Észak-Magyarország, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-06 / 134. szám
1988. június 6., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Az innovációs politika egyes nemzetközi tapasztalatairól (-2-) ■ Napjainkban a műszaki haladás általános tendenciája az, amit a technika intellektualizálásának neveznek. Ez két dolgot jelent: egyrészt, mindent, ami mechanikus, átvesznek a gépek; másrészt, á műszaki jelenségek világában robbanásszerű változások mennek végbe. Az intellektualizáció az oktatást, szélesebb értelemben a szellemi beruházásokat a nemzetközi versenyképesség első számú tényezőjévé tette. A gazdaságtörténeti tapasztalatok szerint a műszaki fejlődés minden korszakos periódusa együtt járt a nyerők és vesztesek új táborának megjelenésével. Mint ismeretes, eddig a műszaki fejlődésnek három nagy történelmi szakaszát lehet kiemelni, amelyre jellemző, hogy négy lényegi tényező (alapanyagok, energia, élővilággal való kapcsolat, időstruktúra) egymással összefüggő, radikális átalakulása ment végbe. A XII. század körül végbemenő középkori agrárforradalomról, majd a XVIII. század végén beinduló ipari forradalomról és a jelenleg végbemenő intellektuális forradalomról van szó. Ez utóbbira az jellemző, hogy széles körben elterjedt a polimerek és kom- pozitok használata; az elektromos, nukleáris és napenergia hódít teret; megjelennek az élővilággal ösz- szefüggő biotechnológiák; és széles körben terjed a mikroelektronika. A mikroelektronika egyébként nem más, mint az idő új struktúrája abban az értelemben, hogy lényegében a 10—9 másodperc alatt' végbemenő technológiai folyamatok felhasználását jelenti. Az intellektuális forradalom viszonyai között a műszaki átalakulások egyrészt sokkal gyorsabbak, mint azt korábban gondoltuk, másrészt a műszaki változások erőteljesen kulturális jellegűek. Emiatt döntő módon előtérbe került az oktatási rendszer, különösen a középfokú szakjellegű és a felnőttoktatás. Feltétlenül szükségessé vált a kutatás- fejlesztés és az ipar közötti intenzív kapcsolatok megteremtése. E célból jöttek létre az ún. kapcsolatteremtő intézmények. Röviden arról van szó, hogy az önmagukat igen Változatosan kifejező tudományos szerzők mintegy 5—6 ezer szót használnak, bár a modern nyelvek mintegy 60 ezer szót tartalmaznak. A műszaki fejlődés mai szintjén a legteljesebb szótár mintegy 4 és fél millió önálló műszaki, jelenség leírását tartalmazná. Ebben a helyzetben a kapcsolatteremtő intézmények nélkül a különböző szakemberek egyszerűen nyelvileg elszigeteltek maradnának. A kapcsolatteremtő irodák a saját hálózatukon keresztül felszámolják a különböző intézetekben elszigetelten dolgozó egyének szakmai magányosságát. Az irodák emellett képesek egy-egy innováció részleteit kifejező műveletek összehangolására, a regionális innovációs politikák végrehajtásának szervezésére. Teljesen hibás az a propaganda, amely hamis reményeket kelt a dolgozókban, amikor azt "akarja elhitetni velük, hogy az ún. hanyatló iparágakat más, tömeggyártáson alapuló iparágak fogják felváltani. Valójában a megszűnő munkahelyeket egyre inkább a kisvállalkozások, az ún. harmadik és negyedik szektorban, vagyis a szolgáltatásban és a ^kutatásban, fejlesztésben születő munkalehetőségek fogják tudni pótolni. A mai műszaki haladás komplexitása miatt a kis- és közepes méretű vállalatok .fejlődésének meggyorsítása érdekében szakmailag igényes, általános műszaki szolgáltatásokat kell biztosítani regionális szinten. Ezeket a szolgáltatásokat mérő és tesztelő laboratóriumok, közös kutatóhelyek, dokumentációs rendszerek nyújthatják. Mindezeket magán-, kollektív és állami pénzforrásokból egyaránt jelentős támogatásban kell részesíteni. A műszaki haladás komplexitása jegyében kell gondoskodni a hatékony egyetemek közelében kibontakozó új iparágak