Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-09 / 109. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1988. május 9., hétfő Ez a Miskolc Miskolc lesz! A miskolci színházbarátok, a Miskolci Nemzeti Színház, élete iránt érdeklődők köré­ben hetek óta beszédtéma, hogy az évad végével több színész eltávozik a társulat­tól, a művészeti vezető szin­tén megválik Miskolctól, s a társulat felépítésében érde­mi változások várhatók. Ko­rábban is beszélgetni akar­tunk erről a színház veze­tőivel, ám mert csak április 30-án zárult le az a határ­idő, ameddig az eltávozni szándékozó színészek beje­lenteni tartoztak elhatározá­sukat, s addig helyükre sem lehetett másokat szerződtet­ni, e beszélgetést május el­ső napjaira halasztottuk. Ugyanakkor a Film, Szín­ház, Muzsika című hetilap április 30-i számában, tehát az említett határidő lejárati napján megjelent egy inter­jú a Miskolcról szintén el­távozó, s ezt korábban már írásban bejelentő Tímár Érával, ameilytben név sze­rint említenek egy rendezőt és néhány színészt, akik el­mennek Miskolcról. Ismerve egy színes képes hetilap szerkesztését, minimálisan tíz nappal előbb született maga a cikk, amely már közreadta azokat a változá­sokat, amelyek a színház vezetése előtt még nem fixálódtak. Kicsit furcsa, nem éppen fair eljárás azok részéről, akik egy országos lapban hamarabb hirdetik meg távozásukat, mint azt a munkáltató színháznak bejelentenék. Tímár Éva, aki kilenc évet töltött Miskolcon, s' igen sok erkölcsi és anyagi elismerésben részesült, eb­ben az interjúban meglehe­tősen lenéző, bántó módon nyilatkozik Miskolcról, a vá­ros vezetéséről, ahol az ő és a köre által éltetett szín­házi szellem szép csendesen ellehetetlenült, folytathatat­lanná vált, s emiatt Mis­kolc szerinte szétesett, és a körülmények úgy hatottak rájuk, hogy belül is szét- bomlott az egység, megosz­lott a közösség. E közösség alatt minden bizonnyal egy szűkebb kör értendő, akik most nem tudtak együttesen egy újabb színházhoz szer­ződni, hogy ott alkossanak egy kis csapatot, önmaguk kiteljesítésére. Érdemes e nyilvános nyilatkozattal, in­terjúval szemben felidézni a színésznő március 10-én kelt levelét: „Tisztelt Igazgató Űr! Megköszönve azt a sok lehetőséget, amit kilenc év alatt a színháztól kaptam, tisztelettel szeretném beje­lenteni, hogy az 1988,'89-es évadra nem kívánom szer­ződésemet megújítani a Mis­kolci Nemzeti Színházzal. Tímár Éva". Szőke István, rendező tá­vozásáról a lapból lehetett értesülni. írásos közlése áp­rilis 30-án érkezett Miskolc­ra, amelyben közölte, hogy nem óhajt a jövőben a szín­ház tagja lenni. Indokaiból az tűnik ki, hogy bizonyos sértődöttséget érez, mert az általa rendezett egyik pro­dukció nem vesz részt az országos színházi találkozón. Szőke egyébként azonos az­zal a rendezővel, aki 1987 elején az emlékezetes, bántó televízió-nyilatkozatot tette a városról, s aki nem is olyan régen kapta meg a város elismeréseként a Dé- ryné-díjat. Az említett újságcikk az­zal a mondattal kezdődik, hogy „Ez a Miskolc már nem az a Miskolc lesz”. Va­lóban, nem az a Miskolc lesz, legalábbis a színházát tekintve, ami volt, hanem egy másik, amely minden bizonnyal kiheveri a szemé­lyi változásokat, és az eltá­vozottakat pótolva folytatja a munkát. Talán kevesebb országos reklámmal, esetleg közelebb kerülve a város közönségéhez. Még akkor is, ha a társulatépítésben most hosszabb időre szóló felada­tok is állnak az együttes, és elsősorban vezetői előtt. E társulatépítésről akar­tunk beszélni a színház ve­zetőivel — mint a bevezető­ben említettem —, így most sort kerítettünk rá e fővá­rosi lapbeli cikk ismereté­ben. Ezen a cikken is túl­tettük magunkat, a várost érő sértő megjegyzéseket úgy látszik, egyik-másik távozó színész esetében szinte köte­lezőnek kell tekinteni. így volt ez korábban eltávozó- nál is. Túl mindezeken, tekinte­tünket most előre kell vet­nünk az 1988/89-es évadra. Gyarmati Béla igazgatóval és Galgóczy Judit vezető rendezővel, a leendő főren­dezővel tekintettük át a tár­sulatépítés helyzetét, felada­tait. Először is azt, kik tá­voztak. A következők men­nek el az évad végével: mint már ismeretes, Csiszár Imre művészeti vezető, va­lamint a színészek közül Bregyán Péter, Gáspár Ti­bor, Ittes József, Mihályi Győző, Palóczy Frigyes, Te- száry László, Várhelyi Dé­nes, Bús Erika, Fráter Kata, Kátai Zsuzsa, s a már em­lített Tímár Éva és Szőke István rendező. Ide szerző­dött Karczag Ferenc, Melis Gábor, Mikula Róbert, Var­ga Károly, Vass Péter, Ban­kó Klári, Fehér Ildikó, Mol­nár Anna, Muszte Anna, Spilálc Klára, Pregitzer Fru­zsina (egy szerepre), Galkó Bence, aki egyben segédren­dezői munkakört is ellát. A színészeken kívül új ember Radácsy László művészeti titkár, üpor László drama­turg, Regös Zsolt korrepeti­tor, Szabó József koncert­mester, M. Kecskés András koreográfus, Kónya Erzsébet balettmester, Bozóki Mari­ann tervező, Barta Péter se­gédrendező, és új zenei vezetője a színháznak, Mol­nár László. Az énekkarba hat új tagot szerződtettek, s erősödik a zenekar is. Je­lenleg színészi állományban negyvenhét művész van, plusz .hat nyugdíjast foglal­koztatnak, így a színészi összlétszám ötvenhárom. Eh­hez jönnek a karok, az ének- és tánckar, egyebek, így tehát megfelelő létszám­mal rendelkezik a társulat, amelly, jóllehet, már új fel­adat ez évadban nem áll Tisztelegve a mesternek is, egy Bach-művet szólaltatott meg Kiss Krisztina, a Bar­tók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola 4. osztályos diákja a minap az iskola újra használatba vett orgo­náján. — Iskolánknak ez jelentős esemény — mondta Lenkey Csaba igazgató. — A régi gyakorló orgona már nagyon leromlott állapotban volt, ezért határoztuk el a felújí­tását. Ez mintegy 2 millió forintba került, amiből 800 ezret a Művelődési Minisz­előttük, napjainkban is rendszeresen dolgoznak, M. Kecskés András irányításá­val szorgalmasan edz a tánckar, és dolgozik a zene­kar is. A társulatépítéshez hozzá­teendő, hogy körülbelül húsz jelentkező volt még az or­szág különböző színházaiból. A válogatást és a szerződte­tést megnehezítette az a körülmény, hogy a színház­vezetés kötelezve volt az április 30-i határidő kivárá­sáig, a távozók pedig nem a Jegkorrektebb módon, csak meglehetősen késen jelen­tették be távozási szándéku­kat. Elmondható az is, hogy a távozók közül nem egy itt lett népszerű, itt lett elis­mert színész, vagy egyálta­lán ismert, de a közönség a népszerűség és elismertség ellenére is mindig vár új arcokat, új tagokat. Némely eltávozótói méltatlannak érezhető, nem a távozás, hanem az azzal kapcsolatos némely megnyilatkozás. A Miskolci Nemzeti Szín­ház fennállása 165. évadjá­nak lezárására készül, és már jövő évadját tervezi. Az eltávozó színészek közül négy-öt bizonyára sokaknak hiányozni fog. De az újak­ból is kinőhetnek itt nagy és elismert tehetségek. A szín­ház vezetésének az új évad műsorszolgáltatásai, játszási kötelezettsége, a közönség igényének legjobb értelmű szolgálata mellett az a fő feladata, hogy társulatát új­ra felerősítse, feladatainak megoldására mind képeseb­bé tegye. És, ha ez a Mis­kolc már nem az a Miskolc llesz, hanem egy másik, de Miskolc, úgy bizalommal nézünk elébe. Benedek Miklós térium biztosított számunk­ra, a fennmaradó nagyobb részt pedig a városi tanács fedezte. Az orgonát Virágh Endre tervezte, a kivitelezést a Bu­dapesti Orgonakészítő Válla­lat végezte el. Ez a három- manuálos hangszer a legkor­szerűbbek közé tartozik, s mint Virágh tanár úr mond­ta: — ... ha nem pusztítja tűz, víz, vagy egyéb kelle­metlen környezeti hatás, ak­kor 50 éviig garantáltan jó gyakorlati hangszer marad. D. K. Újra orgonaszó Rádió mellett1 Tanakodó * A cigányok iskoláztatásáról Azt hiszem ez az a tárna, amelyről mindenikinak van véleménye, s amely ugyan­csak megosztja a közvélemé­nyünket. Hogy ne kerteljek és rögtön a téma közepébe vágjak: számolnunk kell egy erős cigányellenes hangulat­tal, olykor hangulatkeltéssel is. Sok tényező játszik itt közre, de ezek taglalása nem a rádiórecenzens feladata. Tény, hogy van egy népcso­port (?), nemzetiség (?), tár­sadalmi réteg, amely többszö­rösen hátrányos helyzetű, s amelynek a beilleszkedése, felzárkózása (egyre sürgetőb­ben) az egész társadalom lét­érdeke. Ügy vélem ebben a megfogalmazásban nincs semmi drámai túlzás. Elvég­re félmillió emberről van szó! Érdekes, hogy noha a téma tényleg állandóan na­pirendem van a Tanakodó legutóbbi műsora (szerda, Petőfi, 21.05—22) tanúsága szerint, még ma sem ismer­jük a megoldó képletet. Ilyen-olyan kormányrendele­tek, törvények vannak ugyan, de ezeket vagy nem hajtot­ták végre, vagy eleve kevés­nek bizonyultak. Mint min­den, még megoldatlan társa­dalmi, szociális kérdés körül, itt is szenvedélyek lobban­nak fel, egymással feleselő és egymást kizáró javaslatok. Jellemző, fezzel kezdődött a műsorbeli vita is), hogy ma­gát „a cigányság"’ fogalmát sem tudjuk definiálni. A ci­gányszármazású értelmiségi­ek kissé sovén módon a nem­zetiségeknek kijáró jogokat követélik. Többek közt' azt, hogy ismerjék el a cigány nyelvet. Igen, de melyiket? Mert igaz ugyan, hogy van egy sajátos cigány kultúrha- gyomány, beszélnék cigány nyelven is, de maguk a szak­emberek (pl. nyelvészek) is vitatkoznak a kérdésről. Érthető, hogy egyre többen vannak, a „cigánykérdést’", mint olyant, álproblémának tartják, s azt sürgetik, hogy erőinket a tehetségek felka­rolására, az innovációra kon­centráljuk, s ne bíbelődjünk annyit a hátrányos helyzetű­ek felzárkóztatásával. Csak­hogy! — érveltek a műsor­ban — ez nem egyszerűen elhatározás kérdése. Mert, ha eltekintünk a nyelvi, nem­zetiségi vonatkozásoktól, ak­kor is meggondolandó, hogy ez a félmilliónyi tömeg csak a segédmunkások rétegét ter­meli újra. Azt a réteget — s ez világjelenség —, amellyel éppen napjainkban van oly sok gend. Egyszerűen nem tudunk munkát biztosítani nekik, hiszen mivel még a 8 általánost sem végezték el, sem át, sem tovább nem ké­pezhetők, s még rossz ál­munkban sem engedhetjük a csúcstechnika közelébe őket. Megengedhető az, hogy több- százezer ember helyzete, vagy akár önhibája miatt ki­szoruljon a termelésből, s parazita eltartottá váljon? Nemcsak a humánum tilta­kozik ez ellen, de a ráció is! Megközelíthető a kérdés más oldalról is. Meg is tet­ték a műsorban. A lánc min­dig a leggyengébb szemnél saákad el — tartja a népi mondás. Azt senki nem vi- . tatja, hogy a társadalmi fel- emelkedés egyetlen útja ma a tudás, a tanulás, tehát az iskola. De felkészült-e a mai iskola, a mai pedagógia a devianciára? A deviancia szót itt az átlagostól, „nor­málistól” eltérőre, elütőre ér­tem. Éppen ,a Tanakodó mű­sora vitatta meg néhány he­te (azt is recenzáltam), hogy a mai iskola nem tud mit tenni a tehetségesekkel sem. Legyalulja, bepasszírozza a sorba. A magyarázat egysze­rű: iskolarendszerünk az „át­lagra”, a középszerre van méretezve. Nos, a cigányság gondja az, hogy éppen hát­rányos helyzete miatt, nem tudja megütni a fent emlí­tett mértéket. Nyilvánvaló, hogy ez nem pedagógiai probléma (az is), hanem el­sőrenden társadalmi. Csak­hogy ezt is, mint még annyi mást is, az iskola nyakába lőcsöltük. Oldja meg. De nem tudja megoldani, s a maga eszközeivel igyekszik szabadulni ettől a kínos te­hertől. Létrehozta a gyógy­pedagógiai („kisegítő”) isko­lákat, esti iskolákat, s más alibimegoldásokat. Csakhogy éppen a gazdasági helyze­tünk bizonyítja fényesen: az elodázott, szőnyeg alá söpört problémák hosszú távon bosz- szút állnak! A cigánygyere­kek fele (most mintegy 90 ezer „jár” ilyen-olyan isko­lába) nem végzi el a nyolc osztályt. Nos, ez a gyakorla­tilag hasznavehetetlen, mert így nem alkalmazható tömeg pillanatokon belül jelentke­zik a munkaerőpiacon. Azaz jelentkezne, mert ha valóban komolyan vesszük a kibonta­kozást, a tudományos-techni­kai forradalmat, ez a szak­képzetlen, — képezhetetlen tömeg iszonyú ballaszt a ter­melésben a társadalomnak! A dolog itt válik „nem cigány- kérdéssé”, mert egy percig se áltassuk magunkat, hogy a pauperizálódás, a peremre szorulás, a deviancia (alko­hol, drogok, bűnözés stb.) csupán a oigányrétegre jel­lemző. A kérdés nem üthető el morálizálással — mond­ván, hogy miért nem tanul­nak, dolgoznak rendesen a cigányok, .hiszen mint a fen­tebbiekből kiderül, az okok okozatokat szülnek, a folya­mat önmagát gerjeszti. Meg kell találni azt az archimé­deszi pontot, amelynél a fo­lyamat megfordítható. Két mondatot idézék a műsorból. Demokrácia kell, azaz meg kell tanulni a devianciát is (rangján) humánusan kezel­ni. A másik mondat általá­nosabb érvényűnek tűnik, pedig nem az: rendesen kell tanítani. Az okosakat is, a butákat is. Persze téved az, aki úgy fogja fel a kérdést, hogy a cigánygyerekek „bu­tábbak”, holott csak a hely­zetük más. Fokozottan hát­rányosabb. h. s. HŰSOROK rádió KOSSUTH: 8.20: Mit üzen a Rádió? — 9.00: A hét zenemű­ve. — 9.30: A hét költője: Ba­tsányi János. — 9.40: Ki kopog? — 10.05: Nyitnikék. — 10.35: Cseh népdalok és táncok. — 11.05: Teleki Sámuel nyomá­ban ... — 11.25: Dalok a győze­lem napja alkalmából. — 11.34: A Balogh család. — 12.45: Há­zunk tája. — 13.00: Klasszikusok délidőben. — 14.10: Az irgalom hegyén. Szomory Dezső novel­lája. — 14.26: Gyurkovics Má­ria operettfclvételeiből. — 15.00: Forog a film. — 15.30: Nóták. — 16.05: Hangoló. — 17.00: Eco­mix. — 17.30: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepén. Az eladott menyasz- szony. Részletek Smetana ope­rájából. — 19.15: Nyílt szín. — .19.45: Népszerű szimfonikus ze­ne. — 20.10: Az ötödik köztár­saság ötödik elnöke. — 20.40: Klasszikus operettekből. — 21.00: Húszas stúdió. — 22.00: Hírvilág. — 22.30: A Rádiószínház bemu­tatója. — 23.34: Híres előadó- művészek felvételeiből. PETŐFI: 8.05: Népdalok, nép­táncok. — 9.05: Napközben. — 12 .10: Üj fúvóslemezeinkből. — 12.25: Kis magyar néprajz. — 12.30: Nóták. — 13.05: Sláger­múzeum. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.05: Kölyökrádió. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Fiatalok popzenei felvéte­leiből. — 19.05: Ferencz Éva és a székesfehérvári Tilinkó együt­tes felvételeiből. — 19.30: Sport­világ. — 20.03: Nagy nevette- tők. — 21.05: Hétfő este minden­kinek. — 23.10: Rockpanoráma. BARTÓK: 9.06: Dzsesszfelvé­telek Csehszlovákiából. — 9.30: Balettzene operákból. — 10.10: Berlioz: Rómeó és Júlia. — Dra- matikus szimfónia. — 11.43: Walter Berry énekel. — 13.05: Kilátó. — 13.50: A Lausanne-i Kamarazenekar hangversenye. — 14.51: Schubert-müvek kora­beli hangszereken. — 16.09: Ope­rahármasok. — 16.30: Zenekari muzsika. — 17.30: A hét zene­müve. — 18.00: Üj kamarazene- felvételeinkből. — 19.05: Zenei fogalom — zenei élmény. — 19.35: Rockpódium. — 20.05: Opera-művészlemezck. — 20.40: Babylon Forte. Tolnai Ottó hangjátéka — játékhangokkal. — 21.01: Wilhelm Furtwängler hangvcrsenyfelvételciből. — 22.09: Üj Liszt-lemezeinkből. — 23.02: Anita Ccrquetti operaáriákat énekel. MISKOLCI STÜDIÓ (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,7'J URH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30; Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Bor­sod, Heves és Nógrád medvéből 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Te­lefonügyelet: 35-510. Szerkesz­tő : Csonka László. El szeret­ném mondani. Paulovits Ágos­ton jegyzete. — Közben 18.00— 18.15: Észak-magyarországi kró­nika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. televízió 1. MŰSOR: 18.05: Hírek. — 18.10: Kalendárium 1983. — 18.55: Reklám. — 19.05; Tévétor­na. — 19.10: Esti mese. — 19.25: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: A Mojszejev Együttes műsora. — 20.35: A győzelem napja. Elem Klimov-sorozat. Jöjj és lásd! Szovjet film I—II. rész. (Csak felnőtteknek!) — 22.55: Híradó 2. 2. MŰSOR: 20.00: Körzeti adá­sok. — Budapest—Pécs—Szeged. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 8.25: Hírek. —8.30: Az aranyfonal. Mesefilm. — 9.40: En elhozom aput is. Tévéjáték. — 10.55: Ordasok között. Tévé­játék. — 12.10: Hírek. — 12.15: Ünnepi hangverseny. — 13.20: Az orosz múzeum. Szovjet doku­mentumfilm. — 13.50: Dokumen­tumműsor az első atlétikai VB- ről. — 14.50: A 41. kerékpáros békeverseny prológusa. — 16.20: Népi muzsika. — 16.40: Szülő­föld. Szlovák filmvígjáték. — 18.20: Esti mese. — 18.30: A prágai népi együttesek találko­zója. — 19.05: Csehszlovákia szépségei madártávlatból. — 19.20: Időjárás-jelentés. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: összefoglaló a kerékpáros bókcversenyről. — 20.05: Az utolsó fegyverletétel. Tévéjáték. — 21.25: A klasszikus cseh és szlovák opera remekei­ből. — 22.30 : Versösszeállítás B. Smetana zenéjére. — 23.05: Hí­rek. mozi BÉKE: A rózsa neve. Színes NSZK—olasz történelmi film. 16 év! Felemelt helyár! Kezdés:fl2 órakor. — A Nílus gyöngye. Mb. színes amerikai kalandfilm. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 3 és n6 órakor. — Kellemes húsvéti ünnepeket! Mb. színes francia filmvígjáték. Kiemelt 2. helyár! 14 év! Kezdés: f8 óra­kor. — BÉKE KAMARA: Alad­din és a csodalámpa. Mb. szí­nes japán rajz-mesefilm. Fel­emelt helyár! Kezdés: f4 és f6 órakor. — BÉKE KAMARA VI­DEO: A halál harangjai. Színes feliratos hongkongi karatefilm. Kezdés: 9, li és f8 órakor. — KOSSUTH: Rendőrsztori. Színes hongkongi krimi. 14 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: 11. 7 és 9 órakor. — A rózsa neve. Színes NSZK—olasz történelmi film. 16 év! Felemelt helyár! Kezdés: f3 és hn5 órakor. — HÉV ES Y IVAN FILMKLUB: Halálfejes lepke. Hangbemondásos, cseh­szlovák dokumentumfilm. 14 év! Kezdés: f5 órakor. — Víz és szappan. Mb. színes olasz film- vígjáték. 14 év! Felemelt hely­ár! Kezdés: f7 órakor. — HE- VESY VIDEO: Téli gyilkossá­gok. Színes, feliratos amerikai politikai krimi. Kezdés: flO, fl2, f3 és f9 órakor. — TÁNCSICS: Csillagok háborúja I—II. Színes amerikai tudományos-fantasz­tikus film. Dupla, felemelt helyár! Kezdés: f4 órakor. — öld meg a Sogunt! Mb. színes japán kalandfilm. 16 év! Kiemelt l. helyár! Kezdés: f6 és f8 óra­kor. — TÁNCSICS KAMARA: Vang Vu, a kung-fu hőse. Szí­nes kínai történelmi kung-fu film. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f5 és í7 órakor. — TÁNCSICS VIDEO: A királynő birodalma. Színes, feliratos hongkongi film. Kezdés: f3, f5 és f7 órakor. — FÁKLYA: Az üldözött és a vak. Színes fran­cia film. 14 év! Kezdés: 3. 5 és 7 órakor. — FÁKLYA KAMA­RA : Elvarázsolt dollár. Színes magyar film. Felemelt helyár! Kezdés: f5 órakor. — FAKLYA KAMARA VIDEO: Fekete kalóz. Színes olasz filmvígjáték. Kez­dés : f3 és f7 órakor. ADY: A Dunánál. Színes magyar doku­mentumfilm. 14 év! Kezdés: 5 órakor. — Kairó bíbor rózsája. Mb. színes amerikai filmvígjá­ték. 14 év! Kezdés: 7 órakor. — SZINVA VIDEO, RENDEZVÉ­NYEK HAZA: Keoma. színes feliratos olasz kalandfilm. Kez­dés : f3 és f5 órakor. — PETŐ­FI: Mona Lisa. Mb. színes an­gol krimi. 18 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f5 és Í7 órakor. — TAPOLCA, ADY: Élni és meghalni Los Angelesben. Mb. színes amerikai krimi. 16 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 7 és 9 órakor. — NEHÉZIPARI MŰ­SZAKI EGYETEM: Az Abwehr ügynöke (felújítás). Mb. szovjet film. Kezdés: 5 és 7 órakor. — BAÉV SELYEMRÉTI MUNKÁS­SZÁLLÓ: Tex, a mélység ura. Mb. olasz kalandfilm. Kiemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. — KRÜDY: Más, mint. a többi. Mb. szovjet film. Kezdés: f7 órakor. — I-lAMOR. BÜKK: A csitri. Mib. francia film. Kezdés: f6 órakor. — PERECES. BÁ­NYÁSZ: Tex, a mélység ura. Mb. olasz kalandfilm. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: 6 óra­kor. — KAZINCBARCIKA, BÉ­KE: Törvénysértés nélkül I—II. Magyar dokumentumfilm. 14 óv! Dupla helyár! Kezdés: 4 órakor. — Reméljük, lány lesz! Mb. szí­nes olasz—francia filmvígjáték. Felemelt helyár! Kezdés: 8 órakor. — LENINVAROS. DERKOVITS: Élethalálharc. Francia szöveg nélküli tudományos-fantasztikus film. 14 év! Kezdés: f6 és f8 órakor. — MEZŐKÖVESD. PE­TŐFI: VIDEOMÜSOR BARCO- KIVETlTÖVEL: Kegyetlen utca. Színes feliratos, amerikai bűn­ügyi film. 18 év! Kezdés: 6 és 8 órakor. — S \ROSPATAK. RÁKÓCZI: A bolygó neve: Ha­lál. Színes amerikai tudományos- fantasztikus film. 18 év! Kiemelt ?. helyár! Kezdés: fő. f7 *és fO órakor. — SATORAL7 AÜJHELY. BÉKE: Kiáltás és kiáltás. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: 4 órakor. — Üdvözítő kegyelem. Mb. színes angol film. Fe'emelt helyár! Kezdés: 6 és 8 órakor. RÓNAI VIDEOMOZI Marco Polo Hongkongi kung-fu akciófilm Fsz.: Richard Harrison, Tan Yen-Tsnn Kezdés: csak 15 órakor színház 9., hétfő A MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR HANGVERSENYE Népszerű bérlet Este fél 8 órakor —_—--------------------— ­B érbe venne Miskolcon 2 évre (1988. július 1-1990. július 1.) a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság 900-1000 m- alapterületű, beköltözhető, irodai munkára használható épületet, vagy épületrészt. Az ajánlatot az igazgatóság címére kérjük megküldeni folyó hó 18-ig. 3501 Miskolc, MSZB tér 3. sz., telefon: 86-747

Next

/
Oldalképek
Tartalom