Észak-Magyarország, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-01 / 130. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. június 1., szerda Kultúránk helyzetéről és lehetőségeiről Ülésezett a megyei bizottsága Ma Hegyalján folytatódik a program bá í. 27*- í Neubrandenburgi vendégeink a Miskolci Húskombinátban. (Folytatás az 1. oldalról) Testvérmegyénk küldöttei délután Székely Lászlóval, •Miskolc tanácsának elnökhelyettesével is találkoztak, aki a megyeszékhely nevezetességeit mutatta be. Június 24—25—26-án nemzetközi tanácskozást szerveznek Lillafüreden — jelentették be tegnap az SZMT székházában megtartott sajtótájékoztatón. Básti János, a Szakszervezetek Borsod Megyei Tanácsának vezető titkára a rendező szervek — a Borsod Megyei Tanács, az SZMT és a TIT megyei szervezete — nevében elmondta, á nemzetközi tanácskozásra, amelyen a szerkezetátalakítás, a foglalkoztatáspolitika időszerű kérdéseiről lesz szó, neves külföldi és hazai előadókat, valamint több országos szerv vezetőit hívták meg. A tanácskozás legfőbb célja, hogy megoldást találjanak a megyében meglévő gazdasáAz Állami. Ifjúsági és Sporthivatal á' múlt évben elvégezte a tanács vb ifjúsági és sportosztályának tevékenységi felügyeletét. Az elkészült anyag alapján tegnap tárgyalták a megyei tanács hivatali helyiségében. Az országos hatáskörű szerveket dr. Pongrácz Antal, általános elnökhelyettes, dr. Ma délelőtt Hegyalján folytatódik a neubrandenburgi küldöttség programja. Felkeresik Sárospatakot, majd Sátoraljaújhelyre látogatnak, ahol a Hegyalja Ruházati Szövetkezet és a borkombinát munkájával ismerkednek. gi, foglalkoztatási . feszültségek enyhítésére, a szerkezet- váltás meggyorsítására. Ez ideig hetvenkét hazai vállalat és intézmény jelezte részvételét, Borsod megyéből huszonhárom vállalat, szervezet képviselteti magát a háromnapos tanácskozáson. A külföldi előadók sorában találjuk többek között a szovjet munka- és szociális állami bizottság elnökhelyettesét. az NSZK-ból az Észak-Rajna Westfália tartomány gazdasági államtitkárát. a göteborgi Munkakutató Intézet igazgatóját. A tanácskozáson 114 vállalati vezető, illetve szakember részvételére számítanak. Hajdú István főosztályvezető és Haraszti István főosztályvezető-helyettes képviselte. Fogadta őket dr. Ladányi József, megyénk tanácselnöke. A megbeszélésen és értékelésen részt vett Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Szádeczki Zoltán, az ágazat osztályvezetője. A mozgalom művelődés- politikai munkájával foglalkozott tegnapi kibővített ülésén a Hazafias Népfront megyei bizottsága. A Miskolci Akadémiai Bizottság dísztermében Kürschner Péter, a HNF művelődéspolitikai munkabizottságának titkára tartott beszédet, majd kultúránk helyzetével és az országos tanács elé kerülő anyaggal kapcsolatos hozzászólások hangzottak el. 1965-től 1980-ig több, mint felével csökkent a művelődési otthonok száma. A könyvtárak állománya visz- szaesett az 1960—65 közötti időszak színvonalára. A falusi könyvforgalom 1985-ben már alacsonyabb, mint az ötvenes évek közepén. 1965 és 1985. között ezer mozi szűnt meg, ami a teljes állomány harminc százalékát jelentette. — Többek között ezeket a szomorú adatokat tartalmazza az a tanulmány, amelyet a HNF Országos Bizottsága adott ki, és juttatott el a tegnapi ülés résztvevőihez. S talán ezek a tények is hozzájárultak ahhoz, hogy a népfront június 17-i ülésén a kultúra egészéről fog tárgyalni. A kultúráról másképp kell gondolkodnunk, mint eddig — mondotta KirschRégi, jó munkakapcsolat van a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Rendőr-főkapitányság és a Kelet-szlovákiai Nemzetbiztonsági Testület vezetői között. Ennek jegyében fogadta tegnap dr. Túrós András rendőr vezérőrnagy, főkapitány a Nemzetbiztonság Kelet-szlovákiai Kerületi Igazgatás delegációját. Tagjai voltak: dr. Ju- raj Katana ezredes, a nemzetbiztonsági testület Kassa megyei vezetője és két helyettese, dr. Stel'án Sar- novsky alezredes, valamint dr. Ondrej Gallo alezredes. A látogatás célja többek köner Péter, majd hozzátette: A népfront nincs abban a helyzetben, hogy a problémákat megoldja, viszont kezdeményezőként lép fel. Az előadást követő hozzászólásokból kitűnt, hogy kultúránk, kulturális intézményeink a jelenleginél jóval nagyobb anyagi támogatásra szorulnak, hiszen hatékony működésük ennek (is) feltétele. Csak akkor lehet magyar kibontakozás, ha a kultúra is szerepének, jelentőségének megfelelő részt kap —( mondotta észrevételében Ko- váts Dániel, a sárospataki tanítóképző főiskola tanára. Molnár Erzsébet, encsi pedagógus a táborozás nehezedő körülményeiről, míg Papp Lajos, a Napjaink fő- szerkesztője az értékekhez való viszony válságáról szólt. Dr. Kun László, a megyei pártbizottság titkára többek között a művelődést ügy anyagi feltételrendszerének alakulásáról, annak: problémáiról szólt. Foglalkozott a népfront megújulásának kérdéseivel is. Utolsó felszólalóként dr. Szarka József, encsi görög katolikus lelkész azt hangsúlyozta, hogy erkölcsiség nélkül nem létezik kultúra sem. (czoborczy) zött az volt, hogy kölcsönösen informálják egymást e két terület közbiztonságának helyzetéről. A délelőtti órákban a megyei főkapitány tájékoztatta a vendégeket az aktuális és napi feladatokról, munkáról, a megye bűnügyi helyzetéről. Délután a delegáció tagjait fogadta Dudla József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Pártbizottság első titkára és eszmecserét folytattak a két terület gazdasági-társadalmi helyzetéről. Szerkezetátalakítás — foglalkoztatás Nemzetközi tanácskozás Miskolcon Tanácskozás a Sporthivatallal Közbiztonságról, bűnügyi helyzetről Szlovák vendégek Miskolcon A z emberek megítélése, a teljesítmények és magatartásformák ösz- szevetése a feladatokkal és társadalmi normákkal mindig is bonyolult dolog volt. így igaz ez akkor is, ha az úgynevezett kádermunkának időről időre megvoltak az ismérvei, melyeket esetenként inkább hirdettünk, mintsem a gyakorlatban megvalósítottunk. Emlékszem rá, éveken át közhelyszerűen ismételgettük azt a bizonyos hármas követelményt — a politikai, szakmai felkészültséget és az emberi tulajdonságokat —, mégsem volt ritka, hogy felelős beosztásba került vezetőket ijesztően hamar kellett „mozdítani” azért, mert kiderült, hogy a kiválasztásnál pontosan az iménti feltételek szenvedtek csorbát. Most látszólag egyszerűbb a képlet, pedig a vezetői tevékenység megítélése' bonyolultabb, mint korábban bármikor volt. A kádermunka tévedései ugyanis ma jobban szembeötlenek — következésképpen inkább nyomon követhetők. Ez az-i után egyszersmind leegyszerűsítheti, ugyanakkor ösz- szetettebbé is teheti az emberek megítélését. A klisé, amelyet alkalmazunk, nagyjából úgy hangzik: a vezetők megítélésének fő mércéje munkájuk eredményessége. Ez vonatkozik a demokratikusan megválasztottakra éppen úgy, mint a pályázat útján elnyert, vagy hivatalból kinevezett vezetőkre. Ugyancsak a merítési lehetőséget növeli a többes jelölés alkalmazása. Ha ezeket a rendező elveket elfogadjuk, rögvest kritika illeti, hogy csak akkor döntünk racionálisan, ha bajban vagyunk. Elvileg helytelen ez, de sajnos gyakorlatból kölcsönzött példák, bizonyítják a döntésre érett kérdések elodázását álhumanizmusból, ütközések, koníliktushelyzetek kerüléséből. Pedig ma a politikai és a gazdasági helyzet egyaránt megköveteli a szükséges változtatások vállalását lent és fent egyaránt. Miután nemcsak a személyek, hanem a helyzetek megítélése is embereket érint — nem lehet kifelejteni,, amiként nem lehet túlontúl is számításba venni — a döntési mechanizmusokkal az érzékenységet. Hiszen az önértékelés és a közösség ítélete nem mindig esik egybe. Voltam falugyűlésen, ahol a községi vezető és a tanácskozás résztvevőinek, véleménye nem árnyalati különbséget tükrözött, hanem szembeötlő ellentmondásokat a végzett munkát és a vezetői alkalmasságot illetően. De tudok arról is, hogy egészségügyi vezető mennyire másképp látja saját helyzetét és tevékenységét, mint betegei, netán felettesei. Voltam tsz-közgyű- lésen, ahol az elnök önmegítélése tért el a közmegítéléstől. Az ilyenfajta minősítések mindig is személyekhez kötődnek, ezért nem mellőzhetik a szubjektív érzéseket — mégis törekedni kell a tárgyilagosságra. A vezető kiválasztásánál, majdan megítélésénél itt már segítségül szegődhet az egyre jobban igényelt és szélesedő demokratizmus. És a teljesítmények értékének értéken kezelése. Aligha fogadható el az, amikor a vezetői döntéseket nem a gazj daságosság motiválja, hanem az a fajta álhumanizmus, amely a döntésekbe belemagyarázható. Az a bizonyos „mit szólnak ...” Helytelen az is, amikor már-már erőltetve igazítjuk a feladatokat az emberekhez, ahelyett, hogy a gondosan kimunkált rövid és hosszú távú feladatokhoz kísérelnénk meg végrehajtásra termett emberek keresését. Hasonlóan káros az, ha a pénzhez keresünk embereket és nem a teljesítményt nyújtó emberhez igazítjuk a fizetést. E téma kapcsán nem tudom elhallgatni a stabilitás és a változtatás jó ügyet szolgáló harmóniáját. Ezért is helyeselhető a meghatározott időre szóló vezetői kinevezés a gazdasági életben. Más kérdés, hogy ezeket a jobbítást szolgáló változásokat nem elég deklarálni, tehát unos-untalan ismételgetni, hanem jó volna garantálni, vagyis az elmélet lehetőségéből átsegíteni a megvalósulás gyakorlatába. E z lehet egyfajta garancia arra, hogy a változtatás ne váljék a káderpolitikai tervben előírott feladat kipipálásának, hanem legyen hatásfokozó tényező. Markánsan fogalmazva: csak a teljesítmények lehetnek kapaszkodók a talpon maradásnál, lett légyen szó beosztásról, vagy tennivalóról. Ez segíthet egyszersmind abban is, hogy az önmegítélés mindjobban közelítsen a közmegítéléshez. Paulovils Ágoston Ülésezett az SZMT elnöksége (Folytatás az 1. oldalról) Drótos László, az LKM vezérigazgatója szerint elsősorban a vállalat intellektuális teljesítőképességét kell növelni. A kohászat ezért szoros együttműködést alakít ki a miskolci középiskolákkal. Az akcióknak azonos a céljuk: az új nemzedék váljon alkalmassá szellemiekben a korszerű munkára. A vitában elhangzott, a foglalkoztatási gondok megoldására Borsodban nem elegendő az új kisüzemek léti’ehozása. Nagyszériás tömegtermelésre van szükség, ahol a felszabaduló munkaerő elhelyezkedhet, s gazdaságosan, hatékonyan dolgozhat. Paszternák László, a vasasszakszervezet központi vezetőségének titkára arról beszélt, hogy az új helyzetben, az átalakuló gazdasági viszonyok között vizsgáznak a helyi szakszervezeti bizottságok is. Számot kell adniuk róla, milyen színvonalon teljesítik feladataikat, s mit tettek a munkahelyek megőrzésére. A szerkezetváltás nemcsak Borsodban jár társadalmi feszültségek keletkezésével. A régióban szerzett tapasztalatok hasznosak lehetnek az egész ország számára. Básti János, az SZMT vezető titkára kiemelte: a tervgazdasági bizottság határozata után Borsodban felgyorsulhat a szerkezet- váltás. Olyan lehetőségeket, esélyeket kapott a megye, amelyekkel most feltétlenül élnie kell. U. J. Bevonultak a fiatalok Tizennyolc hónapig katonák lesznek Ismét bevonulás színhelye volt hétfőn a Miskolc Városi Sportcsarnok és a Molnár Béla Ifjúsági Ház. A bevonuló fiatalokat elkísérték a hozzátartozók és barátok, hogy még egyszer búcsút vegyenek tőlük, mielőtt útba indulnak állomáshelyeikre. Kalmár András alezredes elmondta, hogy többen közvetlenül a Petőfi-laktanyá- ba vonultak be. Arról is beszélt, hogy egyre több fiatal kéri behívását korábban, noha vannak olyanok is, akik különböző okokból halasztást kérnek, nemcsak tanulmányi, hanem szociális vagy egyéb okokból is. — Mikor szereznek a bevonulok tudomást arról, hogy hol fognak sorkatonai szolgálatot teljesíteni? — kérdeztük. — Már a sorozáson kapnak tájékoztatást, hogy milyen fegyvernemi, vagy szak- szolgálatra alkalmasak, azonban, hogy hová fognak kerülni, arról csak a bevonulás napján szereznek tudomást. Ezt a tájékoztatást most is megkapták, és a honvédelmi miniszter parancsának felolvasása után a bevonuló- kat átadták az érintett katonai szervezeteknek. A bevonulás a kora déli órákban befejeződött, és a bevonulok búcsút vettek kísérőiktől. [elhívás versenytárgyalásra A MISKOLCI POSTAIGAZGATÓSÁG NYILVÁNOS VERSENYTÁRGYALÁST HIRDET Miskolc, Blaskovics u. 3. sz. alatt megépítendő postai gépkocsi forgalmi telep, műhely, szociális, valamint fényezőépület építési, szerelési és ezzel kapcsolatos tervezési munkáinak fővállalkozásban való elvégzésére. Az ajánlati terv rendelkezésre áll. A kiviteli terv készítésével a POTIBER-t (Budapest XIV., Lumumba u. 120-122. sz. Pf.: 154 1443) kell megbízni. A pályázattal kapcsolatos felvilágositást a Miskolci Postaigazgatóság beruházási és épitési osztályán Nagy Gábor és Juhász Bertalan (46/21-611/163) ad. Az ajánlati tery június 1-től vehető át munkanapokon 8-12 óráig, ugyanott. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a létesítmény üzembe helyezését biztositó ajánlati árát (első osztályú munkát figyelembe véve) éves bontásban. Külön ajánlatot kell a műhely és szociális épületre, valamint a fényező épületére benyújtani. A beruházás indításához 1988. évben 24 millió forint áll rendelkezésre. Igényelt teljesítési határidő: 1990. szeptember 15. A LÉTESÍTMÉNY FONTOSABB JELLEMZŐI: MŰHELY ÉS SZOCIÁLIS ÉPÜLET: ♦ földszint -j- 3 emelet ♦ beépített alapterület 2020 négyzetméter é beépített kubatúra 17 280 köbméter ♦ párkánymagasság +5,65 m, +16,40 m ♦ fűtési mód: radiátoros melegvíz-fűtés + víz- és szennyvízvezeték: csatlakozás belső hálózatra gázvezeték: csatlakozás középnyomású gázelosztó-vezetékre ♦ villamos energia: 10 kV-os hálózat transzformátorállomásról ♦ a telek rendezése: tereprendezés után parkosítandó, füvesítés, fásítás FÉNYEZÖÉPÜLET: ♦ személy- és tehergépkocsik fényezésére, szárítására alkalmas, különálló épület, technológiai berendezésekkel. Ajánlatok benyújtási időpontja: 1988. augusztus 1., 9 óra Ajánlatok bontási időpontja: 1988. augusztus 1., 10 óra Eredményhirdetés időpontja: 1988. szeptember 1., 10 óra A bontás és eredményhirdetés helye: Miskolci Postaigazgatóság, Miskolc, Kazinczy u. 16., II. emeleti tárgyalója Az ajánlat készítéséért dij nem számítható fel. Az ajánlatokat kettős zárt borítékban, a belső borítékon „Postai gépjárműforgalmi telep versenytárgyalási ajánlat" megjelöléssel kérjük benyújtani a Miskolci Postaigazgatóság beruházási és épitési osztályra (Miskolc, Kazinczy u. 16. 3546). POSTAIGAZGATÓSÁG, MISKOLC iiiegiés - közmegítélés
