Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-13 / 113. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. május 13., péntek A megyei pártbizottság ülésén Kalnsiak a TVK-ban (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolva az országos vér­keringésbe. Dr. Túrós And­rás, .megyei főkapitány hang­súlyozta, hogy az erőfeszíté­sek ellenére a megye közle­kedés-ellátottsági mutatói rosszabbak az országos át­lagnál, a forgalom sűrűsége viszont 30—40 százalékkal haladja meg azt. A nehéz­ségek ismeretében fontosnak mondotta a megfelelő sor­rend, a prioritások kialakí­tását. Ma a legnagyobb köz­lekedési problémát a 3-as főút miskolc—mezőkövesdi, a 26-os út miskolc—kazinc­barcikai és a 35-ös nyék-- dádháza—léninvárosi szaka­szának már-már a forgal­mat megbénító túlzsúfoltsá­ga jelenti. Közben a nehe­zebb gazdasági helyzetben is a gépjárműveik számának jelentős emelkedésével szá­molunk. 1982-ben 110 ezer — ebből 60 ezer személy- gépkocsi — jármű volt a megyében. 1987-re ez 152 ezerre, ezen belül a sze­mélygépkocsi pedig 90 ezer­re emelkedett. A főkapitány arról a sajnálatos fejlemény­ről számolt be, hogy az év első negyedében drámaian romlott a közlekedési morál. 50—60 százalékkal növeked­tek a közlekedési balesetek és megduplázódott a halálos kimenetelűek száma. Elek Oszkár, a Mezőkö­vesdi Városgazdálkodási Vállalat igazgatója a vasúti magas peronokat hozta szó­ba, tekintettel az idősebb utasokra. Kifejezte azt a re­ményét, hogy mielőbb meg­kezdődik a 3-as út Mezőkö­vesdet megkerülő szakaszá­nak építése. Hernádi István, a MÁV Miskolci Igazgató­ságának vezetője a vasút fejlesztési koncepciójáról szólt, -a célok méllett említ­ve a korlátokat is. Dr. Ma­joros László válaszában hangsúlyozta, hogy a kon­cepció nyitott a jó elképze­lések előtt, de mindig szá­molni kell a realitásokkal. A továbbiakban a testűdet tájékoztatót fogadott el a tagkönyvcserét megelőző be­szélgetések és a beszámoló taggyűlések politikai tapasz­talatairól. Az írásban kikül­dött előterjesztéshez Juhász Péter, megyei titkár fűzött szóbeli kiegészítést. A ta­pasztalatók alapján kiemel­te: az agitációs munkában változatlanul minden fóru­mot és lehetőséget fel kell használni annak megérteté­sére, hogy a konszolidáltan működő gazdaság megte­remtése nemzeti ügy, és a biztonságos jövő megalapo­zását jelenti. Ez azonban át­menetileg a társadalmi és egyéni fogyasztás visszafogá­sával jár. Mint ismeretes, a tagkönyvcserének célja volt a párt sorainak rende­zése is. Ennek azonban csak részben féléitek meg az alapszervezetek. Az öntisz­tulás címén olyanok is ki­kerültek, akikhez a vezető­ségnek ragaszkodniuk kellett volna, ugyanakkor bátorta­lanság, álhumanizmus miatt kevesebbszer kezdeményez­ték az arra alapot szolgálta­tó párttagok kilépését, tör­lését, mint ami indokolt lett volna. Ez is arra utal, hogy az alapszervezetek egy része szándéka ellenére sem tud a párt és a mai követelmé­nyeknek megfelelni. Ez fi­gyelmeztet : ezekben az alapszervezetekben is meg kell kezdeni a megújulás feltételeinek . megteremtését. Juhász Péter előterjeszté­sének elfogadása után a me­gyei pártbizottság meghall­gatta, és tudomásul vette Dudla József első titkár tá­jékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának leg­utóbbi, május 10-i üléséről. N. Z. A magyar petrolkémiai ipar alapját képező olefin­gyár 1975-ben történt üzem­be helyezését követően a Ti­szai Vegyi Kombinát szoros kapcsolatot teremtett a szov­jetunióbeli Kalussal, illetve a város nagy üzemével, a Kalusi Klórvinil Egyesüléssel, amelyet mintegy 330 kilo­méter hosszúságú etilénveze­ték köt össze Leninvárossal. A két üzem között kialakult közvetlen termelési-műszaki együttműködése révén a ma­gyar és a szovjet pártmun­kások, mérnökök, vezetők és beosztottak között emberi, baráti kapcsolatok szövődtek. A minap pártmunkások ér­keztek Kalusból Leninváros- ba, ahol a Tiszai Vegyi Kom­binát vendégeként tanulmá­nyozták a kombinát és az üzemi pártbizottság munká­ját. A szovjet delegációt Tatja­na Kosztyantyinovna Podob- rij, az Ukrán Kommunista gának titkára vezeti. Tagjai: Nyikoláj Fjodorovics Vorob- jov, a Kalusi Klórvinil-ter- melési Egyesülés pártbizott­ságának titkára és helyette­se, Vlagyimir Ivanovics Ki- dony. A kalusi vendégeket fogad­ta Dóka Ferenc, a Leninvá- rosi Pártbizottság első titká­ra és Pintér Imre, a TVK üzemi pártbizottságának tit­kára, akikkel megbeszélést folytattak a kapcsolat bőví­tésének további lehetőségei­ről. Kérdésünkre a kalusi párt­munkások elmondták, hogy a peresztrojka hatására szeret­nék erősíteni a magyar test­vérvárossal és a vegyiüzem­mel kialakult együttműkö­dést. Kölcsönösen keresték a lehetőségeket a politikai, tár­sadalmi, kulturális és sport­kapcsolatok bővítésére. Ezért tegnap keretmegállapodást ír­tak alá a város és a TVK politikai, társadalmi szervei­nek vezetőivel. Párt Kalusi Városi Bizottsá­A vendégek a Tiszai Vegyi Kombinát lineáris polietiléngyárával ismerkednek Fotó: Kovács Endréné Mellkassebészek tanácskozása Két és fél év — 632 műtét A Magyar Sebész Társa­ság és a Korányi Frigyes Tbc és Tüdőgyógyász Tár­saság Mellkassebész Szak­osztálya, valamint a miskol­ci Semmelweis Kórház Igaz­gatósága és Tudományos Bizottsága, és az Általános Sebészeti és Mellkassebé­szeti Osztály rendezésében tudományos ülést tartanak Miskolcon, május 14-én a Semmelweis Kórház kul­túrtermében. Ilyen 'jellegű, mellkassebész tudományos tanácskozásra első alka­lommal kerül sor váro­sunkban, és a megyében, s a rendezek 120—150 résztvevőre számítanak. Maga a tudományos ülés — a kronológiai sorrendet felborítva — két részből áll. Egyrészt fórumot biz­tosít a fiatal »orvosoknak tudományos tapasztalataik összegzésére, másrészt be­mutatkozik a szakma nyil­vánossága előtt a miskolci kórház általános és mell­kassebészeti osztálya. Az előbbi témakörben 21, az utóbbiban három előadás hangzik majd el. A mell­kassebészet Borsod-Abaúj- Zemplén megyei múltjáról, jelenéről és jövőjéről dr. Kiss János István, osztály- vezető főorvos, a mellkas­sebész szakosztály titkára tart beszámolót. — Mellkassebészeti be­avatkozásra viszonylag nem régóta van lehetőség megyénkben. Mi indokolta ilyen osztály szervezését? — Mindenekelőtt ennek az egészségügyi szolgálta­tásnak a hiánya ... Mis­kolc egészségügyi regioná­lis központ, s a szív- és a melilkassebészet kivételével a megye minden egészség- ügyi szolgáltatást biztosí­tani tudott. Az igazsághoz persze hozzá tartozik, hogy korábban, 1958—77 között a tüdőkórházban működött mellkassebészeti osztály, de a különböző átszervezé­sek következtében ez meg­szűnt. így ettől az időtől fogva 1985 szeptemberéig, Borsod mellkassebészeti el­látásra szoruló betegeit 100 kilométerre innen, a Deb­receni Orvostudományi Egyetem II-es számú Se­bészeti Klinikáján operál­tuk. Talán nem szükséges ecsetelni a távolság okozta gondokat, nehézségeket. — ön személy szerint is szorgalmazta az általános sebészeti osztály kibővíté­sét mellkassebészettel. Mi­ért? — Egyrészt, mert elc*ző munkahelyemen, a debre­ceni egyetemi klinikán ma­gam is tapasztaltam az előbb említett gondokat. Másrészt, mert személyes érdeklődésem is ezt moti­válta. A legfontosabb ter­mészetesen az volt, hogy ez a terület hiányzott a megye egészségügyi ellátá­sából, jóllehet nyolc sebé­szeti osztály működött. Ha viszont a régió egymillió körüli lakosából mellkas­műtétre szorult valaki, ak­kor Debrecenbe kellett vinni. — Egy kórházi osztály létesítése viszont nem pusztán elhatározás kérdé­se. — Nem, de Miskolcon, ebben a kórházban jók voltak hozzá a feltételek. Ágyszámát tekintve itt volt az ország legnagyobb se­bészeti osztálya. Ez az épület 1982-iben készült el, valóban korszerű -volt. Egyébként akkor 120 álta­lános sebészeti ágya volt az osztálynak. A mellkas­sebészet letelepítése persze egy sor további feltétel megteremtését követelte; a központi szívórendszerét, a központi oxigénellátórend­szerét, az épületen belüli röntgenlaboratórium kiala­kítását, és egy központi intenzív osztály létesítését. Ezek alapfeltételek voltak, amit a műszerezettség kö­vetett. A megye, a város tanácsa, és legnagyobbrészt a Semmelweis Kórház vé­gül is megteremtette a meg­valósításhoz az anyagi fel­tételeket. Huszonöt ággyal bővült az osztály, és 1985 szeptemberétől folynak mellkasi műtétek. — Hány műtétet végez­tek már el? — A két és fél év alatt, ez év március 31-ig 632-t. Tapasztalataink szerint egyébként működési terü­letünk évente 300—350 ilyen jellegű beavatkozást igényel. A számok tanúsá­ga szerint ehhez közel já­runk, noha viszonylag rö­vid ideje létezik osztá­lyunk. Ami szintén azt mutatja, hogy szükség volt rá. Sajnos. Mert ismét emelkedik a tbc-s betegek száma, s a tüdő- és a nye­lőcsőrákos megbetegedések is magasak. Az előbbi négyszáz, az utóbbi har- minc-ötven évente. Ha ide­jében felfedezik a betegsé­get, műtbetcek. De termé­szetesen ennél szélesebb körben van szükség a mell­kassebész beavatkozására, hiszen a rekeszizom, a szívburok, a mediastinum megbetegedései, vagy a mellkasi sérülések ugyan­csak igényelhetnek műtéti beavatkozást. Ezért is mondják, hogy ez a sebé­szetnek egy speciális ága, amely több technikai jár­tasságot, ismeretet igényel. '— De amely, gondolom, nem nélkülözheti más egészségügyi ágak közre­működését. — Nem bizony. Hiszen a gyógyítás csak akkor lehet eredményes, ha — a tel­jesség igénye nélkül — együtt dolgozunk a tüdő­gyógyászokkal, a diagnosz­tákkal, az aneszteziológu­sokkal, a gyógyszerészek­kel. De tovább megyek. Ha az egészségügyi felvilágo­sítást a jélenleginél jobban végezzük. És ehhez part­nerek kellenek az ismeret- terjesztésben. És ha már itt tartok, úgy érzem, kö­szönetét kell mondanom annak a negyvenhárom üzemnek, vállalatnak, szö­vetkezetnek, amelyek a je­lenlegi nehéz körülmények között is mellénk álltak, és megtalálták a módját, hogy segítsenek bennün­ket e tudományos ülés fel­tételeinek megteremtésé­ben. Csutorás Annamária Lengyel delegáció Miskolcon A lengyel delegáció két tagja nyilatkozik lapunknak. (Jobbról: Jerzy Dzida és Piotr Mamet.) (Folytatás az 1. oldalról) cserét, ugyanakkor bővíteni akarjuk a cserébe bevont áruk körét. Nem csupán ipa­ri, hanem élelmiszeripari termékeket Is szeretnénk be­hozni Magyarországra. Pél­dául Ikonzerveket, befőtte­ket, de friss gombát, virágot is. — Ezeken az úgynevezett- hagyományos csereakciókon túl milyen új, eleddig nem alkalmazott együttműködést szeretnének megvalósítani? — Természetesen ezeken a megbeszéléseken másfajta együttműködési formákról is szó esett. Konkrétan: gon­doltunk arra, hogy a .mis­kolci és a katowicei áruhá­zakban saját standok lenné­nek, aholl meg lehetne vá­sárolni — a bemutatkozáson túl — a lengyel, illetve a magyar termékeket. Ez eset­ben többféle áruról lenne szó, mint például háztartási cikkek, ruházati termékek. S ide sorolható még a szak­emberek kölcsönös tapaszta­latcseréje. Piotr Mamet: — Minden­képpen megemtlítendő itt a miskolci kiállításon és vásá­ron való szereplésünk. Több cég — tízes nagyságrendről van szó — mutatja majd be termékeit Miskolcon. A meg­beszéléseken felvetődött egy közös kereskedelmi vállalat létrehozása is. Ez nagyon érdekes, ám ennék tető alá hozatalához .még idő 'kell. Jelenleg a két régió árucse­réjére koncentrálunk. — Milyen benyomásokat szereztek itteni látogatásuk során? — Minél több területen szeretnénk célt érni. Ehhez, úgy tapasztaltuk, a magyar fél részéről a maximális nyitottságot megkapjuk. Azt hiszem, mind a magyar, mind a lengyel félnek a gyors termékcsere az érde­ke. Ezért rövidesen aláírjuk azt a keretszerződést, mely a két területi kamara közti együttműködést szabályozza. (mészáros—baíogli) Szavaztak Putnokon (Folytatás az 1. oldalról) könnyűipar letelepítése, a he­lyi szövetkezet a megye leg­eredményesebb gazdálkodói közé tartozik, és még lehet­ne sorolni a gyarapodás té­nyeit. Minden feltétel adott a községben ahhoz, hogy bát­ran megpályázza a város cí­met, mondta Farkas Pál. Tizenegyen szóltak hozzá, köztük valamennyi társköz­ség elöljárója, akik egyönte­tűen támogatták a pályáza­tot. A rendkívüli tanácsülés végén a testület tagjai az el­hangzott kiegészítésekkel együtt egyhangúlag elfogad­ták a pályázattervezetet. F. I. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG GÉPUZEME VÁLLAL TATRA 813 VONTATÓVAL 40 TONNA TERHELÉSIG ADK-70 tip. autódarura 7 t, K-162 tip. autódarura 16 t, LAZ-690 tip. autódarura 3 t terhelésig, valamint Prága mühelygépkocsival helyszíni javításokat. A munkák megrendelhetők: az ÉVIZIG gépüzem szállítási részlegénél, Miskolc, Fonoda út 23. Telefon: 17-821, 17-822 és telexen: 062-765 számon. Ügyintézők: Bállá István, Vitárius Gyula GÉPÉSZETI MŰHELYÜNK VÁLLALJA:- földmunkagép-felújításokat, -javításokat,- gépjárművek műszaki vizsgára felkészítését, valamint- vasszerkezeti, alkatrészgyártási munkák végzését. A munkák megrendelhetők a fenti cimen a gyártáselő­készítő csoportunknál. Ügyintézők: Benke József, Dudás Károly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom