Észak-Magyarország, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-30 / 155. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1988. június 30., csütörtök Megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka Villányi Mikiás pénzügyminiszter expozéja (Folytatás az 1. oldalról) Elmondta, hogy az előző két év erőteljes romlásához képest 1987-ben a gazdásági, pénzügyi folyamatok több fontos területen javultak, nőtt a népgazdasági összjövedelem; csökkent az állami költségvetés deficitje; mérséklődött a nem rubelelszámolású áruforgalmi és fizetési mérleg hiánya. Nem volt azonban elég erőteljes a változás. A népgazdasági jövedelem összehasonlító áron 3 százalékkal, folyó áron az elmúlt kétévi lassú bővülés után 1987-ben 12,4 százalékkal növekedett, ám a jövedelmek növekedésének közel háromnegyede áremelkedésből származott. Az 1986. évi eredmények az 1987. évi állami költség- vetés összeállításakor feltételezettnél rosszabbak lettek. A kormány számos intézkedést hozott már az év elején. majd később is a gazdasági folyamatok kedvezőtlen hatásának tompítására. A költségvetési hiány mér. séklésére vonatkozó döntéseket mindenekelőtt az kényszerítette ki. hogy külső és belső egyensúlyi helyzetünk romlásának megálljt kell parancsolni. Figyelemmel kellett arra is lenni, hogy a számításba vehető külső források mellett már a tervezett hiány is túlzott mértékben igénybe vette volna a belföldi hitelforrásokat, ami viszont a gazdálkodó szervezetek finanszírozását erőteljesen beszűkítette volna. Ezért kellett az előirányzottnál alacsonyabb szintre szorítani a hiányt. A gyakran „költségvetés- centrikusságnak” minősített intézkedéssorozat tehát gazdaságpolitikai szükségszerűség volt. Egyidejűleg intézkedések születtek a gazdaság szelektív élénkítése, ezen belül elsősorban a gazdaságos export bővítése érdekében. Ezek közé tartozik az állóeszközök gyorsított leírásának engedélyezése, a kiemelkedő hatékonyságú vállalatoknak engedélyezett nyereségadó-kedvezmény, a forgóalap kötelező feltöltésére vonatkozó adminisztratív előírások eltörlése, a forintnak a konvertibilis valutákkal szembeni kétszeri leértékelése. A kormány szándéka az volt. hogy az egyensúlyi követelményeiéhez igazodóan a költségvetés hiányát 30—35 milliárd forintra szorítsa le. Jelenthetem az Országgyűlésnek, hogy ez a törekvés — ha nem is a kívánt alsó szinten, de — teljesült. A költségvetés végleges hiánya 9 milliárd forinttal kisebb a tervezettnél. Csak emlékeztetőül jegyzem meg: tavaly ilyenkor arról kellett számot adni. hogy a hiány több mint a duplája lett a tervezettnek. Az 1987. évi költségvetési hiány végleges rendezéséhez a rövid lejáratú hitelt hosz- szú lejáratúvá szükséges átalakítani, és a további 9,8 milliárd forint hiány fedezésére hosszú lejáratú jegybanki hitelt kell igénybe venni. Kérem önöket, adják meg a kormánynak a felhatalmazást arra, hogy a hiány finanszírozásához szükséges hitelmegállapodásokat megköthesse — mondta a pénzügyminiszter, majd rátért az idei feladatok elemzésére. Az 1988. év első öt hónapjának tapasztalatai azt jelzik, hogy jó és nemkívánatos folyamatok is jelen vannak gazdasági életünkben, de az eddigi tapasztalatok mintha azt jeleznék, hogy elkezdődött a gazdaság, a társadalom lépésváltása. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege konvertibilis valutákban lényegesen javult. Az export gyorsan nőtt, á behozatal forintértéke mérséklődött. Az áruforgalmi egyenleg az év eddig eltelt időszakában kiegyensúlyozott, szemben a tavalyi nagy összegű hiánnyal. A rubelviszonylatú külkereskedelemben a cserearányok számunkra most kedvezőek, a behozatal meny- nyiségben az egy évvel ezelőttit körülbelül 4 százalékkal meghaladja, a kivitel a tavalyihoz hasonló. A belső pénzpiac egyensúlyának továbbra is fontos előfeltétele, hogy a kormány mindent megtegyen annak érdekében, hogy a költség- vetés hiteligénye a tervezettet lehetőleg ne haladja meg. Az év hátralévő időszakában továbbra is szigorú pénzpolitikát kell folytatnunk, ugyanakkor a jól dolgozó vállalatok, szövetkezetek pénzigényét a bankoknak ki kell elégíteniük. Az 1988. évi terv megvalósítását, ennek külső finanszírozását segíti az a mintegy 360 millió dolláros nagyságrendű hitelmegállapodás, amelyet a Nemzetközi Valuta Alappal kötöttünk. A megállapodás segíti a Világbankkal való együttműködés továbbfolytatását, és kedvezően hat nemzetközi pénzpiaci kapcsolatainkra. Az együttműködést a kormányprogram megvalósításának teljes időszakában folytatni kívánjuk. Magyarországon a felszabadulás óta először idén márciusban bocsátottunk ki kincstárjegyet az állami költségvetés rövid lejáratú hiteligényének fedezetére. A március 20-án kibocsátott kincstárjegyekből különösen szívesen vásároltak azok a magánszemélyek, akiknek viszonylag rövid időszakra van befektetésre váró pénzük. Mind az előkészítés, mind a szervezés — a kezdeti bizonytalanságok mellett is — megfelelő volt, az 5 milliárd forintos összállomány lakosság által meg nem vásárolt részét állami vállalatoknak értékesítették a pénzintézetek. Az év hátralévő részében újabb kincstárjegy kibocsátására is sor kerül. Kamatukat a betéti kamatokéhoz igazítottuk. A lakosság pénzügyi kérdéseinek kapcsán szeretnék választ adni Reidl János, Somogy megyei országgyűlési képviselő írásban feltett alábbi kérdésére: „Szándékában áll-e a Pénzügyminisztériumnak a napidíjak összegét a reális áru- és pénzviszonyoknak megfelelően átalakítani, vagy ez ügyben valamilyen módosítást, korszerűsítést végrehajtani ?” Az elmúlt évtizedekben többször is felvetődött a napidíjak módosításának szükségessége. Bejelenthetem, hogy a napidíjrendszer jogszabályi módosítását az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal fő felelősségével kormányhatározat írja elő. Jelenleg az államigazgatási egyeztetési munka folyamatban van, a legközelebbi SZOT—kormány találkozó napirendjén is szerepel a téma. Végleges döntés a jövő évi népgazdasági tervezés keretében hozható meg. Az eddig kialakult elvek szerint a napidíj megállapítása vállalati hatáskörbe kerül. A napidíj csak a reálisan felmerült költségekre nyújthat fedezetet. Megjegyzem, "hogy számítások szerint a napidíj minden 10 forintos mértékű emelése, népgazdasági szinten 800 millió forintot jelent. A jelenlegi elképzeléseik szerinti napidíjemelés várhatóan minimum 5 milliárd forint többletvásárló- erő-kiáramlást jelentene. Az év eddigi gazdaságipénzügyi folyamatai alapján fennáll annak a veszélye, hogy a pénzügyi viszonyok kedvezőtlen irányba változnak. Amennyiben az eddig kialakult tendenciák folytatódnak, akkor a költségvetés hiánya meghaladja az Országgyűlés által jóváhagyott mértéket. A tervezettnél nagyobb hiány pedig veszélyezteti a külső és belső egyensúlyt. Á költségvetési, egyensúlyt rontaná a vállalati támogatások terven felüli kiáramlása, elsősorban a szocialista elszámolásoknál, de kisebb mértékben más támogatásoknál is. Az új adónemek közül bizonytalan a személyi jövedelemadó pénzforgalmi teljesítése. Ez utóbbi okai között említhetem a múlt évi jövedelemként, ez évben még személyi jövedelemadó nélküli kifizetések megnövekedett arányát, a viszonylag óvatos bérfejlesztési politikát, a bérbruttósítás számítottnál kisebb összegét és azt, hogy az előlegfizetések végleges rendje a pénzforgalom teljesítésében lemaradást okozhat. Mindezek elengedhetetlenné tették, hogy intézkedések történjenek a támogatások mérséklésére. A kormányintézkedések érintik többek között a rubelexportszabályozást, a szénbányászati dotációt, a MALÉV támogatását, egyes decentralizált alapok finanszírozását. A központi költségvetési szerveknél az 1988. évi tervezett támogatás növelése néhány területen elkerülhetetlennek tűnik. A növelést indokolja, hogy a bérék bruttósítására jóváhagyott ösz- szeg a központi költségvetési szerveknél nem fedezi az igényeket. Ez is a költségvetési ' egyensúlyt veszélyeztető tényező. Az Országgyűlés állásfoglalása alapján létrehozott letelepedési alap 300 millió forintnyi költségvetési forrását a kormány bizonyos más elkülönített alapok támogatási előirányzatából történő átcsoportosí tással bi ztosítj a. Bővíthetik ezt a pénzügyi lehetőséget a jogi és magán- személyek közérdekű kötelezettség-vállalásai, adományai. Az alapból elsősorban a Magyarországon letelepedni kívánó külföldi állampolgárok itteni megélhetési feltételeinek megteremtését fogjuk elősegíteni. A juttatások az oktatási, szociális, egészségügyi ellátást és a lakáshoz jutás elősegítését, a gyermekekkel érkezőknél a gyermekek eltartásának megkönnyítését szolgálják. A juttatásokat az érintettéknek a helyi tanácsok megelőlegezik, a tanácsoknak pedig a kiadásokat az alap utólag megtéríti. A Minisztertanács már több ízben foglalkozott a két adótörvénnyel kapcsolatos tapasztalatokkal. Ennek eredményéként módosította a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló 1987. évi VI. törvény minisztertanácsi végrehajtási rendelkezéseit. Az általános forgalmi adó idei bevételi előirányzatai megvalósulni látszanak. A felnőtt- és gyermékruházati cikkek között kialakult aránytalanságokkal, illetve egyes gyermekruházati cikkek áremelkedésével szemben megfogalmazott kritika, a kedvezőtlen társadalmi fogadtatás nyomán a kormány alternatív intézkedési javaslatot dolgozott ki. Az egyik változat a csecsemőruházati termékek adókulcsának csökkentése, a másik változat a családi pótlék emelése volt. A kormány, az utóbbit látta célravezetőbbnek, mivel ez a megoldás a valóban érdekelteket, a gyermékéket támogatja. Az adócsökkentés azonban önmagában nem garancia az ármérséklésre. Ezért a Minisztertanács előírta az állami árellenőrzés szigorítását a gyermekruházati cikkek indokolatlanul torz árarányainak visszarendezése érdekében. Ezért a kormány törvény- módosítási javaslatot most nem terjeszt elő, mivel a családi pótlék gyermekenként 100 forintos emelését saját hatáskörben már végrehajtotta. Az intéricedés ez évi kihatásának ellensúlyozására emelkednek egyes jövedéki cikkek fogyasztási adói. Az általános forgalmiadótörvény módosítása — a taGrósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke az eskütétel után Pozsgay Imre államminiszterrel, Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszterrel és Czibere Tibor művelődési miniszterrel pasztalatok további értékelése alapján — előreláthatóan az Országgyűlés őszi ülésszaka elé kerül. A.z 1987. évi költségvetés végrehajtásának tapasztalatai — kiegészítve az ez évi folyamatok elemzésével — több vonatkozásban hasznosítható tanulsággal szolgálnak a jövőre is, hozzájárulnak feladataink pontosabb meghatározásához. Azok a gazdaságpolitikai törekvésék, amelyek mai munkánk középpontjában vannak, nem rövid távúak, érvényre juttatásuk érdekében ‘ hosszabb időszakot tekintve kell cselekednünk kormányzati szinten is, és a gazdasági élet minden területén. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az 1987. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot megvitatás után fogadja el, és támogassa a kormánynak azökat a törekvéseit, intézkedéseit, amelyek a népgazdaság 1988. évi külső és belső egyensúlyviszonyai tervezett javulásának megalapozását szolgálják r- mondotta befejezésül Villányi Miklós. Fehérné Eke Katalin felszólalása A Borsodi Vegyi Kombinát csoportvezetője, a törvényjavaslat bizottsági előadója bevezetőben ismertette a Parlament bizottságainak álláspontját a zárszámadással kapcsolatban, majd a továbbiakban a terv- és költségvetési bizottság vitáját részletezve elmondotta: a bizottság helyesnek ítéli a kormányzati munkában a piacorientált szemlélet erősödését. Ugyanakkor megállapítja. hogy a kormányzati intézkedéseknek a gazdasági hatékonyságra gyakorolt hatása ma még alig érzékelhető. Később az idei esztendő fejleményeiről, az eddigi eredményekről és kérdőjelekről beszélt. A konvertibilis export növekedése az első három hónapban kedvező volt, de a növekedésben áprilistól kezdve bizonyos lassulás érezhető. Reméljük, hogy az erősödő exportorientáció, valamint a mezőgazdasági termelés várhatóan kedvező alakulása és exportnövekedése révén a tervezett exporttöbblet mégis elérhetővé válik. Az ipari termelés egészében véve az elmúlt évhez képest változatlan, illetve kis emelkedést mutat, de a strukturális és minőségi javulás üteme még mindig lassú. A beruházások pénzügyi teljesítése a vállalati szektorban 22 százalékos, összességében 16 százalékos emelkedést mutat — ami a tervezettől jelentősen eltér — de ennek a struktúraváltásra és a konvertibilis exportra kifejtett hatását csak később tudjuk elbírálni. A támogatási kiadások változatlanul növekvő tendenciát mutatnak, az elszámolás lassú. Az állami költségvetés hiánya nagyobbnak tűnik az első fél évben a megengedhetőnél. Emelkedett a vállalatok nettó adósságállománya. Nem látszik kielégítőnek a lakosság megtakarítása és részvételi hányada. különböző gazdasági tevékenységekben. Később így folytatta: — Engedjék meg. végezetül az 1987. évi számadás határait önök elé terjesszem bizottságunk azon javaslatát, amely a jövőbeni zárszámadások jelentésformájának megváltoztatására vonatkozik. E szerint: 1. A Nemzeti Bank saját' minőségében és a hazai bankrendszer koordinátora gyanánt a zárszámadássál egyidejűleg tegyen jelentést az Országgyűlésnek a monetáris politika kérdéseiről. valamint a gazdaság devizahelyzetéről. 2. A jelentést megelőző esztendőben történt monetáris fejlemények összefoglaló értékelése mellett térjünk ki a folyó év monetáris és deviza- politikai fejleményeire, oly módon, hogy az Országgyűlés állásfoglalását lehetségessé tegye. 3. Mind a két jelentés fordítson különleges gondot a pénzügyi és gazdaságpolitikai történések közötti összefüggések (azonosságok és eltérések) elemző megvilágítására. 4. összehasonlítási alap gyanánt a jelentések a kérdezettel történő összehasonlítás mellett a valóságos, tényleges gazdasági folyamatokra és helyzetre összpontosítson. 5. A terv- és költségvetési bizottság javasolja az Országgyűlésnek. a pénzügyi tevékenység erőteljesebb parlamenti ellenőrizhetősége érdekében, hogy az államigazgatás előkészületben lévő reformja során és keretében határozza el a legfőbb állami számvevőség megszervezését. Most, amikor ismételten helytállást, megértésit, türelmet és bizalmat kérünk választóinktól. azoktól a családoktól, és vállalkozó egyénektől, akik kötvényeket jegyeznek, állami és szövetkezeti vállalatoknak hiteleznek, lakásokat építenek, vagyis k ö zve tlenebb ü-1 é r d ek el t eb b é válnak a magyar gazdaság fejlesztésében joggal várják el. hogy a költségvetés hatékonyabban gazdálkodjon az amúgy is szűkebb forrásokkal. Jövőnk alakulása szempontjából ennek alkalmazásában, érvényre juttatásában van felelőssége a Parlamentnek. de személy szerint valamennyi képviselőnek, — fejezte be felszólalását Fehérné Eke Katalin. hogy zár- átlépve >|c ^ jjc Nyers Rezső az MSZMP Politikai Bizottságának tagja*, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója elmondta: — Az 1987. évi gazdálkodásról szóló jelentés valósan ábrázolja a helyzetet és a nemzeti teljesítményt, nem mond több jót a bizony íthatónál, nem hallgatja el a gyengeségeiket, a hibákat. Világos Iképet kapunk az ország pénzügyi helyzetéről, a hiányok csökkentéséről, ami azt mutatja, hogy a nemzetgazdaság az egyensúly irányában mozdult el, igaz, még nem kielégítő ütemben. A 34 milliárdos költségvetési deficittel, a 350 Millió dolláros külkereskedelmi mérleghiánnyal és a több mint egy.milliárd dolláros fizetési mérleghiánnyal bizony . tavaly még nem jutottunk közel a pénzügyi konszolidációhoz. Az Országgyűlésnek arra kell buzdítania a kormányt, fokozza erőfeszítését, hogy 1988—89-ben létrejöjjön a tartósan aktív külkereskedelmi mérleg, kiegyensúlyozódjon az állami költségvetés és megközelítsük a folyó fizetési mérleg egyensúlyát. Szólt róla. hogy a kormány jelentése kellően bemutatja az államháztartás összefüggését a termeléssel, a forgalommal, a szociális és kulturális folyamatokkal. Két összefüggésben azonban még mindig nem ad teljes körű elszámolást a gazdasági folyamatokról. (Folytatás a 3. oldalon)
