Észak-Magyarország, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-16 / 90. szám

1988. április 16., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A Szikszói Állami Gazdaságnak — ké­sőbb pedig követőinek — „csak” a honi szakmai ellenállást kellett leküzdenie, mert ez a külső megjelenésében rendkívül ele­gáns, belső tulajdonságaiban pedig oly’ ne­mes fajta, a charolais húsmarha tenyész­tése bizony győzött, s tovább hódít szerte a világon. A charolals-t tartó tenyésztők nemzetközi szervezete kíváncsi szemét most Magyarországra vetette. Hazánk — a szer­vezet egyetlen szocialista tagja — az idén május 29-c és június 4-c között bemutat­kozhat, s vizsgázhat tartásból, tenyésztés­ből, szakmai felkészültségből. A charolais- tenyésztők nemzetközi szövetsége ugyanis ez évi világkongresszusát Magyarországon tartja. Nagy tisztesség ez a honi állatte­nyésztésnek, s nagy a Szikszói Állami Gaz­daságnak, de egyben felelősség is a ren­dező szerveknek. Dr. Békéssi Gyulától, a világszövetség soros elnökétől, a Szikszói Állami Gazdaság igazgatójától a kongresz- szus programjairól érdeklődtünk. — A kongresszusra közel 170 külföldi és száz magyar szakember részvételét vár­juk. Negyvenen a tengeren­túlról érkeznek. A prog­ram szervezésénél figyelem­be kellett venni, hogy a külföldi résztvevők zöme gyakorló szakember, s eb­ben az időben töltik éves szabadságukat, tehát várha­tóan családtagjaikkal együtt érkeznek hazánkba. Ezért úgynevezett előprogramokat szerveztünk, amelynek ke­retében a IDunántúl és az Alföld mutatkozik be. S a feleségek számára ugyanak­kor a kongresszus idejére a Borsod Volán utazási iro­dája szervez érdekesnek ígérkező kirándulásokat. A hivatalos megnyitó utáni program május 30-án kezdő­dik Miskolcon. Ekkor a kongresszus résztvevői a fajtával kapcsolatos előadá­sokat hallgathatnak a cha- rolais-nak a világ, illetve a magyar húsmarhatenyésztés- ben betöltött szerepéről. A magyar előadók között olyan nemzetközi hírű szaktekin­télyek is szerepelnek, mint dr. Bodó Imre, a Budapesti Állatorvosi Egyetem állatte­nyésztési tanszékének pro­fesszora, vagy dr. Dohy János, a gödöllői Agrártu­dományi Egyetem állatte­nyésztési tanszékének pro­fesszora. A május 31-i elő­adások elsősorban a külön­böző országok tenyésztőinek gondolategyeztetését szolgál­ják. E napon tartja köz­gyűlését egyébként a szö­vetség, s a tisztségviselők megválasztásán túl olyan kérdéseket válaszolnak meg, amelyeket korábban vetet­tek fel a tenyésztők. Ugyan­ezen a napon a kongresszus résztvevői gyakorlati bemu­tató keretében megismerhe­tik a Szikszói Állami Gaz­daságban az ország egyetlen törzstenyészetét. A bemuta­tó érdekességét az adhatja, hogy a gazdasági 1975 óta tagja a Charolais Világszö­vetségnek, igy az állomány kialakítása, a tenyésztési munka a szövetség elkép­zelései alapján valósult meg. Egyébként az állomány mi­nőségét a gazdaság rend­szeres tenyészállatimporttai igyekszik javítani. Nos, a programot természetesen igyekeztünk úgy összeállíta­ni, hogy a vendégek job­ban megismerhessék szű- kebb hazánkat, Borsod-Aba- új-Zemplént; népművészetét, tájjellegét, és élelmiszergaz­daságát. Ezért szó van pél­dául a matyó népművészet bemutatásáról, a mezőke­resztesi férfikórus szereplé­séről éppúgy, mint a me­gyei tejipar, húsipar, az Agroker, a Hejőmenti Álla­mi Gazdaság termékbemu­tatóiról. — Tulajdonképpen június 1-jén a történelmi borvi­dék: Tokaj-Hegyalja, illetve Sárospatak nevezetességeit mutatnánk meg a kongresz- szus résztvevőinek, s egy­úttal tapasztalhatnák, hogy ugyanazon megye más-más tájain, milyen sikerrel tart­ják a gazdák a charolais húsmarhát. Bemutatkozik ugyanis a Szerencsi Állami Gazdaság kimagasló sikere­ket hozó charolais-állomá- nya is. — A kongresszus utolsó előtti napján elhagyjuk a megye határát, a hegyes, dombos vidéket. Az Alföld­re látogatunk, a Kecskemét melletti lajosmizsei Kossuth Termelőszövetkezetbe. Tud­ni kell, hogy a lajosmizsei- ek a Szikszói Állami Gaz­daságtól vásárolták az állo­mányukat. Véleményem sze­rint szakmai szempontból igen érdekes megvizsgálni, mennyire bírja a dombvi­déki, tavasztól késő őszig zöld gyepen tartott állo­mány az alföldi homokot. Nos, ez a termelőszövetke­zet bizonyította a fajta hi­hetetlen adaptációs képes­ségét. Természetesen ha már Kecskeméten járunk, a résztvevőkkel újabb színt ismertetünk meg Magyaror­szág tájvilágából. Június 3-án, a zárónapon a Mező­falvi Mezőgazdasági Kombi­nát a charolais haszonállat­előállító keresztezésben be­töltött szerepét ismerteti. Nevezetesen arról van szó, hogy a mind igényesebb pi­ac követelményeinek meg­felelve — jobb hús előállí­tása, a gazdaságos tartás, a fellelhető fajták jobb hasz­nosítása — a végtermék előállításában lényeges sze­rep jut a charolais-nak. De, hogy ez a szerep milyen mértékű, és milyen sikere­ket lehet elérni, ezekről a kérdésekről vitatkoznak majd Mezőfalván. Este Bu­dapesten, a Vajdahunyad- várban ünnepélyes keretek között bezárja kapuit a vi­lágkongresszus és búcsúzik Magyarország. Természete­sen mi abban reményke­dünk, hogy ez a kongresz- szus méltó lesz az előzőek színvonalához. A sikeres megrendezés itthon éppúgy, mint a világban bárhol, el­képzelhetetlen szponzorok nélkül. Nekünk a Magyar Hitelbank, az Országos Ke­reskedelmi és (Hitelbank, az Állami Biztosító segített, de élvezzük az Állami Gazda­ságok Országos Egyesülete, az ÁGKER, valamint a Terimpex támogatását is. — bca — Országos ellenőrzés a kereskedelmi engedélyek cseréjéről A kereskedelmi felügyelő­ségek a közelmúltban 15 megye 92 állami vállalatá­nak és 142 szövetkezetének 695 boltjában, továbbá 78 vállalati központban vizs­gálták meg, végrehajtották-e azt a rendeletet, amelynek értelmében tavaly szeptem­ber 30-ig az illetékes szak- igazgatási szervektől a mű­ködési engedélyek módosítá­sát, illetve cseréjét kellett kérni. Ez az engedély meg­határozza az egyes boltok­ban, vendéglátó helyeken árusítható termékek körét. Az engedélyek módosításá­val, illetve cseréjével az üz­leteknek lehetőségük nyílt arra, hogy a helyi igények­hez és árubeszerzési lehető- ségekhezi igazodva megvál­toztassák, vagy bővítsék áruválasztékukat, esetleg új szolgáltatásokat vezessenek be. Az ellenőrök megállapítot­ták, hogy moha a rendelet által előírt határidőt lénye­gében mindenütt betartot­ták, a vállalatok sok helyen nem tájékoztatták az üzlet­vezetőket az árusítható cik­kek köréről. Arra sem igen akadt példa, hogy a válla­lati központok ellenőrizték volna, hogy