Észak-Magyarország, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-01 / 130. szám

1988. június 1., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Hol a tulajdonviszonyok határa? Beszélgetés Romány Pállal, az MSZMP Politikai Főiskola rektorával Vajon ma Magyarországon mit várhatunk, a politikai ve­zetés mennyire engedheti át­alakulni a tulajdonviszonyokat, a gazdaság szerkezetét? Vá­laszt dr. Romány Páltól, az MSZMP Politikai Főiskola rek­torától kértünk. — A mai viták sokban em­lékeztetnek a hatvanas évek derekán a szövetkezeti tu­lajdonról zajlottakra. Mikor a szövetkezeti tulajdon egyenjogúsításáról folyt a vi­ta a Társadalmi Szemle ha­sábjain, fülembe csengtek Rákosi szavai. Felfogása szerint az állami tulajdon volt az ing, a szövetkezeti pedig a kabát, s mivel mesz- szebb van a testtől — e lo­gika szerint —, kevesebb meleget, támogatást kapott ezért a szövetkezet. — Igaz-e, hogy már ek­kor elhangzottak a tőke­áramlás liberalizálását célzó javaslatok is? — Igen, sürgető ifi lett volna a tőkepiac megterem­tésével foglalkozni. Ponto­sabban, foglalkoztunk is ve­le, tanulmányok készültek, de előbb a szövetkezeti és az állami tulajdon viszonyát, elszámolási rendjét kellett tisztázni. Az emancipáló döntés megszületése után még évekig lehetett fékezni annak megvalósulását, sőt, az akkor meg nem oldott jogi, szervezeti ellentmondá­sok jelentős része máig sem szűnt meg. Gondoljon csak arra, hogy több állami vál­lalat — és nemcsak a MÁV, a Posta, hanem bármilyen monopólium birtokosa — hatósági funkciókat is ellát­hat.. . Azt, azért fontos elmondani, hogy a fenntar­tásaikat hangoztatok jelen­tékeny része idősebb, nyug­díjas ember, de nemcsak ők alkotják a tiltakozók, ellen­zők táborát. Fiatalokkal is találkoztam, akik az ideá­kat kérik számon, a szoci­alista vívmányokat féltik, persze, nemcsak a társulá­sok új lehetőségeitől. — Valójában mik ezek a sokat emlegetett, megvalósí­tandó ideálok? Van-e olyan határ. amit a politika a gazdasági racionalitás nevé­ben sem léphet át? — Vannak ilyen Határok, de az biztos, hogy e vonala­kat nem számok, százalékok, hanem eljárások, ' rendező­elvek jelölik ki. Gondoljunk csak a panzió-vitára1: az, hogy egy magánszálloda szocialista jellegű-e még, vajon a szobák, netán az alkalmazottak számától függ­ne? Nem a szervezeti for­ma a meghatározó, hanem a közeg, amiben az műkö­dik. Mit értek közeg alatt? Értem azt — többek között —, hogy a szocialista gaz­daságban a termelőeszközök többségének társadalmi tu­lajdonban kell lennie. A meghatározó állapot mellett viszont igenis legyen minél színesebb a választék, az eredményes gazdálkodásra sok szervezeti forma kínál­koznék. és ezt segítse elő a leendő társulási törvény is, más jbgszabályok is. Egyéb­ként itt nem egyszerűen a magántulajdon, a lakossági forrás célszerű bekapcsolá­sáról van szó. Legalább ilyen fontos megtalálni, al­kalmazni a közösségi tulaj­don hatékony működésének, ellenőrzésének — korunk követelményei szerinti — formáit. — Remélem, hogy ezt kö­zös alapként mindenki el­fogadja. de vajon ugyanazt értjük-e mindnyájan társa­dalmi tulajdonon? Mi a ..társadalmibb”, az a válla­lat. amely állami tulajdon­ban van és veszteségei ter­mel. ezzel csökkentve a kö­zös céljainkra fordítható társadalmi vagyont, vagy az a magánvállalkozás, amely nyereséges, jelentős adót fi­zet, és ezzel növeli a társa­dalmi vagyont? — Természetesen minden­képpen előnyösebb a pros­peráló vállalat. Jelenleg az is elmondható, hogy több 'helyen a „szocialista bolt megy gyengébben", gyakor­ta azért, mert ott a tulajdo­nos túl messze van ahhoz, hogy felismerje a problémá­ikat, vagy, hogy a döntést hozó ki tudja javítani a felismert hibákat. De azért az sem mindegy, hogy a si­keres vállalatnál a nyeresé­get mire költik, annak mek­kora hányada fordítódik kö­zös céljainkra, mennyi ke­rül vissza a társadalomhoz. A felosztásii korlátok fel­oldása, e módszer megvál­toztatása a munkásosztály érdekeit veszélyezteti — vél­ték és hangoztatták többen is. Nem is ment egy csapás­ra az egyenjogúsítás. Még a 70-es évek elején is pél­dául üzérkedésért elítéltek olyan szövetkezeti vezetőket, akik a falu nem szövetkeze­ti tag termelőitől felvásá­rolták a sertést. Vagy a földműveseknek egészen 1980-ig csak lova lehetett, teherautója nem, mert ugye az termelési , eszköz.... — Mit gondol, ha most a gazdasági helyzet valóban jelentős reformlépéseket kényszerítene ki. többek közt egy progresszív társa­sági törvényt, amely a tu­lajdonviszonyok fejlődését hasonlóan segítené, mint 20 éve •tette a szövetkezeti vi­ta, elkeriilhetö-e iaz ideo­lógiailag motivált „vissza- csapás”? Mindig követnie kell-e egy 72-nek a 08-at? — Fő az, hogy egy társa­sági törvény koncepciójából ne faragjunk osztályharcos témát, hisz a részvénytársa­ságok. korlátolt felelősségű társaságok engedélyezésével, a bürokratikus gazdaság­igazgatás kiszorításával el­veinkből még egy szemer­nyit sem adunk fel. Sőt' A gazdaság fejlődésében egyes szervezeti formák megújulá­sa. visszatérése természetes. Ma már nem vitatja sen­ki, hogy Hazánkban a szö­vetkezeti tulajdon is szoci­alista tulajdoni forma, de ebből még nem következ­het az, hogy Dánia (ahol ugyancsak nagy a szerepe a különféle szövetkezetek­nek és szövetkezeti közös vállalatoknak) szocialista ország lenne. Igaz ez meg­fordítva is, a tőkeáramlás önmagában gazdasági, nem kapitalista jelenség. Az ei­ne v e zés ék r e, terminológiák­ra viszont fontos odafigyel­ni, nehogy félreértsük egy­mást. Ne ismétlődhessen meg az, ami a háztáji kap­csán történt, amikor az ak­kori jogszabályainkban dívó „kisegítő egyéni gazdaság" kifejezést több nyelvre „privát termelésként" fordí­tották. így az olvasók egy­szerűen valami másra gon­doltak, mint ami a valóság volt. Nem mindig a fordí­tók hibájából. F. G. Postabank és Takarékpénztár Rt. Megalakul az ország legsűrűbb hálózatú bankja sem több 280 milliárd fo­rintnál.) A Postabank tervei között szerepel, hogy jövőre átuta­lási betétszámlát is lehet nála nyitni — erre érkezhet a nyugdíj, ebből fizetik ki a számlatulajdonos megbí­zása esetén a különféle számlákat, akár a rendsze­res, havonta fizetendő tör­lesztéseket is. Ilyen számlát eddig is lehetett nyitni pél­dául az OTP-nél, de az em­lített kiterjedtebb hálózat­nak köszönhetően a Posta­bank szolgáltatását többen tudják majd igénybe venni. A későbbiekben ez a szol­gáltatás a csekk intézmé­nyével bővül — a számla- tulajdonos csekkfüzetet kap, s készpénz helyett csekk ki­állításával fizethet. A csekk használata ná­lunk még szokatlan, de a fejlettebb bankrendszerrel rendelkező országokban rég­óta bevett Szokás. Ameriká­ban arra néznek gyanakod­va, aki készpénzzel fizet na­gyobb összegű vásárláskor — ilyenkor lopásra, betörés­re gyanakodnak. Ámbár akinek csekkszámlája van, az miért tartana otthon készpénzt? Hiszen bárme­lyik bankban, utcasarki készpénzautomatából csekk­kártyája ellenében kész­pénzhez juthat. Mi még messze vagyunk ettől. Az mindenesetre ké­nyelmes lenne, ha bárme­lyik postahivatalban hozzá­juthatnánk a bankbetétünk­ben lévő pénzünkhöz. Mond­juk, ha a környéken nem kapható hiánycikket várat­lanul Budapesten felfedez­zük délután 5 órakor, még van idő a postára menni, a hiányzó pénzt kipótolni, és zárás előtt vissza is érhe­tünk az üzletbe. Jövőre pe­dig a Postabank tervei sze­rint már kölcsönt is vehe­tünk fel az új banktól. Vegyszerezés a búzatáblán Szép a határ Nemcsak .szólásmondás, de megyénkben az idén va­lóban aranyat ért a májusi eső. A csapadék ugyan sze­szélyes elosztásban hullott, 10 és 50 milliméter között. Ez utóbbi Edelény és Mú- csony környékén esett, he­lyenként jéggel vegyesen. A csapadék hatására nem­csak feléledt a határ, de erő­teljes fejlődésnek indultak mind a kalászosok, mind pedig a kapások. Különösen erőteljes az őszi búza fejlődése. A me­gye déli részén, Mezőkövesd és Mezőkeresztes környékén egyes táblákon már virág­zik, máshol pedig már szin­te túl buja a fejlődése. Emi­att a megdőlés veszélye is fenyeget. Ez okozta, hogy helyenként a lisztharmat fertőzése is felléphet, amely ellen mintegy 25 000 hektá­ron a védekezést elvégezték. A határjárások során a szak­emberek megállapítása sze­rint, ha csak valami aszá­lyos időjárás, vagy más ter­mészeti csapás nem lép föl, igen jó termésre lehet szá­mítani, mert a hektáronkén­ti tőszám az őszi búzánál 6—10 millió! (Nem tévedés) között van. Kedvező állapotot mutat­nak az ősziárpa-táblák is. Itt már megkezdődött a szem­képződés. Sajnos, az ősziár- ph-táblákon több a megdőlt termény, a szár gyengesége miatt, s így jelentős a liszt- harmatfertőzés is, amely el­len erőteljesen védekeznek. Jól fejlődnek a kapások. A cukorrépatáblákon már egy-egy répán 6—8 levelet taiálni, s hasonlóképpen erő­teljes a napraforgó is, amely 4—6 levélben „áll" már. Jól fejlődik a kukorica. A gyomosodás ellen erőteljes a védekezés, mind a vegysze­rezéssel, mind pedig a ha­gyományos módon, kultivá- torozással. Nagy horderejű lépés volt a magyar gazdaságban a kétszintű bankrendszer be­vezetése, számos kereskedel­mi bank és szakosított pénzintézet életre hívása. Ez a fontos változás azonban valójában alig terjed túl a főváros határán, hiszen a legtöbb új pénzintézet itt és csak itt működik. Községe­inkben a lakosság változat­lanul a takarékszövetkeze­tekkel találkozik — már amikor nyitva találja őket. Mert, ha például a családfő a városba jár dolgozni, és fizetése egy részét kíván­ná bankba tenni, mire ha­zaér, zárva talál mindent. Júliustól azonban megteheti, hogy a gyárból kilépve, > el­baktat a legközelebbi posta- hivatalba, és ott fizet be a betétkönyvére, amelyről bármikor felvehet pénzt, mondjuk a gyesen lévő fele­sége is, a lakóhelyén műkö­dő postán. Ez nem a ma is létező postatakarék továbbfejlesz­tése, hanem egy új bank — a júliusban alakuló Posta­bank és Takarékpénztár Rt. — szolgáltatása lesz. Várha­tóan több, mint egymilliárd forint értékű részvényt je­gyez mintegy 70—80 alapí­tója — vállalatok, pénzinté­zetek, köztük a Magyar Pos­ta —, amely azt tervezi, hogy a részvénytőke egy- harmadát fizeti be egymaga. Az új bank központja Bu­dapesten lesz ugyan, ám az ország 3200 postahivatala révén mégis a legkiterjed­tebb hálózattal rendelkezik. Megbízásából ugyanis a Postabanknál nyitott beté­tek tulajdonosai bármelyik postahivatalban vehetnek ki pénzt betétjükről, vagy fi­zethetnek be. A bank tér­Erőteljesen növekszik az export Az ipari szövetkezetek az idén is lendületesen növelik exportjukat. A hagyományos formában működő szövetke­zetek konvertibilis export­ja az év első négy hónap­jában forintban mérve 42,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. S bár ebben szerepet játszott a forint árfolyamváltozása is, a 640 millió forintos export- többlet nagy részéhez az ipari szövetkezetek értéke­sebb termékek eladásával jutottak. Az átlagot megha­ladó volt a növekedés a szö­vetkezeti vegyiparban. Ki­emelkedő eredményeket ér­tek el Békés, Tolna és Sza­bolcs megye szövetkezetei, és külön említést érdemel a Kecskeméti Alumíniumipari Szövetkezet lendületes ex­portnövekedése. Sok szövetkezet folytat biztató tárgyalásokat nyuga­ti partnerekkel vegyes vál­lalat alapításáról. Nemrég indította tevékenységét Fertődön a Ferbau Kft., amely a Fertödi Építőipari Szövetkezet és a dán part­nerek részvételével tetőtéri ablakok közös magyarorszá­gi gyártására vállalkozott. A tatai Kemobil Szövetkezet osztrák partnerével mosó­szerek gyártására alapított vegyes vállalatot. Az elmúlt napokban kezdte meg mű­ködését texasi székhellyel a magyar CompuDrug Műsza­ki Fejlesztő Kisszövetkezel és az amerikai Kaiser Rese­arch Inc. részvételével ala­pított számítástechnikai ve­gyes vállalat. A barcsi Uni- tech Szövetkezet más ma­gyar partnerek bevonásával konténerszállító célgépek gyártására alapít közös vál­lalatot egy NSZK-beli cég­gel. A Szovjetunióba irányuló exportban a mérséklődő ál­lamközi kontingensek miatt az ipari szövetkezetek szál­lítási lehetősége is csökkent. Ez elsősorban a gépipari szövetkezeteket érinti érzé­kenyen. A szövetkezetek igyekeznek új lehetőségeket felkutatni, s ebben jelentős szerepet vállal a Trade- Coop Ipari Szövetkezeti Ke­reskedőház Rt. is. mészetesen e tevékenységé­ért jutalékot fizet a Postá­nak, mint ahogy a mai pos­tatakarék ügyeit is az OTP megbízásából jutalékért in­tézi a Posta. (Jelenleg egyéb­ként mintegy 50 milliárd forint értékű ez a fajta be­tétállomány a postánál, ami nem csekélység, hiszen az összes OTP-betétállomány Aj Észok-magyarorszagi Állami Építőipari Vállalat és o FERBOK Kisszövetkezet közös vállalkozásában gyártják az új, víztakarékos WCöblitő tartályokat. Mint Kurucz Balázs, a vasszerkezeti üzem vezetője elmondta, kö­zel százezer darab tartályt gyártanak le eb­ben az évben. Az üzemet modern hegesztö- és festékszóró gépekkel szerelték fel, így a gyártást folyamatossá tették. Fotók; Balogh Imre Virágzó búzatáblák - fejlődő kapások vállalkozás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom