Észak-Magyarország, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-03 / 132. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1988. június 3., péntek Ma elutazik a neubrandenburgi pártdelegáció Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) közmondást, amely így hangzik: „Én bányász vagyok, ki több nálam!?”, s ez érvényes a magyar bányászokra is. A tájékoztatás után bányalátogatás következett a föld alatt, a több mint háromszáz méter mélységben levő 2-es ereszkei frontfejtésen. Nem lehet elmondani, milyen nagy élményt jelentett ez a vendégeknek és kísérőiknek is. Lent, a szénfalnál nem véletlenül jegyezte meg az egyik keletnémet vendég: aki nem járt még bányában, nem is tudja igazán értékelni a bányászok nehéz munkáját, a szenet. A bányajárás után Johannes Chemnitzer meleg szavakkal mondott köszönetét Kiss Dezsőnek, Lóránt Miklósnak és a borsodi-miskolci bányászoknak, sok sikert kívánt nekik további munkájukhoz. Az itt-tartózkodás négy napját értékelve elmondotta : nagy érdeklődéssel érkeztek a gazdasági és politikai megújulás időszakát élő hazánkba és megyénkbe. Sok élménnyel és tapasztalattal gazdagodva indulnak majd vissza, ahol várja őket a nagy munka, az ősszel kezdődő pártválasztások előkészítése. NDK-beli vendégeink délután Putnokon felkeresték az Egyetértés Termelőszövetkezetet, ismerkedtek a község és a mezőgazdasági üzem életével, majd Lenin- városban, a Tiszai Vegyi Kombinátban fejeződött be borsodi programjuk. Ma reggel a neubrandenburgi küldöttség hazaindul. (Folytatás az 1. oldalról) désekre válaszolva, a kormány szóvivője emlékeztetett arra, hogy a miniszter- elnök maga is találkozott az egyetemek rektoraival, és konzultációt folytatott velük ebben a kérdésben. Hallatta hangját az egyetemi ifjúság is, s a KISZ is letette a maga javaslatait. Mindezek figyelembevételével a Minisztertanács mostani ülésén felülvizsgálta az 1984- ben kidolgozott felsőoktatási programot, és cselekvési programba foglalta össze a megoldásra váró feladatokat. A kormány megállapította, hogy felsőoktatásunk az egyes részterületeken mutatkozó kedvező változások ellenére elmarad a kor követelményeitől, nem felel meg a gazdasági-társadalmi kibontakozás igényeinek. A lemaradás elsősorban az A környezetvédelmi világnap rendezvényei A nyári szünet előtti utolsó ülését tartotta meg tegnap a miskolci Kós-házban az Építőipari Tudományos Egyesület környezetvédelmi bizottsága. A kihelyezett vezetőségi ülés apropója a június 5-i környezetvédelmi világnap, s a bizottság ezúttal az építőipari tevékenység, valamint a városrendezés, településkörnyezet védelmével foglalkozott. Zana István, az ATIKART igazgatója, a termelési hulladék kezelésének szabályozóiról, de inkább a szabályozók be nem tartásáról tartott előadást. Változásra van szükség e kérdésekben. Mint kiderült, az új minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium kezdeti elképzelései az építőiparból származó környezetszennyezésről, a vállalatoknál nem kis félelmet okoznak. A KVM ugyanis az építőipari vállalatok szabálytalanságait rövid időn belül büntetésekkel, pénzzel, bírsággal szeretné visszafogni, a vállalatok inkább a régi szabályzók korszerűsítésében, s egy tanácsadó testület kialakításában látnák a megoldást. Kis energiával, szervezési munkával a környezetszeny- nyezés csökkenthető lenne. Mai példák: a vállalatok érdeke — egyelőre —, hogy minél nagyobb építési területet sajátítsanak ki, hogy a hónapok múlva sorra kerülő munkák gépeit, anyagait itt tárolhassák. (Finnországban ezért az építési területért fizetnek!) Karbantartásokat végeznek itt, olajjal, műanyagokkal fertőzik a környéket. László László, az ÉVM főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy még ma is készülnek olyan település- rendezési tervek, amelyek a környezetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyják. A tanácskozás résztvevői a délutáni órákban megismerkedtek a Kós-emlékház kiállításaival, majd szakmai videovetítés zárta a programjukat. * A mai napon, pénteken két további környezetvédelmi rendezvényre is sor kerül. Sátoraljaújhelyen rendezik meg az MTSZ Borsod Megyei Szervezetének tudományos környezetvédelmi ankétját. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát központi irodaépületében 11 órától kezdődnek a programok. Az előadásokon szó esik többek között a városi belterületek változásairól, a föld védelmének jelentőségéről, megyénk földvédelmi helyzetéről. A környezetvédelmi világnap alkalmából a miskolci Ady Művelődési Házban megyei ünnepséget rendeznek ma délután 1 órától. Az érdeklődők azonban már délelőtt szekcióüléseken vehetnek részt, ahol több témában (így megyénk vízminőségi helyzetéről, a gázemissziók környezetvédelmi mérésének problémáiról és a megyénkben keletkezett veszélyes hulladékok ártalmatlanításáról) hallgathatnak meg előadásokat. Pados Imre, az ÉVIZIG igazgatója tart ünnepi megemlékezést, majd értékelik a környezet- védelmi társadalmi mozgalmak tevékenységét, s eredményeikért elismerésben részesülnek a legjobbak. n. zs. Részlet a kiállításról anyagiak — gépek, műszerek, könyvek, beruházási javak — hiányára vezethető vissza. De közrejátszik egyebek között az irányítás bizonytalansága, és gyakran a követelmények, a szellemi teljesítmények alacsony színvonala is. A kormány hangsúlyozta, hogy a felsőoktatásnak megkülönböztetett fejlesztést, kiemelt prioritást kell kapnia. A Minisztertanács azt kívánja, hogy növekedjék az egyetemi önállóság, önkormányzat, a személyi és testületi felelősség, tegyék nyitottabbá a felvételi rendszert. A felsőoktatás rövid távú, 1990 végéig szóló cselekvési programja kimondja, hogy már jövőre számottevő javulást kell elérni a felsőoktatás feltételeiben. Arra a kérdésre, hogy a kormány hogyan próbálja az új programhoz szükséges pénzt előteremteni, a következőket mondotta a szóvivő: A felsőoktatás idei működési kiadásai mintegy 8 milliárd forintot tesznek ki. Minden jogos igény kielégítéséhez a szakemberek véleménye szerint még további 8 milliárdra lenne szükség. Ezeket a forrásokat csakis az Országgyűlés döntése alapján, a költségvetés átcsoportosításával lehetne megteremteni, illetve az országnak kell többletforrásokat előállítania. A finanszírozást azonban nem lehet csak az államra hárítani. Előreláthatóan felhasználhatók lesznek nem jelentéktelen nemzetközi források is. A fejlesztés egyik forrásaként a kormány a mostani ülésen létrehozta a felsőoktatási fejlesztési alapot, amelynek célja az oktatás szelektív korszerűsítésének megindítása. A kormány megbízást adott több illetékes tárca vezetőinek és az Országos Tervhivatal elnökének, hogy vizsgálják meg közösen, mekkora az a maximális összeg, amely már az idén ennek az alapnak a rendelkezésére bocsátható. (Folytatás az 1. oldalról) Erről egyébként maga a költő is beszélt nekünk az utolsó televíziós nyilatkozat újravetített kockáin. Akkor még hitetve, hogy Doktor Valaki, az alkalmi útitársul mellé szegődött versbeli költőtárs még visszatérhet. Tavaly ősztől tudjuk, végleg elmaradt mellőle, mint ahogyan ő is elmaradt mellőlünk. És tudjuk azt is, nemcsak záróköve e posztumusz megjelent kötet Garai életművének, de új eleme is. A korábbi kötetek hősei mellé felsorakozott, s önálló életet kezd élni ez a furcsa testetlen-vértelen és mégis test-vér ember, lelkiismeretünk felrázója, aki ugyanúgy, leejtett vállal baktat a Várdomb nyugati lejtőjétől a Mészáros utcáig terjedő szű- kebb hazában, ahogyan az igazi költő is tette. S akinek élete immáron csak a falakon kiterített fotókon, filmplakátokon, leveleken fordul felénk. Leveleken, amelyeket ő írt, s amelyeket neki írtak. Néhány igazolványon, amelyeket felmutatott a metrón, indexen, amelybe vizsgajegyeit írták; papírlapokon, amelyekre verseit rótta; újságcikkeken, amelyekben köteteit méltatták. Hordalékok ezek is — az élet dokumentum hordalékai, adalékok valakiről, aki ötvenkilenc évet volt közöttünk, akit szerettünk, s aki szeretett minket. Pet- ró András, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke az emlékkiállítás megnyitásán az életút állomásait vázolta fel. Nem a tárgyak, hanem a művek felől közelítve ezt az életet, mert hiszen Garai Gábor is a világot igyekezett a maga ösz- szetettségében verssé lénye- gíteni a Tűztánc antológiában való első nyilvános fellépésétől e mostani posztumusz üzenetig. Az ünnepi könyvhét programja ma folytatódik. A Miskolci Szimfonikus Zenekar székházában 5 órakor Mezei András találkozik olvasóival, Gergely Mihály pedig Encsre látogat. Ózdon Takács Józsefet várják találkozóra. Járványveszély az almáskertekben (Folytatás az 1. oldalról) szovjet drámai történet bemutatásának jelentőségét, szólt a kisszínpadok produkcióinak fontosságáról. Elmondta, az évad során 296 előadást tartottak 116 ezer néző előtt, valamint azt is, hogy a legjellemzőbb az éves munkára az volt, hogy sok jó színész kapott sok jó szerepet, Ennek ellenére voltak darabok, amelyeknek a látogatottsága a várt alatt maradt. Levonta azt a tanulságot, hogy a színháznak létre kell hoznia, meg k^Il találnia azt a kristályosodási pontot, amely köré az igazi értékek csoportosulhatnak; a színháznak erkölcsiséget, étoszt kell sugároznia. A felügyeleti szerv képviseletében Bócz Sándor, a városi tanács közművelődési csoportjának vezetője té- kintett vissza az évadra, s kiemelte, hogy az 1987-88- as évad határkőértékű volt, amely lezárt egy kilencéves korszakot, s utat nyitott egy újabb előtt. Az utóbbi kilenc év eredményeiről és hiányosságairól is megemlékezett, szólt a Játékszín, a Kamaraszínház munkájának felerősödéséről, az egri szereplési kötelezettségek megszűnéséről, a színház folyamatos felújításáról, átépítéséről. Megállapította azt is, hogy a Miskolci Nemzeti Színház ebben az időszakban tekintélyt vívott ki magának a vidéki színházak sorában. Számos kiemelke- . dő előadásra emlékeztetett, s méltatta Csiszár Imre rendezői érdemeit. Hasonlóan méltatta Csiszár alkotótársainak munkáját. Elmondta, hogy fájlaljuk elmenetelüket, de a színházban a fluktuáció természetes folyamat. Emlitést tett a megyei tanácsnak a zenés színház kifejlesztését segítő támogatásáról, a jobbító szándékú személyi változtatásokról. Végezetül arra hívta fel a társulat figyelmét, hogy o színház kivívott rangját meg kell őrizni. Ezt követően a városi tanács művelődési osztályának nívódíjait adta át az évadban végzett kiemelkedő teljesítményéért Horváth Zsuzsának, Zubornyák Zoltánnak és Szegedi Dezsőnek. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának május 31-én kelt határozatát Kátai Gábor, a megyei tanács művelődési osztályának csoport- vezetője ismertette. E határozat a Déryné-díjat az idén Kalmár Péter karmesternek ítélte oda. Kalmár Péter 1959 óta munkálkodik a színházban, s a tanácsi döntés részletesen kiemelte színházi, s színházon kívüli, társadalmi tevékenységének értékeit. (A kitüntetett művész bemutatására még visszatérünk.) Ezt követően a színház igazgatója a két örökös tagnak, Máthé Éva és Szabados Ambrus színművészeknek ünnepélyesen átadta a következő évad megújított szerződését, majd Tímár Éva színművész, aki kilenc év után távozik Miskolcról, szót kért és elbúcsúzott a színháztól. Az ünnepi társulati ülést Kulcsár Imre zárta be, és a távozóknak kívánta, hogy új helyükön is boldoguljanak. A próbatáblán már a következő évad három első produkciójának szereposztása olvasható. Ezek a következők : Nestroy Szabaccság Mucsán című szatírája Gal- góczy Judit rendezésében, Presser Gábor Padlás című musicalje gyermekeknek és felnőtteknek Szűcs János rendezésében, valamint Mo- liére Scapin furfangjai című komédiája Dezsényi Péter rendezésében (a Kamaraszínházban). Tegnap délután az első darab előkészületei már meg is kezdődtek, a rendező olvasópróbát tartott. Az 1988—89-es évad nyitása augusztus 23-án lesz. <bm) Továbbra is estis az időjárási hűvösebb és melegebb napok váltakoznak. A megyében szeszélyes eloszlásban, igen eltérő mennyiségű csapadék hullott. Ez az időjárás milyen növényvédelmi teendőket von maga után, erről kérdeztük dr. Gyurkó Pétert, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Növényegészségügyi és Talaj- védelmi Állomás szakmérnökét. — Az időjárás — tehát a csapadék és hőmérséklet — és a kettő függvényében kialakuló magas páratartalom, illetve levélnedvesség- borítás meghatározó a betegségek kialakulásában. A megyében ez valóban igen változatosan alakult és ez a kártevők és kórokozók fellépésében nagy eltéréseket okozhat. Továbbra is a varasodás járványveszélye fenyeget alma- és körtekultúrákban, most már a gyümölcsöt is veszélyeztetve! A szőlőben a peronoszpóra és a szürkepenész fellépésére lehet számítani. A burgonyában, ahol a lomb már zárt állományt képez, a közeljövőben a burgonyavész is felléphet, ezért a bogár, illetve lárva elleni védekezéskor gombaölő szert is adjunk a per- metléhez. Valamennyi gyümölcskultúrában veszélyeztetnek a levéltetvek, és a gyümölcsmolyok közül a szilvamoly (elsősorban a ringlón). A keleti gyümölcsmoly pedig a barackfákon károsíthat. A védekezésre az alábbi növényvédő szereket javaslom: varasodás ellen Ditha- ne M—45, Orthocid, Antra- col 0,2 százalékban, Rubi- gan 12 EC 0,05 százalék (lisztharmat ellen is véd). Peronoszpóra és szürkepenész ellen Ortho-Phaltan 0,'2—0,3 százalék. Burgonyavész ellen Dithane M—45, Antracol, vagy réz-oxid- klorid tartalmú szerek. Burgonyabogát ellen Decis 2,5 EC 0,05 százalék, Bancol 50 WP 0,05—0,10 százalék. Gyümölcsmolyok ellen Decis 2,5 EC, elsősorban takácsatkák és levéltetvek ellen Anthio 0,2 százalék, Bi—58 0,1 százalék. A perrruetezőszer hatását tapadásfokozó szerrel segíthetjük elő (Nonit). A növényvédelmi munka során gondosan ügyeljünk az előírások betartására (a pontos adagolásra, a permetlé- elsodródás megakadályozására, valamint a permetezési napló vezetésére). Csak két napig! NEMESFÉM-FELVÁSÁRLÁSI AKCIÓ fővárosi becsüs jelenlétében, Miskolc, Széchenyi u. 3-9. sz. Aranyát, ezüstjét, drágakővel díszített ékszerét NAPI ÁRON MEGVÁSÁROLJUK készpénzért, vagy bizományba Ne feledje! 1988. június 7-én és 8-án, a miskolci óra-ékszerboltban!
