk javítá­sához szükséges országos döntéseket sürgeti, nagy erőfeszítéseket tesz helyi gondjaink enyhítésére, fel­adataink megoldására. V. M. IBM PC/XT ti AT FONI^COMP • ELEKTRONIKAI KISSZÖVETKEZET számítógepek szervize 4032 Debrecen, Lehel u.10. Tb.Won:Q6-(52M9-294---- Qo^cutcWís «s öt^árKpi/pjr (complex k»seol<jaías — peri^ria.- b&s/iics — Tanácsadás FÖNIXCOMP VAMUK HIVA3AT •xÁmIth*t Mnk Bezárt a miskolci 8 “ g ß 8 a & r g ff ksalistas es vasat (Folytatás az 1. oldalról) rendezők, mert csak használ­hat a megyének és a város­nak, ha minél többen — nem borsodiak is — megismer­kednek szűkebb hazánk szín­vonalas produktumaival. A tegnap délutáni eső majdhogynem ismételten el­mosta a vásárt, de arra a fél órára abbamaradt az égi ál­dás, amikor Lelik János, a Fogyasztók Megyei Tanácsá­nak elnöke átadta a közön­ségdíjat. A tíz nap alatt a vásárt megtekintő, csaknem százezres publikum a „Kő­rös” Kazángyártó és Gépipa­ri Vállalat Thermotéka ka­záncsaládjára szavazott. Kü- löndíjat kapott a Zöldért esztétikus standjáért, ezt Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese adta át. A vásárt is az elnökhe­lyettes zárta be, annak re­ményében, hogy két év múl­va a térség iparának repre- zentásai ugyanitt találkoznak majd. Népfrontaktivisták kitüntetése Pénteken Miskolcon, a Rendezvények Házában, augusztus 20-ára, jeles nem­zeti ünnepünkre emlékeztek a Hazafias Népfront megyei aktivistái. Hegyi Imrének, a HNF megyei alelnökének meg­nyitó szavai után Ződi Imre, a HNF megyei bizottságá­nak titkára mondott ünnepi beszédet. Népünk e hármas ünnepéről szólva, múltat, jelent vizsgálva, jövőnket, feladatainkat, reményeinket megfogalmazva beszédében, egyebek között hangsúlyozta mindannyiunk permanens kötelességét: — Holtunkig lecke és em­berformáló nagy feladat szeretni ezt a hazát, ezt a földet, imelyhez minden szent nevét egy ezredév csa­tolt. Őrizni rendjét, megbecsül­ni kenyerét, és együtt szol­gálni ígéretesebb jövőjét — ez a mi munkánk. Ez a nap mindannyiunké. Ünnepeljük államalapítá­sunkat, történelmi jelentő­séggel deklarált alaptörvé­nyeinket, a Magyar Népköz- társaság immáron 39 éves alkotmányát. És már aszta­lunkon a harmadik ünne­pelt, az új kenyér. Hittel állítjuk: lesz ételünk, ita­lunk, munkánk, békességünk belül íés kívül, van jövőnk. Dolgozni kell érte! Ke­mény próbára tevő eszten­dőket élünk. Létünket vál­lalnunk kell akkor is, ha nehezebben mennek dolga­ink, hiszen igaza van a köl­tőnek: „A nagy világon e kívül / Nincsen számunkra hely”. Az ünnepi beszéd után került sor a népfront leg­kiválóbb aktivistáinak ju­talmazására. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Népfront Munkáért kitün­tetés arany fokozatát ado­mányozta Hegyi Józsefnek, a HNF Sárospatak Városi Bizottsága elnökének. Ezüst fokozattal tüntették ki Be- gyik Jánost, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjét, a HNF megyei elnöksége tag­ját és Macsek Antalt, a B.-A.-Z. Megyei Hadkiegé­szítő és Területvédelmi Pa­rancsnokság mérnök ezredes parancsnokát. A Népfront Munkáért kitüntetés bronz fokozatát kapta Birlc lgnác- né, a HNF megyei nemzeti­ségi munkaközösségének al- elnöke, Bödi Gyula, a HNF nemzetiségi munkabizottságá­nak tagja, Gyenes István, a népfront rásonysápberencsi községi titkára, Hernádi Jenő, a HNF Miskolc Városi Kör­zeti Bizottságának titkáré és Nagy Ferenc, a putnoki nagyközségi bizottság titká­ra. A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága által adomá­nyozott jutalmakat 46 nép­frontaktivista vehette át. A kitüntetéseket, jutalma­kat Ződi Imre nyújtotta át az ünnepeiteknek. (ha) Húsz éve város Sárospatak Az alkotmánynapi ünnep­ség hagyományos program­ját ez idén gazdagabbá, szí­nesebbé tette Sárospatakon az az esemény, hogy ugyan­ekkor ünnepelte a nagy múltú település a múlt szá­zad végén elvesztett városi rang visszanyerésének 20. évfordulóját. A kétnapos műsor pénte­ken délután, a Művelődés Házában rendezett ünnep­séggel kezdődött. Takáts Gyula első titkár, tanácsel­nök megemlékezve Szent István halálának 950. év­fordulójáról, emelkedett hangú beszédben méltatta első királyunk államalapí­tási bölcsességét, a harminc­kilenc évvel ezelőtt törvény­be iktatott szocialista alkot­mányunk jelentőségét, kö­szöntötte az új búzából sü­tött friss, illatos kenyeret, a búzát termelő szántó­vető embereket, az arató kombájnosokat, majd is­mertette azt az örvendetes fejlődést, amelyet Sárospa­tak, a várossá nyilvánítása óta eltelt két évtized alatt gazdasági, művelődési, egész­ségügyi, kereskedelmi, köz­művesítés! téren elért. Az ünnepség fényét emel­te, a Pataki Muzsikusok szimfonikus zenekarának és énekkarának magas színvo­nalú, lélekemelő hangverse­nye, amelyen Beethoven-, Vivaldi-, Händel- és Ko­dály-művek hangzottak el, Péczeli István karnagy elő­készítésében és vezényleté­vel. Szombaton zenés ébresztő köszöntötte a város lakóit, akiknek egész napos szóra­koztatásáról színes, változa­tos programokkal gondosko­dott a Művelődés Házának rendezőgárdája. A nyíregy­házi Móricz Zsigmond Szín­ház művészeinek közremű­ködésével emlékműsor hang­zott el Szent István király­ról, a szabadtéri színpadon a Bodrog Néptáncegyüttes fergeteges számaiban, a vá­rosi Képtárban pedig barokk zenében gyönyörködhetett a közönség. Sárospatak ipari, mezőgazdasági üzemei, szö­vetkezetei, kisiparosai, nagy érdeklődéssel kísért kiállítá­son mutatták be termékei­ket, készítményeiket. Séta­kocsikázás, és a Bodrogon hajókirándulás gazdagította még a szórakozási lehetősé­geket. Külföldi vendégei is vol­tak szép nemzeti ünnepün­kön Sárospataknak, éspedig az észak-rajna-westfáliai Soest városból és az NDK- beli Worbisból. A worbisi kórus nagy sikerű műsorral is szerepelt, és a vendégek megismerkedtek Sárospatak történelmi nevezetességeivel, kulturális intézményeivel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom