Észak-Magyarország, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-04 / 54. szám
1988. március 4., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az ezredforduló közlekedése Torlódó teendők Szákemberek szerint hazáink közlekedése a 80-as évek közepéig még olyan színvonalú volt, hogy ösz- szességéban nem akadályozta a népgazdaság fejlődését. Annak ellenére volt ez így, hogy a szóban forgó ágazatban az utóbbi évtizedben egy igen jól kitapintható leépülési fdlyamat indult meg, erről azonban a gazdaság egyéb, (lényegesen súlyosabb nehézségei elterelték a figyelmet. A szakértők egybehangzóan állítják, a helyzet 'kritikussá válhat. A múlt év végén készült el a Közlekedési Minisztériumban az a koncepciótervezet, amely az ágazat fejlesztési elképzeléseit tartalmazza az ezredfordulóig, megoldási lehetőséget kínálva a gondok többségére. Ezeket az elképzeléseket — a minisztériumban úgy határoztak — társadalmi, szakmai vitára bocsátják. Így a közvéleménynek .nemcsak lehetősége lesz megismerkedni az elgondolásokkal, hanem véleményt is mondhat azokról. A terveket tartalmazó munkaok- mányt elküldték egyebek között a Hazafias Népfrontnak, a megyei tanácsoknak, a. Közlekedéstudományi Egyesületnek, a Magyar Autóklubnak és a KISZ- neik is. Arról, hogy ;mit is tartalmaz a közlekedés fejlesztésének ezredfordulóig szóló koncepciója, milyen főbb gondolatok jegyében fogalmazódtak meg a tervezet késZítőinelk javaslatai, dr. Tóth Lászlótól, a Közlekedési Minisztérium államtitkárától érdeklődtünk. — A tervezetben először áttekintjük az ágazat fejlődését az utóbbi tervidőszakókban. Ennek pedig az a lényege, hogy a közlekedés fejlődése az 'elmúlt években elmaradt a kívánatostól, főiként az anyagi eszközök hiánya miatt. Hogy pillanatnyilag hói is tartunk, s miben áll az említett lemaradás, erre mondanék néhány kiragadott, de jellemző példát. A vasúti hálózat sűrűsége — a mintegy 1700 kilométernyi kis forgalmú vonal megszüntetése ellenére is — nemzetközi 'összehasonlításban megfelelő. Azonban a vasút műszaki színvonala, teljesítőképessége viszont már nem felel meg a kor követelményeinek. Hiszen a villamosított vonalak aránya például a szükséges 45—50 százalék helyett csupán 25 százalék. De nincsenek nagy sebességű közlekedésre alkalmas vonalaink sem, mivel á pályák műszaki állapota rossz. S bár gépjármű-ellátottságunk — 160 személygépkocsi jut ezer lakosra — a fejlett tőkés országokénak az egyhanmadát sem éri el, de a közúthálózat még ennek az ellátottságnak, illetve a jelenlegi forgalomnak sem felel meg. Arról nem is szólva, hogy a közúti járműpark rendkívüli módon elöregedett. A mostani helyzet tehát róizbásmalk éppen nem nevezhető. Ezt kellene az ezredfordulóig — azaz az elkövetkezendő tíz évben — úgy megváltoztatni, hogy az elmarad ásunk ne .növekedjék az 'európai átlagos viszonyokhoz képest, hanem, ha lehet, egyes területeken .közelítse meg aizt. — Mi szükséges ahhoz, hogy ez a kedvező fordulat bekövetkezzék? — Elsősorban rengeteg pénz kellene. Évente több tízmilliárd forintra volna szüksége az ágazatnak a fejlesztéshez. Azonban, hogy végül is mennyi áll majd rendelkezésünkre, azt ma még nem tudjuk. — Mik a stratégiai elképzelések? — Ha őszinte akarok lenni, akkor . nincs a közlekedésben olyan terület, mely ne szorulna rá a fejlesztésre. Hogy melyek élvezzenek elsőbbséget majd a színvo- naljavátás során, erről szeretnénk együttgondolkodni a szakemberekkel, a közvéleménnyel. Javaslataink szerint: fejleszteni kívánjuk mind a pályaihálózatot — beleértve a hajózáshoz szükséges infrastruktúrát is —, mind a járműparkot, úgy a vasútit, a közútit, a llégit, mint a vízit. Természetesen a fejlesztések során előnyt élveznek azok a vonalak a vasúton és a közúton is, amelyeken jelentős mértékű tranzitforgalom van. Így például a vasútnál a Hegyeshalom—Keleb ia, közúton a Hegyeshalom—Szeged irány. Többek között a közúti járműpark átlagéletkorát ugyancsak szeretnénk csökkenteni néhány évvel, ezért tus ezredfordulóig — a fizetőképes keresletet is figyelembe véve — megközelítőleg 2,5 millió személyautót kellene beszerezni. Az szintén fontos lenne — főként a főváros tehermentesítése miatt —, hogy Budapesttől délre több Duna- híd ;is épüljön, s emellett több hídra volna szükség hazánk több nagyobb folyóján is. Ezenkívül a városi és a helyközi tömegközlekedés feltételeinek javítása is alapvető érdek. De ugyanígy érdekünk a vízi közlekedés fejlesztése is, hiszen belátható időn belül egységes víziót llesz a Duna— Rajna—Majna. Energiagazdálkodási szempontból pedig kívánatos volna a vas- úthálózat további ezer kilométerének villamosítása, hogy ezen a szakaszon bo- nyolódhassék a forgalom 80 százaléka. De a kétütemű gépjárművek forgalmi részarányának radikális csökkentése ugyancsak kívánatos volna. Ez utóbbi mellett szólnak a környezetvédelmi szempontok is. Persze mindehhez nélkülözhetetlen a közlekedés ipari hátterének a kiépítése, mely elengedhetetlen a magasabb színvonalú szolgáiltatás megvalósításához. Azt azonban feltétlenül látni kell, hogy az említett program egyértelműen rekonstrukciós kell, hogy lt- gyen, mivel vélhetően csak ennek megvalósításához lesznek meg a feltételek. A beszélgetést követő napokban lezajlott a Közlekedéstudományi Egyesületben a közlekedésfejlesztési koncepció első szakmai vitája. Itt ,a jelenlévők a tervezet fontosabb megállapításaival egyetértettek. Emellett azonban javaslatok is szép számmal ihaingzották el az elképzeléseket kiegészítendő. így többek között az, hogy a vasúti áruszállítás gazdaságossága mellett célszerű volna a közúti fuvarozásira is figyelmet fordítani. Néhány hozzászóló szóvá itette, hogy a koncepció kimunkálói nem szenteltek elég nagy figyelmet a közlekedésben, pedig oly nagy jelentőségű emberi tényezőnek: például a közlekedésbiztonságnak. Egyesek szerint a javaslatok — melyeik iaz írásos anyagban szerepelnek — túlzottan optimisták, míg mások éppen az ellenkező állásponton vannak. Mindenki egyetértett viszont abban, hogy a közlekedés hírközlési hátterét az előrelépéshez elengedhetetlenül meg kell teremteni.-csKészül a fémszövet Téesztanyán A Korcsai Dózsa Mgtsz. Búza-tanyáján 400 ember dolgozik. A tanyán működik egy varroda, huzalfeldolgozó, horganyzó-, fémtömegcikk-gyártó üzem, (ahol épületvereteket készítenek), valamint a központi tmk-részleg. A huzalfeldolgozó és a fémtömegcikk-gyártó üzemben jártunk, ahol évente 800—1200 tonna tüskéshuzalt készítenek. Az elmúlt évben több mint 20-fajta fémszövetbői 88 379 négyzetmétert gyártottak. A másik üzemben a sátoraljaújhelyi Elzett Certának készítenek, különböző típusú, és méretű kilincseket és az ehhez szükséges kilincsvasakat. Onfik az aluminiumkilincseket Kilincsek fúrása Fotó: Laczó József t Uj sütőipari termékek Kazincbarcikáról A január elsejei áremelések óta érezhetően csökkent a sütőipari termékek iránti kereslet, mondják a Ka/.inéba r atkái Sütőipara Vállalatnál. Ennék igen hátrányos következményei lennének a közel ezer dolgozót foglalkoztató cégre, ha nem igazítanák kínálatukat a vevők Igényeihez. Az év eddig eltelt időszakában intenzív piackutatást végeztek, sűrűn kértek véleményt a bolti eladóktól, ösz- iszegy űjtötték a lakossági igényeket. A hagyományos termékek gyártásáról viszont még akkor .sem mondhatnak le, ha azok csak a El kell ismernünk, hogy vásárlói közérzetünk, magatartásunk függ a kereskedelmi kultúráitól. Ha kedvesen fogadnak — vagy ha morcosán; há reklamációnkat türelemmel, megértéssel kezelik — vagy ha a pokolba kívánnak; ha határozatlanságomra úgy reagálnak, hogy mások előtt megszégyenítve, tolvajként rángatnak be a raktárba — vagy ha segítenek választani; ha nem elém lökik — hanem kínálják az árut; bizony nem mindegy. Talán mindezekért — hogy a fogyasztók érdekeit védje — döntött úgy 1982- ben a Hazafias Népfront, hogy a városokban, nagyközségekben életre hívja a Fogyasztók Tanácsát, mely alulról építkezik városi, megyei és országos területi megosztásiban. — A célunk az volt, hogy a vásárló szemüvegén keresztül nézzük az üzletek gyárak veszteségéit növelik, így más módon igyekeznek gazdaságossá tenni a vállalat tevékenységét. Megszüntették például a mezőkeresztesi kenyérgyártást és 'Mezőkövesdre csoportosították át az így felszabadult létszám és a berendezés egy részét. Ez lényegesen csökkentette a költségéket, ugyanakkor javította a mezőkövesdi kenyérgyár kapacitáskihasználását. A mezőkeresztes! dolgozók másik felének is maradt munkája, mert beindult a teasüte- mény-gyáirtás, ami szép nyereségét hozott az elmúlt esztendőben. áruellátását, a kereskedők és a szolgáltatók magatartását — mondta Lelik János, a HNF Borsod-Abáúj- Zemplén Megyei Bizottsága mellett működő Fogyasztók Megyei Tanácsa (FMT) elnöke, akivel a szervezet idei munkájáról is beszélgettünk. — Mennyien dolgoznak, tevékenykednek e területen jelenleg Borsodban? — Fogyasztók Tanácsa megyénk mind a 11 városában működik, valamint a nagyközségek közül Szikszón, Ernődön, Putnokon, Sajó- szent Péteren. A 32 tagú FMT-mek a megyében 300 aktívája van. Fölkérés alapján bárkit bevonhatnak, rugalmas a szervezet. A cél, hogy minél szélesebb rétegből kerüljenek^ kr a tagok, hiszen mindegyikben más és más a gond. Az is feladatunk, hogy a tanácsokban szakemberek is képviseltessék magukat, akik a felveA vállalat senkit sem bocsát el, igyekeznek olyan termékek gyártását meghonosítani, amelyek jövedelmező munkát biztosítanak a dolgozóknak. Már az üzletekben is kapható a Gra- ham-kifli és a Graham-ke- nyér, s várhatóan a közeljövőben piacra kerül a Gra- ham-ropi is. Foglalkoznak .azzal a gondolattal, hogy hamarosan megkezdik a francia kenyér gyártását. A' közvélemény- ikutatások szerint kíváncsian várják a vásárlók ezt a terméket, így rentábilis lenne a készítése, s tovább bővítené a vállalat közel száz tett problémákra megoldást is javasolnak. — Miben segítheti a vásárlókat a Fogyasztók Tanácsa? — A különböző vizsgálatokban tapasztalt visszásságok feltárása után kezdeményezési joga van a felelősségre vonásban. Számos jogszabály alapján képviselheti a vásárlókat, jelző szerepe van az illetékes szerveknél. — Milyen vizsgálatokban vesznek részt? — Javasolt témavizsgálatot is kapunk a FOT-tól, évente egy-keittőt, amelyekben az országos és megyei gondok fedik egymást. Ebben az évben ilyen az áralkalmazások vizsgálata az áremelések után. Többségében azonban saját magunk tervezünk, főként olyan területeket meglátogatva, ahol problémát látunk, vagy a vásárlók jelzik a hiányosságokat. termékből álló választékát. Néhány hónapja került a boltokba a háromféle ízesítésű szőlőcukor, s hamarosan kapható lesz az extra mézeslap is. A gyártmányfejlesztés és a termékbővítés természetesen beruházásokat, korszerűsítéseket igényel. A tavalyi esztendőben produkált 28 millió forint vállalatnál maradó részéből műszaki fejlesztésre költenek a legtöbbét. Ebben az évben kezdik el 30—35 rrtillió forintos költséggel a kazincbaraikai kenyérgyár fejlesztését, jövőre pedig a mezőkövesdi üzemet akairják bővíteni és korszerűsíteni. — A vevők vajon tájékozottak-e abban, hogy mihez van joguk? — Sajnos, nem mondhatnánk. Nem nagyon tudják megvédeni saját érdekeiket, elfogadják, ami ván. Nem ismerik az áruk bemutatására, kiszolgálására vonatkozó előírásokat: például, hogy megvehetik-e a kirakatban elhelyezett árukat, hogy kérhetnek-e a „pult alól”. Sok esetben nem ismerik a reklamációk intézését, az árucsere lehetőségeit, a jótállással és a garanciával kapcsolatos teendőkeit. S még hosz- szan sorolhatnánk a vevőket védő rendelkezéseket, amelyekkel nincsenek tisztában. Az érdekvédelem egyik fontos eszközének tartom a fogyasztók tájékoztatását, ezért is éltünk, s élünk azzal a lehetőséggel, hogy a napilapokban, s különböző lakossági fórumokon. szinte hétről hétre különböző témákat napirendre tűzve, beszéljünk, írjunk ezekről a mindennapjaink közérzetét meghatározó témákról. Orosz B. Erika A vevő szemüvegén keresztül
