Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-14 / 114. szám

1988. május 14., szombat Észak-Magyarország TÁJOLÓ Bö optimizmussal, hittel Aki ismeri, az tudja, dr. Kertész István már külső megjelenésében is eltér az átlagembertől. Munkatársai tanúsíthatják, bár velük el­nézőbb, önmagával szemben sohasem az. Egy gondolatot képes évekig hordozni ma­gában. Évekig, illetve mind­addig, amíg a gondolatból valóság nem lesz. Valami hihetetlen kitartás és szí­vósság jellemzi, s olyan ma­gabiztosság, amely azok sa­játja egy életen át, akik a szakma legalsó lépcsőjén in­dultak, s eljutottak a magas csúcsokig. Szakmai publikációiban és publikációival, előadásaiban átlépett országhatárokat, hó­dított távoli tájakat. Jólle­het, az általa vezetett Boo- vina Gazdasági Társaságról túlzás lenne azt állítani, hogy nemzetközi hírű. Még itthon sem mindenki isme­ri, pedig öt megyére szól érdekeltsége, szóval ez a GT tipikusan észak-magyaror­szági, az észak-magyaror­szági vidék szülötte. (A Szikszói Állami Gazdaság jogelődje a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemmel és az Állatorvosi Egyetemmel közösen 1974-ben kidolgozta a Hutár nevű, az észak-ma­gyarországi térségre szóló, gyepre alapozott húsmarha- tartási rendszert. Amikor a minisztérium 1980-ban fe­lülvizsgálta a termelési rendszerek működését, a Hutárt arra ösztönözte, hogy önállósuljon, vagy más nagy rendszer gesztorságában va­gyoni betétes formában te­vékenykedjen. Ez utóbbi le­hetőséggel élve jött létre a Boovina GT. Az alaptőkéje 5 millió forint, a vezetője továbbra is — 1977-től — Kertész doktor.) — A termelési rendszerek a hetvenes évek elejétől, közepétől megszaporodtak az országban — mondja. — Ezekben az években mező- gazdaságunk a hatalmas megújulások és változások korát élte. Üjfajtájú állatok, gépek, technológiák kerül­tek be az országba. Az el­terjesztésük és meghonosu- lásuk a termelési i-endsze- rek feladatai voltak. Azok­ban az években jól működ­tek a szaktanácsadások, hi­szen a tanácsadók tudták a legjobban, hogy mit kell, il­letve mit érdemes megvaló­sítani az üzemekben. Igen ám, de hamar elsajátították a gyakorlatban dolgozók az új ismereteket, technológiai fo­gásokat és módszereket. A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején rög­eszmémmé vált, hogy min­denféle kockázatvállalás nél­kül szórni a szaktanácsokat, hangoztatni: „ezt csináld meg, ezt vedd meg” — vég­telenül felelőtlen. Még a 300 forintos karórára is adnák garanciát a gyártók, mi pe­dig a tanácsainkért nem. Ezért 1981-ben, az ország­ban elsőként, bevezettük a kölcsönös kockázatvállalá­son nyugvó gyep termeszté­si szaktanácsadást. A lénye­ge, hogy technológiánk fe­jében vállaljuk, az üzemek meghatározott többlethoza­mot érnek el. Amennyiben ezt nem sikerül elérnünk, természetesen mi fizetünk, ám ellenkező esetben a hasz­non osztozkodunk. A garan­ciális szaktanácsadás mos­tanra mindennapos gyakor­lattá vált a többi termelé­si rendszerben is. A Boovina GT csak egy piciny folt a rendszerek palettáján, és ne feledje, a nyolcvanas évek közgazdasági környezete a „nagyoknak” kedvezett. Ah­hoz tehát, hogy versenyben tudjunk maradni, ráérez- tünk, amit akarunk, többnek, s másnak kell lennie a töb­biekénél. Miután én a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem címzetes docense va­gyok, így lehetőségem van a folyamatos konzultációra a különféle tudományok első számú képviselőivel. Ám, mert sok üzemmel vagyok kapcsolatban, felvérteződ- tem ökológus szemlélettel. Tudom tehát, hogy a gya­korlatban mit kellene meg­valósítani, de ismerem e megvalósulás forrásait és lehetőségeit is. Ezért 1985- töl létrehoztuk a társaságon belül az úgynevezett team­rendszert. Eszerint a szak­ma legismertebb emberei a legújabb kutatási ismeretek birtokában egyszerre vizs­gálják meg azt az üzemet, amely az ilyenfajta mun­kát igényli. A részletes vizs­gálódás eredménye egy öt­letcsomag, amely magában foglalja a takarmánygazdál­kodásra, gyepgazdálkodásra, tartástechnológiára, tenyész­tésre, genetikára vonatko­zó javaslatokat az ökológia jegyében. Ha az üzem igény­li az ötletcsomagot, úgy a megvalósíttatás már a mi szaktanácsadóink feladata. Nos, a team-rendszer nagy hatékonysággal működik, mégis úgy érzem, a tovább­lépéshez több kell, más kell. A hosszú évekig legmosto­hább körülmények között dolgozó, a legkevésbé támo­gatott ágazatok — a hús- marha- és juhtenyésztés — népszerűsége nagyot esett a gazdaságokban, jóllehet ex­portérdekeink miatt meg­határozói mezőgazdaságunk­nak. A Boovina GT öt me­gyében, 55 üzemben siker­rel koordinálja az ágazatok tenyésztői munkáját. — A folytonos jobbat akarás vágya kényszer. Val­lom: bő optimizmussal és hittel a legnehezebb helyze­tekből is sikerrel lehet kilá­balni. Termelési rendsze­rünk — ne tagadjuk — mint annyi más gazdasági egység Magyarországon, mostanság nehéz napokat él át. Ám, ha kritikusan tekint­jük belső és külső feltéte­leinket, látjuk, hogy ma olyan hihetetlenül széles le­hetőségeink vannak, s lesz­nek, amelyek a megújulás alapjai. Ezekkel a lehetősé­gekkel már „csak” élni kell. Nem tagadom, mi is váltani szeretnénk. Hogy miként? Ezt nem árulhatom el. Miért adjunk mi tippet konkuren­ciánknak? Balogh Andrea Dolgozókat alkalmaznak A Sajókaza Községi Tanács elnöke pályázatot hirdet, azon­nali belépéssel 1 fö igazgatási előadói állás betöltésére. Az igazgatási előadó feladata a gyámügyi feladatok ellátása. Az állás betöltéséhez középfokú is­kolai végzettség, valamint bün­tetlen előélet szükséges. Előny­ben részesül a már ilyen taiiá- csi gyakorlattal, illetve tanács- akadémiával vagy államigazga­tási főiskolával rendelkező. Pá­lyázatot hirdet továbbá 1 fö művelődési otthon igazgatói és 1 fö népművelői állás betölté­sére. A népművelői állás szer­ződéses. Az állás betöltéséhez felsőfokú népművelői képesítés szükséges. Bérezés a 13/1987. (X. 35.) ABMH számú rendelkezés alapján. A pályázatot a közsé­gi tanács elnökéhez, .Sajókaza, Petőfi út 2. lehet benyújtani, a megjelenéstől számított 15 na­pon belül. MH 139 731. A MÁV Építőgép javító Üzem felvételt hirdet nehézgépkezelői munkakör betöltésére, érvényes vasúlforgalmi és műszaki vizs­gával rendelkezők részére, ma­gas kereseti lehetőséggel. Ne­hézgépkezelői tanfolyamokat in­dít az alábbi feltételek mellett: 18-tól 45 éves korig; vasútorvo- si alkalmassági vizsga; legalább 8 általános iskolai végzettség, és géplakatos; autószerelő; eszter­gályos; autóvillamossági mű­szerész; villanyszerelő szakmá­val, vagy gépészeti és elektroni­kai szakközépiskolai érettségi­vel rendelkezők részére. A tan­folyamok kezdete: 1988. június 6., 1988. augusztus 1. A tanfo­lyam időtartama: 4 hónap. Je­lentkezés mindkét esetben sze­mélyesen, vagy levélben, az üzem munkaügyi osztályán. Le­vélcím: MÁV Építögépjavító tizem munkaügyi osztály, Jász- kisér-Felsö. 5137. Telefon: Jász- kisér 33. Felvételt hirdetünk forgácsoló szakmunkások részére, kiemel­ten magas kereseti lehetőséggel. Jelentkezés: Miskolc, Kun Béla út 17. szám alatt. Nagyvállalat azonnali belépés­sel felvesz miskolci munkahely­re jól képzett, gyakorlattal ren­delkező, fiatal lakatosokat; mi­nősített hegesztőket; hegesztő és forgácsoló szakmunkásokat; segédmunkásokat (szakmunká­sok mellé). Érdeklődni lehet: Miskolc, telefon: i7-(521/297-cs mellék. A Földgép Általános Mélyépí­tő Vállalat (Miskolc, Zsarnai- tclep) azonnali belépéssel fel­vesz javítóüzemi utókalkulátort. Közgazdasági szakközépiskolát végzettek előnyben. Fizetés megegyezés szerint. Érdeklődni a 87-834-cs és 87-895-ös telefon- számokon. Ipari kazánok javításában, szerelésében jártas lakatos, «he­gesztő szakembereket, esetleg brigádot felveszünk. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: Társzóig üzemigazgatóság, Pe­reces, Bollóalja u. 47. szám, munkaidőben. A Jászberényi Aprítógépgyár felvételre keres forgácsoló szak­munkásokat, legalább 5 éves szakmai gyakorlattal: horizont­esztergára, fúrógépre, fogazó- gépref, valamint hegesztőket (minősített és minősítés nélkül), l.akáskérdés megoldható. Jó ke­reseti lehetőség. világszínvonal A címben szereplő jel­zőkkel igencsak óvato- san kell bánnunk, hi- szen a magyar iparra ál- talában éppen az a jel - lemző, hogy versenyké­pessége elmaradt a kívá- natostól, hogy a struk­túraváltás megrekedt, il­letve különböző okok miatt nem érzékeljük annak kedvező hatását. A tömegspektrométerrel Maciek Ibolya szennyezésvizsgá­latot végez. Szerencsére azért akad­nak olyan ágazatok, válla­latok, amelyek ez alól ki­vételek, ahol a termelési szerkezet állandóan kor­szerűsödik, az előállított termékek elérik a világszín­vonalat, minden piacon versenyképesek, minőségük vetekszik a fejlett tőkés országok hasonló gyárt­mányaival. Ilyen húzóága­zat napjainkban a vegy­ipar, annak is egyik rep­rezentáns vállalata: a Ti­szai Vegyi Kombinát. Minek köszönheti sike­reit a TVK? A hazai ber­kekben a TVK-t úgy isme­rik, mint a szerkezetváltás­ban hosszú éveken át ki­magasló teljesítményt pro­dukáló vállalatot, amely az új termelőkapacitások lét­rehozásakor mindig azt tekintette elsődlegesnek, hogy a lehető legkorsze­rűbb, a leghatékonyabb technológiák birtokába jus­son. Így volt ez a line­áris polietiléngyár eseté­ben is, amely egy rendkí­vül korszerű, úgy is mond­hatnánk a holnap techno­lógiáját megtestesítő gyár. Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes mondta a közelmúltban: a kombi­nát termelőüzemei közül külön is kiemelkedik a li­neáris polietiléngyár, amely az üzembe helyezését köve­tő első esztendőtől, vagyis 1987-től a 140 ezer tonna névleges kapacitást felül­múlva megbízhatóan mű­ködik, s termékeinek na­gyobbik részét tőkés pia­cokon értékesíti. Ez pedig annak köszönhető, hogy mindegyik vásárló elége­dett az áru minőségével. Hogy a minőség kifogás­talan, az döntően az élen­járó világszínvonalú tech­nológiának köszönhető. No és persze annak is tulaj­donítható, hogy mint azt Vigh László gyárvezető nem kis büszkeséggel új­ságolta: a lineáris polieti­léngyár laboratóriuma olyan tökéletes meózást tesz lehetővé, ami kizárja <a rossz minőség lehetősé­gét. Számos korszerű, spe­ciális műszerrel, berende­zéssel rendelkeznek, amely Európa-szerte is ritkaság- számba megy. Busku Béla gyárvezető­helyettes azt is hozzáteszi még, hogy a lineáris poli­etiléngyár laboratóriuma, az itt található műszerek az egész kombinát érdeke­it szolgálják, szükség ese­tén ugyanis elvégzik velük mindazokat a vizsgálato­kat, amelyre a többi ter­melőüzemben felszerelés hiányában nincs lehetőség. Zirig Sándor fiatal meó- vezető társaságában sorra járjuk a számos részlegből álló laboratóriumot. — A berendezések többségét a tőkés piacokon vásárolta a kombinát — mondja a szakember. — Olyan neves nyugati cégek, mint a Hewlett Packard, vagy a Perkin Elmés az USA-ból, vagy a japán Shimadzu szállították a műszerek többségét, amelyek tökéle­tes működését számítógé­pes háttér biztosítja. A nyugati beszerzésű beren­dezések értéke meghaladja a hétszázezer dollárt. Bizonyára akadnak, akik felszisszennek a számok hallatán. De hát látni kell, hogy aki versenyben akar maradni a világpiacon, an­nak áldoznia kell arra, hogy korszerű minőséget ellenőrző műszerek, beren­dezések álljanak a terme­lés szolgálatában. Hogy csak egyetlen példát említ­sünk a műszerpark színvo­nalára: a laboratóriumban működő tömegspektrométer az első ilyen műszer az egész országban. — A korszerűségnek meg is van az eredménye — jegyzi meg a meo-vezető. Ezen azt értem, hogy ez ideig jogos reklamáció nem érkezett hozzánk egyetlen tőkés cégtől sem, pedig hát az elmúlt évben is több mint százezer ton­na különféle lineáris poli­etilén típust exportáltunk a világ különböző részébe. A laboratóriumban dol­gozó nagyszámú szakember — mérnök, technikus, la­boráns — kétségtelenül kellő tárgyi feltételek kö­zepette végzi nap mint nap a munkáját. Persze nem­csak a lineáris polietilén­gyárnak dolgoznak, nem egy esetben végeznek kü­lönféle vizsgálatot a kom­binát többi termelőüzemé­nek, sőt, külső cégek meg­bízására is vállalkoznak, ezenkívül szoros kapcsolat­ban állnak töb tudomá­nyos intézettel és egye­temmel. Lovas Lajos " ''.; n o' d a s termésbecslés A közelmúltban a távérzékelésről tartot­tak hazánkban nemzetközi konferenciát. Több hazai intézmény vesz részt ennek a technikának a fejlesztésében, és részben már a hasznosításában is. Tény viszont, hogy igen kevesen tudják a szakmabelie­ken kívül, hogy mi is az a távérzékelés. Ennek a fogalomnak a repülőgépről és a műholdról végzett speciális fényképes érzé­kelés felel meg — az előbbit légi fényké­pezés gyanánt ismerjük. Semmiféle kábel­re, vezetékre nincs szükség ahhoz, hogy a magasból a földfelszíni jelenségekről vagy a talaj egyes jellemző adatairól képet kap­junk. A légi és az űrfelvételek készítésé­hez a nap által kibocsátott, a föld felszíne által vissziavert elektromágneses sugarak segítenek a pontos észlelésben. A nagy távolságú felvételekkel nemcsak a talaj termőképességére, humusz- és nyomelemtartalmára lehet következtetni, hanem például arra is, hogy milyen a nö­vénytakaró állapota — mondja Várallyay György professzor, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének igazgatója. — Hazánkban jelenleg a meliorációs mun­kálatok tervezésére hasznosítják a mód­szert, mivel a felvételek igen jól kimutat­ják a talajhibákat: a szikesedést, az eró­ziót, a láposodást és a homokot. Vagyis jel­zik, hol rossz a talaj vízgazdálkodása, hol, melyik táblán sekély a termőréteg. Hazánkban jelenleg már folyik a nagy léptékű talajtérképezés, hiszen hamarosan út kell térni az aranykoronás jelzőszámról valamilyen pontosabb mutatószám alkal­mazására. Ehhez is igen jól használható a távérzékeléses módszer. Az elmúlt öt évben ennek a technikának a fejlesztésében je­lentős eredményeket értek el a kutatók külföldön és itthon is. Hazánk egyelőre a szovjet, a francia és az amerikai műholdak felvételeihez juthat hozzá — nem olcsón —, s bizonyos lehe­tőség nyílik az Interkozmosz-együttműködés révén is a szükséges felvételek megszerzé­sére. Ugyanakkor néhány hazai intézmény, így a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem maga is készít légi felvételeket. A BME például a mikrohullámú repülőgépes talajnedvesség-mérés módszereit sikerrel alkalmazza. Eredményesen hasznosítja a korszerű eljárást az Agrober a melioráció tervezésénél, a Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztérium több intézmé­nye, így a Vituki és mások, a különféle vízügyi, illetve természetvédelmi munkák­nál. A budapesti konferencián kiderült az is, hogy a távérzékelési technika fejlesztése — a világon — sóikkal elc'rébb tart, mint az al­kalmazása, ugyanis a jelenleg már felhasz­nálható információknak csupán 5—6 száza­léka kamatozik a termelésben. Érdekes módon: egyes afrikai országok vagy példá­ul India, másoknál jobban rákényszerült a távérzékelés bevezetésére. Hazánk hamarosan bekapcsolódik abba a műholdas termésbecslési-kutatási program­ba is, amelyet a FAO, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete támogat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom