Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-13 / 113. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 113 szám 1988. május 13. Péntek Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Lengyel delegáció Miskolcon Cél: a gyorsai aura A borsodi műszaki hetek rendezvénye Vállalati fórum a MAB-székházban A Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete csütörtökön — a borsodi műszaki hetek alkalmából — vállalati fórumot rendezett a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában. A GTE tagvállalatai észak-magyarországi regionális ülésének résztvevőit (Borsod, Heves és Nógrád megye gazdálkodó szerveinek vezetőit) Joósz Gábor, az egyesület megyei elnöke köszöntötte, majd dr. Terplán Zénó tanszékvezető egyetemi tanár, a GTE országos elnöke beszélt a szervezetnek a műszaki-tudományos eredmények gyarapításában és hasznosításában betöltött szerepéről. A megyei pártbizottság ülésén • A MEGYE KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA • A TAGKÖNYVCSERÉT MEGELŐZŐ BESZÉLGETÉSEK ÉS A BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEK TAPASZTALATAI Tegnap Dudla József első titkár elnökletével ülést tartott a megyei pártbizottság. Dr. Majoros Lászlónak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének előterjesztése alapján véleményezte a megye hosszú távú közlekedési koncepciójára készített javaslatot. A jelenlegi helyzet elemzése azt mutatja, hogy az ágazat fejlődése a megyében több vonatkozásban nem tartott lépést, a növekvő feladatokkal és igényekkel. A fórum további részében dr. Vörös Árpád, ipari miniszterhelyettes a borsodi régió iparának helyzetéről, problémáiról tartott előadást. Mint mondotta, a gondok döntően a vaskohászatban jelentkeznek a legmarkánsabban. Ez érthető, hiszen a kohászat rendkívül energia-, anyag- és eszközigényes, ami egyben magyarázatul szolgálhat arra, hogy a vaskohászatot napjainkban válságágazatként emlegetik. A világban egy időben tapasztalható a vaskohászat drasztikus visszafejlesztése és nz ágazat erőteljes dinamizálása. Nálunk a legnehezebb helyzet az ÓKÜ-ben és az LKM-ben alakult ki. Ezért is látott napvilágot a .közelmúltban a Tervgazdasági Bizottság határozata, amely a válságból kivezető utat és az ehhez szükséges eszközöket jelölte meg. Az igazán nagy feladat e nem könnyű munka során az, hogy a kényszerű visszafejlesztés után hogyan lehet a vaskohászat termelését magasabb szintre emelni, olyanra, amely megfelel a műszaki-gazdaságossági követelményeknek, ugyanakkor hogyan biztosítható a felszabaduló munkaerő elhelyezése. Az ülésen felszólalt dr. Temesvári Jenő, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium osztályvezetője is, aki az építőipar innovációs tennivalóit ismertette. Beszélt arról, hogy a beruházások mérséklődése következtébeh (az ötéves terv eddig eltelt időszakában mintegy 25 százalékkal csökkenlek az építőipari feladatok) az építőipari ágazatnak is mindinkább a piac igényeihez kell igazodnia. A prognózis szerint az építési kereslet az évtized végéig várhatóan egyáltalán nem, vagy csak kismértékben nő, .ezért a termelés minőségének a javítását kell előtérbe helyezni, egyben gátat kell vetni az ágazaton belül a gépekben, eszközökben végbemenő nagyarányú romlásnak, elhasználódásnak. A fórum vendége volt még dr. Mátay László, a GTE ügyvezető főtitkára, aki a főbb szakmai feladatokról, a tudományos egyesület nemzetközi kapcsolatairól tájékoztatta a résztvevőket. A Magyar Gazdasági Kamara Észak-magyarországi Bizottsága — és a kereskedelmi vállalatok — három napig látják vendégül a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Lengyel Külkereskedelmi Kamara katowjcei ki- rendeltsége, a Kopex Bánya- építő Vállalat, valamint a WPHW Belkereskedelmi Vállalat képviselőit. Mint megtudtuk, a már meglévő kulturális és politikai jellegű kapcsolatokon túl bővíteni szeretné mindkét fél a még sok tartalékot magában rejtő gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat is. A két ország kamarájának jelentős szerepe van a partneri együttműködésben, méghozzá három területen: a hagyományos, belkereskedelmi árucsere fejlesztésében, a termelési kooperációkban, valamint a tudományostechnikai tapasztalatcserékben. Rendkívüli tanácsülésre került sor május 12-én délelőtt Putnokon, melynek során a testület arról döntött, hogy megpályázza-e a nagyközség a város címet. A pályázattervezetet Farkas Pál tanácselnök ismertette a tanácstagokkal. Igen meggyőző érveket sorakoztatott fel az elnök annak indoklására, hogy a nagyközség ismét méltóvá vált a cím viselésére. Ismét, hiszen 700 éves története'so- rán évszázadokig város volt, s amikor nem illette meg joA lengyel delegáció tagjai konkrét tárgyalásokat folytattak észak-magyarországi kereskedelmi cégekkel, így a Vasvill, a Röviköt, a Ru- tex. a Borsodi Iparcikk Kereskedelmi Vállalat és a Mátra Füszért vezetőivel. Ezeknek a tárgyalásoknak az eredményeképpen a közeljövőben. Katowicében szerződéseket írnak alá. * Mostani látogatásukról Piotr Mamet, a Lengyel Külkereskedelmi Kamara katowicei kirendeltségének igazgatóhelyettese és Jerzy Dzida, a WPHW Belkereskedelmi Vállalat igazgatója nyilatkozott lapunknak. — Mire terjedtek ki itteni megbeszéléseik? Jerzy Dzida: — Az eddigi magyar—lengyel árucseréknél bizonyos nehézségek voltak. Szeretnénk gyorsítani a (Folytatás a 2. oldalon) gilag ez a titulus, akkor is központja volt a térségnek. Vonzereje nem csökkent, sőt az elmúlt évtizedekben jelentősen gyarapodott a lélek - száma, új házak, új „városnegyedek” épültek a gömöri jelleget őrző városközpont köré. A térség legdinamikusabban fejlődő települése lett; elkészült az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb mélyművelésű szénbányája, megkezdődött a (Folytatás a 2. oldalon) Országos közútjainknál például alapvető probléma a főúthálózat alacsony aránya, valamint az, hogy azok szélessége messze elmarad a forgalmi igényektől és az országos átlagtól. Ezzel is összefüggésben csökken az utak teherbírása. A tanácsi, belterületi úthálózat kiépítettsége ugyan magasabb az országos átlagnál, de az elmúlt évekre jellemző dinamikus fejlődés ellenére sem sikerült megfelelni a növekvő lakossági igényeknek. A vasúthálózat vonatkozásában a fővonalhálózat állapota megfelel a jelenlegi követelményeknek, elhasználódott azonban a kocsipark. Az alsóbbrendű hálózat viszont nem megfelelő, a folyamatos karbantartás ellenére is romlik. E körülmények fokozott terheket rónak az ágazatban dolgozókra és a vezetőkre, csak így sikerül megfelelni a feszes napi követelményeknek. A nehézségekhez az is hozzájárult, hogy a megyében és Miskolc városban a gazdasági és településszerkezeti adottságok miatt nagy a mozgás, sokat utazik a lakosság, és nagy a teherforgalom. Az egy lakosra jutó éves helyközi utazás 73,1 az országos 47,9 átlaggal szemben. A koncepció az ezredfordulóig fogalmazza meg a fejlesztés fő irányait. A dokumentumot az előzetes viták és véleményezések után a megyei tanács testületé véglegesíti. A javaslat vitájában Monos János a v.íziutak jelentőségének növekedését hangsúlyozta. Javasolta, hogy a koncepcióban jobban számoljanak e lehetőségekkel. Ta- káts Gyula, sárospataki tanácselnök szerint a Bodrogköz közlekedésének problémáját, a kisvasút megszüntetése óta nem sikerült megoldani. lllésné dr. Kovács Magdolna;, a Borsod Volán igazgatóhelyettese szemléletesen érzékeltette, hogy a közlekedés nagymértékben befolyásolja az emberek hangulatát, még sincs rangján kezelve. Az országnak évi 30 milliárd forintjába kerül az elavult eszközök és utak karbantartása. A gondok ellenére a megyében minden település, az aprófalvak is, be vannak (Folytatás a 2. oldalon) Szavaztak Putnokon Megpályázzák a város címet Tokaj bemutatkozik Mo este o Botsod-Abcúj-Zemplén Megyeiek Baratt Köbnek rendéivé nysoroiotában siet epei- nek a tokajiak Budapesten, a Belügyminisztérium Művelődési Hóiéban (V. kér., Zrínyi u. 5. «.). Ebből at alkalomból kihűljük a városról készült írásainkul, topunk 3.. 4. oldalán. Fotó: Lotio lone!
