Észak-Magyarország, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-04 / 54. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. március 4., péntek Lukács János látogatása a Digépben és a Borsodi Sörgyárban Mérleg az utakról Javult megyénk közlekedésbiztonsága Ülést tartott az MKBT Lukács János lapunknak nyilatkozik . .. (Folytatás az 1. oldalról) túltegyük magunkat gazda­sági nehézségeinken. Lukács János a tájékozta­tót követően rövid gyárláto­gatáson vett részt, .majd nyilatkozott a sajtónak, köz­tük lapuinknak. * Nyilatkozatában a KB tit­kára többek között a kö­vetkezőket mondotta: — Számos találkozón vet­tem részt. Pártmunkásokkal, ipari vezetőkkel találkoz­tam, meghallgattam a me­gye vezetőinek tájékoztató­ját. Tapasztaltam, hogy az embereikben tartalékok van­nak, hit és bizalom politi­kánk irámt. Hivatalos minő­ségemben először jártam a megyében, de természetesen sok mindent ismerek az it­teni munkából, Borsod hely­zetéből, a pártéletből és ma, amikor az országban általában gazdaságunkban, társadalmunkban keressük a kibontakozás lehetőségeit, akkor ezek az eszmecserék nagyon fontosak. Ezeken a beszélgetéseken sok minden szóba került. Az is, hogy most nehézségeink vannak a gazdaságban, a romló ten­denciákat meg kell állítani, majd egy olyan helyzetet te­remteni, elsősorban a gaz­daság teljesítményének nö­velése révén, hogy ez az or­szág egy további fejlődési utat járhasson be. 'Sokszor szóba került, hogy kevés a pénz, holott tudjuk nagyon jód, sóik mindenre kellene, bérre, szociálpolitikára, nyugdíjakra, további fejlesz­tésekre. Pénz természetesen van. Ám, hogy több legyen, hogy a teljesítmények és az ország bevételei nőjenek, — abban az emberi tényezők­nek jelentős szerepe van. Több fontos beszélgetést folytattam a megyében, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagjaival, a Digép­ben, a sörgyárban azt ta­pasztaltam, hogy a munká­nak a legdöntőbb része az emberi tényező, a vezetés tudása, akarata. És ezek itt Szerda délután tartotta elnökségi ülését a TIT me­gyei szervezete, melynek a társulat Kazinczy-klubja adott otthont. A résztvevő­ket dr. Czibere Tibor aka­démikus, megyei elnök kö­szöntötte. Első napirendi pontként a struktúraváltásból adódó műszaki ismeretterjesztési feladatokról beszélt L o- sonczi László, a műszaki szakosztály elnöke és Her­nádi István, a szakosztály titkára. A témakör megvita­tása azért is aktuális, mert technikai-műszaki színvona­lunkat tekintve, egyre in­adottak. A tervek — leg­alábbis e két gyárban, ahol jártam — előremutatóak, többet akarnak termelni, nagyobb eredménnyel. A gyárak vezetői említették, hogy előrehaladásukhoz nincs minden feltétel a ke­zükben. Én ezt természetes­nek tartom, mert a feltéte­leknek csak egy részével rendelkezünk, a többit me­net közben kdlil megteremte­ni. Ami most — megítélé­sem szerint — mozgósítható, amivel reálisan számolha­tunk, ez ma, az emberek hite és akarata a jövő for­málásában, érezhető támo­gatása a dolgok jobbításá­ban, a vezetés eltökéltsége, a párttagság kritikái észre­vétele -a központi vezetéssel szemben is (egyébként jo­gos a kritika). Érezhető a tenni akarás, a bizalom, az, hogy legyen ebben, az or­szágban egy megfelelő irány- mutatás, és ebben mind a párttagok, mind a párton- kívüliek partnerek akarnak lenni. A gépgyárban arról tájékoztattak, hogy ebben az évben ,a többletmunkáért nem tudnak több pénzt fi­zetni, de ezt az emberek megértik, hiszen a jövőjük­ről, a munkájukról, kenye­rükről van szó. Ez nagy hi­tet és bizalmat ad nekünk, kább elmaradunk a fejlett országoktól. Ezt igazolja az a tény is, hogy amíg húsz évvel ezelőtt 1 tonna acél előállításához „csak” kétszer annyi időre volt szükségünk, mint a magas technikai szinttel rendelkező országok vas- és acéliparának, addig napjainkra ez az arány több, mint négyszeresére váltó­akik a Központi Bizottság­ban dolgozunk, s egyben azt a felelősséget is jelenti, hogy ezeket az embert próbáló nehéz éveket ne kelljen so­káig újrázjni; a mostani ál­dozatok ne a távoli idők­ben hozzák meg az ered­ményt. — A múlt és a közelmúlt megítélésében van bizonyos kötelessége a vezetésnek, csakúgy, mint az okok és a felelősség megjelölésében is. Ez elől a vezetés eddig sem tért ki, hiszen' az 1986 no­vemberi KB-határozat utal arra, ha rosszabbul mennek a dolgok, ennek oka elsősor­ban az irányításban kere­sendő, s a kialakult hely­zetért az elsődleges felelős­ség az irányítást terheli. Ügy gondolom, hogy a kö­zelgő pártértekezleten mind­két kérdéssel foglalkozni kell. Az emberek véleményére építve a pártnak reális út­mutatást kell adnia a XIV. kongresszusig. * Lukács János délután a megyei pártszékházban alap­szervezeti titkárokkal, párt­aktivistákkal találkozott és folytatott kötetlen eszmecse­rét a párt vezető szerepével, a politikai intézményrend­zott. Gazdasági nehézsége­ink közepette, a struktúravál­tás időszakában fokozott fe­lelősség hárul az ismeret- terjesztőkre. A munka ne­hézségét növeli az a tény, hogy a vállalatoknak egyre kevesebb pénzük jut az ok­tatásra. Ezt a munkát leg­eredményesebben akkor le­het ellátni, ha a különböző szer megújításával foglalko­zó pártviták tapasztalatairól. Dudla József bevezető sza­vai után a megye politikai, gazdasági, társadalmi életé­nek számos területén: a ter­melőmunkában, a különböző intézményi apparátusokban működő pártszervezetek, párt­vezetőségek titkárai ismer­tették az elhangzott vélemé­nyeket, javaslatokat. Többen is hangsúlyozták, hogy poli­tikailag nagyon intenzív idő­szakot élünk, ebből is ki­emelkedik a tézisek vitája, melyben a megye párttagsá­ga felelősen, nyíltan, eseten­ként szélsőségektől is kísér­ve foglalt állást, mondott vé­leményt. A viták összegzé­sét, a megyei párt-végrehaj­tóbizottság állásfoglalását a közelmúltban lapunk mellék­leteként közreadtuk. Az esz­mecsere résztvevői hangsú­lyozták: helyeslik a megyei párt-vb kezdeményezését, mondván: ebben is az a nyi­tottság tapasztalható, ame­lyet a dokumentum szelle­me sugall. Hasonló felfogás­ban ismertették a területü­kön szerzett tapasztalatokat, kérve itt is, hogy a doku­mentum végleges kimunkálá­sa során vegyék figyelembe azokat. A Központi Bizottság tit­kára válaszában hangsúlyoz­ta: bár már tanulmányozta a megyei összegzést és a vég­rehajtó bizottsági állásfogla­lást, ez a beszélgetés mégis nagyon hasznos volt számá­ra. Üdvözölte azt a felelős magatartást, véleménynyilvá­nítást, ahogyan a felszólalók a különböző kérdésekről kri­tikusan, önkritikusan szóltak, megerősítve ezzel is, hogy a megyében folyó pártvitákat összegző dokumentum hűen tükrözi a valós helyzetet, az itteni párttagság véleményét. Megerősítette: a pártviták­ban megfogalmazott, úgyne­vezett „kényes” kérdések is eljutottak a Központi Bi­zottsághoz. A sok tanulság között is fontosnak minősí­tette a párttagsággal való rendszeres eszmecsere szük­ségességét akkor is, amikor rosszul mennek a dolgok. A Központi Bizottság — mon­dotta — ilyen arányban ta­lán még soha nem vett részt a párttagsággal való konzul­tációban, a kongresszusokat leszámítva, ilyen jellegű esz­mecsere a pártban 1957 óta nem volt. Borsod megyei lá­togatásán úgy tapasztalta, hogy a megyében a pártve­zetés ismeri a valós helyze­tet és jó szemlélettel, jó ütemben munkálkodik a so­ron levő kérdések megoldá­sán, megválaszolásán. Hang­súlyozta: a pártban kialaku­lóban van egy élet- és em­berközeli nyílt, demokratikus munkastílus. Ez a megyében nyomon követhető, és az alapszervi titkárokkal való találkozása, beszélgetése so­rán is azt tapasztalta, hogy ehhez mindenütt megvan a megfelelő partneri szándék és viszony. Az eszmecsere Dudla Jó­zsef zárszavával ért véget, majd Lukács János, a Köz­ponti Bizottság titkára Bor­sod megyei látogatását be­fejezve, a kora esti órákban visszautazott Budapestre. szervezetek és társaságok közös ügynek tekintik a struktúraváltásból adódó műszaki ismeret terjesztési feladatokat. Az elnökségi ülésen szó volt a gazdasági hatékony­ság és az idegennyelv-tudás összefüggéseiről is. Erről dr. Gárdus János, az idegen nyelvi szakosztály elnöke és Kele András szakosztályi titkár beszélt. Az eredmé­nyes kutatómunkához elen­gedhetetlen az idegen nyel­vek ismerete, hiszen az in­formáció megszerzésének gyorsasága nagymértékben függ attól. (czoborczy) Elkészült megyénk elmúlt évi közlekedésbiztonsági mérlege és ami a számokat illeti, minden okunk meg­lehetne az elégedettségre, hiszen lényegesen csökkent a közúti balesetek száma, kevesebben vesztették életü­ket az utakon, a korábbi évekhez képest visszaesett a súlyos és a könnyű sérülés­sel végződött ütközések szá­ma is. Figyelemre méltó, hogy megyénkben 1987-ben mind kevesebben kockáztat­ták meg az ittas vezetést. Ez utóbbi hátterében ott ta­lálható a rendszeresen nyil­vánosságra kerülő lista, az ittasan vezetők névsora a megyei lap állandó rovatá­ban. Mindezek ellenére sem le­hetünk azonban elégedettek, mert az utóbbi pár hónap leforgása alatt már több volt a közúti baleset Bor­sodban, mint tavaly ilyen­kor, és erről a tényről az éves mérlegelés alkalmából sem feledkezhetünk meg. Elég, ha csak az elmúlt na­pokban történt, négy halá­los áldozatot követelő mis­kolci balesetet említjük. Mindezekről, és még sok fontos aktuális közlekedés- biztonsági tudnivalóról tár­gyalt tegnap Miskolcon a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége. Az elmúlt évben végzett munkáról szá­mot adó beszámoló szerepelt az MKBT ugyancsak -tegnap tartott plenáris ülésén is. Az üléseken részt vett Kalanovics László rendőr ezredes, az OKBT titkára. Az elnökségi ülésen dr. Majoros Lászlónak, a me­gyéi tanács általános elnök­helyettesének, az MKBT társelnökének megnyitója után Pónus Ferenc rendőr alezredes, az MKBT titkára szóbeli kiegészítőjében el­mondta, hogy tavaly kilenc­cel kevesebb halálos kime­netelű, hetvennel kevesebb súlyos, és negyvenhattal ke­vesebb könnyű balesethez vonulták ki a helyszínelők. Mint áhogy hosszú évek óta, -tavaly is a gyorshajtóik idéz­ték elő a legtöbb sérülést, majd őket az előzési szabá­lyokat megszegők, az elsőbb­ség megadását elmulasztók, a szabálytalanul kanyarodok követték. Az Országos Takarékpénztár a gépkocsinyeremény-betétköny- vek 107. sorsolását íebruár 29-én Budapesten tartotta meg. A sorsoláson azok a 10 000 és 5000 forintos betétkönyvek vet­tek részt, amelyeket 1987. ok­tóber 31-ig váltottak és 1988. január 31-én még érvényben voltak. Ezúton tájékoztatjuk az érde­kelteket arról, hogy a forga­lomban lévő gépkocsinycre- mény-betétkönyvek között van­nak olyanok, amelyek szamá­ban — nyomdatechnikai okok­Magaenak mondható ia ki­jelölt gyalogjárón elütöttek száma, még akkor is, ha jó egynéhány ilyen balesetet éppen a gyalogosok idéztek elő figyelmetlenségükkel, ro­hanásukkal. Figyelmet érdemel, hogy egyetlen -autóbuszvezetőnél sem színeződötlt el tavaly a szonda a baleseteiknél. Va­lamivel rosszabb csak a helyzet a teherkocsi-veze­tőknél, súlyosabb a motoro­soknál, kerékpárosoknál és a sorban a fuvarosok állnak a leigalul, közülük minden másodikat ittasnak találtak. Még egy adalék, ami ugyancsak a tegnapi elnök­ségi ülésen hangzott el: Har­sányban egy óra leforgása alatt h-armi-nohiat „abszolút” gyorshajltót mértek be, olya­nokat, aikilk nemcsak úgy, ímmel-ámimal léptek túl a megengedett sebességbatáron járműveikkel. Szóba kerü-lt ,a készülő közúti, közlekedési törvény ii'S, illetve többen is szóvá tették, hogy az új törvény sem szabályozza az „úrveze-, -toli” továbbképzést, holott -erre a tapasztalatok szerint elengedhetetlenül szükség lenne. A -közelmúltban kezde­ményezett tanfolyamokat ugyanis igen kevesen láto­gatták, ugyanakkor az ötév­inél régébbi jogosítvánnyal rendelkezők a tesztek sze­rint jó, ha ötvenszázalékos „sikerről” tanúslkodnak. A beszámoló és a vita után az elnökség az LKM közlekedésbiztonsági tevé­kenységéről tárgyalt, illetve megvitatta, majd elfogadta -az MKBT tavalyi költségve­tésének teljesítéséről adott tájékoztatást, valamint az 1988-as évre készített tervet. A területi KBT-k verse­nyét az elmúlt évi munka alapján az ózd iáik nyerték meg Miskolc és Szerencs előtt. A helyezésekkel járó. dí­jakat a plenáris ülésen ad­ták át, majd megjutalmaz­ták a legeredményesebben tevékenykedő KiBT-vezető- Iket és áktiv-istákat, a külön­böző szakbizottságok tagjait, vezetőit. Nagy József ból az értékelt szám előtt eggyel több nulla van, mint amennyi a jegyzékben szerepel. Az eredmény megállapításánál az értékelhető számok előtt szereplő nullás számokat ter­mészetesen figyelmen kívül kell hagyni. A gyorslistában az alábbi rö­vidítéseket használtuk: DT — Dácia 1310 TLX D — Dácia 1310 M — Moszkvics 2140 TC — Trabant Combi spec. TL — Trabant Lim. Spec. 10 000 forintos betétkönyvek 0:4 0 057 300 DT 04 0 058 014 TC 04 0 070 373 TL 04 0 089 032 M 04 0 070 453 El 04 0 091 039 M C.' 0 090 883 TC 04 0 010 04 0 039 01 0 054 04 0 085 04 C 089 04 0 700 04 0 732 04 0 735 04 0 753 04 0 703 04 0 787 04 0 807 908 TC 152 M 700 M 297 D 272 TC 703 M 401 TL 740 TC 080 TC 530 TC 402 TL 035 TL 04 0 099 584 D 04 0 -101 411 TL 04 0 105 214 M 04 0 108 733 TC 04 0 114 840 M 04 0119 008 M 04 0 123 585 M 04 0 125 085 DT 04 0 120 030 M 04 0 130 897 TL 04 0 131 011 M 04 0 135 053 TL 04 0 140 342 TC 04 0 143 121 TL 04 0 151 554 D 04 0 151 087 TC 84 0 154 485 TL 04 0 155 399 TC 04 0 100 331 TL 04 0 102 325 M 04 0 162 522 M 04 0 176 040 M 5000 forint összegű betétkönyvek 04 0 042 04 0 851 84 0 874 04 0 880 04 0 885 04 0 895 01 0 897 01 0 909 04 0 923 04 0 032 0-4 0 940 01 0 947 042 D 531 D 645 TL C20 TC 763 TL 223 TC 974 TL 403 ElT 378 TC 511 D 988 TL 171 DT 01 0 948 04 0 955 04 0 956 04 0 960 04 0 964 01 0 909 04 0 977 04 0 985 04 0 990 04 0 991 04 0 991 01 0 993 772 M 367 TL 187 D 785 TC 473 M 457 DT 970 TL 870 TC 384 M 024 TC 169 DT 265 M 04 0 995 804 TC 04 1 004 781 D 04 1 007 599 TC 0-4 1 010 017 M 04 1 010 050 M 04 1 010 272 M 04 1 011 264 TL 04 1 011 528 TL 04 1 015 032 M 04 1 016 685 M 04 1 030 122 DT Struktúraváltás és ismeretterjesztés A oépkocsinpinHetiönyvek gyorslistája A Borsodi Sörgyár palackozójában. A fejlesztésről nem mondán ak le . .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom