Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-09 / 109. szám
1988. május 9., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 mm Tisztelt Permetező! M áig nagy dolgokat fedezett bizony föl az ember, például a kereket, a tüzet, a bikinit, a műanyag üvegdugót és persze mindenféle gyomirtót, permetező szert. Ez utóbbiról főként azért is érdemes szólni, mert ha mostanában elindulunk bármerre is, hiába huzigáljuk a kocs. ablakát, vagy a vonatét föl, egy bizonyos szag állandóan érződik, ha már egyszer megéreztük. Pár napja úgy nagyjából Nyékládházától Mezőcsátig lehetett érezni permetezőszagot, nyilván a most éppen időszerűét. Bizonyos, hogy jó dolog a permetező, a gyomirtó, különben nem találták volna föl és nem kínálnák-árulnák a boltokban. Több a termés. Elpusztul a gyom. Meg sok kártékonyság. Kártékonyság? Vitázni persze lehet a permetezésen, a hasznon, vállalva a maradiság bélyegét is. Mert ugye egyértelműen méregről van szó. Sokak szerint a fogoly, fácán, nyúl megcsappanásához, és ki tudja hányféle madarunk elpusztulásához (kipusztulásához?) nagyon is sok köze van a gyomirtónak. Ugyancsak sokak szerint ivóvizünk nitrátosodásához a „kék betegség" megjelenéséhez is és sajnos, ezzel a nitrátoso- dássai nem is tudunk mit kezdeni, nem lehet eltüntetni a vízből, mint például a káli bacilust. Az egyik kertészkedő, városi ember mondta, hogy próbaként némely almafáját permetezett, némelyet nem. A permetezett- be nem ment bele a kukac, az alma jóval nagyobbra növekedett, mint a másik fán, de mikor belekóstolt, olyan érzése volt, mintha ezt az almát felpumpálták volna. Laza, töppedt szerkezetű, nyilván nem is áll el sokáig. A „natúrként" növekedett almák kisebbek voltak, de súlyosabbak, tömörebbek és jobb ízűek. Föltehetően nem mindenütt így alakul, de ez is egy adalék. Meg az is, amiről nemrégiben a Rádió reggeli műsora számolt be. Siófokon az egyik tulaj nagyon erős gyomirtóval permetezett, jutott belőle a szomszéd telekre is, ahol az országhíres, a versenyeken gyakorlatilag minden lehető díjat elnyert pulicsapat mind egy szálig elpusztult az ivóvízbe kerülő permettől. A család kislánya nem szereti a sóskát, abból nem csipegetett, így nem lett baja. De a család idén már csak messziről nézi a szépen gyarapodó gyümölcsöket, növényeket, nem mernek belőlük fogyasztani. Ugyanezt a mérget már gyilkosságra is felhasználták. Erről a Magyar Nemzet írt pár napja. Ebből készített méregpohárral tette el az italozó férjet láb alól felesége és nevelt lánya. Ez utóbbi méregpohár nyilván tömény volt. De vajon mennyi, milyen mennyiségű rakódik belénk min- aennapos élelmezési szereinkkel, lélegzésünkkel? Miféle mérgek épültek már be csontjainkba, májunkba, tüdőnkbe, mennyi idő alatt fejtik ki roncsoló hatásukat? Ki állapítja meg, hogy mi a „szabvány", a „megengedett" és mi a káros? Miféle mérgek vannak a salátában, a zöldhagymában, a krumpliban, mennyi méreg van a gyomirtózott legelőn legelésző szarvasmarha húsában, a tápszerezett sertés karajában, a „nejlon tyúkok" sápadt tojásában? Itt-ott sok mindenről beszélgetünk, vitatkozunk. Arról is, hogy látó szemmel kéne körülnéznünk a világban. Tíz-tizenöt éve jókat derültünk a nyugati országok takarékos intézkedésein. Amikor elkezdtek felfigyelni a fogyatkozó energiára és csökkentették a kirakatok fényeit, különböző intézkedéseket hoztak az energia pocsékolása ellen. Mi akkor ezeken derültünk. Ma ugye már más a helyzet. Ma azon derülünk, hogy faramuci nyugati országokban már drágábban árulják a kukacos almát, mint a nem kukaco- sat. És sokfele tiltakoznak mindenféle permetezések, mérgezések ellen. Kitalálták a biokertészet kifejezést, ami szakasztott olyan, mint amilyet nagyapáink is műveltek. Valahogy mégis megvannak, eléldegélnek. B izonyos persze, hogy lehetne úgy műtrágyázni a földeket, hogy az ne a patakokba, vízgyűjtőkbe kerüljön, A siófoki gyomirtózó ember nem szólt egy mukkot sem arról, hogy mit akar, nem mondta a szomszédoknak, hogy 14 napig ne menjenek a kertbe. Csak mérgezett. Ilyen a hozzáállása. Amint kiderült, a hivatalos szerveké is ilyen, mert senkit nem érdekelt a kiirtott kutyák gazdájának panasza. Sajnos, ez is hozzátartozik a mai mérgezéseinkhez. Bizonyos, hogy lehet jól, vagy rosszul megválasztani az időpontot a permetezésre, nemigen csak azon múlik, hogy éppen ráér-e az illető. Egyáltalán: hozzáértő ember nyilván sok mindent felsorolna a permetezés védelmében, de azért mégis maradna továbbra is sokunkban egy kis nyugtalanság. Túlságosan drasztikus, hatékony eszköz van megint a kezünkben, amivel nem tudunk megfelelően bánni. Talán még mindig nem ismertük fel, nem hisszük el ennek veszélyét. Ezért hát Tisztelt Permetező! Mielőtt hozzákezdene, legalább olvassa el az útmutatást! Hátha! Hátha megragad belőle valami . . . Priska Tibor Országos találkozóra készülnek Két évtizeddel ezelőtt alakult meg a Cement- és Mészművek Hejőcsabai Gyárának laboratóriumában az a szocialista brigád, amely az országban elsőként Váci Mihály nevét vette fel. Most nagy eseményre készülnek. Vállalták, hogy megrendezik a Váci Mihály nevel viselő szocialista brigádok. V. országos találkozóját. Az ország minden részéből mintegy 120 ilyen brigádot várnak a megyeszékhelyre. A találkozótól azt várják, hogy a kollektívák közelebb kerülnek egymáshoz, ezzel is erősítve a szocialista brigádmozgalmat. A BVM Miskolci Gyárában a jó idő bekösiöntével megszaporodtak a feladatok. A kollektíva legfőbb munkáját ilyenkor a magánerős lakásépítők igényeinek kielégítése jelenti. Legkeresettebb termékeik egyike a födémgerenda, melyből több ezer darabot kell legyártaniuk a tavaszi hónapokban. L. J. Újabb vállalkozások Átalánydíjas csoportok Több Lada- alkatrész Több Lada-alkatrész érkezik az idén a Szovjetunióból hazánkba, mint a múlt esztendőben — egyebek között ez hangzott el az első magyarországi Lada-alkatrész- tanácskozáson, amelyet szerdától szombatig tartottak Debrecenben. Az Autótechnika Kereskedelmi Vállalat által rendezett négynapos konferencián 300 személygépkocsi-gyártással, -forgalmazással, -javítással és alkatrészgyártással foglalkozó magyar és szovjet szakember vett .részt. A debreceni alkatrészta- nácskozás konkrét eredménye. hogy a szovjet partnerek erre az évre további 2,3 millió rubel értékben korábbi Lada-típusok alkatrészeinek és 1,0 millió rubel értékben Lada Samara alkatrészek szállítására vállaltak kötelezettséget. Ezzel az idén összesen 33,5 millió rubel értékű Lada-alkatrész érkezik az országba a Szovjetunióból. Mezőgazdasági üzemeink jó része igen leleményes. Évekkel ezelőtt, de talán évtizednél is régebben tanultuk a kifejezés tartalmát: melléküzemág, szolgáltató- ágazat, szakcsoport. Mire a kívülállók, de talán még az alaptevékenységekben dolgozók is megtudták, hogy jogilag, tartalmilag mit jelentenek ezek a formák, már újabb kifejezést tanulhatnak: az átalánydíjas csoport fogalmát. Ezek gyakran a szövetkezetektől, állami gazdaságoktól több száz kilométerre dolgoznak, tagjaik pedig azt sem tudják, hol van az a mezőgazdasági üzem. melynek — e csoport tagjaként — alkalmazottjai. Budapesten a ff- kerületben, a Nefelejcs úton benyitunk egy borsodi téesz részlegéhez. Juhász Miklós és felesége öl csoportot irányít, közülük a lakatoscsoport vezetője, Kelemen Antal izzad a napló- főkönyv felett, mivel mind az öt csoport saját maga vezeti, ők nem fogadnak külön naplófőkönyv-vezetőt. Budán a borsodivánkai tsz 17 átalánydíjas csoportját és egy „hagyományos”, 35 fős ágazat munkáját összefogó vezetővel találkoztunk, aki — nem kis meglepetésünkre — egy fiatalasszony. Almási Anna így foglalta össze az átalánydíjas csoportok előnyét: — Ezzel a működési formával jól jár a termelőszövetkezet, jól jár az állam is, és a csoportok tagjai is. Kiküszöböltük a magas adminisztratív létszámot, folyamatosan, naprakészen tudjuk szemmel kísérni a pénzforgalmat. A csoporttagok a szövetkezet alkalmazottjai, ez biztonságot nyújt dolgozóinknak, öten irányítunk mintegy kétszáz dolgozót a csoportvezetőkön keresztül, akik szintén végeznek fizikai munkát is, anyagbeszerzést, pénzfelvételt. A termelőszövetkezethez azért kötjük magunkat, mert a téesz jogi személy. Az adó miatt is ez a legjobb szervezeti forma. Mindenkivel egyéni munkaszerződést kötünk a csoportszerződésekkel összhangban. Az államnak azért is jó, mert mi olyan munkákat végzünk, amit nagy cégek nem vállalnak. — Az új adórendszer hogyan érinti a csoportokat? — Többletjövedelem után eddig is fizettünk adót, most csak annyiban érinti a csoportok tagjait, hogy fizetnek személyi jövedelemadót, és ha a kétszázezer forintot meghaladja a nyereség, akkor vállalkozói adót is kell fizetni. Az ÁFA-t a téesz fizeti, de ezt a csoporttagoknak meg kell termelni. — Hogyan folyik a munka. és mi a szövetkezet előnye ebből? — A megrendelt munkát elvégezzük, leszámlázzuk és a szerződésben foglalt ösz- szeget havonta elszámoljuk a szövetkezetnek. Aki dolgozni akar, annak ajánlom ezt a formát. Itt mindenki csinál mindent. Négy munkatársam gépel, számlát készít, bérszámfejt, pénzügyi átutalást, banki kivonatokat készít. Tehát rugalmas ez a forma. Persze, néha egy-két akadály hátráltat, mint például ma is hat csoportunkat — mint eddig — fogadott az adóhivatal, a többi számláját visszaküldte, hogy azt Borsod megyébe küldjük a szövetkezet székhelye miatt. B. Sz. L. Ideje van... Hegyaljai munkák Hazánk mezőgazdasága diákszemmel ’88 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 1970 októbere óta minden évben meghirdeti az általános és középiskolai tanulók számára a Hazánk mezőgazdasága diákszemmel pályázatot. A beküldött képzőművészeti anyagból (rajz, textil, kisplasztika) minden évben kiállítás nyílt a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a Vajdahunyadvár- ban. Az anyag egy részéből vándorkiállítás készült, és azt az ország számos városában, falujában, sőt külföldön, így Lengyelországban, Csehszlovákiában, Bulgáriában, Dániában és Norvégiában is bemutatták. Az idén 3666 pályamunka érkezett be, zömmel általános iskolai tanulótól, de 290 középiskolás is küldött be rajzot, dolgozatot. Az immár tizennyolcadszor meghirdetett pályázat elérte fő célját, hiszen eddig több ezer fiatal ismerhette meg általa a felfedező, a kutatómunka örömeit, ugyanakkor sokan megszerették a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, az erdészetet, és választották később azt élethivatásul. Az ez évi pályázaton több borsodi fiatal nyert díjat. Az általános iskolások között Csirman Henrietta, a mezőkövesdi Martos Flóra Általános Iskola nyolcéves tanulója beküldött rajzával díjazott lett. A kiállított rajzok között szerepel az ugyancsak nyolcéves örsi Anita, Mezőkövesd, Martos Flóra Általános Iskola, Tompa Tamás, Miskolc, 30- as Számú Általános Iskola kilencéves tanulója, és a 14 éves Horváth Zoltán, Miskolc, 42-es Számú Általános Iskola diákja pályamunkáikkal. A beküldött általános iskolai dolgozatok közül Hencsei Adrienn, a Miskolci 14-es Számú Általános Iskola tanulója Lakókörnyezetem környezetvédelmi gondjai című pályamunkájával harmadik díjat ért el. A középiskolások közül a miskolci Kossuth Gimnázium és Szakközépiskola tanulói közül Miikin Atana- szov Enikő A kertészeti növények termesztésének kialakulása, története lakóhelyem környékén témakörben beküldött dolgozatával második díjat, Nagy Zsuzsa és Szabados Tímea A munka- megosztás községünk parasztgazdaságaiban témakörben pályázott munkájával jutalomban részesült. Harmadik díjat ért el a tokaji Tokaji Ferenc Gimnázium tanulója, Bényei Judit, aki A lakóhelyem környékén lévő mezőgazdasági nagyüzem valamely állattenyésztési ágazatának története témakörben küldött be értékes dolgozatot. B. A. A szölőskertek időszerű munkáiról érdeklődtünk Kusinszki Andrástól, a bekecs! termelőszövetkezet fő- ágazatveze tőjétől. — A legfontosabb, hogy új telepítésű szőlőknél, illetve a hiánypótlásnál az ültetést mielőbb be kell fejezni. Az oltvány elültetését követő csirkézést kötött talajon, minden esőzés után célszerű ismételni. Célszerű az újra- csirkézésnél a harmatgyökereket levágni. A harmatgyökér oltvány esetében az oltás feletti nemes részből ered. Amennyiben a harmatgyökeret nem távolítjuk el, úgy a növény egy idő után erről a gyökérrendszerről él, és ezért a teke elpusztulhat. Ezen túlmenően a Hegyalján a filoxéra is Nyolcadik alkalommal, ez évben is megrendezik a kistermelők megyei borversenyét. A hagyományosan nagy sikerű verseny időpontját a Hazafias Népfront Kistermelők Megyei Klubja, a Mészöv, a Teszöv és a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya képviseletében alakult rendezőbizottság május végére tűzte ki. A versenybe minden kistermelő nevezését elfogadják a következő kategóriákban: I. Tokaj-hegyaljai borok; II. Bükkalja—Miskolc környéki innen fertőz. Azok a szőlősgazdák, akik a szálvesszőt még nem kötötték meg, most már nagyon óvatosan végezzék ezt a munkát, mert a kifakadt szem érintésre könnyen leválik. Magasművelésű szőlőknél időszerű a támberendezés állapotának felülvizsgálata is. A kihúzott drótnak feszesnek kell lennie, az oszlopoknak pedig jó álikapotúuknak, hogy a nyár folyamán a támberendezés bírja a terhelést. Ezért ajánlatos a sorvégeken a végoszlopok lekötését ellenőrizni. Azokban a szőlőkben, ahol a nagyüzem nem végez növényvédelmi munkát, ott már most fel kell készülni az első permetezésre. (balogh a.) borok; III. vörösborok; IV. gyümölcsborok. A versenyre küldött borok begyűjtése május 13-án, 14- én és 16-án történik, reggel 8 órától 16 óráig a Mészöv oktatási kabinetjében. (Miskolc, Baross Gábor u. 17. szám.) A bormintákat a szokásos módon, 1 literes üvegben kell leadni, (vörösborokat és gyümölcsborokat zöld üvegben.) A nevezési díj boronként 50 forint, mely helyszínen fizethető be, egyben a nevezési lapokat is ekkor lehet kiállítani. — bea — Kistermelők borversenye
