Észak-Magyarország, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-16 / 90. szám
1988. április 16., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A Szikszói Állami Gazdaságnak — később pedig követőinek — „csak” a honi szakmai ellenállást kellett leküzdenie, mert ez a külső megjelenésében rendkívül elegáns, belső tulajdonságaiban pedig oly’ nemes fajta, a charolais húsmarha tenyésztése bizony győzött, s tovább hódít szerte a világon. A charolals-t tartó tenyésztők nemzetközi szervezete kíváncsi szemét most Magyarországra vetette. Hazánk — a szervezet egyetlen szocialista tagja — az idén május 29-c és június 4-c között bemutatkozhat, s vizsgázhat tartásból, tenyésztésből, szakmai felkészültségből. A charolais- tenyésztők nemzetközi szövetsége ugyanis ez évi világkongresszusát Magyarországon tartja. Nagy tisztesség ez a honi állattenyésztésnek, s nagy a Szikszói Állami Gazdaságnak, de egyben felelősség is a rendező szerveknek. Dr. Békéssi Gyulától, a világszövetség soros elnökétől, a Szikszói Állami Gazdaság igazgatójától a kongresz- szus programjairól érdeklődtünk. — A kongresszusra közel 170 külföldi és száz magyar szakember részvételét várjuk. Negyvenen a tengerentúlról érkeznek. A program szervezésénél figyelembe kellett venni, hogy a külföldi résztvevők zöme gyakorló szakember, s ebben az időben töltik éves szabadságukat, tehát várhatóan családtagjaikkal együtt érkeznek hazánkba. Ezért úgynevezett előprogramokat szerveztünk, amelynek keretében a IDunántúl és az Alföld mutatkozik be. S a feleségek számára ugyanakkor a kongresszus idejére a Borsod Volán utazási irodája szervez érdekesnek ígérkező kirándulásokat. A hivatalos megnyitó utáni program május 30-án kezdődik Miskolcon. Ekkor a kongresszus résztvevői a fajtával kapcsolatos előadásokat hallgathatnak a cha- rolais-nak a világ, illetve a magyar húsmarhatenyésztés- ben betöltött szerepéről. A magyar előadók között olyan nemzetközi hírű szaktekintélyek is szerepelnek, mint dr. Bodó Imre, a Budapesti Állatorvosi Egyetem állattenyésztési tanszékének professzora, vagy dr. Dohy János, a gödöllői Agrártudományi Egyetem állattenyésztési tanszékének professzora. A május 31-i előadások elsősorban a különböző országok tenyésztőinek gondolategyeztetését szolgálják. E napon tartja közgyűlését egyébként a szövetség, s a tisztségviselők megválasztásán túl olyan kérdéseket válaszolnak meg, amelyeket korábban vetettek fel a tenyésztők. Ugyanezen a napon a kongresszus résztvevői gyakorlati bemutató keretében megismerhetik a Szikszói Állami Gazdaságban az ország egyetlen törzstenyészetét. A bemutató érdekességét az adhatja, hogy a gazdasági 1975 óta tagja a Charolais Világszövetségnek, igy az állomány kialakítása, a tenyésztési munka a szövetség elképzelései alapján valósult meg. Egyébként az állomány minőségét a gazdaság rendszeres tenyészállatimporttai igyekszik javítani. Nos, a programot természetesen igyekeztünk úgy összeállítani, hogy a vendégek jobban megismerhessék szű- kebb hazánkat, Borsod-Aba- új-Zemplént; népművészetét, tájjellegét, és élelmiszergazdaságát. Ezért szó van például a matyó népművészet bemutatásáról, a mezőkeresztesi férfikórus szerepléséről éppúgy, mint a megyei tejipar, húsipar, az Agroker, a Hejőmenti Állami Gazdaság termékbemutatóiról. — Tulajdonképpen június 1-jén a történelmi borvidék: Tokaj-Hegyalja, illetve Sárospatak nevezetességeit mutatnánk meg a kongresz- szus résztvevőinek, s egyúttal tapasztalhatnák, hogy ugyanazon megye más-más tájain, milyen sikerrel tartják a gazdák a charolais húsmarhát. Bemutatkozik ugyanis a Szerencsi Állami Gazdaság kimagasló sikereket hozó charolais-állomá- nya is. — A kongresszus utolsó előtti napján elhagyjuk a megye határát, a hegyes, dombos vidéket. Az Alföldre látogatunk, a Kecskemét melletti lajosmizsei Kossuth Termelőszövetkezetbe. Tudni kell, hogy a lajosmizsei- ek a Szikszói Állami Gazdaságtól vásárolták az állományukat. Véleményem szerint szakmai szempontból igen érdekes megvizsgálni, mennyire bírja a dombvidéki, tavasztól késő őszig zöld gyepen tartott állomány az alföldi homokot. Nos, ez a termelőszövetkezet bizonyította a fajta hihetetlen adaptációs képességét. Természetesen ha már Kecskeméten járunk, a résztvevőkkel újabb színt ismertetünk meg Magyarország tájvilágából. Június 3-án, a zárónapon a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinát a charolais haszonállatelőállító keresztezésben betöltött szerepét ismerteti. Nevezetesen arról van szó, hogy a mind igényesebb piac követelményeinek megfelelve — jobb hús előállítása, a gazdaságos tartás, a fellelhető fajták jobb hasznosítása — a végtermék előállításában lényeges szerep jut a charolais-nak. De, hogy ez a szerep milyen mértékű, és milyen sikereket lehet elérni, ezekről a kérdésekről vitatkoznak majd Mezőfalván. Este Budapesten, a Vajdahunyad- várban ünnepélyes keretek között bezárja kapuit a világkongresszus és búcsúzik Magyarország. Természetesen mi abban reménykedünk, hogy ez a kongresz- szus méltó lesz az előzőek színvonalához. A sikeres megrendezés itthon éppúgy, mint a világban bárhol, elképzelhetetlen szponzorok nélkül. Nekünk a Magyar Hitelbank, az Országos Kereskedelmi és (Hitelbank, az Állami Biztosító segített, de élvezzük az Állami Gazdaságok Országos Egyesülete, az ÁGKER, valamint a Terimpex támogatását is. — bca — Országos ellenőrzés a kereskedelmi engedélyek cseréjéről A kereskedelmi felügyelőségek a közelmúltban 15 megye 92 állami vállalatának és 142 szövetkezetének 695 boltjában, továbbá 78 vállalati központban vizsgálták meg, végrehajtották-e azt a rendeletet, amelynek értelmében tavaly szeptember 30-ig az illetékes szak- igazgatási szervektől a működési engedélyek módosítását, illetve cseréjét kellett kérni. Ez az engedély meghatározza az egyes boltokban, vendéglátó helyeken árusítható termékek körét. Az engedélyek módosításával, illetve cseréjével az üzleteknek lehetőségük nyílt arra, hogy a helyi igényekhez és árubeszerzési lehető- ségekhezi igazodva megváltoztassák, vagy bővítsék áruválasztékukat, esetleg új szolgáltatásokat vezessenek be. Az ellenőrök megállapították, hogy moha a rendelet által előírt határidőt lényegében mindenütt betartották, a vállalatok sok helyen nem tájékoztatták az üzletvezetőket az árusítható cikkek köréről. Arra sem igen akadt példa, hogy a vállalati központok ellenőrizték volna, hogy a ténylegesen beszerzett áruk megfelelnek-e az engedélyben leírtaknak. A csaknem 700 üzletben, ipari mintaboltban végzett ellenőrzések során általában azt tapasztalták a felügyelőségek munkatársai, hogy a korábbiakhoz képest az árusított cikkek összetétele és a szolgáltatások a működési engedélyek cseréjével lényegében nem változtak. Mindössze néhány helyen kérték az üzletkör jelentősebb módosítását. Bács megyében például 20 üzlet igényelte, hogy meglévő profilját — a megye mezőgazdasági jellegének megfelelően — mező- gazdasági szeráruk, szerszámok, méhészeti és borászati cikkek árusításával bővíthesse, Néhány, vegyesboltban bizományos könyvértékesítést vezettek be. A vizsgálat során különös figyelmet fordítottak a felügyelőségek a szeszes italok értékesítését korlátozó rendelet betartására. A tapasztalatok kedvezőek, a vásárlókat mindenütt megfelelően tájékoztatják a kilenc óra előtti értékesítés tilalmáról, s a rendeletben foglaltakat maradéktalanul be is tartják. Próbavásárlásokat is végeztek az ellenőrök, összesen 348 alkalommal, elsősorban azért, hogy meggyőződjenek az áralkalmazás helyességéről. A próbavásárlások mintegy 15 százalékánál az eladók megkárosították az ellenőröket, egy- egy alkalommal átlagosan 15 forint 56 fillérrel. Többnyire az élelmiszerboltokban és a vendéglátásban tapasztaltak helytelen számolást, vagy mérést. A működési engedélyekre vonatkozó előírások megsértése miatt tíz dolgozó ellen tettek a felügyelőségek szabálysértési feljelentést. Egyéb szabálytalanságok miatt összesen 81 esetben vonták felelősségre a kereskedőket, 59 alkalommal pénzbírságot szabtak ki, összesen csaknem százezer forint értékben. Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség a vizsgálat tapasztalatait továbbítja az illetékes felügyeleti, ellenőrző és irányító, valamint társadalmi szerveknek, hogy hasznosíthassák a tapasztalatokat, s intézkedjenek a hiányosságok megszüntetésére. (MTI) Ai új szerszámműhelyben is kedvező feltételek között doigozha tnak a szakemberek. Fotó: Laczó József Az utóbbi egy évtized során az Autóvillamossági Felszerelések Gyárában az ágazatot jóval meghaladó gazdasági növekedésről adhattak számot. Köszönhették ezt annak, hogy évekkel ezelőtt jól választották meg a termékszerkezetet, ami egyébként jövedelmezőnek is bizonyult a vállalat számára. Közben a gazdaságban jelentős változások mentek végbe, életbe lépett az egységes adó- és árreform, bevezették az új jövedelemszabályozási rendszert. Milyen hatást gyakorol mindez a vállalat, mindenekelőtt a mezőkövesdi gyáregység gazdálkodására? — kérdeztük Szabó Ferenc gyáregységi igazgatótól. — Korai lenne még az év elején messzemenő következtetéseket levonni, ám az előzetes számítások arról tanúskodnak, hogy a gazdaságban végbemenő változások bennünket sem kerülnek el, amelyek így vagy úgy kihatással lesznek az árbevételre, a költségre, a nyereségre — mondta bevezetőjében az igazgató. — De hát az egy korszerűnek mondható gyáregység, termékeinek nagy része világszínvonalon készül, éppen ezért nincsenek értékesítési gondjaik, legalábbis ez ideig bármilyen meny- nyiséget el tudtak adni belőle. — Ezzel nincs is különösebb problémánk, hiszen esztendőről esztendőre korszerűsödött gépparkunk, megfelelő technikai színvonalon termelünk, termékeink összetétele is megfelel a piac igényeinek. Az utóbbi három évben 160 millió forint értékű épület- és gép- beruházást valósítottunk meg, több új korszerű üzemcsarnok létesült, óriási mértékben javultak a munkakörülmények és a dolgozók szociális ellátása. A gyáregység gazdálkodása arra is lehetőséget nyújtott, hogy a múlt évi munkánk alapján huszonegy napi bérnek megfelelő nyereséget fizessünk dolgozóinknak. — Akkor mi a gondjuk? — Távol áll tőlem, hogy a szabályozásban keressem a bűnbakot. Csupán tényként említem, hogy a szabályozás több eleme a szocialista export növekedése ellenében hat. Ezt azért húzom alá, mert a vállalati, de a gyáregységi szinten is az árbevétel kétharmada szocialista exportból származik. Az igazgató elmondta, hogy az új szabályozási rendszerben — az árbevételre gyakorolt hatását tekintve — a termelői árváltozás a leglényegesebb elem. A vállalat termékeinek árindexe kilencvenszázalékos, ami azt jelenti, hogy belföldi eladásainál az árakkal 10 százalékkal kell lejjebb mennie. Ugyancsak árbevétel-mérséklő a rubel árfolyamának ismételt csökkentése. — Tehát az idén igencsak szigorú feltételek közepette kell gazdálkodniuk? — Csak példaként említem, hogy a réz ára harminc százalékkal emelkedett, de az alumínium ára is növekszik. S még nem tudjuk, hogy mit tervez a kohászat, mint az egyik nagy alapanyag-szállítónk. — Ebben a helyzetben milyen nyereségre számíthat az Autóvill az idén? — A csökkentő tényezők — a belföldi termelői árváltozás, rubelárfolyam-vál- tozás, a költségnövekedés — hatására várhatóan a múlt évinek a felére csökken a vállalat ez évi eredménye. Tegyük fel, nyereségünk az 1987. évi szabályozás szerint meghaladná az ötszázmilliót, úgy az érvényben lévő 1988. évi szabályozás alapján ez 200 —250 millió forint körül alakul majd. A vállalatnak tehát ebből a nyereségből kell fedeznie fejlesztési célú költségeit, illetve a dolgozók anyagi ösztönzését. — Látnak valamilyen lehetőséget arra, hogy a gyáregység helyzete továbbra is stabil maradjon? — Nagy felelősséget ró a vezetésre, hogy megtalálja annak módját, miként lehet megteremteni a jövőt megalapozó műszaki fejlődés lehetőségét, nem utolsósorban a dolgozók keresetének megfelelő növelését. Mert azt talán nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy műszaki fejlődés, a gépek, berendezések korszerűsítése nélkül nem lehet tartósan megmaradni a piacokon. Az elmondottakra való tekintettel az Autóvillamossági Felszerelések Gyára úgy döntött, hogy KGST-hitelt vesz fel, éppen a technika, technológia erőteljes rekonstrukciója érdekében. A másik lehetőséget a bérklubba való belépésünk jelenti. Igaz, rendkívül szigorúak a gazdálkodás feltételei, például árat nem emelünk, a tőkés exportot tizennégy százalékkal növeljük. Mindezek fejében viszont termelési eredményeinkkel arányos bérfejlesztést, anyagi ösztönzést tudunk biztosítani adómentesen dolgozóinknak. Lovas Lajos A módi határban, ai Iván-tanyán a borsóval bevetett táblát gyomirtóval szórják be. Fotó : L. J.
