Észak-Magyarország, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-30 / 155. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! t XLIV. évfolyam, 155, szám > 1988. június 30. Csütörtök Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zempíén Megyei Bizottságának lapja Brit parlamenti képviselő­ket köszöntött' tegnap h iva- tálában Porkoláb Albert, Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye tanácselnök-helyettese. A Ralp Howell kormánypár­ti képviselő által vezetett küldöttséget tájékoztatta a megye gazdasági; társadalmi helyzetéről, szólt a magyar— brit kapcsolatok megyénket érintő kérdéseiről. Vendége­ink a tegnap délutánt Le- niiwárosban töltötték, ahol megismerkedtek a várossal és a Tiszai Vegyi Kombinát­tal. Ma a Ibrit parlamenti küldöttség Sárospatak és To- kaj-Hegyalja nevezetességei­vel ismerkedik. Nyilvánosság és nyitottság Megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka Döntés személyi kérdésekben Szerdán délelőtt a Parlamentben megkezdő­dött az Országgyűlés nyári ülésszaka. A tanács­kozáson részt vettek a párt-, állami és társadal­mi szervezetek vezető képviselői. Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnö- ke nyitotta meg az ülésszakot. Ezután a képviselők döntöttek a tanácskozás tárgysorozatáról: 1. személyi javaslatok tárgyalása; 2. a Magyar Népköztársaság 1987. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavas­lat tárgyalása; 3. az ipari miniszter beszámolója az iparszer­kezet átalakítási feladatairól; 4. Szűrös Mátyásnak, a külügyi bizottság el­nökének javaslata a Román Szocialista Köztár­saságban elhatározott településrendezés ügyé­ben; 5. interpellációk és kérdések tárgyalása. Az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatokat az Országgyűlés — egy tartózkodással — elfo­gadta. — A múlt évi költségvetés vitája Az ülésteremben Házunk táját (is) érintő fontos témát elemezték, tár­gyaltak a Miskolc Városi Párt-végrehaj főbizottság teg­napi ülésén: a helyi tömeg­kommunikációs eszközöknek a várospolitikához kapcsoló­dó tájékoztató, iközvélemény- formáiló, befolyásoló szere­péről széló jelentés élénk vi­tát váltott ki. . Ma a politikai, állami élet­ben, a gazdálkodási szférá­ban és a társadalmi élet leg­különbözőbb területein mind­inkább természetes igény és követelmény a nyíltság, nyi­tottság, a tájékoztatás, ami nélkül a szocialista demok­rácia kiszélesítése is elkép­zelhetetlen.- Ebben a párt-, állami és társadalmi szervek A múlt év szeptemberében kezdődött meg Leninváros- ban az új Tisza-híd építése. A 420 millió forint költség­gel megvalósuló beruházá­son tegnap, szerdán helyszí­ni szemlét tartottak a híd építésében részt vevő kivite­lező vállalatok, a beruházó (Miskolci Közúti Igazgató­ság), a munkák lebonyolítá­sáért felelős Közúti Beruhá­zó Vállalat, a fővállalkozó Ganz Acélszerkezeti Leány- vállalat, valamint az érin­tett tervező vállalat vezetői. A helyszíni szemle után, a Leninvárosi Tanácson, a város vezetőinek részvételé­vel tekintették át az eddig végzett munkát, és nyilvání­tottak véleményt a soron következő legfontosabb fel­adatokról. Varga József, a Miskolci Közúti Igazgatóság vezetője, a beruházó szem­szögéből értékelte a hídépí­tés eddigi menetét. Emlékez­tetett rá, hogy ez év janu­árjában a iK|özút.i Igazgató­ság, a Közúti Beruházó Vál­lalat és a fővállalkozó Ganz Acélszerkezeti