Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-09 / 109. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1988. május 9., hétfő Ez a Miskolc Miskolc lesz! A miskolci színházbarátok, a Miskolci Nemzeti Színház, élete iránt érdeklődők körében hetek óta beszédtéma, hogy az évad végével több színész eltávozik a társulattól, a művészeti vezető szintén megválik Miskolctól, s a társulat felépítésében érdemi változások várhatók. Korábban is beszélgetni akartunk erről a színház vezetőivel, ám mert csak április 30-án zárult le az a határidő, ameddig az eltávozni szándékozó színészek bejelenteni tartoztak elhatározásukat, s addig helyükre sem lehetett másokat szerződtetni, e beszélgetést május első napjaira halasztottuk. Ugyanakkor a Film, Színház, Muzsika című hetilap április 30-i számában, tehát az említett határidő lejárati napján megjelent egy interjú a Miskolcról szintén eltávozó, s ezt korábban már írásban bejelentő Tímár Érával, ameilytben név szerint említenek egy rendezőt és néhány színészt, akik elmennek Miskolcról. Ismerve egy színes képes hetilap szerkesztését, minimálisan tíz nappal előbb született maga a cikk, amely már közreadta azokat a változásokat, amelyek a színház vezetése előtt még nem fixálódtak. Kicsit furcsa, nem éppen fair eljárás azok részéről, akik egy országos lapban hamarabb hirdetik meg távozásukat, mint azt a munkáltató színháznak bejelentenék. Tímár Éva, aki kilenc évet töltött Miskolcon, s' igen sok erkölcsi és anyagi elismerésben részesült, ebben az interjúban meglehetősen lenéző, bántó módon nyilatkozik Miskolcról, a város vezetéséről, ahol az ő és a köre által éltetett színházi szellem szép csendesen ellehetetlenült, folytathatatlanná vált, s emiatt Miskolc szerinte szétesett, és a körülmények úgy hatottak rájuk, hogy belül is szét- bomlott az egység, megoszlott a közösség. E közösség alatt minden bizonnyal egy szűkebb kör értendő, akik most nem tudtak együttesen egy újabb színházhoz szerződni, hogy ott alkossanak egy kis csapatot, önmaguk kiteljesítésére. Érdemes e nyilvános nyilatkozattal, interjúval szemben felidézni a színésznő március 10-én kelt levelét: „Tisztelt Igazgató Űr! Megköszönve azt a sok lehetőséget, amit kilenc év alatt a színháztól kaptam, tisztelettel szeretném bejelenteni, hogy az 1988,'89-es évadra nem kívánom szerződésemet megújítani a Miskolci Nemzeti Színházzal. Tímár Éva". Szőke István, rendező távozásáról a lapból lehetett értesülni. írásos közlése április 30-án érkezett Miskolcra, amelyben közölte, hogy nem óhajt a jövőben a színház tagja lenni. Indokaiból az tűnik ki, hogy bizonyos sértődöttséget érez, mert az általa rendezett egyik produkció nem vesz részt az országos színházi találkozón. Szőke egyébként azonos azzal a rendezővel, aki 1987 elején az emlékezetes, bántó televízió-nyilatkozatot tette a városról, s aki nem is olyan régen kapta meg a város elismeréseként a Dé- ryné-díjat. Az említett újságcikk azzal a mondattal kezdődik, hogy „Ez a Miskolc már nem az a Miskolc lesz”. Valóban, nem az a Miskolc lesz, legalábbis a színházát tekintve, ami volt, hanem egy másik, amely minden bizonnyal kiheveri a személyi változásokat, és az eltávozottakat pótolva folytatja a munkát. Talán kevesebb országos reklámmal, esetleg közelebb kerülve a város közönségéhez. Még akkor is, ha a társulatépítésben most hosszabb időre szóló feladatok is állnak az együttes, és elsősorban vezetői előtt. E társulatépítésről akartunk beszélni a színház vezetőivel — mint a bevezetőben említettem —, így most sort kerítettünk rá e fővárosi lapbeli cikk ismeretében. Ezen a cikken is túltettük magunkat, a várost érő sértő megjegyzéseket úgy látszik, egyik-másik távozó színész esetében szinte kötelezőnek kell tekinteni. így volt ez korábban eltávozó- nál is. Túl mindezeken, tekintetünket most előre kell vetnünk az 1988/89-es évadra. Gyarmati Béla igazgatóval és Galgóczy Judit vezető rendezővel, a leendő főrendezővel tekintettük át a társulatépítés helyzetét, feladatait. Először is azt, kik távoztak. A következők mennek el az évad végével: mint már ismeretes, Csiszár Imre művészeti vezető, valamint a színészek közül Bregyán Péter, Gáspár Tibor, Ittes József, Mihályi Győző, Palóczy Frigyes, Te- száry László, Várhelyi Dénes, Bús Erika, Fráter Kata, Kátai Zsuzsa, s a már említett Tímár Éva és Szőke István rendező. Ide szerződött Karczag Ferenc, Melis Gábor, Mikula Róbert, Varga Károly, Vass Péter, Bankó Klári, Fehér Ildikó, Molnár Anna, Muszte Anna, Spilálc Klára, Pregitzer Fruzsina (egy szerepre), Galkó Bence, aki egyben segédrendezői munkakört is ellát. A színészeken kívül új ember Radácsy László művészeti titkár, üpor László dramaturg, Regös Zsolt korrepetitor, Szabó József koncertmester, M. Kecskés András koreográfus, Kónya Erzsébet balettmester, Bozóki Mariann tervező, Barta Péter segédrendező, és új zenei vezetője a színháznak, Molnár László. Az énekkarba hat új tagot szerződtettek, s erősödik a zenekar is. Jelenleg színészi állományban negyvenhét művész van, plusz .hat nyugdíjast foglalkoztatnak, így a színészi összlétszám ötvenhárom. Ehhez jönnek a karok, az ének- és tánckar, egyebek, így tehát megfelelő létszámmal rendelkezik a társulat, amelly, jóllehet, már új feladat ez évadban nem áll Tisztelegve a mesternek is, egy Bach-művet szólaltatott meg Kiss Krisztina, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola 4. osztályos diákja a minap az iskola újra használatba vett orgonáján. — Iskolánknak ez jelentős esemény — mondta Lenkey Csaba igazgató. — A régi gyakorló orgona már nagyon leromlott állapotban volt, ezért határoztuk el a felújítását. Ez mintegy 2 millió forintba került, amiből 800 ezret a Művelődési Miniszelőttük, napjainkban is rendszeresen dolgoznak, M. Kecskés András irányításával szorgalmasan edz a tánckar, és dolgozik a zenekar is. A társulatépítéshez hozzáteendő, hogy körülbelül húsz jelentkező volt még az ország különböző színházaiból. A válogatást és a szerződtetést megnehezítette az a körülmény, hogy a színházvezetés kötelezve volt az április 30-i határidő kivárásáig, a távozók pedig nem a Jegkorrektebb módon, csak meglehetősen késen jelentették be távozási szándékukat. Elmondható az is, hogy a távozók közül nem egy itt lett népszerű, itt lett elismert színész, vagy egyáltalán ismert, de a közönség a népszerűség és elismertség ellenére is mindig vár új arcokat, új tagokat. Némely eltávozótói méltatlannak érezhető, nem a távozás, hanem az azzal kapcsolatos némely megnyilatkozás. A Miskolci Nemzeti Színház fennállása 165. évadjának lezárására készül, és már jövő évadját tervezi. Az eltávozó színészek közül négy-öt bizonyára sokaknak hiányozni fog. De az újakból is kinőhetnek itt nagy és elismert tehetségek. A színház vezetésének az új évad műsorszolgáltatásai, játszási kötelezettsége, a közönség igényének legjobb értelmű szolgálata mellett az a fő feladata, hogy társulatát újra felerősítse, feladatainak megoldására mind képesebbé tegye. És, ha ez a Miskolc már nem az a Miskolc llesz, hanem egy másik, de Miskolc, úgy bizalommal nézünk elébe. Benedek Miklós térium biztosított számunkra, a fennmaradó nagyobb részt pedig a városi tanács fedezte. Az orgonát Virágh Endre tervezte, a kivitelezést a Budapesti Orgonakészítő Vállalat végezte el. Ez a három- manuálos hangszer a legkorszerűbbek közé tartozik, s mint Virágh tanár úr mondta: — ... ha nem pusztítja tűz, víz, vagy egyéb kellemetlen környezeti hatás, akkor 50 éviig garantáltan jó gyakorlati hangszer marad. D. K. Újra orgonaszó Rádió mellett1 Tanakodó * A cigányok iskoláztatásáról Azt hiszem ez az a tárna, amelyről mindenikinak van véleménye, s amely ugyancsak megosztja a közvéleményünket. Hogy ne kerteljek és rögtön a téma közepébe vágjak: számolnunk kell egy erős cigányellenes hangulattal, olykor hangulatkeltéssel is. Sok tényező játszik itt közre, de ezek taglalása nem a rádiórecenzens feladata. Tény, hogy van egy népcsoport (?), nemzetiség (?), társadalmi réteg, amely többszörösen hátrányos helyzetű, s amelynek a beilleszkedése, felzárkózása (egyre sürgetőbben) az egész társadalom létérdeke. Ügy vélem ebben a megfogalmazásban nincs semmi drámai túlzás. Elvégre félmillió emberről van szó! Érdekes, hogy noha a téma tényleg állandóan napirendem van a Tanakodó legutóbbi műsora (szerda, Petőfi, 21.05—22) tanúsága szerint, még ma sem ismerjük a megoldó képletet. Ilyen-olyan kormányrendeletek, törvények vannak ugyan, de ezeket vagy nem hajtották végre, vagy eleve kevésnek bizonyultak. Mint minden, még megoldatlan társadalmi, szociális kérdés körül, itt is szenvedélyek lobbannak fel, egymással feleselő és egymást kizáró javaslatok. Jellemző, fezzel kezdődött a műsorbeli vita is), hogy magát „a cigányság"’ fogalmát sem tudjuk definiálni. A cigányszármazású értelmiségiek kissé sovén módon a nemzetiségeknek kijáró jogokat követélik. Többek közt' azt, hogy ismerjék el a cigány nyelvet. Igen, de melyiket? Mert igaz ugyan, hogy van egy sajátos cigány kultúrha- gyomány, beszélnék cigány nyelven is, de maguk a szakemberek (pl. nyelvészek) is vitatkoznak a kérdésről. Érthető, hogy egyre többen vannak, a „cigánykérdést’", mint olyant, álproblémának tartják, s azt sürgetik, hogy erőinket a tehetségek felkarolására, az innovációra koncentráljuk, s ne bíbelődjünk annyit a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásával. Csakhogy! — érveltek a műsorban — ez nem egyszerűen elhatározás kérdése. Mert, ha eltekintünk a nyelvi, nemzetiségi vonatkozásoktól, akkor is meggondolandó, hogy ez a félmilliónyi tömeg csak a segédmunkások rétegét termeli újra. Azt a réteget — s ez világjelenség —, amellyel éppen napjainkban van oly sok gend. Egyszerűen nem tudunk munkát biztosítani nekik, hiszen mivel még a 8 általánost sem végezték el, sem át, sem tovább nem képezhetők, s még rossz álmunkban sem engedhetjük a csúcstechnika közelébe őket. Megengedhető az, hogy több- százezer ember helyzete, vagy akár önhibája miatt kiszoruljon a termelésből, s parazita eltartottá váljon? Nemcsak a humánum tiltakozik ez ellen, de a ráció is! Megközelíthető a kérdés más oldalról is. Meg is tették a műsorban. A lánc mindig a leggyengébb szemnél saákad el — tartja a népi mondás. Azt senki nem vi- . tatja, hogy a társadalmi fel- emelkedés egyetlen útja ma a tudás, a tanulás, tehát az iskola. De felkészült-e a mai iskola, a mai pedagógia a devianciára? A deviancia szót itt az átlagostól, „normálistól” eltérőre, elütőre értem. Éppen ,a Tanakodó műsora vitatta meg néhány hete (azt is recenzáltam), hogy a mai iskola nem tud mit tenni a tehetségesekkel sem. Legyalulja, bepasszírozza a sorba. A magyarázat egyszerű: iskolarendszerünk az „átlagra”, a középszerre van méretezve. Nos, a cigányság gondja az, hogy éppen hátrányos helyzete miatt, nem tudja megütni a fent említett mértéket. Nyilvánvaló, hogy ez nem pedagógiai probléma (az is), hanem elsőrenden társadalmi. Csakhogy ezt is, mint még annyi mást is, az iskola nyakába lőcsöltük. Oldja meg. De nem tudja megoldani, s a maga eszközeivel igyekszik szabadulni ettől a kínos tehertől. Létrehozta a gyógypedagógiai („kisegítő”) iskolákat, esti iskolákat, s más alibimegoldásokat. Csakhogy éppen a gazdasági helyzetünk bizonyítja fényesen: az elodázott, szőnyeg alá söpört problémák hosszú távon bosz- szút állnak! A cigánygyerekek fele (most mintegy 90 ezer „jár” ilyen-olyan iskolába) nem végzi el a nyolc osztályt. Nos, ez a gyakorlatilag hasznavehetetlen, mert így nem alkalmazható tömeg pillanatokon belül jelentkezik a munkaerőpiacon. Azaz jelentkezne, mert ha valóban komolyan vesszük a kibontakozást, a tudományos-technikai forradalmat, ez a szakképzetlen, — képezhetetlen tömeg iszonyú ballaszt a termelésben a társadalomnak! A dolog itt válik „nem cigány- kérdéssé”, mert egy percig se áltassuk magunkat, hogy a pauperizálódás, a peremre szorulás, a deviancia (alkohol, drogok, bűnözés stb.) csupán a oigányrétegre jellemző. A kérdés nem üthető el morálizálással — mondván, hogy miért nem tanulnak, dolgoznak rendesen a cigányok, .hiszen mint a fentebbiekből kiderül, az okok okozatokat szülnek, a folyamat önmagát gerjeszti. Meg kell találni azt az archimédeszi pontot, amelynél a folyamat megfordítható. Két mondatot idézék a műsorból. Demokrácia kell, azaz meg kell tanulni a devianciát is (rangján) humánusan kezelni. A másik mondat általánosabb érvényűnek tűnik, pedig nem az: rendesen kell tanítani. Az okosakat is, a butákat is. Persze téved az, aki úgy fogja fel a kérdést, hogy a cigánygyerekek „butábbak”, holott csak a helyzetük más. Fokozottan hátrányosabb. h. s. HŰSOROK rádió KOSSUTH: 8.20: Mit üzen a Rádió? — 9.00: A hét zeneműve. — 9.30: A hét költője: Batsányi János. — 9.40: Ki kopog? — 10.05: Nyitnikék. — 10.35: Cseh népdalok és táncok. — 11.05: Teleki Sámuel nyomában ... — 11.25: Dalok a győzelem napja alkalmából. — 11.34: A Balogh család. — 12.45: Házunk tája. — 13.00: Klasszikusok délidőben. — 14.10: Az irgalom hegyén. Szomory Dezső novellája. — 14.26: Gyurkovics Mária operettfclvételeiből. — 15.00: Forog a film. — 15.30: Nóták. — 16.05: Hangoló. — 17.00: Ecomix. — 17.30: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepén. Az eladott menyasz- szony. Részletek Smetana operájából. — 19.15: Nyílt szín. — .19.45: Népszerű szimfonikus zene. — 20.10: Az ötödik köztársaság ötödik elnöke. — 20.40: Klasszikus operettekből. — 21.00: Húszas stúdió. — 22.00: Hírvilág. — 22.30: A Rádiószínház bemutatója. — 23.34: Híres előadó- művészek felvételeiből. PETŐFI: 8.05: Népdalok, néptáncok. — 9.05: Napközben. — 12 .10: Üj fúvóslemezeinkből. — 12.25: Kis magyar néprajz. — 12.30: Nóták. — 13.05: Slágermúzeum. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.05: Kölyökrádió. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Fiatalok popzenei felvételeiből. — 19.05: Ferencz Éva és a székesfehérvári Tilinkó együttes felvételeiből. — 19.30: Sportvilág. — 20.03: Nagy nevette- tők. — 21.05: Hétfő este mindenkinek. — 23.10: Rockpanoráma. BARTÓK: 9.06: Dzsesszfelvételek Csehszlovákiából. — 9.30: Balettzene operákból. — 10.10: Berlioz: Rómeó és Júlia. — Dra- matikus szimfónia. — 11.43: Walter Berry énekel. — 13.05: Kilátó. — 13.50: A Lausanne-i Kamarazenekar hangversenye. — 14.51: Schubert-müvek korabeli hangszereken. — 16.09: Operahármasok. — 16.30: Zenekari muzsika. — 17.30: A hét zenemüve. — 18.00: Üj kamarazene- felvételeinkből. — 19.05: Zenei fogalom — zenei élmény. — 19.35: Rockpódium. — 20.05: Opera-művészlemezck. — 20.40: Babylon Forte. Tolnai Ottó hangjátéka — játékhangokkal. — 21.01: Wilhelm Furtwängler hangvcrsenyfelvételciből. — 22.09: Üj Liszt-lemezeinkből. — 23.02: Anita Ccrquetti operaáriákat énekel. MISKOLCI STÜDIÓ (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,7'J URH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30; Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád medvéből 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő : Csonka László. El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. — Közben 18.00— 18.15: Észak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. televízió 1. MŰSOR: 18.05: Hírek. — 18.10: Kalendárium 1983. — 18.55: Reklám. — 19.05; Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.25: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: A Mojszejev Együttes műsora. — 20.35: A győzelem napja. Elem Klimov-sorozat. Jöjj és lásd! Szovjet film I—II. rész. (Csak felnőtteknek!) — 22.55: Híradó 2. 2. MŰSOR: 20.00: Körzeti adások. — Budapest—Pécs—Szeged. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 8.25: Hírek. —8.30: Az aranyfonal. Mesefilm. — 9.40: En elhozom aput is. Tévéjáték. — 10.55: Ordasok között. Tévéjáték. — 12.10: Hírek. — 12.15: Ünnepi hangverseny. — 13.20: Az orosz múzeum. Szovjet dokumentumfilm. — 13.50: Dokumentumműsor az első atlétikai VB- ről. — 14.50: A 41. kerékpáros békeverseny prológusa. — 16.20: Népi muzsika. — 16.40: Szülőföld. Szlovák filmvígjáték. — 18.20: Esti mese. — 18.30: A prágai népi együttesek találkozója. — 19.05: Csehszlovákia szépségei madártávlatból. — 19.20: Időjárás-jelentés. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: összefoglaló a kerékpáros bókcversenyről. — 20.05: Az utolsó fegyverletétel. Tévéjáték. — 21.25: A klasszikus cseh és szlovák opera remekeiből. — 22.30 : Versösszeállítás B. Smetana zenéjére. — 23.05: Hírek. mozi BÉKE: A rózsa neve. Színes NSZK—olasz történelmi film. 16 év! Felemelt helyár! Kezdés:fl2 órakor. — A Nílus gyöngye. Mb. színes amerikai kalandfilm. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 3 és n6 órakor. — Kellemes húsvéti ünnepeket! Mb. színes francia filmvígjáték. Kiemelt 2. helyár! 14 év! Kezdés: f8 órakor. — BÉKE KAMARA: Aladdin és a csodalámpa. Mb. színes japán rajz-mesefilm. Felemelt helyár! Kezdés: f4 és f6 órakor. — BÉKE KAMARA VIDEO: A halál harangjai. Színes feliratos hongkongi karatefilm. Kezdés: 9, li és f8 órakor. — KOSSUTH: Rendőrsztori. Színes hongkongi krimi. 14 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: 11. 7 és 9 órakor. — A rózsa neve. Színes NSZK—olasz történelmi film. 16 év! Felemelt helyár! Kezdés: f3 és hn5 órakor. — HÉV ES Y IVAN FILMKLUB: Halálfejes lepke. Hangbemondásos, csehszlovák dokumentumfilm. 14 év! Kezdés: f5 órakor. — Víz és szappan. Mb. színes olasz film- vígjáték. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: f7 órakor. — HE- VESY VIDEO: Téli gyilkosságok. Színes, feliratos amerikai politikai krimi. Kezdés: flO, fl2, f3 és f9 órakor. — TÁNCSICS: Csillagok háborúja I—II. Színes amerikai tudományos-fantasztikus film. Dupla, felemelt helyár! Kezdés: f4 órakor. — öld meg a Sogunt! Mb. színes japán kalandfilm. 16 év! Kiemelt l. helyár! Kezdés: f6 és f8 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Vang Vu, a kung-fu hőse. Színes kínai történelmi kung-fu film. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f5 és í7 órakor. — TÁNCSICS VIDEO: A királynő birodalma. Színes, feliratos hongkongi film. Kezdés: f3, f5 és f7 órakor. — FÁKLYA: Az üldözött és a vak. Színes francia film. 14 év! Kezdés: 3. 5 és 7 órakor. — FÁKLYA KAMARA : Elvarázsolt dollár. Színes magyar film. Felemelt helyár! Kezdés: f5 órakor. — FAKLYA KAMARA VIDEO: Fekete kalóz. Színes olasz filmvígjáték. Kezdés : f3 és f7 órakor. ADY: A Dunánál. Színes magyar dokumentumfilm. 14 év! Kezdés: 5 órakor. — Kairó bíbor rózsája. Mb. színes amerikai filmvígjáték. 14 év! Kezdés: 7 órakor. — SZINVA VIDEO, RENDEZVÉNYEK HAZA: Keoma. színes feliratos olasz kalandfilm. Kezdés : f3 és f5 órakor. — PETŐFI: Mona Lisa. Mb. színes angol krimi. 18 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f5 és Í7 órakor. — TAPOLCA, ADY: Élni és meghalni Los Angelesben. Mb. színes amerikai krimi. 16 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 7 és 9 órakor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM: Az Abwehr ügynöke (felújítás). Mb. szovjet film. Kezdés: 5 és 7 órakor. — BAÉV SELYEMRÉTI MUNKÁSSZÁLLÓ: Tex, a mélység ura. Mb. olasz kalandfilm. Kiemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. — KRÜDY: Más, mint. a többi. Mb. szovjet film. Kezdés: f7 órakor. — I-lAMOR. BÜKK: A csitri. Mib. francia film. Kezdés: f6 órakor. — PERECES. BÁNYÁSZ: Tex, a mélység ura. Mb. olasz kalandfilm. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. — KAZINCBARCIKA, BÉKE: Törvénysértés nélkül I—II. Magyar dokumentumfilm. 14 óv! Dupla helyár! Kezdés: 4 órakor. — Reméljük, lány lesz! Mb. színes olasz—francia filmvígjáték. Felemelt helyár! Kezdés: 8 órakor. — LENINVAROS. DERKOVITS: Élethalálharc. Francia szöveg nélküli tudományos-fantasztikus film. 14 év! Kezdés: f6 és f8 órakor. — MEZŐKÖVESD. PETŐFI: VIDEOMÜSOR BARCO- KIVETlTÖVEL: Kegyetlen utca. Színes feliratos, amerikai bűnügyi film. 18 év! Kezdés: 6 és 8 órakor. — S \ROSPATAK. RÁKÓCZI: A bolygó neve: Halál. Színes amerikai tudományos- fantasztikus film. 18 év! Kiemelt ?. helyár! Kezdés: fő. f7 *és fO órakor. — SATORAL7 AÜJHELY. BÉKE: Kiáltás és kiáltás. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: 4 órakor. — Üdvözítő kegyelem. Mb. színes angol film. Fe'emelt helyár! Kezdés: 6 és 8 órakor. RÓNAI VIDEOMOZI Marco Polo Hongkongi kung-fu akciófilm Fsz.: Richard Harrison, Tan Yen-Tsnn Kezdés: csak 15 órakor színház 9., hétfő A MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR HANGVERSENYE Népszerű bérlet Este fél 8 órakor —_—--------------------— B érbe venne Miskolcon 2 évre (1988. július 1-1990. július 1.) a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság 900-1000 m- alapterületű, beköltözhető, irodai munkára használható épületet, vagy épületrészt. Az ajánlatot az igazgatóság címére kérjük megküldeni folyó hó 18-ig. 3501 Miskolc, MSZB tér 3. sz., telefon: 86-747