a ténylegesen beszerzett áruk megfelel­nek-e az engedélyben leír­taknak. A csaknem 700 üzletben, ipari mintaboltban végzett ellenőrzések során általában azt tapasztalták a felügyelő­ségek munkatársai, hogy a korábbiakhoz képest az áru­sított cikkek összetétele és a szolgáltatások a működési engedélyek cseréjével lénye­gében nem változtak. Mind­össze néhány helyen kérték az üzletkör jelentősebb mó­dosítását. Bács megyében például 20 üzlet igényelte, hogy meglévő profilját — a megye mezőgazdasági jelle­gének megfelelően — mező- gazdasági szeráruk, szerszá­mok, méhészeti és borásza­ti cikkek árusításával bő­víthesse, Néhány, vegyes­boltban bizományos könyv­értékesítést vezettek be. A vizsgálat során különös figyelmet fordítottak a fel­ügyelőségek a szeszes italok értékesítését korlátozó ren­delet betartására. A ta­pasztalatok kedvezőek, a vásárlókat mindenütt meg­felelően tájékoztatják a ki­lenc óra előtti értékesítés tilalmáról, s a rendeletben foglaltakat maradéktalanul be is tartják. Próbavásárlásokat is vé­geztek az ellenőrök, össze­sen 348 alkalommal, első­sorban azért, hogy meggyő­ződjenek az áralkalmazás helyességéről. A próbavá­sárlások mintegy 15 száza­lékánál az eladók megkáro­sították az ellenőröket, egy- egy alkalommal átlagosan 15 forint 56 fillérrel. Több­nyire az élelmiszerboltok­ban és a vendéglátásban tapasztaltak helytelen szá­molást, vagy mérést. A működési engedélyekre vonatkozó előírások meg­sértése miatt tíz dolgozó el­len tettek a felügyelőségek szabálysértési feljelentést. Egyéb szabálytalanságok mi­att összesen 81 esetben vonták felelősségre a keres­kedőket, 59 alkalommal pénzbírságot szabtak ki, összesen csaknem százezer forint értékben. Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség a vizsgálat tapasztalatait továbbítja az illetékes felügyeleti, ellenőr­ző és irányító, valamint társadalmi szerveknek, hogy hasznosíthassák a tapaszta­latokat, s intézkedjenek a hiányosságok megszüntetésé­re. (MTI) Ai új szerszámműhelyben is kedvező feltételek között doigozha tnak a szakemberek. Fotó: Laczó József Az utóbbi egy évtized során az Autóvillamossági Felszerelések Gyárában az ágazatot jóval meghaladó gazdasági növekedésről adhattak számot. Köszönhet­ték ezt annak, hogy évekkel ezelőtt jól választották meg a termékszerkezetet, ami egyébként jövedelme­zőnek is bizonyult a vállalat számára. Közben a gaz­daságban jelentős változások mentek végbe, életbe lé­pett az egységes adó- és árreform, bevezették az új jövedelemszabályozási rendszert. Milyen hatást gya­korol mindez a vállalat, mindenekelőtt a mezőkövesdi gyáregység gazdálkodására? — kérdeztük Szabó Fe­renc gyáregységi igazgatótól. — Korai lenne még az év elején messzemenő kö­vetkeztetéseket levonni, ám az előzetes számítások ar­ról tanúskodnak, hogy a gazdaságban végbemenő változások bennünket sem kerülnek el, amelyek így vagy úgy kihatással lesz­nek az árbevételre, a költ­ségre, a nyereségre — mondta bevezetőjében az igazgató. — De hát az egy korsze­rűnek mondható gyáregy­ség, termékeinek nagy ré­sze világszínvonalon készül, éppen ezért nincsenek érté­kesítési gondjaik, legalább­is ez ideig bármilyen meny- nyiséget el tudtak adni be­lőle. — Ezzel nincs is különö­sebb problémánk, hiszen esztendőről esztendőre kor­szerűsödött gépparkunk, megfelelő technikai színvo­nalon termelünk, terméke­ink összetétele is megfelel a piac igényeinek. Az utóbbi három évben 160 millió fo­rint értékű épület- és gép- beruházást valósítottunk meg, több új korszerű üzemcsarnok létesült, óriá­si mértékben javultak a munkakörülmények és a dolgozók szociális ellátása. A gyáregység gazdálkodása arra is lehetőséget nyújtott, hogy a múlt évi munkánk alapján huszonegy napi bérnek megfelelő nyeresé­get fizessünk dolgozóink­nak. — Akkor mi a gondjuk? — Távol áll tőlem, hogy a szabályozásban keressem a bűnbakot. Csupán tény­ként említem, hogy a sza­bályozás több eleme a szo­cialista export növekedése ellenében hat. Ezt azért hú­zom alá, mert a vállalati, de a gyáregységi szinten is az árbevétel kétharmada szocialista exportból szár­mazik. Az igazgató elmondta, hogy az új szabályozási rendszerben — az árbevé­telre gyakorolt hatását te­kintve — a termelői árvál­tozás a leglényegesebb elem. A vállalat termékei­nek árindexe kilencven­százalékos, ami azt jelenti, hogy belföldi eladásainál az árakkal 10 százalékkal kell lejjebb mennie. Ugyancsak árbevétel-mérséklő a rubel árfolyamának ismételt csök­kentése. — Tehát az idén igen­csak szigorú feltételek kö­zepette kell gazdálkodniuk? — Csak példaként emlí­tem, hogy a réz ára har­minc százalékkal emelke­dett, de az alumínium ára is növekszik. S még nem tudjuk, hogy mit tervez a kohászat, mint az egyik nagy alapanyag-szállítónk. — Ebben a helyzetben milyen nyereségre számít­hat az Autóvill az idén? — A csökkentő tényezők — a belföldi termelői ár­változás, rubelárfolyam-vál- tozás, a költségnövekedés — hatására várhatóan a múlt évinek a felére csök­ken a vállalat ez évi ered­ménye. Tegyük fel, nyere­ségünk az 1987. évi szabá­lyozás szerint meghaladná az ötszázmilliót, úgy az érvényben lévő 1988. évi szabályozás alapján ez 200 —250 millió forint körül alakul majd. A vállalatnak tehát ebből a nyereségből kell fedeznie fejlesztési cé­lú költségeit, illetve a dol­gozók anyagi ösztönzését. — Látnak valamilyen le­hetőséget arra, hogy a gyáregység helyzete to­vábbra is stabil maradjon? — Nagy felelősséget ró a vezetésre, hogy megtalálja annak módját, miként le­het megteremteni a jövőt megalapozó műszaki fejlő­dés lehetőségét, nem utolsó­sorban a dolgozók kereseté­nek megfelelő növelését. Mert azt talán nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy műszaki fejlődés, a gépek, berendezések kor­szerűsítése nélkül nem le­het tartósan megmaradni a piacokon. Az elmondottak­ra való tekintettel az Au­tóvillamossági Felszerelések Gyára úgy döntött, hogy KGST-hitelt vesz fel, ép­pen a technika, technológia erőteljes rekonstrukciója érdekében. A másik lehető­séget a bérklubba való be­lépésünk jelenti. Igaz, rend­kívül szigorúak a gazdál­kodás feltételei, például árat nem emelünk, a tőkés exportot tizennégy száza­lékkal növeljük. Mindezek fejében viszont termelési eredményeinkkel arányos bérfejlesztést, anyagi ösz­tönzést tudunk biztosítani adómentesen dolgozóink­nak. Lovas Lajos A módi határban, ai Iván-tanyán a borsóval bevetett táblát gyomirtóval szórják be. Fotó : L. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom