Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-09 / 109. szám

1988. május 9., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 mm Tisztelt Permetező! M áig nagy dolgokat fe­dezett bizony föl az ember, például a ke­reket, a tüzet, a bikinit, a műanyag üvegdugót és per­sze mindenféle gyomirtót, permetező szert. Ez utóbbi­ról főként azért is érde­mes szólni, mert ha mosta­nában elindulunk bármerre is, hiába huzigáljuk a kocs. ablakát, vagy a vonatét föl, egy bizonyos szag állandóan érződik, ha már egyszer megéreztük. Pár napja úgy nagyjából Nyékládházától Mezőcsátig lehetett érezni permetezőszagot, nyilván a most éppen időszerűét. Bizonyos, hogy jó dolog a permetező, a gyomirtó, kü­lönben nem találták volna föl és nem kínálnák-árulnák a boltokban. Több a termés. Elpusztul a gyom. Meg sok kártékonyság. Kártékonyság? Vitázni persze lehet a per­metezésen, a hasznon, vál­lalva a maradiság bélyegét is. Mert ugye egyértelműen méregről van szó. Sokak szerint a fogoly, fácán, nyúl megcsappanásához, és ki tudja hányféle madarunk el­pusztulásához (kipusztulásá­hoz?) nagyon is sok köze van a gyomirtónak. Ugyan­csak sokak szerint ivóvizünk nitrátosodásához a „kék be­tegség" megjelenéséhez is és sajnos, ezzel a nitrátoso- dássai nem is tudunk mit kezdeni, nem lehet eltüntet­ni a vízből, mint például a káli bacilust. Az egyik ker­tészkedő, városi ember mond­ta, hogy próbaként némely almafáját permetezett, né­melyet nem. A permetezett- be nem ment bele a kukac, az alma jóval nagyobbra növekedett, mint a másik fán, de mikor belekóstolt, olyan érzése volt, mintha ezt az almát felpumpálták volna. Laza, töppedt szer­kezetű, nyilván nem is áll el sokáig. A „natúrként" növe­kedett almák kisebbek vol­tak, de súlyosabbak, tömö­rebbek és jobb ízűek. Föl­tehetően nem mindenütt így alakul, de ez is egy adalék. Meg az is, amiről nemré­giben a Rádió reggeli mű­sora számolt be. Siófokon az egyik tulaj nagyon erős gyomirtóval permetezett, ju­tott belőle a szomszéd te­lekre is, ahol az országhíres, a versenyeken gyakorlatilag minden lehető díjat elnyert pulicsapat mind egy szálig elpusztult az ivóvízbe kerülő permettől. A család kislánya nem szereti a sóskát, abból nem csipegetett, így nem lett baja. De a család idén már csak messziről nézi a szépen gyarapodó gyümöl­csöket, növényeket, nem mernek belőlük fogyasztani. Ugyanezt a mérget már gyilkosságra is felhasznál­ták. Erről a Magyar Nemzet írt pár napja. Ebből készí­tett méregpohárral tette el az italozó férjet láb alól fe­lesége és nevelt lánya. Ez utóbbi méregpohár nyilván tömény volt. De va­jon mennyi, milyen mennyi­ségű rakódik belénk min- aennapos élelmezési szere­inkkel, lélegzésünkkel? Mi­féle mérgek épültek már be csontjainkba, májunkba, tü­dőnkbe, mennyi idő alatt fejtik ki roncsoló hatásukat? Ki állapítja meg, hogy mi a „szabvány", a „megenge­dett" és mi a káros? Miféle mérgek vannak a salátában, a zöldhagymában, a krump­liban, mennyi méreg van a gyomirtózott legelőn legelé­sző szarvasmarha húsában, a tápszerezett sertés karajá­ban, a „nejlon tyúkok" sá­padt tojásában? Itt-ott sok mindenről be­szélgetünk, vitatkozunk. Ar­ról is, hogy látó szemmel kéne körülnéznünk a világ­ban. Tíz-tizenöt éve jókat derültünk a nyugati orszá­gok takarékos intézkedésein. Amikor elkezdtek felfigyel­ni a fogyatkozó energiára és csökkentették a kirakatok fényeit, különböző intézke­déseket hoztak az energia pocsékolása ellen. Mi akkor ezeken derültünk. Ma ugye már más a helyzet. Ma azon derülünk, hogy faramuci nyu­gati országokban már drá­gábban árulják a kukacos almát, mint a nem kukaco- sat. És sokfele tiltakoznak mindenféle permetezések, mérgezések ellen. Kitalálták a biokertészet kifejezést, ami szakasztott olyan, mint ami­lyet nagyapáink is műveltek. Valahogy mégis megvannak, eléldegélnek. B izonyos persze, hogy le­hetne úgy műtrágyázni a földeket, hogy az ne a patakokba, vízgyűjtőkbe ke­rüljön, A siófoki gyomirtózó ember nem szólt egy mukkot sem arról, hogy mit akar, nem mondta a szomszédok­nak, hogy 14 napig ne men­jenek a kertbe. Csak mér­gezett. Ilyen a hozzáállása. Amint kiderült, a hivatalos szerveké is ilyen, mert sen­kit nem érdekelt a kiirtott kutyák gazdájának panasza. Sajnos, ez is hozzátartozik a mai mérgezéseinkhez. Bizo­nyos, hogy lehet jól, vagy rosszul megválasztani az idő­pontot a permetezésre, nem­igen csak azon múlik, hogy éppen ráér-e az illető. Egy­általán: hozzáértő ember nyilván sok mindent felsorol­na a permetezés védelmé­ben, de azért mégis marad­na továbbra is sokunkban egy kis nyugtalanság. Túlsá­gosan drasztikus, hatékony eszköz van megint a ke­zünkben, amivel nem tudunk megfelelően bánni. Talán még mindig nem ismertük fel, nem hisszük el ennek veszélyét. Ezért hát Tisztelt Permetező! Mielőtt hozzákez­dene, legalább olvassa el az útmutatást! Hátha! Hátha megragad belőle valami . . . Priska Tibor Országos találkozóra készülnek Két évtizeddel ezelőtt ala­kult meg a Cement- és Mész­művek Hejőcsabai Gyárának laboratóriumában az a szo­cialista brigád, amely az or­szágban elsőként Váci Mi­hály nevét vette fel. Most nagy eseményre ké­szülnek. Vállalták, hogy meg­rendezik a Váci Mihály ne­vel viselő szocialista brigá­dok. V. országos találkozóját. Az ország minden részéből mintegy 120 ilyen brigádot várnak a megyeszékhelyre. A találkozótól azt várják, hogy a kollektívák közelebb kerül­nek egymáshoz, ezzel is erő­sítve a szocialista brigádmoz­galmat. A BVM Miskolci Gyárában a jó idő bekösiöntével megszaporodtak a feladatok. A kollektíva legfőbb munkáját ilyenkor a magánerős lakásépítők igényei­nek kielégítése jelenti. Legkeresettebb termékeik egyike a födémgerenda, melyből több ezer dara­bot kell legyártaniuk a tavaszi hónapokban. L. J. Újabb vállalkozások Átalánydíjas csoportok Több Lada- alkatrész Több Lada-alkatrész érke­zik az idén a Szovjetunióból hazánkba, mint a múlt esz­tendőben — egyebek között ez hangzott el az első ma­gyarországi Lada-alkatrész- tanácskozáson, amelyet szer­dától szombatig tartottak Debrecenben. Az Autótechni­ka Kereskedelmi Vállalat ál­tal rendezett négynapos kon­ferencián 300 személygép­kocsi-gyártással, -forgalma­zással, -javítással és alkat­részgyártással foglalkozó ma­gyar és szovjet szakember vett .részt. A debreceni alkatrészta- nácskozás konkrét eredmé­nye. hogy a szovjet partne­rek erre az évre további 2,3 millió rubel értékben koráb­bi Lada-típusok alkatrészei­nek és 1,0 millió rubel érték­ben Lada Samara alkatré­szek szállítására vállaltak kötelezettséget. Ezzel az idén összesen 33,5 millió rubel értékű Lada-alkatrész érke­zik az országba a Szovjet­unióból. Mezőgazdasági üzemeink jó része igen leleményes. Évekkel ezelőtt, de talán év­tizednél is régebben tanul­tuk a kifejezés tartalmát: melléküzemág, szolgáltató- ágazat, szakcsoport. Mire a kívülállók, de talán még az alaptevékenységekben dolgo­zók is megtudták, hogy jogi­lag, tartalmilag mit jelentenek ezek a formák, már újabb kifejezést tanulhatnak: az átalánydíjas csoport fogal­mát. Ezek gyakran a szövetke­zetektől, állami gazdaságok­tól több száz kilométerre dolgoznak, tagjaik pedig azt sem tudják, hol van az a mezőgazdasági üzem. mely­nek — e csoport tagjaként — alkalmazottjai. Budapes­ten a ff- kerületben, a Ne­felejcs úton benyitunk egy borsodi téesz részlegéhez. Ju­hász Miklós és felesége öl csoportot irányít, közülük a lakatoscsoport vezetője, Ke­lemen Antal izzad a napló- főkönyv felett, mivel mind az öt csoport saját maga vezeti, ők nem fogadnak kü­lön naplófőkönyv-vezetőt. Budán a borsodivánkai tsz 17 átalánydíjas csoportját és egy „hagyományos”, 35 fős ágazat munkáját összefogó vezetővel találkoztunk, aki — nem kis meglepetésünkre — egy fiatalasszony. Almási Anna így foglalta össze az átalánydíjas csopor­tok előnyét: — Ezzel a mű­ködési formával jól jár a termelőszövetkezet, jól jár az állam is, és a csoportok tag­jai is. Kiküszöböltük a ma­gas adminisztratív létszámot, folyamatosan, naprakészen tudjuk szemmel kísérni a pénzforgalmat. A csoportta­gok a szövetkezet alkalma­zottjai, ez biztonságot nyújt dolgozóinknak, öten irányí­tunk mintegy kétszáz dol­gozót a csoportvezetőkön keresztül, akik szintén vé­geznek fizikai munkát is, anyagbeszerzést, pénzfelvé­telt. A termelőszövetkezet­hez azért kötjük magunkat, mert a téesz jogi személy. Az adó miatt is ez a leg­jobb szervezeti forma. Min­denkivel egyéni munkaszer­ződést kötünk a csoportszer­ződésekkel összhangban. Az államnak azért is jó, mert mi olyan munkákat végzünk, amit nagy cégek nem vál­lalnak. — Az új adórendszer ho­gyan érinti a csoportokat? — Többletjövedelem után eddig is fizettünk adót, most csak annyiban érinti a cso­portok tagjait, hogy fizetnek személyi jövedelemadót, és ha a kétszázezer forintot meg­haladja a nyereség, akkor vállalkozói adót is kell fi­zetni. Az ÁFA-t a téesz fi­zeti, de ezt a csoporttagok­nak meg kell termelni. — Hogyan folyik a mun­ka. és mi a szövetkezet elő­nye ebből? — A megrendelt munkát elvégezzük, leszámlázzuk és a szerződésben foglalt ösz- szeget havonta elszámoljuk a szövetkezetnek. Aki dol­gozni akar, annak ajánlom ezt a formát. Itt mindenki csinál mindent. Négy mun­katársam gépel, számlát ké­szít, bérszámfejt, pénzügyi átutalást, banki kivonatokat készít. Tehát rugalmas ez a forma. Persze, néha egy-két akadály hátráltat, mint pél­dául ma is hat csoportunkat — mint eddig — fogadott az adóhivatal, a többi számlá­ját visszaküldte, hogy azt Borsod megyébe küldjük a szövetkezet székhelye miatt. B. Sz. L. Ideje van... Hegyaljai munkák Hazánk mezőgazdasága diákszemmel ’88 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 1970 októbere óta minden évben meghirdeti az általános és középiskolai ta­nulók számára a Hazánk mezőgazdasága diákszemmel pályázatot. A beküldött kép­zőművészeti anyagból (rajz, textil, kisplasztika) minden évben kiállítás nyílt a Ma­gyar Mezőgazdasági Múze­umban, a Vajdahunyadvár- ban. Az anyag egy részéből vándorkiállítás készült, és azt az ország számos városá­ban, falujában, sőt külföl­dön, így Lengyelországban, Csehszlovákiában, Bulgáriá­ban, Dániában és Norvégiá­ban is bemutatták. Az idén 3666 pályamunka érkezett be, zömmel általános iskolai tanulótól, de 290 középisko­lás is küldött be rajzot, dol­gozatot. Az immár tizennyolcad­szor meghirdetett pályázat elérte fő célját, hiszen ed­dig több ezer fiatal ismer­hette meg általa a felfedező, a kutatómunka örömeit, ugyanakkor sokan megsze­rették a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, az erdésze­tet, és választották később azt élethivatásul. Az ez évi pályázaton több borsodi fiatal nyert díjat. Az általános iskolások kö­zött Csirman Henrietta, a mezőkövesdi Martos Flóra Általános Iskola nyolcéves tanulója beküldött rajzával díjazott lett. A kiállított rajzok között szerepel az ugyancsak nyolcéves örsi Anita, Mezőkövesd, Martos Flóra Általános Iskola, Tompa Tamás, Miskolc, 30- as Számú Általános Iskola kilencéves tanulója, és a 14 éves Horváth Zoltán, Mis­kolc, 42-es Számú Általános Iskola diákja pályamunká­ikkal. A beküldött általános iskolai dolgozatok közül Hencsei Adrienn, a Miskolci 14-es Számú Általános Is­kola tanulója Lakókörnyeze­tem környezetvédelmi gond­jai című pályamunkájával harmadik díjat ért el. A középiskolások közül a miskolci Kossuth Gimnázi­um és Szakközépiskola ta­nulói közül Miikin Atana- szov Enikő A kertészeti nö­vények termesztésének ki­alakulása, története lakóhe­lyem környékén témakörben beküldött dolgozatával má­sodik díjat, Nagy Zsuzsa és Szabados Tímea A munka- megosztás községünk pa­rasztgazdaságaiban témakör­ben pályázott munkájával jutalomban részesült. Har­madik díjat ért el a tokaji Tokaji Ferenc Gimnázium tanulója, Bényei Judit, aki A lakóhelyem környékén lévő mezőgazdasági nagy­üzem valamely állattenyész­tési ágazatának története témakörben küldött be ér­tékes dolgozatot. B. A. A szölőskertek időszerű munkáiról érdeklődtünk Kusinszki Andrástól, a be­kecs! termelőszövetkezet fő- ágazatveze tőjétől. — A legfontosabb, hogy új telepítésű szőlőknél, illet­ve a hiánypótlásnál az ülte­tést mielőbb be kell fejezni. Az oltvány elültetését köve­tő csirkézést kötött talajon, minden esőzés után célszerű ismételni. Célszerű az újra- csirkézésnél a harmatgyöke­reket levágni. A harmatgyö­kér oltvány esetében az ol­tás feletti nemes részből ered. Amennyiben a har­matgyökeret nem távolítjuk el, úgy a növény egy idő után erről a gyökérrendszer­ről él, és ezért a teke el­pusztulhat. Ezen túlmenően a Hegyalján a filoxéra is Nyolcadik alkalommal, ez évben is megrendezik a kis­termelők megyei borverse­nyét. A hagyományosan nagy sikerű verseny időpont­ját a Hazafias Népfront Kis­termelők Megyei Klubja, a Mészöv, a Teszöv és a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya képviseletében alakult ren­dezőbizottság május végére tűzte ki. A versenybe minden kis­termelő nevezését elfogadják a következő kategóriákban: I. Tokaj-hegyaljai borok; II. Bükkalja—Miskolc környéki innen fertőz. Azok a szőlős­gazdák, akik a szálvesszőt még nem kötötték meg, most már nagyon óvatosan végezzék ezt a munkát, mert a kifakadt szem érintésre könnyen leválik. Magasmű­velésű szőlőknél időszerű a támberendezés állapotának felülvizsgálata is. A kihú­zott drótnak feszesnek kell lennie, az oszlopoknak pe­dig jó álikapotúuknak, hogy a nyár folyamán a támbe­rendezés bírja a terhelést. Ezért ajánlatos a sorvégeken a végoszlopok lekötését el­lenőrizni. Azokban a sző­lőkben, ahol a nagyüzem nem végez növényvédelmi munkát, ott már most fel kell készülni az első perme­tezésre. (balogh a.) borok; III. vörösborok; IV. gyümölcsborok. A versenyre küldött borok begyűjtése május 13-án, 14- én és 16-án történik, reggel 8 órától 16 óráig a Mészöv oktatási kabinetjében. (Mis­kolc, Baross Gábor u. 17. szám.) A bormintákat a szo­kásos módon, 1 literes üveg­ben kell leadni, (vörösboro­kat és gyümölcsborokat zöld üvegben.) A nevezési díj bo­ronként 50 forint, mely hely­színen fizethető be, egyben a nevezési lapokat is ekkor le­het kiállítani. — bea — Kistermelők borversenye

Next

/
Oldalképek
Tartalom