Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-04 / 105. szám

1988. május 4., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A helyszín az útépítések szokásos képét mutatja. A lakókocsi melletti területen úthengerek róják nagyon is véges köreiket. Az út elké­szültéért felelős művezető, Dargai István szívesen ad felvilágosítást. — A 35-ös fő közlekedési út 8+170 kilométeres szel­vényében épülő, Hejő-Szarda patakot átívelő híd átépíté­sét kezdjük rövidesen. Ter­mészetesen csak akkor, ha előbb átadjuk a terelöutat. Ezt április 5-én, kezdtük, május 15-re tervezzük ráen­gedni a forgalmat. A hidat kikerülő út egyéb­ként 230 folyóméter hosszú lesz, területe 1740 négyzet- méter. Most éppen az al­építmény földmunkáin dol­goznak. Tömörítik, mert nagy teherbírásúnak kell lennie — nagyobb itt a te­herforgalom, mint a 3-as főúton. A patak vizét egy 2,8 méter átmérőjű mirabet- cső vezeti át, erre került a töltés és az alap, s jön majd a bitumenréteg. Egészen az új híd felépültéig használják majd. A földet a terelőút alatt ötven centiméter mé­lyen tömörítik. A munka menete nagyban függ az időjárástól, hiszen, ha ned­ves a föld, le kell állni. A száradás ugyanis az út meg- süppedését hozhatja magá­val. A tömörséget és a talaj - nedvességet műszerrel mé­milyennel. * — Ez a felszerelés félmil­lió forintba került — mu­tat egy írógépnél alig na­gyobb készülékre Mostor Gáborné laborvezető —, na­gyon precíz műszer, csak óvatosan kell vele bánni, mert radioaktív izotópokkal dolgozik. Az épülő út szélére cipeli a masinát, magára hagyja. 'Négy perc az az idő, amíg az állandó háttérsugárzás­hoz képest hitelesíti önma­gát — magyarázza. Közben a munkások kimérnek tíz métert, kijelölnek egy pon­tot és ott levernek egy fém- karót. Amikor kellő mély­ségbe hatolt, kihúzzák, át­adva a helyet a műszer ér­zékelőjének. A mérés pil­lanatok alatt megtörténik. A laborvezető feljegyzi az adatokat, amelyek nem ép­pen biztatóak. Ar út innen­ső, nyugati oldalán két nap­ra le kell állni- a munká­val. Az úthengerek kezelői máris kászálódnak, folytat­ják a másik oldalt. Koncz Gáborral, a majda­ni hídépítés művezetőjével is váltunk néhány monda­tot. — +z új híd 12 méter széles, négysávos lesz. Ép­pen ideje, hogy felépítsük, mert már vagy öt éve, hogy a KPM kirakta az útszű­kület jelzést. Most építik a Tisza-hidat is. Azzal és még egy másik kis híd elkészül­tével jelentősen nő a 35-ös áteresztő képessége. Ö maga azért tartózkodik már a helyszínen, mert fogad­ja az építkezéshez szükséges anyagokat. A cölöpök és más elemek már megérkez­tek, anyaghiány nem fogja akadályozni a munkát. Per­sze, sok múlik még az idő­járáson, mert ha jön az eső, késik a terelőút átadása ... Olyan gond ez, amivel min­den szabadban dolgozó nap mint nap számol. Sokáig várom Küss Zol­tán építésvezetőt, aki vél­hetően illetékes nyilatkozni az útépítés buktatóiról. Mi­vel csak nem érkezik meg, ismét Dargai Istvánhoz for­dulok. Ö erről nem adhat felvilágosítást — mondja rosszkedvűen —, nem ille­tékes. Bezárkózik, ennél többet nem hajlandó mon­dani. * Z. Nagy Sándor termelési osztályvezető először leszö­gezi, hogy a vállalata nem kíván az ügyben nyilatkoz­ni. Valamit azonban mégis elárul: — Nem számítottunk rá, hogy ilyen nagy a társa­dalmi fegyelmezetlenség a szemétlerakás terén. Nem tudtuk, hogy egy szemét­dombra, tehát egy nagyon laza szerkezetű talajra épí­tünk utat. Most is mozog egy helyen az altalaj, s bi­zony, azt is meg kell erősí­teni, csak akkor építhetjük tovább az utat. M. Szabó Zsuzsa A 35-ös, Miskolcot Debrecennel összekötő főúton autózók csodálkoznak: az egyik alkalommal a Muhi csárda melletti hí­don kelnek át, a következő esetben a hidat kikerülő vadonat­új úton. Az építkezésen dolgozó munkások zúgolódnak: oda a nyereség, mit kapnak jövőre? A tény röviden: a Miskolci Közútépitő Vállalat harmadszor rugaszkodott neki a hidat kikerülő út megépítésének, hogy se­gítségével eltereljék a forgalmat, felrobbanthassák, újjáépít­hessék a szűk keresztmetszetű régi hidat. rik, mégpedig, nem is akár­Az egészséges táplálkozásért Az egészséges táplálkozásit segítő két újább terméket hoz forgalomba a Natüra Gazdasági Társaság. A „Brassica” elnevezésű, sava­nyított káposzta levének felhasználásával készült ivó­ié C-vitaminban rendkívül gazdag. És nemcsak ezt a fontos tápanyagot pótolja, hanem kedvező élettani ha­tású is, például serkenti az emésztőrendszer működését. A gazdasági társaság meg­bízásából a Konzervipari Kutatóintézetben gyógynö­vények és szilva felhaszná­lásával fejlesztették ki a „Sennavit” gyógylekvárt. A bélműködést serkentő ter­mék gyártását — az Orszá­gos Gyógyszerészeti Intézet előírásai szerint — a dré- gelypalánki Szondi György Tsz konzervüzeme megkezd­te, és ennek nyomán az má­jus közepén a Natura üzle­teibe kerül. (MTI) Fiatalok fiatalos lendülettel Mi a stker titka? A kívülállót elsőül valami szokatlan érzés fogja el. Itt valami más, a megszokottól merőben eltérő. Szerencsé­re pozitív értelemben. Aztán rájön: a szemlélet az, ami révén ennél a cégnél — mi­vel nem ezt szoktuk meg! — megragadja az idegent. Az Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Rt.-ről van szó. Pedig an­nak idején (annak idején? — ez úgy tűnik, mintha töibb évtizedes cégről esne itt szó...) ugyancsak sok vitára adott okot az a ter­vezet, mely az IC(P) felál­lását, alapítását indítvá­nyozta. Mivel újdonságról volt szó, bizony sokan két­kedtek, mi több, támadták létrehozását. — A viták kereszttüzéből végül is sikeresen került ki — mondja dr. Csornai Zol­tán, vezérigazgató. — Az el­múlt esztendőben szeptem- ben 29-én volt az alapító közgyűlés, s rá Írét napra — október elsején — a Borsod- Abaúj-Zeimplén Megyei Bí­róságon bejegyezték a céget. A fejlődés ... Ami mai életünkben, a felfokozott tempóban könyörtelenül diktálja a tempót. Igen ám, de erre — mint azt a gya­korlat mutatja — nem min­denütt képesek... Itt most érdemes talán leírni: ahhoz, hogy egy cég az első kapa­vágást követően talpra áll­jon, általában egy év szük­séges. Az IC(P) esetében ez az idő néhány napra mér­séklődött. De hogyan lehe­tett ezt így megvalósítani? — Ügy, hogy az alapítást igen intenzív, több hónapos előkészítés előzte meg — ad­ja a választ a vezérigazga­tó. — Ez a rövid idő már szinte utópisztikusnak hat, hiszen elég ha belegondo­lunk, mi minden szükségel­tetik egy cég indulásához.. Először is meg kell terem­teni a formai alapokat, lét­szám, tőke, és így tovább, egészen az apróbb dolgokig, mint a telefon, a bútorzat. Az alkalmazott dolgozók­ról érdemes külön is néhány szót ejteni. Először is: itt mindenki fiatal. (Erről ké­sőbb még esik szó.) Igen magasan kvalifikált szak­emberek végzilk felelősségtel­jes munkájukat. Ezalatt a többszakmás mérnököket kell érteni, akiknek egy vagy több nyelviből felsőfokú vizsgájuk van. Az 54 részvényes között (19 alapító) fellelhetők a szűkebb pátriánkon kívüli cégek is, mint például az Alkotó Ifjúság Egyesülés, a Budapest Bank Rt., az In- tercoop Kereskedelemfej­lesztési Rt., a Technová Ipa­ri Innovációs Alap, a Haj­dúsági Iparművek, az Eco- norg Számítástechnikai Kü-. zös Vállalat. Hogy ők jó helyre lették-e pénzüket, az rögvest kiderül, ha betekin­tünk az elmúlt esztendő mérlegét tartalmazó anyag­ba. Az október elsejétől de­cember 31-ig terjedő idő­szakban összes bevételük meghaladta a 43 millió fo­rintot, Az egy főre kivetített eredmény forintban kifejez­ve 335 ezer. Mindezt 32 em­ber produkálta, hiszen ennyi volt a teljes munkaidős lét­szám az elmúlt esztendő vé­gén. Mindezt miből? Vagyis milyen munkákat, üzleteket hoztak tető alá? összesen 163 témával foglalkoztak ez alatt a három hónap alatt. (Most az első negyedévben ehhez már 200 téma „tár­sult”.) Újítások, szabadal­mak, know-how-k, műszaki, szellemi vállalkozások, ku­tatási, fejlesztési feladatok szerepelnek a palettán. Ezen túl szoftverfejlesztések, -for­galmazások, számítástechni­kai vállalkozások és keres­kedelmi, lízingközvetítő te­vékenység. Február 1-jétől önálló külkereskedelmi jogot kap­tak. Természetesen rendel­keznek a belkereskedelmi joggal is, így elég nagy a Május 5—7. Energianapok ’88 az LKM-ben Az LKM energia gyárrész­legének KISZ-fiataljai évek óta megrendezik az „Energia­napok” rendezvénysorozatot. Az idei rendezvényük pon­tos neve „Energiatakarékos­sági és környezetvédelmi napok", amelyet az idén az mozgástér. Kapcsolatot épí­tettek ki Csehszlovákiával, a Szovjetunióval, Lengyel- országgal. Mivel tanulni másoktól egyáltalán nem szégyen, sőt kívánatos, megkérdeztük a vezérigazgatót: mi a véle­ménye arról az ugrásszerű fejlődésről, mely a távol-ke­leti országokban az utóbbi években tapasztalható? (Nemrégiben ebben a tér­ségben járt.) — Szingapúrban, Malay­siában, Tajvanon, Indonéziá­ban — és más távol-ke­leti országokban is — a di­namikus fejlődés egyik kul­csát abban látják, hogy lét­rehoztak ipari, technológiai parkokat. Ezek vezetői — vezérigazgatók, igazgatók — mind fiatal emberek, har­minc év körüliek. S ami ér­dekes: az idősebb korosztály minden ellenvetés nélkül átadja a vezetést, az irányí­tást a fiatal nemzedéknek. Természetesen ők is tovább dolgoznak a parkokban, csak más területen, illetve beosz­tásban. Továbbá, olyan ked­vezményeket adnak ezek a parkok (például 5 éves adó- mentességet, földet, épülete­ket olcsó bérletbe), ami ter­mészetszerűleg vonzza a fiatal szakembereket. Május 5—6-án országos innovációs tanácskozást ren­deznek Miskolcon, a párt- bizottság székházában. Itt egy híján hatvan (!) előadás hangzik el. Az Észak-ma­gyarországi Innovációs Cent­rum (Park) Rt. vállalta fel a házigazda tisztségét. Mészáros István MTESZ-szel közösen szer­veznek. Honnan-e házasság? — kérdeztük Fodor Zoltánt, a szervezőbizottság tagját. Az MTESZ a maga terü­letén igen sokat ítész az or­szág környezetvédelméért, mi pedig a vállalat energia­takarékosságáért, hasznos energiafelhasználásáért, így a két terület kapcsolódik a kormány kibontakozási prog­ramjához. — Egy ilyen rendezvény sok pénzbe kerül, honnan tudták előteremteni az anya­gi fedezetet? — Nagy segítséget kap­tunk az MTESZ-től. az LKM KISZ-bizottságától. a KISZ Központi Bizottságától, az LKM környezetvédelmi klubjától és más szervek­től, valamint tetemes pénz­összeggel segítették az ener­gia gyárrészleg KlSZ-fiabal- jai a rendezvénysorozatot. — Milyen formában? — Nyolcvan tonna fém­hulladékot gyűjtöttek, és az ebből befolyt összeget aján­lották fel a rendezvények kiadásainak fedezésére. — Mik a céljai ezeknek az immár hagyománnyá vá­ló rendezvénysorozatoknak ? — Elsősorban az, hogy az emberek szemléletmódján változtassunk. Ezt úgy kí­vánjuk elérni, hogy előadá­sokat szervezünk a témák­ban jártas előadók meghí­vásával, felvilágosító propa­gandatevékenységet fejtünk ki. plakátokat, szórólapokat terjesztünk, de a szakmai elő­adások közé azért vidám, az energiatakarékossággal és környezetvédelemmel kap­csolatos vetélkedőt is szer­vezünk az LKM és a Di- gép fiataljainak, szocialista brigádjainak. — A május 5—6—7-én sorra kerülő jeles napok műsortervének 7-i program­jában olvastuk, hogy a Ma­jális-parkban sokrétű gyer­mekműsort terveztek. Hogy kapcsolódik ez a felnőtt ren­dezvényihez? — Nem közömbös szá­munkra, hogy a felnövekvő generáció milyen környezet­be születik bele, illetve mennyire érzi magáénak a környezetét. A gyerekeket azért visszük ki a jó leve­gőre, azért szervezünk ré­szükre játékos vetélkedőket, hogy megszerettessük velük a természetet, igényt éb­resszünk bennük, hogy hasz­nos követői legyenek kezde­ményezéseinknek. — Lesz-e folytatása a mostani eseménynek? — Igen, jövőre is meg­rendezzük az „Energianapok '89” rendezvénysorozatunkat, mellyel tovább kívánjuk folytatni a hagyományokat. — Országosan is csökken­tek a gazdasági keretek, nem lesz-e ez gátló tényező? — Nem! Mert az értel­mesen gondolkodó emberek­nek nem lehet közömbös, hogy ő és gyermekei milyen környezetben nőnek fel, és ez az érték pénzben nem kifejezhető. Ügy gondolom, hogy a tenni akaró embe­rek mindig megtalálják a lehetőségeket, amivel ezeket a költségeket elő tudják te­remteni. — Csak az LKM és a Digép fiataljai, dolgozói ve­hetnek részt a rendezvény- sorozaton? — Nem. A május 5—6—7-i rendezvényekre minden ér­deklődőt szeretettel várunk, amelynek helyszíne: 5—6-án LKM Műszaki Klub, Her- czeg F. u„ míg a 7-i ren­dezvényre a Csanyikban, a Majális-parkban kerül sor. — csákó —

Next

/
Oldalképek
Tartalom