Észak-Magyarország, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-16 / 90. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1988. április 16., szombat Egyértelmű irányt kell szabni Az Ózdi Városi Pártbizottság tagjai az április 15- én délelőtt kezdődött testületi ülésükön szinte „betűről betűre" elemezték az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetét. Az alaphangot már Molnár László, a pártbizottság első titkára megadta, aki a területen működő 260 alapszervezet véleményét tolmácsolta szóbeli kiegészítőjében. Az ózdi kommunisták kritikusan mondták el észrevételeiket a dokumentumról, illetve fogalmazták meg azokat a témákat, amelyekkel mindenképpen foglalkoznia kell a május 20-án összeülő pártértekezletnek. Mindenekelőtt azt kérik a térségben élő párttagok, hogy a pártértekezlet felelősen és behatóan elemezze az ország politikai viszonyait, tárja fel a fogyatékosságokat, és határozottan mondta ki: milyen területeken kell megújítani a politikai munkát. Határozza meg a pártmunka reformjához szükséges tennivalókat, mert új alapokon kell megteremteni a párt egységét ahhoz, hogy a párt teljesíteni tudja küldetését, hogy javulhasson a párt és a tömegek kapcsolata, s új fejezet kezdődhessen a magyar politikai életben. A térség kommunistáinak többek között az a véleménye, hogy a tervezetben sok az általános és az óhajszerű megfogalmazás, nem tartalmazza a határozatok végrehajtásának eszközeit, felelőseit, határidejét és intézményes garanciáit. A párttagság kérése, hogy a fontosabb feladatokat személyre szólóan határozzák meg, mert csak így lehet számon kérni azok végrehajtását. Hiányolták a taggyűléseken véleményt mondók, hogy a tervezetben nem lelhető fel a korábbi viták hatása. Az elhangzott hozzászólások nem nélkülözték az elemző, bíráló, polemizáló hangot. Kiemelve néhány hozzászóló : egy-két gondolatát, Barczi Jánosné szerint vég- ré egyértelmű irányt kell szabni a politikai, társadalmi és gazdasági fejlődésnek. Béres László szerint túl sok prioritás szerepel a tervezetben, amelyek közül többen is ellentmondás fedezhető fel. Az ideológiai élettel kapcsolatban megjegyezte, hogy a demokratikus centralizmus értelmezése már nem felel meg a mai kor követelményeinek, s hozzátette, hogy az anyag nem foglalkozik a tulajdon- viszonyokkal. Zahorecz Ador jánné szerint a dokumentum mozgósító ereje elmarad a kívánatostól. Vitatta, hogy a vezetők munkáját ciklusokban kell mérni-, s mint mondta, az alkalmasság, az eredményes munka és a választók bizalma határozza meg, hogy ki, menynyi ideig maradhat vezető beosztásban. Rámutatott, hogy a jövő társadalma olyan lesz, mint a ma iskolája, ezért kell áldozni az oktatás és a művelődés feltételeinek javítására. Horog Lajos szerint az országos pártértekezleten válaszolni kell arra a kérdésKoszorúzás Tóth Béla születésének 100. évfordulója alkalmából tegnap megemlékezést tartottak sírjánál a Farkasréti temetőben. A koszorúzásnál ott voltak az MSZMP Miskolc Városi Bizottságának és a MÓKÁN Komité tagjainak, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének és a Budapesti Rendőr-főkapitányság képviselői, a család tagjai, barátai és tisztelői. (Tóth Béláról szóló írásunk a 8. oldalon.) re is, hogy a korábbi elhatározások miért nem valósultak meg, s az intézkedések miért maradtak hatástalanok. Hajdú Koppány azt mondta, hogy nem csupán módosítani kell az alkotmányt, hanem újat kell alkotni, s erről népszavazás döntsön. A vitában részt vett Szűcs Erika, a megyei pártbizottság titkára is, aki kérdéssel kezdte hozzászólását: sokan és sok dolgot felvetettek, kértek, az állásfoglalás-tervezet vitája során, de vágjon mennyien gondolkodtak el azon, hogy ők személy szerint mivel járulhatnak hozzá politikai életünk megújulásához? A régi reflexek léptek működésbe: minden tennivaló megfogalmazását a felső vezetéstől várjuk, ezerszámra mondjuk a javaslatokat, fogalmazzuk meg a bírálatokat, de alig hangzik el olyan hozzászólás, amely saját munkánk és magatartásunk megváltoztatásának szükségességét hangsúlyozná. Nemcsak azt kell végiggondolni, hogy más mit tegyen, mutatott rá Szűcs Erika, hanem a saját gyakorlatunkban fölfedezve a hibákat, változtassunk azon, hogy bennünk is tudatosuljon, mit kell cselekednünk a helyzet javítása érdekében. Mindenekelőtt arról kell határozottan dönteni, hogy melyik területen mi a legsürgősebb tennivaló. A pártbizottság titkára szerint a párt és a pártmozgalom megújítására kell törekedni, s emellett szabad utat kell biztosítani a gazdasági reform folytatásának. A tervezet széles körű vitája jogosítványt ad a politikai vezetésnek ahhoz, hogy felgyorsítsa a munkát, és mielőbb tisztázza a felvetett kérdésekre adandó válaszokat. Ezáltal közelebb kerülhet egymáshoz a pártmozgalom és a valóságos élet igénye. Nemcsak a központilag megfogalmazott célok képesek mozgósítani, hanem a kommunisták helyzete, elkötelezettsége és cselekvési szándéka is — mondta befejezésül Szűcs Erika. Fónagy István Borisz Sztukalin megyénkben Borisz Sztukalin a leninvárosi múzeumban látottakról elismeréssel nyilatkozott, vendégkönyvi bejegyzésében. (Folytatás az 1. oldalról) hogy a Lenin Kohászati Művek a napokban kötött bartell szerződést a csere,po- veci kohászattal, s ez a közvetlen kapcsolat is a kohászat megújulási törekvéseihez tartozik. A megye vezető iparága, a vegyipar, a három vegyi gyár jelentős fejlesztések elé néz. A vegyészeinek kiválóak a kapcsolatai a szovjetunióbeli partnerekkel. .. Ez utóbbit erősítette meg Dóka Ferenc, a leninvárosi pártbizottság első ritkáira és Hegedűs György tanácselnök is Borisz Sztukalinnak, aki a megyei pártbizottságról, a tájékoztatót követően Borsod vezetőinek kíséretében a városba látogatott. A leninvárosi vezetők elmondották, hogy a város gyárai, üzemei ezekben a nehéz években is kiemelkedően prosperálnak, ennek köszönhetően a leninvárosiák élet- körülményei, jövedelmi viszonyai jobbak a megyei, sőt az országos átlagtól. A nagykövet ezt követően a tavaly november 4-én átadott leninvárosi múzeumot kereste fel. Itt, a Lenin életét és az októberi forradalom eseményeit bemutató tárlaton dr. Lantos Jánosné, a helytörténeti gyűjtemény vezetője kalauzolta végig a vendéget, aki elismeréssel szólt a látottakról. Tetszésének vendégkönyvi bejegyzésével is helyt adott. A nagykövet nem jött üres kézzel a múzeumba; ajándékot hozott. Dokumentumokat, albumokat, könyveket és a moszkvai Lenin Múzeum anyagaiból összeállított fotókópiákat, leveleket adott át a leninvárosiaknak, annak reményében, hogy ezzel még teljesebbé válik a múzeum Leninről szóló kiállítása. Kongresszusra készülnek a nemzetiségek A korábbi gyakorlatnak megfelelően, öt év után idén novemberiben és decemberben rendezik a hazánkban ólő nemzetiségek szövetségeinek kongresszusait. A rendezvények előkészületeiről tárgyalt a napokban a HNF megyei nemzetiségi munkabizottsága. — Sajátos belpolitikai környezetben rendezzük meg ez évben a kongresszusokat — mondta Kánya Gusztáv, a munkabizottság elnöke. — Egyrészt az a gazdasági-társadalmi helyzet befolyásolhatja a munkát, melyben több mint egy esztendeje élünk. A kormány kibontakozási programja a nemzetiségieknek is ad bőven feladatokat. Ugyanúgy ki kell vennünk részünket a munkából, mint a többi magyar állampolgárnak. — A .másik sajátos jelenség a Romániával kapcsolatos gondokból, nézeteltérésekből adódik. Csak remélhetjük, hogy egyik sem hat majd kedvezőtlenül a kongresszusok megtartására, légkörére. Egyébként a pártkonferencia határozattervezetében is esik néhány szó a nemzetiségi politikáról. Ebben is megerősítik az eddig folytatott irányt, a nemzetiségek jogainak biztosítását. A megye nemzetiségek lakta településein küldöttválasztó rétegtalálkozókra, közművelődési estekre kerül sor, egy kivétellel május hónapban. Az előzetes tervek szerint a szlovák szövetség kongresszusán 14 megyei küldött vehet részt. Répáshutáról és Bükkszent- keresztről két-két, a többi szlováklakta településről egy-egy küldött utazik. A német szövetség kongresszusán két megyei küldött vehet részt. A rétegtalálkozókon az eltelt öt év eredményeit elemzik, és felmérik azokat a problémákat, amelyeket a küldöttek a kongresszusok elé vihetnek. (sz—i) Szövetkezeti néptánctalálkozó Sátoraljaújhelyen A szövetkezeti néptáncosok XII. országos találkozójának területi bemutatójára és minősítésére kerül sor ezen a hétvégén (április 16—17.) Sátoraljaújhelyen. A) zempléni vidék régi hagyományokkal rendelkezik a néptánc, népzene területén, hivatkozhatunk itt akár a most házigazda szerepet betöltő Hegyalja Népi Együttesre, vagy a Zemplén Hagyományőrző Együttesre, de ismertek a sárospataki Bodrog Néptáncegyüttes táncosai is. öt megye 18 szövetkezeti hagyományőrző és néptánc- csoportja mutatkozik bé a Kossuth Lajos Művelődési Központban. Szombaton Ka- rajz Géza, a KISZÖV elnökének megnyitója után fél tíztől a Kállai Kettős Népi Együttes műsorával indul a tulajdonképpeni fesztivál, a délutánt pedig a Bodrog Néptáncegyüttes félórás bemutatója zárja. Az este Sárospatakon „kezdődik”, ahol a rendezvényen részt vevő együttesek kétórás műsorát láthatják az érdeklődők. Kilenc órától egészen éjfélig táncház lesz a sátoraljaújhelyi művelődési központban. A vasárnapi program szintén együttesek bemutatkozásával kezdődik, délután pedig a szakmai értékelésre kerül sor. A fesztivál: gálaműsora keretében -L 18 órától — vehetik majd át az együttesek a minősítő okleveleket, a fesztivál plakettjét, és a város által adományozott különdíja- kat is. A Teszöv küldöttközgyűlése Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) Szövetkezetek Megyei Szövetsége ellenőrző bizottságának elnöke a bizottság múlt év.i munkáját ismertette. A küldöttgyűlés vitájában többen kértek szót. Pintér András, a. pálházi termelő- szövetkezet, azaz az ország legészakibb területén elhelyezkedő közös gazdaság elnöke olyan kérdéseket feszegetett, mint például, hogy miért nem tudnak a közös gazdaságok közösen gondolkodni, összefogva gazdálkodni. Miért van félsz, hogy becsapják egymást. A miértekre a választ meg kell találni, azaz a szövetkezeti elnököknek kell nyitni egymás felé a kapukat. Vinnai Miklós, a vajdácskái Petőfi Termelőszövetkezet elnöke az úgynevezett kiegészítő tevékenység helyzetéhez fűzött néhány gondolatot. Felhívta a figyelmet, hogy a termékszerkezet-váltásnál újszerű kapcsolatrendszerrel kell kötődni az iparhoz. Dr. Visóczki Lajos, a mádi szakszövetkezet elnöke szerint az iparon belül az élelmiszeriparra kellene koncentrálni. Megyénk a szőlő, de más kertészeti kultúra, illetve az állattenyésztés számára egyáltalán nem kedvezőtlen adottságú. Cél tehát ezeknek az ágazatoknak az építése, vertikális továbbfejlesztése. Dr. Majoros László, a megyei tanács általános elnökhelyetÁtalakuló termelési szerkezet tese hozzászólásában visszatekintett a VII. ötéves tervidőszak utolsó két esztendejére, amikor a megye mező- gazdaságánák gondjai már markánsan jelentkeztek. így, hogy a növénytermesztést az elmúlt évek során elemi károk tizedelték, az állat- tenyésztés szintje alacsony, a mezőgazdaság alkalmaz- kodőkészsége lassult, a gazdálkodás eszközrendszere romlott. A gondok és problémák mellett a szövetkezetek ugyanakkor ökológiai lehetőségeiket jól kihasználták, s az alaptevékenység dinamikája nem marad el az országos átlagétól. Látni kell ugyanakkor, hogy az alaptevékenység egységnyi termék előállításában kétszer annyian dolgoznak, mint máshol, s a mezőgazdaság kiegészítő tevékenységével nem tudott kapcsolódni a megye iparához. Pisák János, a békecsi termelőszövetkezet elnöke az agrárkoncepciók fontosságát említette, melynek megvalósulása biztos talajt nyújt a stabilizációs feladatokhoz, illetve a kibontakozáshoz. Dánfi Dezső, a mezőkeresztesi Aranykalász Termelő- szövetkezet elnöke szerint a közös gazdaságokban bevezethető új formák közül mindenkinek azt kell megkeresnie, amelyben a megélhetés biztosítható. A szakemberekre nehéz, elemző munka vár, amelynek célja a hogyan tovább meghatározása. A karcsai Dózsa Termelőszövetkezetben a korábbitól merőben eltérő új érdekeltségi rendszer alapján dolgoznak már a tagok. Dr. Megay Oktáv, a közös gazdaság elnöke a vállalkozások formáiról, az eltelt időszak tapasztalatairól szólt. A küldöttközgyűlés vitájában szót kért Szűcs Erika, a megyei pártbizottság titkára. Hangsúlyozta, a megye mezőgazdasági szövetkezeteinek ’87-es eredményei bizonyították, hogy a helyi agrárágazat válságtünete enyhült, megindult egy stabilizációs folyamat még akkor is, ha nem minden termelőszövetkezet van túl a mélyponton. Ilyenformán az országos összehasonlításban Borsod-Abaúj-Zemplén megyének nincs szégyenkeznivalója. A küldöttgyűlés vitája bizonyítja, hogy szű- pőben a sok panasz, bár sok a jogos észrevétel a nem feltétlenül kedvező közgazdasági környezettel szemben. A szövetkezetek elmúlt évi eredményei elsősorban tendenciájában kedvezőek, de látni kell, hogy a gazdálkodás jövedelmezősége még alacsony. Szükség van az üzemek, illetve az üzemeket kiszolgáló, például az élelmiszeripari vállalatok, az agrárkereskedelem megújulására. A magyar gazdaság meghatározói a mezőgazdasági nagyüzemek, de ezen belül sokszínű forma jöhet létre, amelyek lehetővé tehetik a jobb piaci alkalmazkodókészséget, a gazdálkodás kockázatvállaló-képességének megosztását. Az agrárkoncepciót a pártvezetés szorgalmazza, de a szélsőségektől mindenkit óv. Az élelmiszeripari vállalatok az elkészült koncepciót kiegészítik a saját elképzeléseikkel, amelynek célja az üzemekkel közös érdekeltségen alapuló kapcsolatrendszer kiépítése. A beszámolók, illetve a viták magas színvonala késztette szókérésre — mint mondta — dr. Lehoczki Mihályt, a TOT főtitkárhelyettesét, aki hangsúlyozta: határozottan érezhető az elő- remozdulás a megye szövetkezeteinek gazdálkodásában, ám gond az alaptevékenység helyzete. Igaz, az alap- tevékenység színvonala az ország más szövetkezeteiben is hasonlóképpen alakult, amely azt bizonyítja, hogy a szabályozórendszer az elmúlt évek alatt enyhített ugyan szorításából, de még mindig elvonó jellegű. Az árképzés új rendszere nehéz helyzetbe hozta a mezőgazdaságot. A termelés költségei várhatóan nőnek, a jövedelmezőség pedig csökken. Az érdekképviseletnek és -védelemnek a szerepe tehát erősödik. Végezetül Dezső László, az oLaszliszkai Gazdász Termelőszövetkezet elnöke a hitelvisszafogás gazdálkodást negatívan meghatározó szerepéről szólt. A vita összefoglalásaként Szaniszló Sándor, a Teszöv elnöke megállapította, hogy az agrárkoncepció alkalmas a megye mezőgazdaságában a stabilizációs feladatok megvalósítására, most már „csak” a megvalósítás feltétalrendszere szükségeltetik. A küldöttközgyűlés végén a gazdálkodási, illetve újítási versenyt értékelték, majd a termelőszövetkezeti mozgalomban kifejtett 25 éves elnöki tevékenységének elismeréséért a Teszöv elnöksége aranygyűrűt adományozott Kecskeméthy Gyulának, a kenézlőii Dózsa Termelőszövetkezet, Ri- bárszki Pálnak, a sajópüs- pöki Sajóvölgye Termelő- szövetkezet és Szabón Györgynek, a nagybarcai Bánvölgye Termelőszövetkezet elnökének. Balogh Andrea