Leányvállalat együttműködési megállapo­dást kötött azért, hogy a be­ruházást 1989. szeptember 30-ra, jó minőségben befe­jezzék. Egyébként a szerző­dést aláíró szervek, vállala­tok vezetői negyedévenként áttekintik a beruházás hely­különböző fórumai mellett felbecsülhetetlen szerepe van a tömegkommunikációnak. Miskolc e tájékoztatási esz­közökkel való ellátottságát tekintve — a fővárost leszá­mítva — egyedülállóan elő­nyös helyzetben van: a Déli Hírlap mellett ez év márciu­sától közel 300 ezer ember­hez juthatnak el a városi televízió adásai és — mint a vb elé került jelentés meg­állapítja: kétségtelenül óriá­si előnyt jelent a város szá­mára, hogy az Észak-Ma- gyarország (amely naponta töhb mint 45 ezer példány­ban; van jelen csupán a vá­rosban) és a Magyar Rádió (Folytatás a 3. oldalon) zetét és szükség esetén in­tézkednek a folyamatos mun­kavégzés feltételeinek bizto­sítása érdekében. A beruhá­zó úgy ítélte meg, a mosta­ni helyzetet, hogy a vállal­kozók szervezetten, össze­hangoltan, az ütemtervnek megfelelően végzik munká­jukat, folyamatosan biztosít­ják egymás számára a mun­katerületet. Bazsó Gyula, a Ganz Acélszerkezeti Leány- vállalat igazgatója arról szá­molt be, hogy a fővállalkozó mátraterenyei gyáregységé­ben elkezdődött és jó ütem­ben halad a mederhíd acél- szerkezetének gyártása, amit a harmadik negyedévben be is fejeznek. A helyszínen meggyőződhettünk róla, hogy az első három szerkezeti egység már a helyszínen van, és a hídfőnél megépí­tett 120 méter hosszú szere­lőtéren hozzáláttak összeál­lításukhoz. A résztvevők ar­ról is tudomást szereztek, hogy megtörtént a postaká­bel áthelyezése és befejező­dött a Tiszai Erőmű Válla­lat zagyvezetékének átépíté­se is. A fővállalkozó szerint nem lesz akadálya annak, hogy a tervezett határidőre, azaz a jövő év szeptemberére át­adják a forgalomnak a le- ninvárosi új Tisza-hidat. L. L. Az elfogadott napirendnek megfelelőon, elsőként szemé- lyii kérdéseikben döntött az Országgyűlés. Az elnöklő Cservenka Ferencné ia Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa elnöksége személyi kérdésekben tett együttes ja­vaslatainak megfelelően indít­ványozta, hogy Sarlós Ist­vánt, az Országgyűlés elnö­két — nyugállományba vo­nulása miatt, érdemei elis­merése mellett — mentse fel tisztségéből.' A Parlament (22 ellenszavazattal és 14 tartózkodással) a javaslatot elfogadta. Ezután az Országgyűlés — személyenkénti külön szava­zással — Németh Károlyt, az Elnöki Tanács elnökét ké­résére, nyugállományba vo­nulására tekintettel, érdemei elismerése mellett (két el­lenszavazattal), Gáspár Sán­dort, az Elnöki Tanács he­lyettes elnökét kérésére, ér­demei elismerése .mellett (egyhangúlag) és Bartha Ti­bort, az Elnöki Tanács tag­ját kérésére, érdemei elis­merése mellett (egyhangú­lag) tisztéből felmentette. A képviselői mandátumá­ról való lemondást felaján­lotta Gáspár Sándor, Havast Ferenc, Lázár György, Né­meth Károly és Óvári Mik­lós, tekintettel arra, hogy az ok, amelynek alapján az or­szágos listán képviselővé vá­lasztották őket, megszűnt. Az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa javasolta, hogy a Parlament fogadja el lemondásukat. Az Országgyűlés (három tartózkodással) tudomásul vette a képviselők lemondá­sát mandátumukról. Az el­nök megköszönte az Ország- gyűlésben több ciklusban a társadalom érdekében kifej­tett