fejlesztéséről, a kreatív társadalmi urbanizáció meggyorsításáról, a megfelelő kommunikációs és építészeti rendszerek kialakításáról. A korunkban elterjedő műszaki rendszerekre jellemző a hálószerű felépítés, amely nemcsak az új ismereteket teríti szét széles körökben, hanem magát a társadalmi struktúrát is demokratizálja. Természete- tesen, továbbra is igaz marad, hogy a jövő nagy műszaki vívmányait néhány kivételes tehetségű ember fogja koncepcionálisan megalkotni. A radikális innovációkon alapuló iparágak kialakulását azonban döntően az fogja meghatározni, hogy milyen fokú a dolgozók átlagos képzettségi szintje és milyen mértékű tényleges részvételük a különböző társadalmi folyamatokban. Vagyis, nem elégséges egy magasan képzett elit kiválasztása, amely elsajátítja a legújabb műszaki kultúrát és vezetőként hasznosítja a szaktudást, hanem szükség van az egész lakosság általános kulturális szintjének növelésére is. C) Az innovációs folyamatokat akadályozó tényezők lebontása. Az innovációs folyamatokat akadályozó tényezőket a rendszerelemzés, illetve az azt kiegészítő átvilágítási módszer képes reálisan feltérképezni. A gyakorlati tapasztalatok szerint igen erős központi politikai akaratra van szükség ahhoz, hogy egy nemzetgazdaságban sikerüljön leküzdeni a partikuláris (ágazati, regionális és vállalati) érdekeket. A partikuláris érdekek nemcsak az egyes állami (központi és helyi) szabályokban, hanem a különböző intézmények belső utasításaiban is megjelennek. Ez utóbbiak lebontása különösen nehéz, mivel kifelé legtöbbször meg sem jelennek. Az eredményes innovációs folyamatok kibontakozását az is akadályozza, hogy a hagyományos közgazdasági értékelő, kalkulációs módszerek képtelenek reálisan értékelni a különböző műveletekben rejlő intellektuális tartalmat. Ezek a módszerek nem képesek egyértelműen jelezni egy-egy vállalkozás társadalmi költségeit, környezeti hatásait. Teljesen érzéketlenek a nem-árutermelő tevékenységek eredményességét illetően. Az akadályok spontán leküzdésének egyik klasszikus színtere a feketepiac, amely éppen azokban a résekben kezd gyorsan virágozni, amelyek szoros kapcsolatban vannak egyrészt a mesterséges korlátokkal, másrészt az egyéni kezdeményezésekkel, vállalkozásokkal, az elavult jogszabályok és formalitások kikerülésével. Az a tapasztalat, hogy az innovációval szemben a legmakacsabb korlátokat nem a jogi szabályok és a bürokratikus intézkedések állítják, hanem a különböző egyének és intézmények által egyszer már megszerzett privilégiumok. A megfelelő kormányzati innovációs politika nem más, mint az előbb példaszerűen említett akadályok lebontásának stratégiája. A helyesen értelmezett innovációs politika kiterjed a kormány által felvetett valamennyi stratégiai kérdésre. Ha a kormányzati elképzelésekben nem jelent meg világosan egy innovációs politika, akkor ennek az az oka, hogy mind a mai napig a legtöbb országban sem az innovációs elmélet részleteit, sem a rendszer- szemléletű felfogást a döntést hozók nem ismerik elég alaposan. Ennek következtében gyakran az innovációt úgy értelmezik, mint valami romantikus történetet, melyet körülvesznek a magányos zseni alkotóképességét dicsőítő mitikus legendák. Az innovációs politika nem eléggé markáns megjelenésének az is oka, hogy az innovációs folyamat nemcsak az egyéni megszokások, az intézményi rugalmatlanságok, hanem a megszerzett érdekek ellen is irányul, de ezt minden kormány óvakodik világosan kimondani. Ma olyan műszaki fejlődési periódusban élünk, amelyre a nagyfokú instabilitás, a gyors változás, a gazdasági átrendeződés és a válság jellemző! A válság itt azt jelenti, hogy egyeseknél veszélybe kerülnek a már megszerzett pozíciók, viszont mások számára az innováció révén lehetővé válik új pozíciók szerzése. Ebben a helyzetben az előrelátó kormányoknak az a fő törekvése, hogy növeljék az egész lakosság műszaki kultúrájának színvonalát, hogy új vállalkozásokat indítsanak be olyan személyek közreműködésével, akiknek nincs vagyona. A mai viszonyok között a műszaki haladás sajátosságai következtében a versenyképesség súlypontja áthelyeződött a szellemi teljesítményekre, a korábban jellemző anyagi gazdaság felhalmozása helyett. Egyidejűleg az új szellemi alkotás műszaki megvalósítása és piaci hasznosítása olyan integrált folyamattá vált, amely leginkább az élő szervezetre jellemző eseményekkel (megtermé- kenyülés, sarjadás, gesztá- ció, alkalmazkodás stb.) írható le. összességében, a jövőben a nemzeti kormányok gazdaságpolitikájának kialakításában az innovációs politikának ténylegesen központi szerepet kell játszania. Egy jól felfogott innovációs politika azonban lényegesen túlmegy a nemzeti érdekek keretein, globális jellegű, a helyi feltételek szerint cselekszik, és elsősorban a jövő generáció érdekeit fejezi ki. Az innovációs politika komplex jellegű, vagyis egyszerre gazdasági, kulturális és társadalmi feladatokat tartalmaz mind a vállalatok, mind a régiók, mind a nemzetgazdaságok és a világgazdaság szintjén. A kormányzat innovációs politikájában helyet kell" biztosítani a távlatokra szóló nagy jelentőségű konkrét programoknak. E programok végrehajtási eszközét a szellemi befektetések, a vállalatok közötti verseny, illetve együttműködés érdekeltségi viszonyai — képezik. Ennek alapján kell meghatározni a konkrét feladatokat az alapkutatásokban, a műszaki kultúra fejlesztésében, a középfokú, elsősorban szakmai oktatásnak az egész lakosságra történő kiterjesztésében, az innovációt akadályozó fölösleges állami előírások leépítésében, az innovációs folyamatokat elősegítő gazdasági autonómia megteremtésében, a társadalom alkotóképességének fejlesztésében. Dr. Nagy Aladár az NiME Marxizmus—Leninizmus Intézet igazgatója (Vége) A megyei pártbizottság kezdeményezésére sor kerül az észak- magyarországi régió, illetve a megye szerkezete átalakítási programjának szakmai kidolgozásához, a helyi javaslatok ösz- szegyűjtésére és szintetizálására. Az igen sokrétű munka során az érintettek igyekeznek minden hasznos információt felhasználni. Lapunkban szívesen helyt adunk a témakörhöz kapcsolódó további gondolatoknak, akár részkérdésekkel foglalkozó hozzászólásoknak is. A szépséges Hór-völgy A Dél-.Bükk minden bizonnyal legszebb és legérdekesebb része a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Hór- völgye. Mindjárt a völgy elején, alig hogy elhagyja a kiránduló Cserépfalut, jelzés mutatja az utat a Subalyuk- barlanghoz, amelynek híres leletei többek között a nean- der típusú koponyamaradvá- nyok, kőeszközök. A kirándulók még nem fedezték fel ezt a természeti szépségekben, valamint ritkaságszámba menő növény- és állatvilágban gazdag területet. Ám a kutatók igen, s részükre létesítették a bükk- zsérci leágazástól nem mesz- sze fekvő oszlári kutatóbázist. Itt található az egykori erdészházból felújított tájház, benne a vidékre jellemző tárgyaikat -bemutató kiál lítással. A még viszonylag háborítatlan, védett területen található például a Jávorka pikkelypáfrány, az Északi-középhegységben csupán itt honos pilisi bükköny. A völgyön áthaladó patakot kísérő ligeterdő feltűnő ritkasága a Keleti-Kárpátokban honos élénksárga fészkű Teleki-virág. Amennyire már ismert a növényvilág, annyira feltáratlan még a Hór-völgy állatvilága. Ám az eddigi megfigyelések alapján már megállapították, hogy az változatos. A fokozottan védett ragadozó madarak közül számos fészkel ezen a vidéken. Aki türelmesen szemlélődik, megfigyelheti a kerecsensólyom repülését, s ha szerencsés a turista. Odorvár környékén gyönyörködhet a törpesas magadban köröző példányaiban. Ezeket a ritkaságokat szigorúan védik, s a terület „gazdái” rajta tartják szemüket fészkelőhelyeiken, hogy megvédjék azokat a fészekrablóktól. Tavak, folyók, medencék (Folytatás az 1. oldalról) je. A várfürdő szombaton, június 4-én nyitott. Nyitás előtt alapos nagytakarítást végeztek, és átfestették az épületeket, a kabinokat. A hideg vizet kedvelő, edzett emberek tovább edzhetik magukat, hiszen a strandon focizni, pingpongozni is lehet. A rideg, csupabeton szaunalépcsőt eltüntették, csak egy keskeny lejárót hagytak meg, s virággal ültették be a helyét. így még szebb lett a szauna. Erről 50 forint belépő ellenében bárki meggyőződhet, aki csak strandolni akar, 15 forintért megteheti. Az egyik legkedveltebb vidéki fürdő, a leninvárosi szabadidőközpont területén található. Népszerűségének oka, hogy 50 forintért strandolni és korcsolyázni is lehet, sőt annyiszor használhatják a 100 méteres csúszdát, ahányszor csak akarják. A fagyizó bővítésén kívül szembetűnő újdonságok nincsenek —• mondta Homódi Vilmos, üzemvezető. — Technikai változások vannak, amelyek a régi szolgáltatások jobb minőségét teszik lehetővé. A nyáron az igényektől függően úszásoktatás is lesz. Tíznapos turnusokért a felnőtteknek 400, a gyerekeknek 300 forintot kell fizetni. A turisták által szívesen látogatott Sárospatak mellett található a csendes vég- ardói strand. Termál-, úszó- és gyermekmedencével várják a felüdülni vágyókat. Mint Eaczkó Károly, St strand vezetője elmondta, a termálmedence falát az eddig sok gondot okozó, meszes festés helyett műanyaggal burkolják. így az sokkal esztétikusabbá, könnyebben tisztán tarthatóvá vált. A feszített víztükrű úszómedence jelenleg még sátor alatt van, amit két hét múlva bontanak le. Úszásoktatás itt is lesz a nyáron. A fürdő területén, előzetes megbeszélés alapján, szívesen adnak helyet a természetjáróknak. Dél-Borsodban a legismertebb strand a mezőkövesdi Zsóri-fürdő. Ettől 10 kilométerre, Bogácson is van egy kevésbé ismert fürdő, ami öt medencével várja a látogatókat. Itt új termálkutat adtak át a közelmúltban. A 490 méter mély kút 450 liter 69 fokos vizet ad percenként. Az új kút lehetővé teszi, hogy a három termálmedencében gyakrabban cserélhessék a vizet. Az úszómedence és a gyermekpancsoló hideg vizét is termálvízzel melegítik fel. Ezenkívül még két újdonságuk is van. Az első jó hír: június 20-tól hétfőn is nyitva lesz a strand. A másiknak kevésbé fognak örülni a látogatók. Június 1-től 15- ről 25 forintra emelkedik a belépők ára. Indok: eddig túlságosan olcsók voltak a Zsórihoz képest, viszont szolgáltatásaikkal cseppet sem maradtak el mögötte. A fürdő területén hatalmas hely van a sportolásra, focizásra. Különlegesség még a fürdő szabadtéri színpada, ahová a helyi művelődési ház szervez programokat. Az éjszakai fürdőzést — a rossz tapasztalatok miatt — nem kívánják újra bevezetni. Aki nem szereti a zajos, zsúfolt strandokat, annak a gyönyörű környezetben levő, hidegvizes gönci fürdőt ajánlja dr. Mauritz Gyuláné, a Borsod Megyei Vízművek fürdőügyekkel foglalkozó osztályvezetője. Akik a természetes vizek hívei, a Mályi-tónál szépen kiépített strandon hódolhatnak úszó-, vitorlázó-, szörfözőszenvedélyüknek. És főfőként a mindennél szebb Bodrog, Tisza kijelölt részein. Akik pedig a még természetesebb strandolás hívei, azok a naturista strandon, a Debreceni-tónál keressék a felüdülést. A nyékládházi tanács a Kavicsbánya Vállalat és a rendőrség hallgatólagosan engedélyezi a meztelen fürdőzést. A nyékládházi tanács rendezési tervében már a strand hivatalos elismerése is szerepel. M. K. Cs. Csak két napig! NEMESFÉM-FELVASARLASI AKCIÓ fővárosi becsüs jelenlétében, Miskolc, Síéchenyi u. 3-9. sz. Aranyát, ezüstjét, drágakövei díszített ékszerét NAPI ÁRON MEGVÁSÁROLJUK készpénzért, vagy bizományba Ne ieledje! 1988. június 7-én és 8-án, a miskolci óra-ékszerboltban!
