Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-08 / 162. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZAK £7 ii —\ XLIV. évfolyam, 162. szám A n 1988. július 8. Péntek Iá] L Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja A szakszervezet álláspontja a bérreformról Elénk várakozás előzi meg a bérreform kimunkálását, bevezetését. A tervezett intézkedésekkel kapcsolatos, a szakszervezeti tagságot leginkább foglalkoztató kérdésekre Vörös Pétertől, a SZOT bérreform bizottságának titkárától kért választ Bajkó Erika, az MTI munkatársa. MTI: A szakszervezeti tagok közül sokan kifogásolják, hogy kevés információt kapnak a bérreform előkészületeiről, majdani bevezetésének körülményeiről, s arról, hogy tulajdonképpen mit is jelent a bérreform. Vörös Péter: A szakszervezetek bérreformmal kapcsolatos elképzeléseit a SZOT legutóbbi, június végi ülésén vitatta meg. Az ott tárgyalt javaslat elkészítését is vita előzte meg. Augusztusra minden bizalmihoz eljuttatunk egy olyan kis füzetet, amelyben a szakszervezeti koncepció lényegét foglaljuk össze, s ennek részletes, illetve kivonatos közlésére felkérjük a szakszervezeti és a vállalati újságokat is. Ezek alapján a tagság véleményt mondhat arról, hogy egyetért-e a vázolt tennivalókkal, s más megoldásokra is tehet javaslatot. Az alapszervezeti eszmecserék lényegét az ágazati szakszervezetek összesítik, s azokat a saját véleményükkel együtt eljuttatják a SZOT-hoz. Október elejére szeretnénk a SZOT testületéi elé vinni a tagsági vita tapasztalatait, s ezután alakítanánk ki e témában a szak- szervezetek végleges álláspontját. MTI: Fokozza a feszültséget a dolgozók körében, hogy a bérreformmal kapcsolatban elhangzó különféle nyilatkozatok nemegyszer ellentmondana.k egymásnak. Emiatt többen ügy vélik, hogy ebben a kérdésben ma még nagy a határozatlanság. V. P.: A gazdaságpolitikai folyamatok változásának hatására a gazdaság különböző szei-eplői — a dolgozók, a vállalatok, a különféle tárcák, az érdekvédelmi szervek, s a kormány is — egyre sokszínűbben látják ugyanazokat a kérdéseket, így a bérrel kapcsolatos el(Folytatás a 2. oldalon) Csütörtökön hazaérkezett Prágából a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 44. ülésszakán részt vett magyar küldöttség, amelyet Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képvise- lője vezetett. A magyar delegáció tagja volt Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár és Szigeti István, hazánk állandó KGST-képviselőjének helyettese. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Kovács Imre, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Berecz Frigyes ipari miniszter és Őszi István külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti nagykövete. (MTI) Öntözési gondok a határban „... Ha vedér van, víz nincs”. Ezt a szólásmondást megtanulta a parasztember. Mert valamelyik mindig hiányzik. Mezőgazdasági üzemeinkben a legtöbb vezető még mindig a hiányzó vízkészletről panaszkodik. Hiába volt néhány kiadós eső (néhol még felhőszakadás is), öntözni kell! Taktaharkány- ban a Petőfi Tsz elnöke, Semsey Barna arról panaszkodik, hogy néhány táblán szinte veszélyes gyalogolni, akkora repedés van a talajban. Hajdú István növény- termesztési főágazat-vezető az elmúlt heti izotópos talajnedvesség-mérés eredményét mutatja: eszerint a talaj felső, 100 cm-es rétegében az optimális vízkapacitáshoz viszonyítva, a vízhiány nem kevesebb, mint 77,1 mm. (Ennyi liter víz kellene egy négyzetméterre, hogy szivacsként telítődjön.) A talaj alsóbb rétegében végképp nincs víz. Ezért vásárolnak öntözőberendezést az üzemek kedvezményes áron. lízingben, csak hogy pótolják a