Észak-Magyarország, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-06 / 134. szám

1988. június 6., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Az innovációs politika egyes nemzetközi tapasztalatairól (-2-) ■ Napjainkban a műszaki haladás általános tendenciája az, amit a technika intellektualizálásának neveznek. Ez két dolgot jelent: egyrészt, mindent, ami mechanikus, átvesznek a gépek; másrészt, á műszaki jelenségek világában robbanásszerű vál­tozások mennek végbe. Az intellektualizáció az oktatást, szé­lesebb értelemben a szellemi beruházásokat a nemzetközi ver­senyképesség első számú tényezőjévé tette. A gazdaságtörténeti ta­pasztalatok szerint a műsza­ki fejlődés minden korsza­kos periódusa együtt járt a nyerők és vesztesek új tábo­rának megjelenésével. Mint ismeretes, eddig a műszaki fejlődésnek három nagy tör­ténelmi szakaszát lehet ki­emelni, amelyre jellemző, hogy négy lényegi tényező (alapanyagok, energia, élő­világgal való kapcsolat, idő­struktúra) egymással össze­függő, radikális átalakulása ment végbe. A XII. század körül végbemenő középkori agrárforradalomról, majd a XVIII. század végén bein­duló ipari forradalomról és a jelenleg végbemenő intel­lektuális forradalomról van szó. Ez utóbbira az jellem­ző, hogy széles körben el­terjedt a polimerek és kom- pozitok használata; az elekt­romos, nukleáris és nap­energia hódít teret; megje­lennek az élővilággal ösz- szefüggő biotechnológiák; és széles körben terjed a mik­roelektronika. A mikroelekt­ronika egyébként nem más, mint az idő új struktúrája abban az értelemben, hogy lényegében a 10—9 másod­perc alatt' végbemenő tech­nológiai folyamatok felhasz­nálását jelenti. Az intellektuális forrada­lom viszonyai között a mű­szaki átalakulások egyrészt sokkal gyorsabbak, mint azt korábban gondoltuk, más­részt a műszaki változások erőteljesen kulturális jelle­gűek. Emiatt döntő módon előtérbe került az oktatási rendszer, különösen a kö­zépfokú szakjellegű és a felnőttoktatás. Feltétlenül szükségessé vált a kutatás- fejlesztés és az ipar közöt­ti intenzív kapcsolatok meg­teremtése. E célból jöttek létre az ún. kapcsolatterem­tő intézmények. Röviden ar­ról van szó, hogy az önma­gukat igen Változatosan ki­fejező tudományos szerzők mintegy 5—6 ezer szót hasz­nálnak, bár a modern nyel­vek mintegy 60 ezer szót tartalmaznak. A műszaki fejlődés mai szintjén a leg­teljesebb szótár mintegy 4 és fél millió önálló műsza­ki, jelenség leírását tartal­mazná. Ebben a helyzetben a kapcsolatteremtő intéz­mények nélkül a különbö­ző szakemberek egyszerűen nyelvileg elszigeteltek ma­radnának. A kapcsolatte­remtő irodák a saját háló­zatukon keresztül felszámol­ják a különböző intézetek­ben elszigetelten dolgozó egyének szakmai magányos­ságát. Az irodák emellett képesek egy-egy innováció részleteit kifejező művele­tek összehangolására, a re­gionális innovációs politikák végrehajtásának szervezésé­re. Teljesen hibás az a pro­paganda, amely hamis re­ményeket kelt a dolgozók­ban, amikor azt "akarja el­hitetni velük, hogy az ún. hanyatló iparágakat más, tö­meggyártáson alapuló ipar­ágak fogják felváltani. Va­lójában a megszűnő munka­helyeket egyre inkább a kisvállalkozások, az ún. har­madik és negyedik szektor­ban, vagyis a szolgáltatás­ban és a ^kutatásban, fej­lesztésben születő munkale­hetőségek fogják tudni pó­tolni. A mai műszaki haladás komplexitása miatt a kis- és közepes méretű vállala­tok .fejlődésének meggyor­sítása érdekében szakmai­lag igényes, általános mű­szaki szolgáltatásokat kell biztosítani regionális szin­ten. Ezeket a szolgáltatáso­kat mérő és tesztelő labora­tóriumok, közös kutatóhe­lyek, dokumentációs rend­szerek nyújthatják. Mind­ezeket magán-, kollektív és állami pénzforrásokból egy­aránt jelentős támogatásban kell részesíteni. A műszaki haladás komp­lexitása jegyében kell gon­doskodni a hatékony egye­temek közelében kibontako­zó új iparágak fejlesztésé­ről, a kreatív társadalmi urbanizáció meggyorsításá­ról, a megfelelő kommuni­kációs és építészeti rend­szerek kialakításáról. A korunkban elterjedő műszaki rendszerekre jel­lemző a hálószerű felépí­tés, amely nemcsak az új ismereteket teríti szét széles körökben, hanem magát a társadalmi struktúrát is de­mokratizálja. Természete- tesen, továbbra is igaz ma­rad, hogy a jövő nagy mű­szaki vívmányait néhány ki­vételes tehetségű ember fog­ja koncepcionálisan megal­kotni. A radikális innová­ciókon alapuló iparágak ki­alakulását azonban döntően az fogja meghatározni, hogy milyen fokú a dolgozók át­lagos képzettségi szintje és milyen mértékű tényleges részvételük a különböző tár­sadalmi folyamatokban. Vagyis, nem elégséges egy magasan képzett elit kivá­lasztása, amely elsajátítja a legújabb műszaki kultúrát és vezetőként hasznosítja a szaktudást, hanem szükség van az egész lakosság álta­lános kulturális szintjének növelésére is. C) Az innovációs folya­matokat akadályozó ténye­zők lebontása. Az innovációs folyamato­kat akadályozó tényezőket a rendszerelemzés, illetve az azt kiegészítő átvilágítási módszer képes reálisan fel­térképezni. A gyakorlati ta­pasztalatok szerint igen erős központi politikai aka­ratra van szükség ahhoz, hogy egy nemzetgazdaság­ban sikerüljön leküzdeni a partikuláris (ágazati, regio­nális és vállalati) érdekeket. A partikuláris érdekek nemcsak az egyes állami (központi és helyi) szabá­lyokban, hanem a különbö­ző intézmények belső uta­sításaiban is megjelennek. Ez utóbbiak lebontása kü­lönösen nehéz, mivel kifelé legtöbbször meg sem je­lennek. Az eredményes innováci­ós folyamatok kibontakozá­sát az is akadályozza, hogy a hagyományos közgazdasá­gi értékelő, kalkulációs mód­szerek képtelenek reálisan értékelni a különböző mű­veletekben rejlő intellektu­ális tartalmat. Ezek a mód­szerek nem képesek egyér­telműen jelezni egy-egy vállalkozás társadalmi költ­ségeit, környezeti hatásait. Teljesen érzéketlenek a nem-árutermelő tevékeny­ségek eredményességét ille­tően. Az akadályok spontán le­küzdésének egyik klasszi­kus színtere a feketepiac, amely éppen azokban a ré­sekben kezd gyorsan virá­gozni, amelyek szoros kap­csolatban vannak egyrészt a mesterséges korlátokkal, másrészt az egyéni kezde­ményezésekkel, vállalkozá­sokkal, az elavult jogsza­bályok és formalitások ki­kerülésével. Az a tapaszta­lat, hogy az innovációval szemben a legmakacsabb korlátokat nem a jogi sza­bályok és a bürokratikus intézkedések állítják, hanem a különböző egyének és in­tézmények által egyszer már megszerzett privilégiu­mok. A megfelelő kormányzati innovációs politika nem más, mint az előbb példa­szerűen említett akadályok lebontásának stratégiája. A helyesen értelmezett inno­vációs politika kiterjed a kormány által felvetett vala­mennyi stratégiai kérdésre. Ha a kormányzati elképze­lésekben nem jelent meg világosan egy innovációs politika, akkor ennek az az oka, hogy mind a mai na­pig a legtöbb országban sem az innovációs elmélet részleteit, sem a rendszer- szemléletű felfogást a dön­tést hozók nem ismerik elég alaposan. Ennek következ­tében gyakran az innováci­ót úgy értelmezik, mint valami romantikus történe­tet, melyet körülvesznek a magányos zseni alkotóké­pességét dicsőítő mitikus legendák. Az innovációs po­litika nem eléggé markáns megjelenésének az is oka, hogy az innovációs folya­mat nemcsak az egyéni megszokások, az intézmé­nyi rugalmatlanságok, ha­nem a megszerzett érdekek ellen is irányul, de ezt min­den kormány óvakodik vi­lágosan kimondani. Ma olyan műszaki fejlő­dési periódusban élünk, amelyre a nagyfokú insta­bilitás, a gyors változás, a gazdasági átrendeződés és a válság jellemző! A válság itt azt jelenti, hogy egye­seknél veszélybe kerülnek a már megszerzett pozíciók, viszont mások számára az innováció révén lehetővé válik új pozíciók szerzése. Ebben a helyzetben az elő­relátó kormányoknak az a fő törekvése, hogy növeljék az egész lakosság műszaki kultúrájának színvonalát, hogy új vállalkozásokat in­dítsanak be olyan személyek közreműködésével, akiknek nincs vagyona. A mai viszonyok között a műszaki haladás sajátossá­gai következtében a ver­senyképesség súlypontja át­helyeződött a szellemi telje­sítményekre, a korábban jellemző anyagi gazdaság felhalmozása helyett. Egy­idejűleg az új szellemi al­kotás műszaki megvalósí­tása és piaci hasznosítása olyan integrált folyamattá vált, amely leginkább az élő szervezetre jellemző eseményekkel (megtermé- kenyülés, sarjadás, gesztá- ció, alkalmazkodás stb.) ír­ható le. összességében, a jövőben a nemzeti kormányok gaz­daságpolitikájának kialakí­tásában az innovációs poli­tikának ténylegesen köz­ponti szerepet kell játsza­nia. Egy jól felfogott inno­vációs politika azonban lé­nyegesen túlmegy a nemze­ti érdekek keretein, globá­lis jellegű, a helyi feltéte­lek szerint cselekszik, és el­sősorban a jövő generáció érdekeit fejezi ki. Az in­novációs politika komplex jellegű, vagyis egyszerre gazdasági, kulturális és tár­sadalmi feladatokat tartal­maz mind a vállalatok, mind a régiók, mind a nemzetgazdaságok és a vi­lággazdaság szintjén. A kor­mányzat innovációs politi­kájában helyet kell" biztosí­tani a távlatokra szóló nagy jelentőségű konkrét progra­moknak. E programok vég­rehajtási eszközét a szelle­mi befektetések, a vállala­tok közötti verseny, illetve együttműködés érdekeltségi viszonyai — képezik. En­nek alapján kell meghatá­rozni a konkrét feladatokat az alapkutatásokban, a mű­szaki kultúra fejlesztésében, a középfokú, elsősorban szakmai oktatásnak az egész lakosságra történő kiterjesz­tésében, az innovációt aka­dályozó fölösleges állami előírások leépítésében, az innovációs folyamatokat elő­segítő gazdasági autonómia megteremtésében, a társa­dalom alkotóképességének fejlesztésében. Dr. Nagy Aladár az NiME Marxizmus—Leninizmus Intézet igazgatója (Vége) A megyei pártbizottság kezdeményezésére sor kerül az észak- magyarországi régió, illetve a megye szerkezete átalakítási programjának szakmai kidolgozásához, a helyi javaslatok ösz- szegyűjtésére és szintetizálására. Az igen sokrétű munka során az érintettek igyekeznek minden hasznos információt felhasznál­ni. Lapunkban szívesen helyt adunk a témakörhöz kapcsolódó további gondolatoknak, akár részkérdésekkel foglalkozó hozzá­szólásoknak is. A szépséges Hór-völgy A Dél-.Bükk minden bi­zonnyal legszebb és legérde­kesebb része a Bükki Nem­zeti Parkhoz tartozó Hór- völgye. Mindjárt a völgy ele­jén, alig hogy elhagyja a ki­ránduló Cserépfalut, jelzés mutatja az utat a Subalyuk- barlanghoz, amelynek híres leletei többek között a nean- der típusú koponyamaradvá- nyok, kőeszközök. A kirándulók még nem fe­dezték fel ezt a természeti szépségekben, valamint rit­kaságszámba menő növény- és állatvilágban gazdag terü­letet. Ám a kutatók igen, s részükre létesítették a bükk- zsérci leágazástól nem mesz- sze fekvő oszlári kutatóbá­zist. Itt található az egykori erdészházból felújított táj­ház, benne a vidékre jellem­ző tárgyaikat -bemutató kiál ­lítással. A még viszonylag háborí­tatlan, védett területen talál­ható például a Jávorka pik­kelypáfrány, az Északi-kö­zéphegységben csupán itt ho­nos pilisi bükköny. A völ­gyön áthaladó patakot kísé­rő ligeterdő feltűnő ritkasá­ga a Keleti-Kárpátokban ho­nos élénksárga fészkű Tele­ki-virág. Amennyire már ismert a növényvilág, annyira feltá­ratlan még a Hór-völgy ál­latvilága. Ám az eddigi meg­figyelések alapján már meg­állapították, hogy az változa­tos. A fokozottan védett ra­gadozó madarak közül szá­mos fészkel ezen a vidéken. Aki türelmesen szemlélődik, megfigyelheti a kerecsensó­lyom repülését, s ha szeren­csés a turista. Odorvár kör­nyékén gyönyörködhet a tör­pesas magadban köröző pél­dányaiban. Ezeket a ritkaságokat szi­gorúan védik, s a terület „gazdái” rajta tartják sze­müket fészkelőhelyeiken, hogy megvédjék azokat a fé­szekrablóktól. Tavak, folyók, medencék (Folytatás az 1. oldalról) je. A várfürdő szombaton, június 4-én nyitott. Nyitás előtt alapos nagytakarítást végeztek, és átfestették az épületeket, a kabinokat. A hideg vizet kedvelő, edzett emberek tovább edzhetik magukat, hiszen a strandon focizni, pingpongozni is le­het. A rideg, csupabeton szau­nalépcsőt eltüntették, csak egy keskeny lejárót hagytak meg, s virággal ültették be a helyét. így még szebb lett a szauna. Erről 50 forint be­lépő ellenében bárki meg­győződhet, aki csak stran­dolni akar, 15 forintért meg­teheti. Az egyik legkedveltebb vi­déki fürdő, a leninvárosi szabadidőközpont területén található. Népszerűségének oka, hogy 50 forintért stran­dolni és korcsolyázni is le­het, sőt annyiszor használ­hatják a 100 méteres csúsz­dát, ahányszor csak akarják. A fagyizó bővítésén kívül szembetűnő újdonságok nin­csenek —• mondta Homódi Vilmos, üzemvezető. — Tech­nikai változások vannak, amelyek a régi szolgáltatá­sok jobb minőségét teszik lehetővé. A nyáron az igé­nyektől függően úszásokta­tás is lesz. Tíznapos turnu­sokért a felnőtteknek 400, a gyerekeknek 300 forintot kell fizetni. A turisták által szívesen látogatott Sárospatak mel­lett található a csendes vég- ardói strand. Termál-, úszó- és gyermekmedencével vár­ják a felüdülni vágyókat. Mint Eaczkó Károly, St strand vezetője elmondta, a termálmedence falát az ed­dig sok gondot okozó, me­szes festés helyett műanyag­gal burkolják. így az sokkal esztétikusabbá, könnyebben tisztán tarthatóvá vált. A feszített víztükrű úszó­medence jelenleg még sátor alatt van, amit két hét múl­va bontanak le. Úszásokta­tás itt is lesz a nyáron. A fürdő területén, előzetes megbeszélés alapján, szíve­sen adnak helyet a termé­szetjáróknak. Dél-Borsodban a legismer­tebb strand a mezőkövesdi Zsóri-fürdő. Ettől 10 kilo­méterre, Bogácson is van egy kevésbé ismert fürdő, ami öt medencével várja a látogatókat. Itt új termál­kutat adtak át a közelmúlt­ban. A 490 méter mély kút 450 liter 69 fokos vizet ad percenként. Az új kút le­hetővé teszi, hogy a három termálmedencében gyakrab­ban cserélhessék a vizet. Az úszómedence és a gyermek­pancsoló hideg vizét is ter­málvízzel melegítik fel. Ezenkívül még két újdon­ságuk is van. Az első jó hír: június 20-tól hétfőn is nyit­va lesz a strand. A másik­nak kevésbé fognak örülni a látogatók. Június 1-től 15- ről 25 forintra emelkedik a belépők ára. Indok: eddig túlságosan olcsók voltak a Zsórihoz képest, viszont szol­gáltatásaikkal cseppet sem maradtak el mögötte. A für­dő területén hatalmas hely van a sportolásra, focizásra. Különlegesség még a fürdő szabadtéri színpada, ahová a helyi művelődési ház szer­vez programokat. Az éjsza­kai fürdőzést — a rossz ta­pasztalatok miatt — nem kívánják újra bevezetni. Aki nem szereti a zajos, zsúfolt strandokat, annak a gyönyörű környezetben le­vő, hidegvizes gönci fürdőt ajánlja dr. Mauritz Gyuláné, a Borsod Megyei Vízművek fürdőügyekkel foglalkozó osztályvezetője. Akik a természetes vizek hívei, a Mályi-tónál szépen kiépített strandon hódolhat­nak úszó-, vitorlázó-, ször­fözőszenvedélyüknek. És fő­főként a mindennél szebb Bodrog, Tisza kijelölt része­in. Akik pedig a még termé­szetesebb strandolás hívei, azok a naturista strandon, a Debreceni-tónál keressék a felüdülést. A nyékládházi tanács a Kavicsbánya Vál­lalat és a rendőrség hallga­tólagosan engedélyezi a mez­telen fürdőzést. A nyékládházi tanács ren­dezési tervében már a strand hivatalos elismerése is sze­repel. M. K. Cs. Csak két napig! NEMESFÉM-FELVASARLASI AKCIÓ fővárosi becsüs jelenlétében, Miskolc, Síéchenyi u. 3-9. sz. Aranyát, ezüstjét, drágakövei díszített ékszerét NAPI ÁRON MEGVÁSÁROLJUK készpénzért, vagy bizományba Ne ieledje! 1988. június 7-én és 8-án, a miskolci óra-ékszerboltban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom