Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-08 / 162. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. július 8., péntek Dudla József pártaktívákon A politikában nincs nyári szünet A politikai naptárban nincs nyári szünet. Az országos pártértekezlet után az előkészületi időszakra jellemző érdeklődéssel, aktivitással foglalkozik a közvélemény, a megye párttagsága az állásfoglalásból adódó feladatokkal, de magával a pártértekezlet eseményeivel is. Bár ezekről a hírközlő szervek a történésekkel egy időben részletesen beszámoltak, a párttagok és pártonkívüliek minden részletre kiterjedő érdeklődése természetes, hiszen a tanácskozáson fontos személyi kérdésekről is tárgyaltak, döntöttek a küldöttek. Ezen belül is kíváncsiak vagyunk a borsodi küldöttcsoport munkájára, tapasztalataira. II szakszervezet álláspontja a bérreformról Dudla József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja (akit szintén ezen a pártértekezleten választottak e megtisztelő, felelősségteljes tisztségre;, a megyei pártbizottság első titkára ezen a héten munka- és szabadidejének jelentős részét annak szentelte, hogy minél több emberrel: párttaggal, és tisztségviselővel, a közügyekben részt vevő pártonkívüli- vel is találkozzék, hogy gondolatokat cseréljenek a pártértekezletről, annak állásfoglalásáról, de leginkább a térségünkben végbemenő szerkezetátalakítás mai, holnapi tennivalóiról. Az eszmecserék egyben a közvetlen tapasztalatszerzést is szolgálták, módot adtak "arra, hogy a megyei első titkár a helyszínen tájékozódjék a dolgozókat foglalkoztató gondokról, a megoldást célzó helyi tervekről, elképzelésekről. Dudla József a hét folyamán találkozott a Borsodi Szénbányák Vállalat vezetőivel, pártaktivistáival, Szerencs és vonzáskörzete párt- alapszervezeti titkáraival, valamint Tokajban és Sátoraljaújhelyen tájékoztatta a pártaktívák résztvevőit a pártértekezletről, illetve az országos konferencia utáni helyi tennivalókról. Szerencsen üzemlátogatásra is sort kerített: az állami gazdaság tehenészeti telepét, Sátoraljaújhelyen pedig az Elzett- Certa öntödéjét és innovációs központját tekintette meg. Sok emberrel találkozva a központi kérdések megbeszélése mellett lehetőség nyílt így az aktuális bel- és külpolitikai témákban is szót váltani, véleményeket cserélni. Az országos pártértekezleten, de már azt megelőzően is sok szó esett a nyíltságról, nyitottságról, tájékoztatásról, mint a demokrácia szélesítésének fontos eleméről. A tanácskozás 'állásfoglalásába is bekerült: „A szocialista demokrácia kifejlesztésének fontos része a társadalmi nyilvánosság, amely jó lehetőségeket teremt a közéleti tájékozódáshoz, az érdekek különbségének és azonosságának felismeréséhez, a közmegegyezés létrehozásához, a társadalmi ellenőrzéshez.” Ezzel a gondolattal cseng össze a megyei első titkár, és a pártaktivisták, a dolgozó kollektívák találkozásainak célja, szándéka: az őszinte, nyílt eszmecsere kölcsönösen gyümölcsöző az egyén és a közösség számára, pártunknak ez a munkastílusa a nézet- azonosságot, a feladatok végrehajtásához való egységesebb cselekvést segíti elő. (ónodvári) Jereváni helyzetkép Jerevánban továbbra is feszült a helyzet, a munkabeszüntetések folytatódnak, de egyes üzemekben különféle napszakokban teljesen vagy részlegesen felveszik a munkát — közölte Jerevánból telefonon az Armenpressz hírügynökség munkatársa az MTI moszkvai tudósítójával. A városi tömegközlekedés részlegesen üzemel, a repülőtér a hétfői és keddi megmozdulást követően normálisan működik. A jereváni Tyeatralnaja téren szerdán este megszüntették a katonai kordont. Csütörtökön sem felvonulás, sem tömeggyűlés a déli órákig nem volt, bár a városban továbbra is feszült a légkör. Az örmény belügyminiszter csütörtökön sajtónyilatkozatban cáfolta azt a hírt, miszerint a repülőtéri ösz- szetűzések következtében egy személy életét vesztette volna. Az ismét kiéleződött helyzet miatt az örmény miniszterelnök szerdán este televíziós beszédet mondott. Ebben nyugalomra és önmérsékletre szólította fel Jereván és a köztársaság lakóit. (Folytatás az 1. oldalról) képzeléseket is. Ez természetes folyamat. A sokszínűség annak is következménye, hogy a demokrácia szélesedésével egyre több, egymástól eltérő érdek kerül a felszínre. A bérreformmal kapcsolatos főbb célokban a szak- szervezetek álláspontja már kialakult. A szakszervezetek a bérreformtól olyan bérpolitika és bérrendszer működtetését várják, amely biztosítja a reálbérek tartós és érzékelhető. minden dolgozó rétegre kiterjedő növekedését, a társadalmilag igazságosabb kereseti arányok kialakítását, s amelyhez a korábbiaknál hatékonyabb eszközrendszer tartozik. A munkabéreknek jobban ki kell fejezniük a megélhetés költségeit, hiszen ma már azoknak a családfenntartással, a kulturá- lódással, a művelődéssel, a lakáshoz jutással és -fenntartással kapcsolatos kiadásoknak a jó része is a dolgozókat terheli, amelyeket korábban az állam magára vállalt. A szakszervezetek álláspontja szerint évente mindenki számára biztosítani kell egy olyan mértékű béremelést, amely követné az alapvető fogyasztási cikkek mindenkori áremelkedését. A megélhetés költségeit elsősorban az alapbérnek kell tartalmaznia, s az alapbérnek kell meghatározónak lennie a kereseti arányok alakulásában is. Másik nagyon fontos törekvésünk, hogy az azonos szakmákban, szakma- csoportokban dolgozók alapbére — függetlenül attól, hogy mely ágazatban tevékenykednek — közelítsen egymáshoz. Hiszen a munkaerőnek a szocializmusban is van ára, s mint ahogy más áruhoz sem jut olcsóbban vagy drágábban egy-egy ágazat, vállalat aszerint, hogy jól vagy rosszul gazdálkodik, a különbségek az alapbérekben ebben az esetben sem indokoltak. A vállalati gazdálkodás eredményességének más kereseti elemekben kell megjelennie. E célok megvalósításához a szakszervezetek véleménye szerint a legmegfelelőbb eszköz a béralku, a munkáltatók és a munkavállalók, illetve azok érdekképviseleti szervei megállapodása az adott időszak követendő bérpolitikájában, a bérek növekedésének mértékében. A béregyeztetések három — vállalati, ágazati és népgazdasági — szinten valósulnának meg, alulról felfelé építkezve. 3 talán a legfontosabb: a bérpolitikának a jövőben nyilvánosnak kell lennie. A béralku eszköz lehet ahhoz, hogy ezután ne a színfalak mögött dőljenek el olyan fontos bérpolitikai kérdések, amelyek a társadalom egészét, minden munkavállalót érintenek. MTI: A dolgozók közül sokan felvetik, hogy a korábbi célkitűzések közül sem valósult meg jó néhány. Többen most sem látnak garanciát arra, hogy a bérreform elképzelései a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben valóra válthatók. V. P.: A szakszervezetek véleménye szerint az egységes költséggazdálkodás — amikor a bér a vállalat számára ugyanolyan költség, mint bármely más ráfordítás — bevezetésével, legalábbis a gazdaság verseny- szférájában megteremthetők a lehetőségek a szabadabb bérgazdálkodáshoz. A munkabért ma a gazdasági szabályozórendszer kemény korlátok között tartja, hiába takarít meg más területeken a vállalat jelentős összeget, azt nem fordíthatja közvetlenül a bérek növelésére. Holott éppen a szabadabb bérgazdálkodás nyithatna utat a vállalaton belüli teljesítmények fokozásához, s ezáltal a népgazdasági hatékonyság javításához. Tisztában vagyunk azzal, hogy a bérreform teljes kibontakoztatásához időre van szükség. Az első, reformértékű lépéseket azonban már jövőre meg kell tenni. így például a szakszervezetek véleménye szerint már jövőre meg kell szüntetni a jelenlegi elkülönült keresetszabályozást. Mivel azonban a kormány nehéz gazdasági helyzetünkben nem mondhat le teljesen a vásárlóerő szabályozásáról, jövőre még csalt a legfelsőbb szinten, a kormány, a SZOT. a Gazdasági Kamara és más érdek- védelmi szervek között történhet meg a béregyeztetés. Ennek tárgya a mi megítélésünk szerint a nominálbérek éves szintű, népgazdasági átlagban számított növekedése, s ezen belül a minden dolgozóra kiterjedő kötelező minimális béremelés szintje kell hogy legyen. Azonnali, jelentős béremelkedést senki se várjon az első lépésektől. Ugyanakkor a szakszervezetek szorgalmaznak bizonyos központi bérpolitikai intézkedéseket is különböző társadalmi rétegek számára. Az ezzel kapcsolatos megbeszélések során eddig itt szóba kerültek az oktatás, az egészségügy, a költségvetési intézmények és az ipar bizonyos területei. Garanciák természetesen a béregyeztetés mechanizmusának működtetéséhez is szükségesek. Tisztázni kell, hogy a béralku során előre meghatározott szabályok szerint kik, miről, mit dönthetnek. Ehhez megfelelő jogi háttérre van szükség. E kérdésben a szakszervezetek szerepének pontos meghatározása is szükséges. Egyebek között ezért is szorgalmazzuk a szakszervezeti törvény kidolgozását, amely rögzítené a szakszervezetek jogait, kötelességeit, felelősségét. MTI: Attól is tartanak a dolgozók, hogy a bérreform bevezetésének terhei rájuk hárulnak majd. Ügy vélik, fennáll a veszélye annak, hogy a szabadabb bérgazdálkodás lehetőségeit még a rosszabbul gazdálkodók is igyekeznek majd kihasználni, s a növekvő költségeiket a vásárlókkal fizettetik meg, áremelések formájában. V. P.: A béralku során a szakszervezeteknek is figyelemmel kell lenniük a bérek növekedésének további hatásaira. Jelenleg a termelési költségeknek átlagban csak 8—10 százalékát — természetesen vannak olyan ágazatok, ahol ennél jóval nagyobb arányát — teszik ki a bérekre kifizetett összegek. Tehát a bérek kisebb mértékű növekedése önmagában nem okozhat jelentős inflációs nyomást. Természetesen fennáll a reális veszélye annak, hogy ha „elszaladnak” a bérek, ha a vállalatok a növekvő bérköltségeket nem tudják kigazdálkodni, akkor nőhet az infláció a gazdaságban. Ennek megakadályozása a dolgozóknak, s így az őket képviselő szakszervezeteknek is feladata. (MTI) Rekviem Üjszülött halottunk van. Most kezd igazán fájni, ebben a szinte létünket igazoló örömben az, aminek már régóta fájni kellene. S talán fájt is olykor, csak a fájdalom kínja, édessége nem volt igazán a sajátunk? Nem lehetett, az elszenesedett mindenség-darab tapintása nélkül? Földhözragadtak vagyunk, eredendően. Igán, a madár is az. Hazatértek végül Bartók Béla hamvai. Mondhatjuk és mondjuk is, megtért, porló földi maradványai fölött: nyugodj békében! Legyen nyugodalmad, találd meg a végső békét ezen a hányatott sorsú földön, itt, ahol azok élnek, akik a te nyelvedet beszélik, ahol Petőfi, Arany, Ady és társaik könyökölnek szemünkben, a mindenség ablakpárkányán. Hazaérkeztél a földbe, az anyaföldbe, ahonnét vétettél. Tudjuk, mert nyilvánvaló, hogy téged eltemetni nem lehet. Mert a mások, az emberiség hasznára és gyönyörűségére teremtődtél, nem lehet nyugtod. De a béke talán megadathatik, a porhüvely békéje. S kívánjuk a békét, a magunkét is, a meg-megvonagló, nyugtalankodó lélekét. Mert testünkből kitépett húsdarab, asztalunkról elorzott karéj ka kenyér az a maréknyi föld, amit a te végső hazaérkezésedkor megtagadtak tőled: a földet, mely tenyerét tartotta bölcsőd ringá- sához valaha. S amelyet most szögesdróttá változott határ választ el tőlünk, kerítése a gyűlöletnek és rossz- indulatnak. De te táplálsz minket, bárhol is éljünk. Nyugodj meg bennünk. S ha kell, izgass minket, — sohasem egymás ellen: csakis egymásért. Hiszen egymásért vagyunk. Fecske Csaba iKOräiDAv A hét végén: Kaláka Nemzetközi Folkfesztivál KALÁKA NEMZrmÖZl KUK FESZTI»L Július második hétvégéje. Sok fiatal jegyzi ezt a dátumot, szervezi úgy programját, hogy ilyenkor ellátogathasson a diósgyőri várba. Immár nyolcadik esztendeje rendezik meg a Miskolci Nyár keretében a Kaláka Nemzetközi Folkfesztivált mely egyre népszerűbb lesz. Valamit az idei programról: néhány név hiányzik a nagyok közül, így a Muzsikás, a Téka, a Bodza Banda is, ám itt lesznek Gerebenék, a Malév Kamaraegyüttes, a Kosbor. A rangos rendezvényről nem hiányoznak a külföldiek sem. Hallhatjuk többek közt az újvidéki Hívogató együttest, a Saundzse grúz triót, Szlovákiából a Varsányi együttest, de érkeznek még Hollandiából, Írországból, Dániából, s Ausztriából is „csapatok”. A programok szombaton és vasárnap délután négy órakor kezdődnek. Képünk az elmúlt évi Kalákán készült A KONTRAX KISSZÖVETKEZET CSINCSILLARÉSZLEGE KISTENYÉSZTÖKTÖL készpénzért átvesz csincsillaprémeket, prémezett csincsilla-növendékállatokat, új tenyésztőknek biztosít: kiváló tenyészállatokat, takarmányt, ketreceket, minden felszerelési tárgyat, tartástechnológiát. Hosszú távú prémértékesitési szerződés köthető, OTP-hitelléhetőség, 200 ezer forintig. Szaktanácsadás. Jelentkezni lehet minden héten hétfőn 14—18-ig az alábbi címen: Balogh István szaktanácsadó, Debrecen, Sallai Imre u. 2. Tel.: 52 26-287. IVU^ilDAV hbw mnk. Kisszövetkezet (dobos)