csapadékot. Amilyen sokféle a pénzügyi akció, olyan tarka a választék: gördülő, önjáró, NSZK-beli, szovjet, még izraeli öntöző- berendezés is. De a sokféleséget már kezdik nehezményezni a mező- gazdasági üzemek. Mert még véletlenül sem egyezne a legújabb típus akár egy alkatrészében sem. A termelési rendszerek pedig azt adják el, amit kapnak. Így aztán nem csoda, hogy sok Hazai földben Bartók hamvai Az ország minden tájáról érkezett tisztelgők ezrei gyűltek össze csütörtökön a Farkasréti temetőben, hogy végső nyughelyére kísérjék az egyetemes zeneirodalom kiemelkedő alkotójának, Bartók Bélának hamvait. Ezzel utolsó állomásához érkezett a tengerentúli ferncliffi temetőből a zeneszerző végakaratának megfelelő, csendes budai sírkertig tartó, csaknem kéthetes út, amelyen Európa-szerte díszkon- certekkel, emlékünnepségekkel adóztak Bartók Béla munkásságának. A budapesti temetési szertartásra a hazai társadalmi, szellemi élet vezetői mellett eljöttek Bartók Béla családjának tagjai, egykori barátai, tisztelői. Elhozták a kegyelet virágait több külföldi kulturális intézmény és a határainkon túl élő magyarság képviselői is, köztük a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének (Csemadok) és a Matica Slovenska Tudományos és Kulturális Központnak a vezetői. A nagy magyar zeneköltő földi maradványainak ravatalát kettős kordon övezte: a tisztelgő katonák sorfala mellett a hazai politikai, kulturális élet vezetői álltak felváltva díszőrséget. Pontban három órakor vette kezdetét a temetési szertartás, amelyen elsőként Fe- rencz József unitárius püspök búcsúzott Bartók Bélától. Ugyancsak a ravatalnál búcsúztatta a végső nyughelyére induló hamvakat Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. A felvet® gránit emlékművel megjelölt sírnál Újfalussy József, az MTA alelnöke vett végső búcsút Bartók Bélától. (MT|I) d Vita az állami lakások eladásáról Tanácsi vb-ülés Miskolcon Tegnap tartotta meg júliusi ülését Miskolc Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen —, amelyet a betegségéből felgyógyult dr. Kovács László tanácselnök vezetett — a testület tagjai több mint négy órán keresztül vitatkoztak, és döntöttek a miskolciakat érintő kérdésekről. Szó volt többek között a Miskolci Szimfonikus Zenekar működéséről, a város kulturális életében betöltött szerepéről. Tájékoztató hangzott el a belvárosi tömbrehabilitációról, a tanácsi felügyelet alá tartozó vállalatok és intézméa vita a partnerekkel a típusokat illetően, s amig vitáznak, a szárazságtól kó- kadozik a növényállomány. A Petőfi Tsz-ben típusbemutatóra is alkalmas választék van. A cukorrépát Volzsan- kával öntözik, négy darab 250 méter széles gördülő szárnyvezeték üzemel éjjelnappal. A kukorica háromszáz hektárját két osztrák Waldhau- ser öntözőberendezéssel locsolják, és két német Bein- lich-típusúval. Van még két öntözőberendezés, de azokhoz nem kapnak hidránsok- hoz csatlakoztatható „hattyúnyakat”. Az már igazán csak helyi probléma, hogy szórófejeik kitűnően alkalmasak a fólia alatti öntözéshez, egy másik típus kerekei pedig hajszálra megegyeznek a személykocsikéval, így nem nehéz kitalálni sorsukat. A beüzemeléshez érkező szakemberék csak hűlt helyeiket találták az indítás reggelén, mint azoknak az embereknek, akiket a nyári hőségben képeznek az öntözőberendezések szakszerű kezelésére. Pedig az Észak-magyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat kedvezményt ad a mezőgazda- sági üzemeknek, hiszen az általuk fizetett állandó költség 80 százalékát elengedi. Ki kell tehát használni e lehetőséget, és azt is, hogy legalább az üzemeknél meglevő több millió forintos értékű öntözőberendezések mind üzemeljenek, mert kevés ma már csak az eget nézni, és várni az égi áldást. Bekecsi Szabó László nyék tavalyi munkavédelmi helyzetéről. A vb tagjai ezen kívül elfogadták azt a névjegyzéket, amelyen az 1989- ben tanácsi bérlakáshoz jut- tatandók névsora szerepel. Végül a bejelentések és javaslatok napirendi pont keretében az állami lakások eladásáról vitattak meg előterjesztést. Erre az anyagra a 13-as sorszámot bélyegezték, azaz az előterjesztések között a tizenharmadik volt. Nyilván merő véletlenség a babonás szám, ám azt már most megjósolhatjuk, hogy a benne foglaltakról éles és heves viták zajlanak majd le városszerte. Arról van szó ugyanis, hogy az állami lakások eladásáról, „elidegenítéséről” készült jogszabályok a közelmúltban megváltoztak, nagyobb önállóságot biztosítanak a helyi tanácsoknak, mint korábban. Az állami, tehát tanácsi lakásokat eddig a benn lakó bérlők különösen kedvező feltételek mellett vásárolhatták meg. Miskolcon jelenleg 450Ű igénylést tartanak nyilván, amelyekben a bérlők kifejeA Parlamentben csütörtökön Kunos Péter, a Terv- gazdasági Bizottság titkára tájékoztatta a sajtó képviselőit a testület legutóbbi ülésének döntéseiről. A TGB úgy határozott, hogy korszerűsíteni kell a gyermekintézmények téríté- sidíj-rendszerét, s a január 1-jével tervezett átalakítást elő kell készíteni. A jövő évi tervről és a költségvetésről természetesen az Országgyűlés dönt majd, tehát az új térítésidíj-rendszer bevezetésének konkrét feltételei csak később válnak ismertté. A támogatások jelenlegi módszere bürokratikus és rendkívül ellentmondásos. A differenciálás szándéka mind kevésbé érvényesül, hiszen a gyermekintézmények szolgáltatásai után díjat fizető szülők 70 százaléka ma már a maximális díjat fizeti. Indokolt pontosan meghatározni, hogy az állam mire vállalkozik, s lehetővé tenni, hogy ahol szükségesnek ítélik, saját zésre juttatják: szeretnék megvásárolni tanácsi lakásukat. Az igénylések száma napról napra növekszik. A tanácsi lakások eladása ugyanakkor egyre jelentősebb társadalmi feszültségek forrása. Ezen a módon ugyanis a forgalmi ár töredékéért lehet saját lakáshoz jutni, míg egyes rétegek számára reménytelenné vált az önálló otthon megteremtése. A tanácsnak, illetve az ingatlankezelő vállalatnak pedig nem minden esetben érdeke, hogy az igényelt tanácsi lakást ezen az alacsony áron eladja a bérlőknek. Alternatív javaslatként szóba jöhet, hogy a lakásokat a korábbi szabályozásnál magasabb áron értékesítsék. Ilyen döntés azonban nagy vihart kavarna az érintettek között, mint a vb-ülésen megfogalmazták: az ellenállás talán nagyobb volna, mint a tehó esetében. Az állami lakások eladásáról a testület tegnapi döntése szerint társadalmi vitát kezdeményeznek, s a tanácsülésen szeptemberben döntenek. forrásból is tovább javíthassák a szolgáltatások színvonalát. A tervek szerint a térítési díj január 1-jétől egységes lesz, valamennyi gyermekintézményben, bölcsődében, óvodában, általános és középiskolában az élelmiszer-nyersanyag mindenkori normájának költségét fedezi mlkjd. (Az alapnormát január 1-jétől várhatóan felemelik.) Minden további szolgáltatás — nevelés, gondozás — ingyenes, s az intézmények rezsiköltségeit is az állam fedezi. .Ez az egységes rendszer lehetőséget ad arra, hogy a tanácsok magasabb ellátási színvonalat biztosítsanak ott, ahol ezt igénylik, természetesen. ha vállalják ennek többletterheit. Vagyis az élelmiszernormákat a jövőben nem a Pénzügyminisztérium állapítja meg, hanem — az igények és a lehetőségek ismeretében — a helyi tanácsok, illetőleg maguk a gyermekintézmények. A Tervgazdasági Bizottság döntéseiről Dinnyeontöiés a meiöcióti határbon
