Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-04 / 105. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1988. május 4., szerda Ma este a képernyőn % Harminchárom évvel ezelőtt készült az az amerikai film, amely ma este 21.30- kor jelentkezik az első műsorban. A címe Marty, így hívják a főszereplőjét, a már-már öreglegénynek számító, kissé előnytelen külsejű férfit is, aki végülis ösz- szetalálkozik azzal a nővel, Clarával, aki megérti őt és mert már az is lemondott róla, hogy szeressék, egymásra találnak. A nőt Betsy Blair játssza, a filmet Delbert Mann rendezte. Érdekessége e filmnek, hogy mintegy harminc évvel ezelőtt ez volt az első amerikai film, amely a negyvenes évek vége óta a magyar mozikban vászonra került. Képünkön a két főszereplő: Betsy Blair és Ernest Borg- nine. Marty 101-es fotós-siker Az asztalon egy kis füzet. A címlapján a szöveg: XXI. Országos Középiskolai és Szakmunkástanuló Fotókiállítás, Pécs. Az oldal alsó felén pedig egy Csipkéskúton készült fotó. Rákérdezek: — Miskolci a szerző? Bujdos János, a 101-es Szakmunkás- képző igazgatója mosolyog: — Igen. Girhíiny Eleonóra Karám című felvétele. Ö a kollégiumunk fotószakköré- nék tagja. A belső oldalon egy fényképésztanulónk Tájkép című felvételét láthatja. Második, harmadik helyezést már többször értek el tanulóink e pályázaton. Ám most nagyot léptünk előre a ranglétrán. Hiszen mindkét kategóriában (szervezett fotó oktatákban részesülők, illetve nem részesülők) elhoztuk a vándorserleget. Az egyik itt is van ... Holbusz István, a fényképészek osztályfőnöke leveszi a polcról a serleget, s együtt gyönyörködünk a belevésett szövegben: 101-es Számú Szakmunkásképző, Miskolc. Bár fölötte már van egy felirat. A budapesti 6-os intézeté. S ez növeli az értékét. Hiszen, mint Holbusz tanár úr mondja: — Általában a pestiek viszik el a pálmát, de ez nem is csoda, hisz’ végül is a 6-os egy bázisiskola. Itt képezik az MTI fotósait, vagy a Főfotó dolgozóit. Elképzelhető, hogy nem ilyen anyagra, s nem ilyen eszközökkel dolgoznak. Mi sajnos állandóan — elsősorban anyagi vonalon — korlátokba ütközünk. Pécsett, a kiállításon hallottunk egy aranyos történetet. A 6-os iskola vezetői — miután megkapták a meghívót a kiállítás megnyitójára — telefonáltak Pécsre, hogy elfelejtették küldeni a vándor- serleg átvételéről szóló papírt. Hát nem felejtették el, csak éppen ez most hozzánk érkezett... — Tulajdonképpen hogyan sikerült elérni ezt a szép eredményt? Gondolok itt arra, hogy az iskolában nem fotóművészeket képeznek. Persze, egy jó fényképész lehet fotóművész, ami fordítva nem feltétlenül igaz ... — Óriási munka fekszik benne, mind a tanulók, mind a tanárok részéről. Aminek nagyon örülök, hogy sikerült az elsősöket is jobban mozgósítani, bevonni. Huszonkét tanuló, 76 képét küldtük el, ebből 25 került falra, és négyet díjaztak. A kiállításon két egyéni díjunk született. Lekli Szabolcs a Baranya Megyei Tanács, míg Zombor Gyula a Magyar Fotóművészek Szövetségének különdíját vehette át. Kanó Márta hét éve került a kollégiumba, nevelőtanárként. Régebben is fo- tózgatott, majd ’83 nyarán részt vett egy szakkörvezetői tanfolyamon, az Ofotérit szervezésében. Azóta vezeti a 101-es Szakmunkásképző Intézet kollégiumának fotókörét. — Ev elején mondtam a gyerekeknek, hogy lesz ez a pályázat. Ám, erre nemcsak kollégiumi képet lehet küldeni, hanem „ki kell törni” a nagyvilágba is. Így néha elkértem őket az iskolából. és ilyenkor a városban vagy a hegyekben sétáltunk, fényképeztünk. (dobos) Sárospatakiak vetélkedője Sárospatak újra várossá nyilvánításának huszadik évfordulója tiszteletére a Művelődés Háza vetélkedőt hirdet. Iskolák, üzemek, in- 'tézmények, alkalmi társulások, vagy baráti közösségek jelentkezését várják, akiket érdekéi városuk múltja, jelene és jövője. A vetélkedő várható időpontja 1988. október-november. Amennyiben a jelentkezések száma ezt szükségessé teszi, elődöntőt is tartanak, ahonnan az első hat csapat jut tovább a döntőbe. Részletes információt, valamint a szükséges irodalomjegyzéket a Művelődés Háza portáján, vagy a népművelőktől szerezhetik be az érdeklődők. A vetélkedőre csak 14 éven felüliek jelentkezését fogadják el, egy csapat hat főből állhat. Iskolát segítve A miskolci Fazola Henrik Általános Iskola (sokak számára a 18-as) neve nem ismeretlen városunk lakói előtt. A patinás vasgyári intézmény idén ünnepli fennállásának 100. esztendejét. Falai közé elsősorban olyan gyerekek járnak, akiknek szülei, nagyszülei is itt sajátították el a betűvetés alapjait. Talán ennek is köszönhető az a nagyfokú társadalmi összefogás, amely mindig megnyilvánul, ha valamire szükség van. S ezt bizonyítja az a tény is, hogy idén harmadik alkalommal vehette át a kiemelkedő társadalmi munkát végző kollektívák versenyében az I. helyezésért járó oklevelet és pénzjutalmat Leszó Józsefné igazgatónő. — Iskolánk nagy gonddal ápolja a kapcsolatot üzemekkel és szocialista brigádokkal. Ezt bizonyítja az is, hogy iskolatanácsunkban a patronáló szervek képviselői is jelen vannak. Új épületszárnyunk építése 1985-ben fejeződött be, s így két technika-szaktanteremmel és egy szertárral lettünk gazdagabbak. Az építkezés teljes egészében társadalmi munkában folyt, segítséget kaptunk az LKM- től, a Digéptől és más vállalatoktól is. Ettől a tanévtől kezdve használjuk négypályás, automata lőterünket, amelynek létrehozásában az MHSZ nyújtott segítséget. Folytathatnánk a sort azzal, hogy tantermeink padlóinak csiszolását, lakkozását szülői összefogással valósítottuk meg, azt nem is említve, hogy tanítványaink szülei mindig szívesen vállalnak gépelést, függönymosást, s kísérőként is gyakran nyújtanak segítséget a színház- látogatások és kirándulások során. — Természetesen nemcsak az iskoláért, hanem városunkért is szívesen vállalunk pluszmunkát. Többek között úttörőcsapatunk tartja rendben a környék buszmegállóit és játszótereit. A gazdasági szempontok mellett igen jelentős a nevelési hatás, hiszen tanulóink átveszik a tenni akarás szellemét. Ezt igazolják azok a visszajelzések, amelyeket volt diákjainkról kapunk. — A tavalyi első helyért járó pénzből számítógépeket vásároltunk, s így az idén beindult iskolánkban a számítástechnikai tanfolyam. A mostani 25 ezer forintot gépparkunk bővítésére fordítjuk. A Gál vonósnégyes hangversenye A ,,D” Kamarabérlet sorozat legutóbbi hangversenyén a Gál vonósnégyes lépett a miskolci Bartók-te- rem közönsége elé. Az együttes tagjai: Gál Kárcly és Fodor Éva (hegedű), Bonyhay Lajos (brácsa) és Nemes Tamás (gordonka). Magam részéről minden alkalommal örömmel megyek vonósnégyes-koncár - tékre. Elsősorban a műfaj iránti vonzalom „dolgozik” bennem. Másfelől tiszteletet parancsol az a tény, hogy egy vonósnégyes napjainkban Haydn- és Mozant-kvár- tettekre vállalkozik, és művészi játékkal még a mi bizonytalan és zaklatott korunkban is igazolni képes: a világ a csodálatos „haydni egyensúly” szellemében „ösz- szefoglalhátó”! A Gál vonósnégyes teljes mértékben rászolgált a megelőlegezett bizalomra. A hangverseny nyitószáma a 65 éves Haydn vitalitástól szétrobbanó, D-dúr, ún. ,,Brdődy”-kvartettak ötödik darabja volt. Az első tételt hallgatva a nagyon egészséges arányok és az ennek következtében kialakuló telt, szonórus kvartett- hangzás sikerült pillanatai váltak az élmény elsőrendű forrásává. Kár, hogy néhány ponton „megtorpant” az együttes. Mintha fékezni és tompítani igyekeztek volna az anyagban mindazt, ami „forradalmian új és romantikus”. Gondolok elsősorban az egzaltáltabb lüktetés hiányára és a kiélezett hangnemváltások „elnemesítésé- re”. A második tételt illetően csak az elismerés hangján nyilatkozhatom. Nem elsősorban a kristálytisztái!) intonáció miatt, hanem a gyönyörű „humanitás”-dal- lamok személyes újrafogalmazása olkán. A harmadik, Menuetto — az Allegro jelzés ellenére — megítélésem szerint az ún. „Presto”-me- nüette'k közé tartozik. Ebben a felfogásban számomra kissé lassúnak tűnt (ez természetesen szubjektív megítélés dolga), de még így sem vesztett semmit karakteréből. Szeretném kiemelni Nemes Tamásnak ebben a tételben nyújtott „gordonkás aktivitását”, aki játékával meghatározóan készítette elő a hangulat-, illetve hangszínváltásokat. A záró, Presto tételben a négy játékos önmagát múlta felül. Gál Károly a nagyvonalú irányításon túl igen ■kifejezően formálta, illetve tolmácsolta a meglepő gesztus-motívumokat és témákat; Fodor Éva magabiztos hegedülésével, ezen belül emlékezetesen szép „gömbölyű” spiceatoival különös „fényeket” kölcsönzött a kvartett hangzásának. Bonyhay Lajos szép tónusú játékkal a középregiszterek melegségét biztosította. Mozart: F-dúr oboanégyesének műsorra tűzése igen hatásos színváltásnak bizonyult. Az oboaszólót Báko- nyi Tamás játszotta. Bákonyi Tamás interpretációját ízlés és stílus egysége jellemezte. Az indító Allegro — főleg a vonósokat illetően — érthető módon áldozatul esett a klasz- szikába való „visszajátszás” tényének. A második tételben viszont a tartalmi és formai kifejezés már igen magas szinten valósult meg. Bákonyi finom és nemes hangon játszott. A záró tételben bravúros könnyedséggel szólaltak meg Mozart táncos témái, „pihentető lazulást” idézve elő ezzel a koncerten. Szünet után Mozart: C- dúr, „Disszonancia” melléknevet viselő vonósnégyese hangzott el. A Gál vonósnégyesnek sikerült megőriznie a spontaneitás látszatát(l), játékuk mentes maradt a belemagyarázó túlhangsúlyozásoktól. Kiemelkedő .emlékű produkció volt! Az első tételt az erő és lendület, a másodikat árnyalatokban gazdag elbeszélő hang jellemezte. A harmadikat táncszerű lüktetéssel játszották végig, míg az utolsóban kontrasztgazdag előadással dupláztak rá addigi teljesítményükre. A még teljesebb- és egységesebb hangzás kritériumát — a továbblépés érdekében — a vibrato speciális „össze- érésében” látom. Ez csak spontán folyamatként lehetséges, mely során a kvartett ritmusbeleérző képessége is fokozódhat (legalábbis ezt láttatják a legnagyobb vonósnégyesek példái). Gergely Péter Mind a szervezeti munka, mind a gazdálkodás terén eredményesnek minősítette a megyei TIT ügyvezető elnökségi ülésén a mezőkövesdi városi szervezet munkáját. Mint az az írásos jelentésből és a szóbeli kiegészítésekből kiderült, a .mezőkövesdiek tavaly nagy jelentőséget tulajdonítottak a mozgalmi jelleg erősítésének és az aktuális igények kielégítésének. Ennek ellenére az üzemek szakmai jellegű igénye csökkent. A komplex rendezvények közül kiemelkedőknek számították a magyar nyelv hete, a jog- és bűnmegelőzési . hónap, az egészségügyi hetek, valamint a pedagógiai szabadegyetem rendezvényei. A szervezet jó kapcsolatot tart fenn az irányító szervekkel, intézményékkel, s több közös akcióra is sor (került az elmúlt esztendőben. Az idegennyelvi tanfolyam szervezését sajnos, kevés iskola vállalja. Viszont mintaként lehetne említeni a Mező Ferenc Általános Iskolát, ahol ötödik esztendeje tanítják az angol nyelvet. A most végző nyolcadikosok a helyi gimnáziumban már haladó csoportban folytathatják tanulmányaikat. Tavaly négy tábort szerveztek (Balatonkeresztúron és Cserépfalun egyet-egyet, Bogácson kettőt), aholl magyar és szovjet iskolások közös programokon vettek részt. Sajnos, az egyéb tanfolyamok szervezésében kevés eredményt tudnak felmutatni. Ennek oka elsősorban az, hogy az üzemek saját továbbképzési tervvel rendelkeznek, s így csak ritkán fogadják el a TIT segítségét. A legnagyobb gondot természetesen a mezőkövesdieknek is a pénz okozza. Tavalyi keretük változatlan, így a megemelkedett tiszteletdíjak miatt az idén csak kevesebb előadást tudnak tartani. A mezőkövesdiek beszá- mdlóját a Lenin Kohászati Művek üzemi TIT-szerveze- tének jelentése követte, amely gazdasági életünk és a vállalat helyzete miatt egyre nehezebb feltételek között végzi munkáját. A dolgozók, életszínvonaluk megtartása miatt kénytelenek többletmunkát vállalni, s így csökken a művelődés iránti igény. Az üzemi szervezet kiemelt feladatának tekinti az alapműveltségbeli hiányok pótlását. Emellett neves előadókat hívtak meg, hogy dolgozóik fórumok keretében vitathassák meg a politikai és gazdasági kérdéseket. A szóbeli kiegészítésekből! megtudhattuk, hogy a vállalat műszaki értelmisége a három évre kidolgozott stratégia végrehajtásán munkálkodik. Ebben próbál segítséget nyújtani a vállalati TIT-szervezet is. Mint Csathó Géza gazdasági igazgató elmondta, a következő három évben 9—10 ezer dolgozót képeznek át az LKM- ben. (eb) Népművészeti alkotótábor A miskolci Egressy Béni Állami Zeneiskola ez év július 12. és 21. között első ízben rendezi meg Telkibányán, a helyi úttörőházban népművészeti alkotótáborát. Elsősorban azoknak a felsőtagozatos tanulóknak a jelentkezését várják, akik népzene (citera, furulya, hegedű, brácsa, bőgő), néptánc, hímzés, népi szabás-varrás szakkörökben egy, vagy több éve tevékenykednek. A szakmai programokon túl kirándulásra, sportra, táncházra, bábkészítésre és más szabadidős tevékenységekre is sor kerül. Számítógép, grafika - új bélyeg A Magyar Posta „Számítógép, grafika” elnevezéssel 4 forintos bélyeget hoz forgalomba május 12-én, A bélyeg John Halas és Kass János terve alapján, 1 101 300 fogazott és 4700 fo- gazatlan példányban, többszínű ofszetnyomással a Pénzjegynyomdában készült. A bélyegkép John Halas és Kass János Dilemma című komputer animációs filmjének motívumára épül, bal oldalán függőlegesen „Számítógép; tervezés, geometria, rajzfilmanimáció” felirat olvasható. (MTI) Az OTP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága Miskolcon és a megye kiemelt településein TÁRSAS- VAGY SORHÁZZAL BEÉPÍTHETŐ TELKEKET FELAJÁNLÁS ESETÉN megvásárol magánszemélyektől, állami vagy gazdálkodó szervektől A felajánlásokat az OTP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóságán, Miskolc, Szemere u. 5., a lakásépítési, beruházási és műszaki osztályán, a 109. szobában lehet megtenni, személyesen, vagy írásban. A vásárlással kapcsolatosan részletes információt a felajánlás után adunk.