képviselői munkájukat. Ezt követően az Ország- gyűlés Straub Ferenc Brú­nót — aki, még korábban vállalt kötelezettségének megfelelően az ülésszak ide­jén az Egyesült Államokban, a Szent-Györgyi Albert tisz­teletére rendezett emlékülé­sen vesz részt előadóként — az Elnöki Tanács elnökévé választotta (36 ellenszavazat­tal és 25 tartózkodással), Sarlós Istvánt pedig az El­nöki Tanács helyettes elnö­kévé választotta meg (29 el­lenszavazattal és 18 tartóz­kodással). Ezután Cservenka Ferenc­né bejelentette: az Elnöki Tanács, valamint az MSZMP KB és a HNF OT elnöksé­ge azt javasolta, hogy az Országgyűlés Pozsgay Imrét államminiszterré válassza meg. Indítványozta továbbá, hogy Markója' Imre igazság­ügy-minisztert és Köpeczi Béla művelődési minisztert tisztségükből — nyugállo­mányba vonulásukra tekin­tettel. érdemeik elismerése mellett — mentse fel, Kul­csár Kálmánt igazságügy­miniszternek és Czibere Ti­bort művelődésig miniszter­nek válassza meg. A képvi­selők Pozsgay Imrét (két el­lenszavazattal és három tar­tózkodással) megválasztották államminiszternek. Markója Imrét (egy ellenszavazattal és egy tartózkodással), Kö­peczi Bélát (nyolc ellensza­vazattal és tizennégy tartóz­kodással) — nyugállomány­ba vonulásuk miatt, érdeme­ik elismerése mellett — fel­mentette tisztségéből. A kép­viselők Kulcsár Kálmánt (nyolc tartózkodással) igaz­ságügy-, Czibere Tibort pe­dig (21 ellenszavazattal és 25 tartózkodással) művelődé­si miniszternek választották meg. A következőkben az ülés elnöke ismertette a HNF OT elnökségének azt a javasla­tát, hogy dr. Tóth Károlyt és V.iczián Jánost képviselő­vé válasszák meg az orszá­gos listán megüresedett két képviselői helyre. Az MSZMP KB és a HNF OT elnöksé­ge javaslatot tett az Ország- gyűlés elnökének és elnök- helyettesi tisztének betölté­sére is. A törvényhozó tes­tület elnökének Stadinger Istvánt, harmadik alelnök- nek Horváth Lajost aján­lotta. A képviselők javaslatokat tettek többek között más sze­mélyek jelölésére, kettős, vagy többes jelölésre, illetve a szavazás elhalasztására, továbbá az ajánlásban sze­replő képviselők részletesebb bemutatkozására. Ez utóbbi kérésnek eleget téve emel­kedett szólásra Stadinger István és Horváth Lajos. Rö­viden ismertették életpályá­ik főbb szakaszait képviselő- társaiknak. Ezután az elnöklő Cser­venka Ferencné szavazásra tette fel a kérdést: elfogad­ja-e az Országgyűlés, hogy a két jelölt ügyében most szü­lessék döntés. A képviselők 17 ellenszavazattal. 16 tar­tózkodással emellett döntöt­tek. Ezt követően titkos szava­zásra került sor. Az Országgyűlés által újonnan megválasztott Pozs­gay Imre államminiszter. Czibere Tibor művelődési miniszter és Kulcsár Kál­mán, igazságügy-miniszter — a tanácskozás szünetében — Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke előtt letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Grósz Károly, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre. az Elnöki Tanács titkára. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — megkezdődött a Magyar Nép- köztársaság 1987. évi költ­ségvetésének végrehajtásá­ról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az expozét Vil­lányi Miklós pénzügyminisz­ter terjesztette a képviselők elé. (Folytatás a 2. oldalon) Szavaznak a képviselők ... Jó ütemben épül a Tisza-bid Brit képviselők megyénkben

Next

/
Oldalképek
Tartalom